Budapesti Közlöny, 1871. december (5. évfolyam, 276-299. szám)

1871-12-08 / 282. szám

Buda-Pest 1871. 282. szám. Péntek, december 8-BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIY ATALOft Xj A .IP. Bmnmiri* : Pártán, h*m­un­ataM 10-ik se Am I. «meist. Kudoktatai. : Pesten, Baritok - Ur. 7. ez. ». ftldszint. UantAVOK neu ktlldetnek timm. Mrmentet* ten levelek esek rendes lersisselnktűl le­ik el. NaTORA! Nu­ll Kind­BitBBL : Brovinu aizaoz ubdu : ▲ hivatalos .,Érte el több-‘ ig tatandi hirdetési dijak a hirdetőnanynyel Egén 10­. . . . . 10 frt. Egész én*. . . 11 írt— kr. •fyüit elölt fe»e* beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdeté* Félén...................... • ‘0 » Félén. . . . ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— Negyed ért. . . • « . Negyed éne . . 4 , 60 . 200-ig 2 frt, 200—800-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 írttal több. Áiu:Hfutuoi Hi*o»t*»»k : Uiei)BiBii(Ttm: Egy hasébon petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr, többszttri hir­detésért 1 kr. minden beiktatás­­nál. A bélyeg­dij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán, báró Sina Simon, belső titkos tanácsosom­ s magyarországi nagybirtokosnak, a tudományos és egyéb közhasznú czélok sikeres előmozdítása ál­tal szerzett kitűnő érdemei elismeréséül Lipót-rendem nagy­ keresztjét díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1871. évi dec. hó 5-én. Ferencz József, s. k Báró Wenckheim Béla, s. k. Gróf Kuhn István bz. állományú honvéd gyalog hadnagy a m. k. honvédségben viselt tiszti rang­járól és cziméről önként, leköszönvén, lemondása a honvédelmi ministerium által elfogadtatott. SZABÁLYRENDELET a katonai határőrvidéki építészeti szolgálat­­ tárgyában. *) C) Építési rendtartás és építési rendőrség. Kellék az építési engedélyhez. (Folytatás.) **) 42. §. Egy utcza, vagy tér felé álló épülethom­lokzatnak nem szabad a jó ízlés kívánalmaival ellenkeznie, s annak minden kirívó színelése ke­rülendő. 43. §. Minden nagyobb városban állandó építé­szeti­ és szépítészeti bizottságok alakítandók. 44. §. A helyhatóság és megfelelőleg a község elnöke (polgármester) minden magánépítés végre­hajtásánál arra tartozik Ügyelni: a) hogy semmiféle építés a jogilag érvényre jutott engedély előtt ne foganatosíttassák; b) hogy az építési­ és szintezési vonal minde­nütt megtartassék; c) hogy a jóváhagyott terv szorosan követ­­tessék; d) hogy az építés kivitele egy arra nem jogosí­tott személyre át ne ruháztassék, és e) hogy az építéshez csak az annak megfelelő jó és tartós anyag használtassák. Ha a község elnöke (polgármester) e tekintet­ben eltérést tapasztal, akkor ő erről az építés ve­zetőjének előleges kihallgatása után az elöljáró hatóságnak jelentést tesz, mely is az a) b) c) alatti esetekben a munkálatok folytatását beállítani, a d) alatti esetben az illetéktelen építési végrehaj­tót az építés folytatásától eltiltani, és az e) alatti esetben a nem minőségszerűnek talált anyag eltá­volítását elrendelni tartozik. 45. §. Oly esetben, midőn az engedély a hord­­képesség megvizsgálása czéljából, terhelési kísér­leteket rendel el, azok egy részrehajlatlan szak­értő által a hatóság jelenlétében eszközlendők. Ily terhelési kísérletek akkor is tehetők, ha (felügye­leti szemle folytán) arra az építés folyama alatt vagy annak befejezte után szükség mutatkozott. A terhelési kísérlet megejtésének költségeit az építő tulajdonos viseli. 46. § Oly épületeknél, melyek iparü­zleti mű­helyekül, vagy bánya- és hutaüzletre használni rendelnék és elkülönített fekvéssel bírnak, a szer­kezet és építési anyag választása az építő­ tulajdo­nosnak átengedtetik, de tartozik ő, és az ép­tés ve­zetője a kellő sziládságért jót állni, és a követke­ző szabályokat szorosan megtartani: a) A magasab emeletekből, tűzmentes hágcsók segélyével, tűzálló anyagból készült födénynyel, vagy felülvilágítóval, vagy pedig betöltött nádva­­kolatú famenynyezettel ellátott falazott lépcső­­házba lehessen minden pontról gyorsan a szabad­ba jutni. A lépcső­fokoknak tűzálló anyagból kell len­niük, vagy ha fából vannak, tömöttek vagy alá­­boltozottak legyenek. A lépcsők úgy helyezendők el, hogy egyiknek a másikhoz való távolsága az épületnek egyik ré­szében sem haladja túl a 20 élet. Azon lépcsőzetek szélessége, melyek veszély idejében 50 személynél többnek egyszerre nem szolgálnak, ha azok egyenesek, legalább 3, teker­­vényesekre nézve ellenben 4 lábban állapittatik meg, s minden további 50 személyre megfelelőleg bővítendő. Oly lépcsők, melyek csupán összeköt­tetésül szolgálnak különböző emeletek egyes lak­helyei közt, a­melyekben csak egy kisszámú mun­kás időn kint tartózkodik, és egyéb melléklépcsők (futólépcsők) nem tartoznak ezen rendszabály alá. b) Minden kémény és tüzelő tűzmentes anyag­ból épitve és mindenféle fakészü­léktől elkülönítve legyen. c) Gőzkazánok lehetőleg távol állítandók fel­­ oly helyiségektől, a­melyekben több személyek rendesen dolgoznak, és csak könnyedén fedélzen­­dők be; semmi esetre sem szabad azoknak bebol­­toztatniok. d) Hulladékok és tisztátalan folyadékok leve­zetése oly képen történjék, hogy a környék azáltal ne szenvedjen. A csatornák és pöczegödrök megengedhetősé­gére nézve, mely utóbbiaknak vízhatlanoknak és jól elzárottaknak kell lenni, a hely minősége ha­tároz. 47. §. Egy épület elkülönített fekvéssel bir, ha annak minden pontja más épületektől és a szom­széd határtól legalább 30 ölnyi távolra esik. Ha az elkülönítés körében az építő tulajdonos­nak egy épülete fekszik, akkor annak vagy telje­sen tűzmentesen építettnek és meggyulladhatás ellen külsőleg megóvottnak, vagy hasonlóan az idegen épületektől és szomszéd határtól legalább 30 öl távolra kell lennie. Nyilvános utak területe, valamint folyók és egyéb nyilvános vizek medre a távolságba beszá­­míttatik. Az építő tulajdonosnak elkülönítésre szükség­­lendő telkén, ha esetleg az más birtokába megyen át, egy az elkülönítést meghiúsító építést még mindaddig nem szabad foganatosítani, a­meddig az elkülönítendő épület az általános építészeti sza­bályoknak megfelelő állapotba nem hozatik. 48. §: Az építési állapot megváltoztatásához, valamint egy elkülönített iparüzleti épület belse­jében szándékolt zöld­építésekre nézve nem szük­ségeltetik építési engedély. A 46. §. szabályrendele­tei a változtatásoknál és told-építményeknél is megtartandók. 49. §. Ha az iparüzleti műhelyépületek nem tel­jesen elkülönítettek, akkor az építési engedély megadására hivatott hatóságnak tartalik fenn, tekintettel a szomszéd határ és a legközelebbi épü­let távolságára, utóbbinak építési állapotára, to­vábbá az iparüzlet gyakorlásának természetére és kiterjedésére, főkép pedig a helyi viszonyokra, megítélni: várjon mennyiben, és mily feltételek alatt engedhető meg az építészetrendőri árszabá­lyok mérséklete az iparüzleti műhelyépítés végre­hajtásánál. 50. §. Minden műiparra szánt építményeknél, ha azok elkülönítve nincsenek is, de szilárd közfa­lakkal, tű­zmentes fedélzettel és a mellettes szom­széd házak felől szabályszerű tűzfalakkal bírnak, a 46. §-ban jelzett és különben a vagyon- és sze­mély­biztonságra szükséges évszabályok mellett az általános építészeti rendszabályoktól oly elté­rések megengedhetők, melyek nélkül a rendes iparűzés akadályozva vagy érzékenyen nehezítve lenne. Ide tartoznak különösen : a) Közfalak, melyek nicsenek tűzálló anyagból, kivévén oly helyiségekre nézve, melyek rendelte­tésüknél fogva különösen tűzveszélyesek lehet­nének. b) Fából készült fészerek és ideiglenes építmé­nyek felállítása az épület belsejében. c) A mennyezetek oly módoni szerkezete, hogy szükségkép a fedélszék egyúttal a födényt is ké­pezhesse. d) Az emeletek számának szaporítása. 51. §. Elkülönített iparmű­telepekn­él megenged­tetik, hogy a műtulajdonos, ennek tisztviselői és munkásai számára lakások fiókozata építéssel vagy retezfalakkal a kellő évszabályok és a ke­­menczéknél, tűzhelyeknél s egyéb fűtőelőkészülé­­keknél fennálló törvényes határozmányok megtar­tása mellett, felállittathassanak.­ Ezen laképületek ott, a hol műhelyekkel hatá­rosak, ezektől tűzfalak által elválasztva legyenek. 52. § Minden ü­zlettelepnél úgy kell az épüle­teknek elhelyezve lenniök, hogy tűzveszély esetén a fecskendők akadálytalanul oda juthassanak és közlekedhessenek. » Elegendő vízmennyiségről, töltött víztartókról és szükséges oltóeszközökről gondoskodva kell lenni. A helyhatóságnak ezek léteréről és jó kar­ban tartásáról meggyőződést kell szereznie. Nagyobb műveknél a vízfecskendők és vizes­szekerek beszerzése, valamint tűzoltó őrség felállí­tása hivatalból elrendelhető. 53. §. Elkülönített fekvésű Üzletépü­leteknél az építési folyamodvány okmányozására elegendő a helyzeti tervrajz, melyen az egész telepzetnek és­­ az ahoz tartozó egyes épületeknek alapidomai, a telekkönyvi földrészletek számaikkal, a szomszéd­­határok, a legközelebbi épületek és ezek tulajdo­nosai, valamint szükség esetében, a hulladékok és folyadékok levezetése czéljából tervezett csatorná­zás ki legyen tüntetve. 54. §. Az építés bevégezte után tartozik az építtető minden törmeléknek, fakészletnek és ál­talában minden, a közlekedést akadályozó tár­gyaknak az útról, való eltávolítását, valamint mindannak helyreállítását, a­mi az építés környé­kén az építés végrehajtása által változást vagy sérülést szenvedett, saját költségén azonnal esz­közölni. 55. §: Újból épített vagy lényegesen átalakított lakások, üzlethelyiségek és istállók előbb nem lakhatók vagy használhatók, amig a helyhatóság egy részrehajlatlan s­akértő meghívása mellett foganatosítandó helyi szemle alkalmával magának *) Lásd a f. évi „Budapesti Közlöny" ban foglalt hirdetmény M. pontját. **) Lásd lapunk 273. sz. 137. száma A mai szent ünnep miatt lapunk legközelebbi száma vasárnap folyó hó 10-én jelenik meg.

Next