Budapesti Közlöny, 1871. december (5. évfolyam, 276-299. szám)

1871-12-01 / 276. szám

17. §. Ha azonban — vallási ügyek vagy szo­kások miatt fenforgó viszályoknál — a választott bíróság elnöke boss utján választatott, csak az egyhangúlag hozott ítélet jogérvényes De ha az ítélet­hozásnál ily egyhangúság nem jöhetne létre, a külön­vélem­ényű­ választott bírónak jogában áll, 10 hazai elismert hittörvényhű rabbi tekintély javaslatba hozása. A másik két választott bírónak azok közül egyet meg kell nevezniük, kinek a vitás kérdés ítélethozás előtt, véleményadás végett, eléje terjesztendő. A fenn körülírt módon megnevezett rabbi-tekintély írásban adott véleménye, a válasz­tott bíráknak végérvényes ítélethozás előtt, döntő zsinórmértékül szolgáljon. 18. §. Ha a vitázó felek bármelyike új érvelési mozzanatokat képes felhozni,jogában áll, a vitás ügyet, habár a választott bíróság már egy ízben végérvényes ítéletet hozott is fölötte, ugyanannak a választott bíróságnak újólagos megvizsgálás, ille­tőleg ítélethozás végett elébe terjeszteni. 19. §. Az egyik vitázó fél felszólításától számí­tandó legfölebb 15 napi határidő lefolyásáig, az ellenfél köteles, a választott bíróságba általa vá­lasztandó tagokat megnevezni. 25. §. A rabbi meghatározásai csak úgy érvé­nyesek, ha a Schulchan-Aruch szabványain ala­pulnak. 26. §. Csak oly egyéneket szabad rabbik gya­­nánt szerződtetni, kik három, hittörvényhű zsidó körökben elismert rabbitól a rabbinátusi tisztség gyakorlására oklevelet kaptak. 27. §. Azon rabbik, kik a jelen szervező alap­szabályzat létrehozásakor már hivatalos működés­ben voltak, nem kötelesek­­ a 26. §-ban felállított követelményeknek eleget tenni. Hetedik szakasz. Az ANYAKÖNYVEK. 28. §. Mindenik hitközség köteles gondoskodni róla, hogy kebelében az országban szokásos nyel­vek valamelyikén, és az idevonatkozó országos törvények szerint, anyakönyv vezettessék. 29. §. Az anyakönyv­ behozataláért a hitközség helyes vezetéséért pedig az ezzel megbízott közeg felelős Ö cs. és Apostoli kir. Felsége továbbá legke­gyelmesebben méltóztatott kinevezni . (Folytatás.) a hadbírói karnál : Mathes József, ezredes-hadbírót és a legfőbb kat. igazságügyi tanács előadóját, tábornok had-­ bíróvá (1871. oct. 29-től kelt legf. elirat.); első osztályu százados-hadbírókká, a következő 2. oszt. százados-hadbirákat: Werner Antalt, a varasdi sorgyalog-ezred tar­talék-parancsnokságához beosztva; Robb Ferenczet, a komáromi helyőrségi hadbíró­ságnál ;­­ Flórián Györgyöt, a 7. sz. broódi határőr e.-nél; Wosolsohe Vinczét, a lembergi 25. sz. dandár-i törvényszéknél; Pirka Jánost, a pancsovai katonai határőrköz­ség polgármesterét; Scheuer Lajost, a gráczi helyőrségi hadbíró-­ Ságnál;­­ Picher Jánost, a katonai felebbezési törvény­­­széknél; * ) Kellner Ferenczet, a budai helyőrségi hadbíró­ságnál­ , Gruber Ferenczet, az olmützi 11. sz. dandártör­­­vény­széknél;­­ Fonyarolli Ferenczet, a zárai helyőrségi hadbí­róságnál ; Kiinger Olstotos­, a pancsovai kát. határőrköz-­­ségi tanácsnál; Schreiber Henriket, a zimonyi kát. határőrköz­ségi tanácsnál;­­ Hruby Kajetánt, a varasdi sorgy. ezr. tart. pi-­­rancsnokságához beosztva; czerneziczi Swieteczky Frigyest, a cs. k. hadi ten-­­gerészetnél; Stepan Ferenczet, a bécsi helyőrségi hadbíró-­ Ságnál; Pollák Bélát, a 14. sz. szerb bánsági határőr gy.­ e. nél; továbbá: 2-ed osztályú százados hadbirákká, a következő főhadnagy hadbirákat : Zatlokál Józsefet, a 13. sz. román bánsági ha­tárőr gy. e.-nél; Kottnauer Ferenczet, a 14. sz. szerb-bánsági ha­tárőr gy. e. nél; Macziulski Lászlót, a 4. sz. szluini határőr gy.­­ e.-nél; Schabenbeck Józsefet, a lembergi 26. sz. dandár­­­ törv.-széknél, — mindnyájokat alkalmazásaikban­­ (1871. oct. 29-től kelt legf. eliat.); a katonai orvosi tiszti karnál, első osztályú főtörzsorvosokká, a következő 2. oszt. főtörzsorvosokat: dr. Mayer Antalt, egészségügyi főnököt a zág­rábi főhadiparancsnokságnál , jelen szolgálati állomásán meghagyással; dr. Frisch Antalt, a bécsi 2. sz. helyőrségi kór­ház főorvosát, az ugyanottani 1. számú helyőrségi kórházhoz beosztással. Ötödik szakasz. Az OKTATÁSRÓL. 20. §• A világi tantárgyakbani oktatásra nézve Magyar- és Erdélyország autonóm hittörvényhű zsidó hitközségei, az érvényben lévő országos iskolai törvényeket tekintik mérvadóknak. 21. §. Az ifjúság oktatására nézve a héber tan­tárgyakban, első­sorban az illő szülőknek kell gon­­doskodniok. Az a kötelesség ellenben a hit­községeket illeti , hogy fizetésképtelen gyer­mekeknek a 22. § ban meghatározott héber tan­tárgyakbani oktatásáról gondoskodjanak. Oly­ hitközségekben, melyekben közös héber vagy con­­fessionális hitközségi iskolák állanak fenn, az egyes hitközségi tagoknak szintúgy, mint egyes­­csoportoknak, mégis szabadságukban áll, hogy a gyermekeik oktatásáról a héber tantárgyakban, magánúton gondoskodjanak. A hitközségi tagok­ azonban mindenesetre kötelesek a rájuk, fizetés-­­ képtelen gyermekek oktatása czéjából, az auto­nómia követelményei szerint kivetett járulékok viselésére. Olyan hitközségi tagokra, kik gyerme-­ keiket magán után taníttatják, nem szabad a fize-­ tésképtelen gyermekek oktatása czéljáb­ól nagyobb hányadot kivetni, mint azon hitközségi tagokra, kiknek nincsenek tanköteles gyermekeik. 22. §. A világi tantárgyakbani oktatás az ál­­­lami iskolatanács főfelügyelete és a­ hitközségek által szabadon választandó tanügyi bizottság köz­­­vetlen felügyelete alatt áll. A héber tantárgyak­bani oktatás ellenben a hitközségi tanodákban a­ hitközség által választandó, s e czélnak megfelelő tanügyi bizottságot kizárólagos felügyelete alatt­ van, melynek élén a rabbi áll. Ezen bizottság ren­delkezik egyszersmind a tananyag mennyiségei fölött a mikra, misna és talmudból, nemkülönben a zsidó hitgyakorlati élethez szükséges rituálék is­meretére nézve. 23. §. A szerződtetni kivánó tanítók kötelesek úgy paedagogiai tudományos képzettségükről, mint vallás erkölcsi életpályájukról hiteles bizo­nyítványokat előmutatni és pedig az­­utóbbiakat egy hittörvényhű zsidó körökben elismert rabbi és egy községi elöljáró aláírásával ellátva. A tanítók hivatalos működése és vallás-erkölcsi magaviselete miatt netán fenforgó viszályok ese­tében is szintúgy, mint a hitközség más belviszá­lyaira nézve a 11 — 19. §- ban körülirt választott bíróság határoz végérvényesen. Hatodik szakasz. A RABBI. 24. §. A rabbi feladata a követk­zőkben áll: a) A hittörvények tanítása­ és magyarázatában, vallásügyi kétkedéseknek a Schulchan-Aruch ér­telmében való megoldásába­­, nyilvános hitszó­noklatok tartásában. b) Esküvők, elválások és hializáta végrehajtá­sában c) Az ellenőrzésére bízott hitközségi, vallási és vallás­gyakorlati intézmények állatmetszők (sodiu­m), és hasonló hitközségi hivatalnokok fö­lötti felügyeletben. 6048 2. osztályú főtörzsorvosokká, a következő törzsorvosokat: dr. Starch Edét, soproni helyőrségi főorvost; dr. Konsil Józsefet, a pozsonyi 19. sz. helyőrségi kórház főorvosát; dr. Dietrich Józsefet, a bécsi katonai rokkantak házának főorvosát; dr. Seligmann Lipótot, a közös hadügyi minis­­terium 14. alosztályának létszámából, — mind a négyet jelen szolgálati állomásán meghagyással, törzsorvosokká, következő I oszt. ezredorvosokat: dr. Böhm Jakabot a pesti 16. sz. helyőrségi kórháznál; dr. Komarek Józsefet, a 64. sz. Károly Sándor szász-weimar-eisenachi nhg. gy. e. hadkiegészítő kerületénél — mindkettőt jelenlegi szolgálati állá­suk meghagyásával; dr. Grund, Ármint, a 49. b. Hő-s gy. e. hadki­egészítő kerületénél, a krakói 15. sz. helyőrségi kórházhoz beosztással; dr. Taussig Farkast, a 39. sz. b. Habermann gy. e. hadkiegészítő zászlóalj keretnél; dr. Kirchmayer Edét, az 58. sz. Lajos Salvator fhg. gy. e. hadk. zászl. keretnél; nemes marschaili dr. Tessel Józsefet, a 36. sz. gr. Degenfeld gy. e. hadk. zászl. keretnél; dr. Köstler Lörinczet, a bécsi 2. sz. helyőrségi kórháznál; dr. Lős Antalt, a bécsi 1. sz. helyőrségi kór­háznál ; dr. Kretz Jánost, az 5. sz. II. Lajos bajor király gy.­e. hadk. zászl. keretnél; dr. Hain Antalt, ragusai helyőrségi főorvost; dr. Böhm Józsefet, a 70. sz. b. Nagy gy. e­­. zászl. keretnél, — mind a nyolczat jelen szolgá­lati állomásán meghagyással; dr. Mather Ágostont, a 75. sz. gr. Crenneville gy. e. had. zászl. keretnél, az olmütni 6. sz. hely­őrségi kórházhoz beosztással; dr. Padronzek Antalt, a 21. sz. b. Reischach hadk. zászl. keretnél, a zárai helyőrségi főorvosi állomásra való beosztással; dr. Berger Mórt, a triesti kat. parancsnoksági állomástól, ugyanott a 3. sz. helyőrségi kór­házhoz ; nemes dr. Schneetter ferenczet, a bécsi szertü­zérségi parancsnokságtól, a 49. sz. b. Hess gy.-e. hadk. zászlóalj kerethez beosztással; dr. Gottsberger Józsefet, a varasdi ser gy.-e. hadk. zászl. keretnél, jelen szolgálati állomásán meghagyással; továbbá következő áthelyezéseket elrendelni: a következő 2. oszt. főtörzsorvosát: dr. Bernstein Zsigmond, a brünni 5. sz. helyőr­ségi kórház főorvosát, hason minőségben a bécsi 2. számúhoz; következő törzsorvosokat: dr. Fiicher József Oswaldot, a prágai 12. sz. helyőrségi kórháztól, a brünni 5. sz. hoz, mint fő­orvos ; dr. Robiczek Rudolfot, a bécsi 1. sz. helyőrségi kórház oszt. főorvost, hason minőségben a 2. sz. hoz ugyanott; dr. Würzner Alajost, zárai helyőrségi főorvost, a 17. sz. budai helyőrségi kórházhoz mint oszt. főorvos (1871. oct. 29ről kelt legf. eliat.); továbbá kinevezni: 1. oszt. ezredorvosokká a következő 2 oszt. ezredorvosokat: dr. Vogel Ferenczet, a 13­ sz. Jenő savoyai hg. drag. e.-nél; dr. J­oltanek Jánost, a 42. sz. V. György han­­noverai király gy. e. nél; dr. Hacker Jenőt, a 8. sz. gr. Saint Quentin dzs. e.-nél; dr. Sladek Józsefet, a 34. sz. I. Vilmos német császár és porosz király gy. e -nél; dr. Cehak Ferenczet, a 18. sz. Constantin orosz nhg. gy. e. nél; dr. Laufberger Nándort, a 31. sz. Frigyes Vil­mos mecklenburg stolitzi nhg. gy. e -nél; dr. Schuberth Károlyt, a brünni főparancsnok­ságnál ; dr. Luft Ármint, a 2. sz. gr.Wrangel drag. e.-nél; dr. Huber Sándort, a 16. sz. b. Wetzlar gy. e. nél; dr. Sorysievicz Károlyt, a 6. sz. Sándor hesseni és rajnai hg. drag. e.-nél;

Next