Budapesti Közlöny, 1871. november (5. évfolyam, 251-275. szám)
1871-11-14 / 261. szám
NEVELÉS- ÉS OKTATÁSÜGY. A felnőttek számára múlt évben kezdeményezett oktatás felsőbb intézkedés következtében, továbbá is folytattatni fog, miért alulírott köztudomásra juttatja, hogy a kérdéses oktatások a pesti kir. államfőgymnasiumnál következő rendben fognak megtartatni. Vasárnap d. e. 8 —10 óráig szabad kézi és mértani rajz , ugyancsak vasárnap d. e. 10—12-ig természet- és vegytan , szintén vasárnap d. u. 2—4-ig könyvvitel, hétfőn magyar nyelv, kedden mennyiségtan, szerdán magyar irodalom, Csütörtökön földrajz, szombaton terményrajz. Megjegyeztetik, miszerint a hétfőtől bezárólag szombatig terjedő napokra kijelölt tárgyak esti 7 órától 9-ig adatnak elő. A beiratás esti 7 órától 8-ig folyó hó 13-tól kezdve mindennap eszközölhető a fegymn igazgatóság irodájában (újvilágutcza 23. szám, első emelet). Az előadások f. évi november hó 19-én kezdődnek meg. A beiratásra jelentkezők és az oktatásban résztvevők semmiféle dijt sem tartoznak fizetni. Pesten, 1871. évi nov. 10 én. Dr. Corzan Gábor, a pesti k. főgymnasium igazgatója. A felnőttek oktatása ügyében a lévai gymn. igazgatósága következő felhívást adott ki: Tisztelt polgártársak! Azon haladás, melyet a tudomány az ipar s művészet terén napról napra felmutat, mind jobban s jobban biztosítja az értelmi képzettségnek hatalmát a nyers anyagi erő fölött. Rég letűnt már azon idő, midőn az apáról fiúra öröklött kezdetleges ismeretek mellett jó móddal meg lehetett élni; a nagyhangú önhittség, s a régi patriarchális gondtalanság a vagyoni bukásnak biztos eszközlője. Az általános haladás és élénk tevékenység, a számító ész és tömeges társulás, az előrelátó gondoskodás és okszerű gazdálkodás oly égető szükséggé váltak még a középrend életében is, hogy nélkülök alig élhet mai napság meg, hacsak anyagi létét kockáztatni nem akarja. Hogy ez általános haladással hazánk középosztálya is lépést tarthasson, a nm. m. kir. közokt. ministerium a felnőttek számára tartandó ingyen előadásokat rendelt el, melyek megtartásával a helybeli gymn.tanárok bízattak meg. A fiatal tanonczokra, inasokra nézve a vasárnapi iskola kötelező, miért is ezen előadásokban részt nem vehetnek. Miután az előadások semminemű kötelezettséggel nem járnak, mindenki könnyen be fogja látni a jóakaratot, mely országos áldozatot hoz azok számára, kiknek önművelődésük mellett némi hajlamuk is van az ismeretekkel való nemesebb foglalkozásra. Azért, t. polgártársak, le az álszégyenkedéssel s hiú negédességgel, áldozzunk egy kis időt e nemes és hasznos szórakozásnak, s iparkodjunk körünkben is oda hatni, hogy minél többel kedveltessük meg az önművelődés utáni törekvést. Kit jóakarat s törekvő buzgalom vezet, csakhamar tapasztalni fogja hasznos oldalát s nem kellene neki méltán pirulnia, ha a művelt külföld hasonló állású, de képzettebb fiaival kerül össze! Az ÁPRILIÓ VÉGÉIG TARTANDÓ ELŐADÁSOK TÁRGYAI LESZNEK : 1. Magyar nyelv, különösen a polgári ügyiratokról. 2. Magyarország történelme. 3. Magyarország földirata. 4. A közéletben előforduló szükségesebb számtani műveletek. 5. Népszerű természettan. 6. Az életben s iparban előforduló anyagok egyszerű ismertetése, s gyakorlati alkalmazása. Az előadások f. évi nov. hó - én délutáni 4 órakor a helybeli gymn. épületében kezdetnek meg, hol a további előadások napjai is kifüggesztve lesznek. A kitűzött órákban bármelyik előadásra mindenkit szívesen lát Léván, 1871. évi oct. 31 én a gymnasiumi igazgatóság. 6733 BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK Bécs, nov. 13. Tegnap búcsúztak el a külügyministerium hivatalnokai Beust gróftól. Hoffmann osztályfőnök mondott köszönetet a hivatalnokok nevében, kik Beustot nem felejtendik el B. Orczy osztályfőnök a maga és különösen Magyarország nevében mondott köszönetet a Beust által Magyország iránt mindenkor tanúsított baráti érzületért. — Beust mélyen meghatva válaszolt. Ő — úgymond — nyugodt öntudattal bir; hite rendithetlen a birodalom jövője iránt; ő bízik azon kipróbált kézben, melybe hivatalát átadja. Életkedve felélénkül, ha az uralkodó kegyelmére, a népképviseletben helyezett bizalomra és polgártársainak hangosan nyilvánuló rokonszenvére gondol. Becs, nov. 13. A „Wanderer“ jelenti, hogy gr. Andrásy visszatérése után a lajthántúli kabineti válság csakhamar meg fog oldatni. Becs, nov. 13. A mai „Presse“ úgy hallja, hogy a keleti ügyek eddigi előadója a külügyministériumban, báró de Pont udvari tanácsos, Őfelsége kabinetjének igazgatójává fogna kineveztetni. Bécs, nov. 11. Beustot Linczben és Laibachban is díszpolgárrá választották. Bécs, nov. 11. A déli vaspálya és Weil itteni bankház között per van készülőben, mivel a pálya a bonsokat és szelvényeket párisi váltóárfolyamon akarja beváltani, míg a bankház tényleges franczia pénzben vagy annak napi árfolyamában kívánja a beváltást. A pálya bonsainak birtokosait azonban komoly veszély nem fenyegeti, mert a pálya tényleg fizet. Csokonai Vitéz Mihály születésének évfordulati napját a debreczeni ref. főiskolai önképző társulat — újabb határozat szerint — az énekkar közreműködése mellett nov. 1- én fogja megünnepelni; az ünnepély nyilvános leend. — Az ELSŐ ERDÉLYI vasút igazgatótanácsa évi 800 frtot utalványozott azon czélra, hogy ebből képesített hivatalnokok és szolgák ismereteik szélesbitése és kiképzése végett más vasútvonalakon utaztassanak. (Kelet.) — Nagy-VÁRADRÓL Írják, hogy ott e hó 11-én nyitották meg a „Váralja“ nevű szegény külvárosban a községi iskolát. Díszes épület, tér és kerttel, jeles tanerőkkel; a dologban a legfigyelemreméltóbb az, hogy Nagy-Várad, mint város szegény s a tanügyért mindamellett többet áldoz, mint gazdagabb városaink bármelyike, — értelmiségének mindenesetre fényes bizonyítéka. Legtöbb érdeme van a fentemlitett iskolaügyben a polgárnagy Lukács György és a községi iskola elnöke Ritook Zs. úrnak. — A GYŐRI FŐGYMNASIUM derék ifjúsága november 5-én összegyűlt és megalakította Méry Antal tanár vezetése alatt az „önképző kör“-t. Elnök lett: Méry tanár, alelnök Tóth Jenő, 2 cd alelnök Probszt Ferencz , főjegyző Angyal Ármin, aljegyzők : Szabó László, Szattler János, Tóth Bálint, Sauerwein Géza, Szabó Elek, Némethy Béla; titkár Koller Ede, rendnök Szaday László ; főkönyvtárnok Zábek Kálmán, segédkönyvtárnok Csorba Kázmér; kiadó Fleischmann Antal. A kör eddigelé is már több lapot járat. — Az ALFÖLDI TANÍTÓ-EGYLET újraalakulása óta, mint aSz. H.“írja, napról napra élénkebb tevékenységet fejt ki. Az egylet központi választmánya közelebb tartott ülésében magáévá tette a felnőttek oktatásának ügyét, s elhatározta, hogy e czélból érintkezésbe teszi magát a tanfelügyelőséggel és az iskolaszékkel, egyúttal gondoskodott az ehez szükséges tanerőkről, oly czélból, hogy ezek az ő felügyelete alatt minél nagyobb sikerrel végezzék nemes feladatukat. Az egylet szakelőadásokat is rendez, melynek elseje f. hó 16-án fog megtartatni az elemi iskolák egyikében. Az egylet anyagi ereje is szépen gyarapodik a rendes és pártoló tagok szaporodása által. Az alapitó tagok száma is szaporodott közelebb Dáni Ferencz főispán úrral, ki levéllel jelenté be magát a 25 írtos alapitó tagok közé. — A NEMZETI színház MŰSORA 1871. november hó 15-től, 1871. november hó 22 ig. 15. „Coriolan“ Jókainé asszony 1-ső vendégjátékául. 16. „Lucia“ Stéger Ferencz ur vendégjátékául. 17. „Howard Katalin“. 18. „Az árny“ 1-el. 19. „Bánk bán“ Jókainé asszony 2-dik vendégjátékául. 20. „Nő uralom.“ 21. „Az árny.“ 22. „IV. Henrik király.“ KÜLFÖLD. ANGOL ÜGYEK. A f. hó 9-én tartott lord-mayori lakomán Gladstone, a ministerekért mondott toastra válaszolva, többek közt így nyilatkozott: „Én hálás szívvel viszhangoztatom azon állítást, hogy a jelen perczben semmiféle viszályunk sincs a világ egyetlen nemzetével is. A mi állásunk, mint európai hatalmasságé, egy nőtestvér állásához hasonlít, számos nőtestvér közepette. Semmi sem választhat el bennünket ama helytől, melyre a mindenhatónak bennünket, mint az európai család tagjait, helyet tetszett. Nekünk mindig a legmélyebb érdekeltséggel kell szemlélnünk az európai szárazföld állapotát;—de mégis élénk hálát kell éreznünk azon végzet iránt, miszerint helyi elkülönözöttségünk számunkra némi függetlenséget ad, mely eltávolítja tőlünk a szárazföldi politikának némely veszélyeit s aggodalmait, amely a biztonság hatályos eszközeivel lát el bennünket, a szokásunk s hagyományainkkal leginkább öszhangzó elem beavatkozása által, s melynek képesekké kell tennie bennünket arra, hogy némi részrehajlatlansággal szemlélhessük a más nemzetekkel fölmerülhető viszályokat. Nem lehet eléggé hálásoknak lennünk azért, hogy a jelen percben semmiféle háború sem létezik a földgömb polgárisult nemzetei közt, s lehetetlen vissza nem emlékeznünk a legutóbbi évnapra, melyen ezen asztalnál együtt ültünk, midőn Európa vérrel volt elözönölve. Valóban amaz idő óta a helyzet sokkal jobbra változott. Szeretném, ha én azon egész bizalmat nyilváníthatnám a jövőt illetőleg, melyet némelyek éreznek. Kétségkívül ha igaz azon állítás, hogy a békének legjobb biztosítéka a háborúra való bőséges előkészülésben áll, úgy sohasem volt oly idő, midőn a béke iránti biztonság az európai szárazföldön nagyobb lett volna, mint a jelen perczben. A hajdani idők hadseregei jelentéktelenséggé törpülnek össze azok mellett, melyek most szükségeseknek tartatnak a nemzeti becsület megvédésére. Adja Isten, hogyezen eszközök sohase váljanak kisértéssé arra nézve, hogy a háború nyomorai előidéztessenek,. ' oly okok kivételével, minőket a jogosság s becsület szabhatnak ki! Azonban örömmel gondolok arra, hogy igen valószínűtlen, mikép mi — hanem ha saját hibánk által — az ily viszályokban való részvételre fognánk fölhivatni vagy csábittatni. Oly szerencsésen vagyunk mi felmentve az uralkodó féltékenységek legnagyobb része alól, s oly szerencsés helyzetben vagyunk fekvésünknél fogva, hogy úgy látszik, mintha a gondviselés azon magasztos hivatást jelölte volna ki számunkra, hogy rokonszenvet nyilvánítsunk ugyan, demégis némi függetlenség állásával bírjunk, s hogy az egész világ népénél azon hitet gerjesszük, miszerint politikánk nem az önzés szűkkeblű indokai által kormányoztatik. Ilyen volt ama működés, mely a legutóbbi években számunkra nyitva állott. Azon időszakban, midőn a múlt évi nagy háboúrú kitört, kötelességünk volt tüstént kimutatni ama hatalmasságnak, mely közvetlenül alkalmat adott a háborúra, hogy semmi igazoló ok sem létezik a tenni szándékolt lépésre. Kötelességünk volt a barátságos választott bíróság amaz elveihez folyamodást ajánlani, melyek — mint bizton reméljük — jövőben még végtelen előnyére fognak szolgálni az emberiségnek. Némelyek azt vélték, még tovább kellett volna mennünk, s hogy ha mi a két hatalmasságnak a tekintély hangján ezt mondjuk: „Nem fogunk harczolni,s ez elegendő lett volna a háború veszélyének elhárítására. Én óhajtanám, hogy ezt hihessem. De higyyék el önök, egyetlen oly hatalmasság sem létezik a földön, mely — a modern társadalom köze — oly fölénynyel bírna a többi európai hatalmak fölött, hogy képes lenne azokat saját ténye által megfosztani a saját ügyeik elintézésére való szabadságtól. De voltak még más érdekes tárgyai is ránk nézve a külviszonyoknak.Mi kötelességünknek tartottuk ama válságos időszakban, honunk népének erős érdekével öszhangzólag járni el Belgium, ama kis állam függetlenségét illetőleg, mely Európának mintául szolgálhat, fejedelmének, népének eszélyes eljárása, s ügyeinek bámulatra méltó szabályzása által. Nem sokára ezután úgy látszott, *