Budapesti Közlöny, 1871. december (5. évfolyam, 276-299. szám)
1871-12-01 / 276. szám
17. §. Ha azonban — vallási ügyek vagy szokások miatt fenforgó viszályoknál — a választott bíróság elnöke boss utján választatott, csak az egyhangúlag hozott ítélet jogérvényes De ha az ítélethozásnál ily egyhangúság nem jöhetne létre, a különvéleményű választott bírónak jogában áll, 10 hazai elismert hittörvényhű rabbi tekintély javaslatba hozása. A másik két választott bírónak azok közül egyet meg kell nevezniük, kinek a vitás kérdés ítélethozás előtt, véleményadás végett, eléje terjesztendő. A fenn körülírt módon megnevezett rabbi-tekintély írásban adott véleménye, a választott bíráknak végérvényes ítélethozás előtt, döntő zsinórmértékül szolgáljon. 18. §. Ha a vitázó felek bármelyike új érvelési mozzanatokat képes felhozni,jogában áll, a vitás ügyet, habár a választott bíróság már egy ízben végérvényes ítéletet hozott is fölötte, ugyanannak a választott bíróságnak újólagos megvizsgálás, illetőleg ítélethozás végett elébe terjeszteni. 19. §. Az egyik vitázó fél felszólításától számítandó legfölebb 15 napi határidő lefolyásáig, az ellenfél köteles, a választott bíróságba általa választandó tagokat megnevezni. 25. §. A rabbi meghatározásai csak úgy érvényesek, ha a Schulchan-Aruch szabványain alapulnak. 26. §. Csak oly egyéneket szabad rabbik gyanánt szerződtetni, kik három, hittörvényhű zsidó körökben elismert rabbitól a rabbinátusi tisztség gyakorlására oklevelet kaptak. 27. §. Azon rabbik, kik a jelen szervező alapszabályzat létrehozásakor már hivatalos működésben voltak, nem kötelesek a 26. §-ban felállított követelményeknek eleget tenni. Hetedik szakasz. Az ANYAKÖNYVEK. 28. §. Mindenik hitközség köteles gondoskodni róla, hogy kebelében az országban szokásos nyelvek valamelyikén, és az idevonatkozó országos törvények szerint, anyakönyv vezettessék. 29. §. Az anyakönyv behozataláért a hitközség helyes vezetéséért pedig az ezzel megbízott közeg felelős Ö cs. és Apostoli kir. Felsége továbbá legkegyelmesebben méltóztatott kinevezni . (Folytatás.) a hadbírói karnál : Mathes József, ezredes-hadbírót és a legfőbb kat. igazságügyi tanács előadóját, tábornok had- bíróvá (1871. oct. 29-től kelt legf. elirat.); első osztályu százados-hadbírókká, a következő 2. oszt. százados-hadbirákat: Werner Antalt, a varasdi sorgyalog-ezred tartalék-parancsnokságához beosztva; Robb Ferenczet, a komáromi helyőrségi hadbíróságnál ; Flórián Györgyöt, a 7. sz. broódi határőr e.-nél; Wosolsohe Vinczét, a lembergi 25. sz. dandár-i törvényszéknél; Pirka Jánost, a pancsovai katonai határőrközség polgármesterét; Scheuer Lajost, a gráczi helyőrségi hadbíró- Ságnál; Picher Jánost, a katonai felebbezési törvényszéknél; * ) Kellner Ferenczet, a budai helyőrségi hadbíróságnál , Gruber Ferenczet, az olmützi 11. sz. dandártörvényszéknél; Fonyarolli Ferenczet, a zárai helyőrségi hadbíróságnál ; Kiinger Olstotos, a pancsovai kát. határőrköz-ségi tanácsnál; Schreiber Henriket, a zimonyi kát. határőrközségi tanácsnál; Hruby Kajetánt, a varasdi sorgy. ezr. tart. pi-rancsnokságához beosztva; czerneziczi Swieteczky Frigyest, a cs. k. hadi ten-gerészetnél; Stepan Ferenczet, a bécsi helyőrségi hadbíró- Ságnál; Pollák Bélát, a 14. sz. szerb bánsági határőr gy. e. nél; továbbá: 2-ed osztályú százados hadbirákká, a következő főhadnagy hadbirákat : Zatlokál Józsefet, a 13. sz. román bánsági határőr gy. e.-nél; Kottnauer Ferenczet, a 14. sz. szerb-bánsági határőr gy. e. nél; Macziulski Lászlót, a 4. sz. szluini határőr gy. e.-nél; Schabenbeck Józsefet, a lembergi 26. sz. dandár törv.-széknél, — mindnyájokat alkalmazásaikban (1871. oct. 29-től kelt legf. eliat.); a katonai orvosi tiszti karnál, első osztályú főtörzsorvosokká, a következő 2. oszt. főtörzsorvosokat: dr. Mayer Antalt, egészségügyi főnököt a zágrábi főhadiparancsnokságnál , jelen szolgálati állomásán meghagyással; dr. Frisch Antalt, a bécsi 2. sz. helyőrségi kórház főorvosát, az ugyanottani 1. számú helyőrségi kórházhoz beosztással. Ötödik szakasz. Az OKTATÁSRÓL. 20. §• A világi tantárgyakbani oktatásra nézve Magyar- és Erdélyország autonóm hittörvényhű zsidó hitközségei, az érvényben lévő országos iskolai törvényeket tekintik mérvadóknak. 21. §. Az ifjúság oktatására nézve a héber tantárgyakban, elsősorban az illő szülőknek kell gondoskodniok. Az a kötelesség ellenben a hitközségeket illeti , hogy fizetésképtelen gyermekeknek a 22. § ban meghatározott héber tantárgyakbani oktatásáról gondoskodjanak. Oly hitközségekben, melyekben közös héber vagy confessionális hitközségi iskolák állanak fenn, az egyes hitközségi tagoknak szintúgy, mint egyescsoportoknak, mégis szabadságukban áll, hogy a gyermekeik oktatásáról a héber tantárgyakban, magánúton gondoskodjanak. A hitközségi tagok azonban mindenesetre kötelesek a rájuk, fizetés- képtelen gyermekek oktatása czéjából, az autonómia követelményei szerint kivetett járulékok viselésére. Olyan hitközségi tagokra, kik gyerme- keiket magán után taníttatják, nem szabad a fize- tésképtelen gyermekek oktatása czéljából nagyobb hányadot kivetni, mint azon hitközségi tagokra, kiknek nincsenek tanköteles gyermekeik. 22. §. A világi tantárgyakbani oktatás az állami iskolatanács főfelügyelete és a hitközségek által szabadon választandó tanügyi bizottság közvetlen felügyelete alatt áll. A héber tantárgyakbani oktatás ellenben a hitközségi tanodákban a hitközség által választandó, s e czélnak megfelelő tanügyi bizottságot kizárólagos felügyelete alatt van, melynek élén a rabbi áll. Ezen bizottság rendelkezik egyszersmind a tananyag mennyiségei fölött a mikra, misna és talmudból, nemkülönben a zsidó hitgyakorlati élethez szükséges rituálék ismeretére nézve. 23. §. A szerződtetni kivánó tanítók kötelesek úgy paedagogiai tudományos képzettségükről, mint vallás erkölcsi életpályájukról hiteles bizonyítványokat előmutatni és pedig azutóbbiakat egy hittörvényhű zsidó körökben elismert rabbi és egy községi elöljáró aláírásával ellátva. A tanítók hivatalos működése és vallás-erkölcsi magaviselete miatt netán fenforgó viszályok esetében is szintúgy, mint a hitközség más belviszályaira nézve a 11 — 19. §- ban körülirt választott bíróság határoz végérvényesen. Hatodik szakasz. A RABBI. 24. §. A rabbi feladata a követkzőkben áll: a) A hittörvények tanítása és magyarázatában, vallásügyi kétkedéseknek a Schulchan-Aruch értelmében való megoldásába, nyilvános hitszónoklatok tartásában. b) Esküvők, elválások és hializáta végrehajtásában c) Az ellenőrzésére bízott hitközségi, vallási és vallásgyakorlati intézmények állatmetszők (sodium), és hasonló hitközségi hivatalnokok fölötti felügyeletben. 6048 2. osztályú főtörzsorvosokká, a következő törzsorvosokat: dr. Starch Edét, soproni helyőrségi főorvost; dr. Konsil Józsefet, a pozsonyi 19. sz. helyőrségi kórház főorvosát; dr. Dietrich Józsefet, a bécsi katonai rokkantak házának főorvosát; dr. Seligmann Lipótot, a közös hadügyi ministerium 14. alosztályának létszámából, — mind a négyet jelen szolgálati állomásán meghagyással, törzsorvosokká, következő I oszt. ezredorvosokat: dr. Böhm Jakabot a pesti 16. sz. helyőrségi kórháznál; dr. Komarek Józsefet, a 64. sz. Károly Sándor szász-weimar-eisenachi nhg. gy. e. hadkiegészítő kerületénél — mindkettőt jelenlegi szolgálati állásuk meghagyásával; dr. Grund, Ármint, a 49. b. Hő-s gy. e. hadkiegészítő kerületénél, a krakói 15. sz. helyőrségi kórházhoz beosztással; dr. Taussig Farkast, a 39. sz. b. Habermann gy. e. hadkiegészítő zászlóalj keretnél; dr. Kirchmayer Edét, az 58. sz. Lajos Salvator fhg. gy. e. hadk. zászl. keretnél; nemes marschaili dr. Tessel Józsefet, a 36. sz. gr. Degenfeld gy. e. hadk. zászl. keretnél; dr. Köstler Lörinczet, a bécsi 2. sz. helyőrségi kórháznál; dr. Lős Antalt, a bécsi 1. sz. helyőrségi kórháznál ; dr. Kretz Jánost, az 5. sz. II. Lajos bajor király gy.e. hadk. zászl. keretnél; dr. Hain Antalt, ragusai helyőrségi főorvost; dr. Böhm Józsefet, a 70. sz. b. Nagy gy. e. zászl. keretnél, — mind a nyolczat jelen szolgálati állomásán meghagyással; dr. Mather Ágostont, a 75. sz. gr. Crenneville gy. e. had. zászl. keretnél, az olmütni 6. sz. helyőrségi kórházhoz beosztással; dr. Padronzek Antalt, a 21. sz. b. Reischach hadk. zászl. keretnél, a zárai helyőrségi főorvosi állomásra való beosztással; dr. Berger Mórt, a triesti kat. parancsnoksági állomástól, ugyanott a 3. sz. helyőrségi kórházhoz ; nemes dr. Schneetter ferenczet, a bécsi szertüzérségi parancsnokságtól, a 49. sz. b. Hess gy.-e. hadk. zászlóalj kerethez beosztással; dr. Gottsberger Józsefet, a varasdi ser gy.-e. hadk. zászl. keretnél, jelen szolgálati állomásán meghagyással; továbbá következő áthelyezéseket elrendelni: a következő 2. oszt. főtörzsorvosát: dr. Bernstein Zsigmond, a brünni 5. sz. helyőrségi kórház főorvosát, hason minőségben a bécsi 2. számúhoz; következő törzsorvosokat: dr. Fiicher József Oswaldot, a prágai 12. sz. helyőrségi kórháztól, a brünni 5. sz. hoz, mint főorvos ; dr. Robiczek Rudolfot, a bécsi 1. sz. helyőrségi kórház oszt. főorvost, hason minőségben a 2. sz. hoz ugyanott; dr. Würzner Alajost, zárai helyőrségi főorvost, a 17. sz. budai helyőrségi kórházhoz mint oszt. főorvos (1871. oct. 29ről kelt legf. eliat.); továbbá kinevezni: 1. oszt. ezredorvosokká a következő 2 oszt. ezredorvosokat: dr. Vogel Ferenczet, a 13 sz. Jenő savoyai hg. drag. e.-nél; dr. Joltanek Jánost, a 42. sz. V. György hannoverai király gy. e. nél; dr. Hacker Jenőt, a 8. sz. gr. Saint Quentin dzs. e.-nél; dr. Sladek Józsefet, a 34. sz. I. Vilmos német császár és porosz király gy. e -nél; dr. Cehak Ferenczet, a 18. sz. Constantin orosz nhg. gy. e. nél; dr. Laufberger Nándort, a 31. sz. Frigyes Vilmos mecklenburg stolitzi nhg. gy. e -nél; dr. Schuberth Károlyt, a brünni főparancsnokságnál ; dr. Luft Ármint, a 2. sz. gr.Wrangel drag. e.-nél; dr. Huber Sándort, a 16. sz. b. Wetzlar gy. e. nél; dr. Sorysievicz Károlyt, a 6. sz. Sándor hesseni és rajnai hg. drag. e.-nél;