Budapesti Közlöny, 1871. december (5. évfolyam, 276-299. szám)

1871-12-01 / 276. szám

Buda-Pest 1871. 276. szám. Péntek, december 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. LukusetAsis : Pesten , hatvani­nter 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Baritok - tere 7. sz. a. földszint. Kéziratok nem kirdettek rliasa. Bérmentet­len levelek csak rendes levelezőinktől fo-Előfizetési Árak : Natokitai postai @létküldésből : Égisz irt*.........................SO frt. Félévre..............................10 „ Negyed évre .... 8 . Budapetsi házhoz hordva : Egész évre. . . 18 frt.—­kr. Félévre Negyed évre9 4 50 Hivatalos Hirdletések : A hivatalos..Értesítőbe*1 lytatandt hirdetési dijak a hírdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, m­ég pedig: 100­­/.óig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 3 me­kr. a bélyegért. 100— 200-ig 2 frt. .00—300-1-í 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. MiQlNHIRDlTéSRK: Egy hasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 krt többszöri hir­detésért 9 kr. minden beiktatás­­nál. A bélyeg­dij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi állami számvevőszék elnöke Perlaky Mihály, Ingyic Boldizsár, kleebergi Stroh­­maye­r Osvát, Kasznár Ignács, Wittek­ Gyula és Kádár István államszámvevőszéki I-sö osztályú I-bő fokozatú számtiszteket II-od osztályú szám­­vizsgálókká nevezte ki, továbbá előléptette Pinsz­­ker Arthur, Fatzberger Károly, Boér Sándor és Oberschall Győző, kebelbeli I sö osztályú II-od fo­kozatú számtiszteket az I sö fokozatba ; végre Wittek Mór, Wolf Károly és Trux Lajos szintén kebelbeli II od osztályú számtiszteket I-ső osztá­lyú II-od fokozatú számtisztekké; és Palkovics Miklós államszámvevőszéki irodatisztet II-od osz­tályú számtisztté nevezte ki. A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSI M. K. MINISTER 1871. évi nov. 1- én 26.915. sz. alatt kiadott KÖRRENDELETE az összes törvényhatóságokhoz. A csász. és Apost, királyi Felségének folyó évi október hó 22 én Schönbrunnban kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben felhatalmazást nyertem — egyetértőleg a ministeri tanácscsal — a következő intézkedés megtételére: Az 1870. évi márczius hó 18-án hozott és a közönség előtt eléggé ismeretes országgyűlési h­a­­tározatban foglalt elvek szerint az 1868—69-dik évi izraelita congressusi szabályzatok és határo­zatok értelmében való szervezés keresztülvitelé­nél kényszerrendszabályok alkalmazása ki lévén zárva, azoknak el- vagy el nem fogadása az izra­elita honpolgárok vallási és lelkiismereti meggyő­ződésén alapuló szabad akaratára hagyatott. Az 1871. évi márczius 30 án hozott országgyű­lési határozattal pedig — a fennebbi elvek fen­­tartása mellett — a ministérium felhivatott, hogy a congressusi, valamint az orthodox izraelita párt részéről a képviselőház elé terjesztett és az izra­elita hitügyet különböző nézetekből fejtegető kér­vényeket tanulmányozza, s esetleg az izraelita hitügy szervezkedésére vonatkozó intézkedéseinél figyelembe vegye. Ily körülmények közt, miután az orthodox izra­eliták érdekeit képviselő „Hitelegylet“ részéről előleges bejelentés után egybehívott gyülekezetben közakarattal készített és tényleg jelentékeny szá­mú hitközségek által elfogadott szervező alapsza­bályzat a ministériumnak be lett mutatva, és az közigazgatási és államfelügyeleti jog szempontjá­ból kifogás alá nem esik, az abban hivatott val­lási tanok és szabványoknak pedig, — mint kizá­rólag a lelkiismereti meggyőződésen nyugvó hit­­tételeknek bírálatába a ministérium nem bocsát­kozhatok , a szervezkedhetés az említett és 1. alatt idezárt alapszabályzat értelmében azoknak, kik azt elfogadni akarják, ezennel megengedtetik és pedig a nélkül, hogy e tekintetben az illető izra­elita hitközségeknek előleges engedélyre szüksé­gük lenne. Miről a.... miheztartás és további közlés végett oly megjegyzéssel tudósíttatik, hogy a kormány és az említett alapszabályzat szerint szervezett hitköz­ségek közt ideiglenes közvetítő közegül azon hét tagból álló s Buda­pesten székelő bizottság szol­gálhat, melynek tagjai a fennebb nevezett gyüle­kezet által ily czélból választottak meg. SZERVEZŐ ALAPSZABÁLYZAT Magyar- és Erdélyország autonóm hittörvényhű zsidó hifelekezete számára. Első szakasz. A HIT,FELEKEZET. 1. §. Magyar- és Erdélyország hittörvényhit (orthodox) zsidói —­ Askenazim és Szefardim, a­kik hajdan óta a Schulchan-Aruchba iktatott hit­törvények alapján állanak, önálló autonóm hitfe­­lekezetté alakulnak meg 2. §. A Schulchan-Aruchba iktatott hittörvények és szabványok — az askenáz és szefárd vallás­gyakorlatok egyenlő jogosultságának épenhagyá­­sával — megcsonkíthatlan zsinórmértékül szol­gálnak a hitfelekezet és a hitközségek minden vallási, hitgyakorlati és szertartási ügyeire­ nézve. 3. §. Az egyes hitközség csatlakozása Magyar- és Erdélyország autonóm hittörvényhit zsidó hit­­felekezetéhez ezen szervező alapszabályzat elfoga­dása által eszközöltetik. Azon zsidó egyedek vagy csoportok csatlakozása, melyek nem alakulnak önálló kerületi hitközségekké, azáltal történik, hogy magukat egy autonóm hittörvényhü zsidó hitközségbe, illetőleg rabbinátusi kerületbe fölvé­tetik. A kilépés Magyar- és Erdélyország autonóm hittörvényhü zsidó hitfelekezete kebeléből egy olyan hitközségi szabályzat elfogadása vagy ha­tározat­hozatala által lesz nyilvánvalóvá, mely a jelen szervező alapszabályzat pontozatainak egyi­kével ellenkezik. Második szakasz: A HITKÖZSÉG. 1­4. §: az autonóm hittörvényhű zsidó hitközség az­­ egyének önkéntes egyesülése által alakul tesztt- t tetté a végre, hogy mindazon intézményeket lét­­­reho­zza és fenntartsa, továbbá mindazon tisztvise­­­­lőket szerződtesse és díjazza, melyekre a Schul­­­­éban Aruchba iktatott hittörvények értelmében­­ szüksége van. 5. §: Minden ily hitközség autonóm, egymástól­­ független testületet képez, önállóan készíti el helyi­­ viszonyainak megfelelő hitközségi szabályzatait s ezek alapján alakul meg. 6. §. Ezen hitközségeknek a jelen szervező­­ alapszabályzat elfogadásától számítandó legfölebb három hó lejártáig el kell készítniök helyi sza­­­­bályzataikat, melyeknek sem a Schulchan-Aruch,­­ sem a jelen szervező alapszabályzat, sem az ál­lami törvények határoz­ványaival ellenkezniük nem szabad. Az olyan hitközségi elöljáró vagy bármely más tisztv­­elő, ki a hitközség intéz­ményeinek vagy szokásainak a Schulchan-Aruck­­k­al össze nem egyeztethető megváltoztatását in­dítványozza nyilvánosan, — ezáltal rögtön el­veszti hivatalát. 7. §. Egyesek vagy töredékek,—netaláni kilépé­sek a hitközség kebeléből meg lévén engedve, — tartoznak a hitközség által kilépésük időpontjáig harmadik személyek irányában elvállalt kötele­zettségeknek azontúl is megfelelni, kivévén, ha kilépésüket kielégítő érvekkel indokolni képesek. A kilépő egyének vagy töredékek által felhozott indokok kielégítő vagy ki nem elégítő volta fö­lött a választott bíróság ha­tároz (11—19. §§.) 8. § Már fenálló hitközségek eddigi jogviszo­nyai a hitközségi tagokhoz vagy tisztviselőkhöz és viszont, a jelen szervező alapszabályzat elfoga­dása által nem változnak , föltéve, hogy a magyar és erdélyországi autonóm hittörvényhű zsidó hit­­felekezethez való csatlakozás által érvényességét az utóbbiak is elismerték. 9. §. Egyesek, töredékek, úgy mint egész köz­ségek szabadon alakulhatnak Magyar és Erdély­ország területén kerületi hitközségekké, és pe­dig politikai territoriális beosztásra való tekintet nélkül. Közös hitközségi és iskolai érdekeiknek és viszonyaiknak megfelelő szabályzataikat ön­állóan készítik el, s ezek alapján alakulnak meg. Az egyesülésük alapjául szolgáló szabályzatnak azonban szintén nem szabad ellenkeznie sem a Schulehan Aruch, sem a jelen szervező alapsza­bályzat, sem az állami törvények határozványa­­ival. Harmadik szakasz: A Chevra-Kadisa (szent egylet) és más, KIZÁ­RÓLAG ZSIDÓ CZÉLOKRA FENNÁLLÓ VAGY ALAKU­LANDÓ EGYLETEK. 10. §. A Chevra-Kadisa és más, kizárólag zsidó czélokra fenálló vagy alakulandó egyletek sza­bályzatai azon rájuk származott hagyományos szo­kások értelmében állapítandók meg, melyek a Schulcban-Arac­ba iktatott hittörvényekkel nem ellenkeznek. A Chevra-Kadisa, nemkülönben más, kizárólag zsidó czélokra fenálló vagy alakulandó egyletek autonóm testületeket képeznek, melyek a hitközségektől függetlenek. Negyedik szakasz. A VÁLASZTOTT BÍRÓSÁG. 11. §. A hitközségek kebelében vagy között ne­tán felmerülő hitközségi viszályok választott bíró­ságok által döntetnek el véglegesen, melyek csak is az autonóm hittörvényhű zsidó hitfelekezet tag­jai közül és a Schulchan-Aruch idevágó szabvá­nyai szerint választandók és állítandók össze. (12. 14. 16. §§.) 12. §. Az oly hitközségi viszályoknál, melyek kizárólag közigazgatási vagy pénzügyi természe­tűek, mindenik vitázó fél két két világi tagot vá­laszt bíróvá,kik aztán együtt egy rabbit választanak magukhoz elnökül. A választott bíróság egyszerű szavazattöbbséggel dönt. 13. §. A választott bíróság ítélete jogérvényessé lesz, ha az ítélet kihirdetésétől számítandó nyolc­ nap alatt a vitázó felek egyike sem jelenti be az el­nöknél a fölebbezést. 14. §. A fölebbezési választott bíróságba minde­nik vitázó fél egy egy rabbit és világi tagot választ bíróvá, kik azután együtt egy rabbit választanak magukb­a elnökül. A fölebbezési választott bíró­ság világi tagjai csak votum informativummal bírnak. A fölebbezési választott bíróság rabbitag­jai egyszerű szavazattöbbséggel döntenek. 15. §. Ha valamely választott bíróság tagjai a választandó elnökre nézve meg nem egyezhetné­nek, úgy az általuk e tisztségre kijelölt egyénisé­gek között a sors határoz. 16. §. Vallási ügyek vagy szokások miatt fen­­forgó viszályoknál e vitázó felek a bíróságot a 14. §-ban körülírt módon választják meg. Ezen választott bíróság rabbi-tagjai egyszerű szavaz­at­­többséggel döntenek; világi tagjai csak votum informativummal bírnak. Ezen választott bíróság ítélete ellen felebbezésnek nincs helye.

Next