Budapesti Közlöny, 1872. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1872-01-03 / 1. szám

ha azokban országbeliek vagy a hajólegénység­hez nem tartozó egyének is részesek volnának. Ha ezen rendetlenségek a megjelölt tulajdonsá­gok egyikével sem bírnak, a helyi hatóságok arra fognak szorítkozni, hogy az illető consuli tisztvi­selőknek megkeresésükre segélyt nyújtsanak arra, hogy a hajó névlajstromba bejegyzett minden egyén, ki az érintett rendetlenségekben részt vett, elfogassék és a hajóra vissza­vezettessék. A fogság nem tarthat hosszabb ideig, mint azon országnak, melyben az elfogatás történt, alkotmá­nyos és törvény szerinti rendelkezései engedik. XIV. Czikk: Egyetértve kötelezik magukat a magas szerződő felek, hogy az egymás hadi- vagy kereskedelmi tengerészetéhez tartozó szökevények elfogatása és kiszolgáltatása körül a saját törvényeikkel meg­egyeztethető segélyt nyújtsák egymásnak, ha az illető fél consula e czélra lépéseket tesz, és a hajó névjegyzéke, a legénységi lajstrom vagy ha­sonló okmány­ok által bebizonyíttatik, hogy a szö­kevények az illető hajó legénységéhez tartoznak, és hogy a hajóról azon ország kikötőiben, part­jain vagy vizeiben szöktek el, melynek hatóságai előtt kerestettek. A­mi a szökevényeknek a közfogházakban le­tartóztatását és a helyi hatóság felügyelete alatti letartóztatás idejét illeti, az elfogatás pillanatától kezdve mindegyik ország saját törvényeiben elő­írt eljárás fog követtetni, a letartóztatás, a megke­reső consul kezéhez való kiszolgáltatás és az illető hajóra való visszaküldés tekintetében. Megegyezés történik továbbá abban, hogy min­den kedvezmény vagy könnyítés, melyet a szö­­­­kevények kézrekerítése körül a szerződő felek egyike valamely más államnak engedett volna, vagy jövőben engedne, a másik szerződő félnek is csak úgy meg legyen adva, mintha eme ked­vezmény vagy könnyítés jelen szerződés által ha­tározottan kiköttetett volna. XV. Czikk. Ha az egyik szerződő fél valamely polgára a másik birtokaiban vagy területein végrendelet hátrahagyása nélkül elhal, és azon országnak, melyben a haláleset történt, törvényei szerint öröklésre jogosított személy nem jelentkezik , azon nemzetnek, melynek az elhunyt tagja volt, főcon­sula, consula és alconsula vagy consuli ügynöke, a­mennyiben azt az illető ország törvényei enge­dik, az örökségnél netán érdekelt honfiainak tör­vényszerinti képviselője. E minőségben a consul, a­mennyiben ezt az ország törvényei engedik, mindazon jogokat gyakorolja, melyeket az örök­ségre törvény szerint jogosított személyek gyako­rolhatnának, kivéve pénzek és javak elfogadását, mire mindannyiszor külön meghatalmazás szüksé­ges ; ilyetén pénzek és tárgyak időközben a con­sul és a helyi hatóságok kölcsönös egyetértésével valamely harmadik személy kezeihez teendők le. Ha az örökség földbirtokból áll, az érdeklettek jogai az idegenekre nézve fennálló törvények sze­rint fognak rendeztetni. XVI. Czikk: A szerződő felek egymás birtokaiban lakó pol­gárai vallásuk miatt nem fognak háborittatni, ü­l­­döztetni, vagy nyugtalanittatni, sőt inkább töké­letes és teljes vallásszabadságot fognak élvezni és ez okból személyük és tulajdonuk nem szűnik meg ugyanazon oltalomban részesülni, melyet a nem­zetbeliek élveznek. Az illető hitfelekezet számára már létező te­metkezési helyek használatára, valamint újak be­rendezésére, fentartására és használatára nézve mindegyik szerződő félnek a másik területeiben tar­tózkodó polgárai ugyanazon szabadsággal és jog­gal fognak birni és ugyanazon oltalomban része­sülni, mint a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet polgárai. XVII. Czikk. Ha az egyik szerződő fél hadi- vagy kereske­delmi hajója a másik partjain hajótörést szenved­ne, az ily hajó vagy annak alkatrészei, felszere­lései és egyéb hozzátartozó tárgyak, valamint a hajótörésből megmentett javak és áruk, vagy ha eladattak, az érték befolyt pénz a tulajdonosnak saját vagy kellően meghatalmazott ügynöke kivo­­ ­­ natára híven vissza fog szolgáltatni és ha a tulaj­donosok vagy azok ügynökei a helyszínen jelen nem lennének, az említett javak és áruk, vagy az értük bevett pénz, valamint a hajótörést szenve­dett hajón talált irományok, a­mennyiben ezt az ország törvényei engedik, azon osztrák-magyar, vagy illetőleg a chilei consulnak fognak kiadatni, kinek kerületében a hajótörés történt, és a consu­­lok, tulajdonosok vagy ügynökök csak azon, a tu­lajdon fentartására fordított költséget és mentési díjt fogják fizetni, melyet ily hajótörés esetében belföldi hajónak is kell vala fizetnie. Vámfizetés alá a kimentett javak és áruk, ha törvényes keze­lés alá kerülnek, nem fognak vonatni, ha csak fogyasztásba nem mennek át, mely esetben azon vámokkal fognak illettetni, melyeket az illető or­szág vámtörvényei rendelnek. XVIII. Czikk. Ha az egyik állam hajója legyőzhetlen akadály­nál fogva kény­telen a másik fél kikötőiben vagy partjain kikötni, semmiféle hajózási illeték alá, mely bármi néven szedetik, az illető országban nem fog vonatni, kivéve a révkalauz- vagy egyéb oly illetékeket, melyek magánszemélyek által tett szolgálatok megjutalmazását képviselik, feltéve mindig, hogy ily hajó semminemű árukat fel nem vesz, vagy ki nem rak. Meg fog ilyenkor engedtetni, hogy a rakmányt képező áruk károsulás elkerülése végett a partra ki- vagy más hajókra átrakadjanak, más adózá­sok pedig, mint a közraktárak, hajóműhelyek bé­re, melyek az áruk raktározására és a sérült ha­jó kijavítására szükségeltettek, nem fognak kö­­veteltetni. XIX. Czikk. A magas szerződő felek a polgáraik közti keres­kedelem nagyobb biztonsága czéljából megegyez­tek abban, hogy ha a köztük fennálló barátságos viszony bármikor szerencsétlenül meg vagy fél­beszakadna, egymás polgárainak, ha a parton lak­nak, hat hónapi, és ha az ország belsejében lak­nak, egy egész évi idő engedtessék ügyeik rende­zésére és tulajdonuk feletti intézkedésre, és hogy szabad menet adassék nekik a végből, hogy tet­szésük szerinti kikötőben szállhassanak hajóra, vagy szabadon választott száraz után hagyhassák el az országot. Mindazonáltal a szerződő felek azon polgárainak, kik egymás birtokaiban és területein megtelepedve valamely ipart űznek, vagy más foglalkozásuk vagy keresetük vagyon, szabadsá­gukban álland­ott maradni és iparüzleteiket vagy foglalkozásukat a két ország közti barátságos egyetértés félbeszakadása daczára személyes sza­badságuk és tulajdonuk háborútlan élvezetében folytatni mindaddig, míg békésen viselik magukat és a törvényeknek engedelmeskednek ; bárminemű ingó és ingatlan javaik pedig legyenek azok akár saját őrizetük alatt, akár pedig, más személyekre vagy az államra bízva, lefoglaltatni vagy zár alá vettetni, vagy más terhekkel vagy követelésekkel illettetni nem fognak, mint a­melyek a nemzetbe­liek hasonló javaira és hasonló tulajdonára ro­vatnak. Hasonló esetben magánszemélyek közti adós­sági követelések, közalapok és társulati részvé­nyek sem fognak sem elkoboztatni, sem zár alá vettetni. XX. Czikk. A magas szerződő felek megegyeznek abban, hogy a kereskedelem és hajózásra vonatkozó min­den kedvezmény, előjog vagy mentesség, melyet egyikük egy más állam polgárainak már meg­adott volna, vagy jövőben megadna, hasonló eset­ben és körülmények között a másik fél polgáraira is kiterjesztessék és pedig ingyen, ha az enged­mény a kérdéses harmadik állam javára is ingye­nes volt, vagy pedig lehetőleg egyenlő értékű kárpótlás mellett, ha az engedmény feltételes volt. XXI. Czikk: Jelen szerződés hatálya az első czikk határo­zatát illetőleg állandó, a többi czikkekben foglal­takat illetőleg a megerősítési okmányok kicseré­lése napjától számított tíz évig tart. De ha egy évvel ezen határidő lefolyta előtt a szerződő felek egyike sem nyilvánítaná hivatalos úton a szerző­dés hatályának megszüntetése iránti szándékát, az mind a két félrenézve további egy évig marad hatályban azon naptól számítva, melyen egyikü­k vagy másikuk azt felmondotta. XXII. Czikk. Jelen szerződés mind a két magas fél részéről meg fog erősittetni és a megerősítési okmányok mától számitva tizennyolcz hónap alatt, vagy ha lehetséges, még előbb Santiagoban vagy Parisban fognak kicseréltetni. Minek hiteléül az illető meghatalmazottak jelen szerződést két — német és spanyol — példányban aláírták és pecsétjeikkel látták el. Kelt Santiago de Chilében, az Úr ezernyolcz­száz hetvenedik évében, június hó tizennegyedikén. Jorge 2­6 Huneeus, Petz báró ellentengernagy. Mi e törvényezikkel s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szente­sitjük, s mind magunk megtartjuk, mind más hiveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben , ezer nyolczszáz hetven­­egyedik évi deczember hó negyedikén. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gróf Lónyay Menyhért, s. k.­­ császári és Apostoli királyi Felsége legke­­gyelmesebben méltóztatott : a tüzérségi központi lovaglási tanfolyam pa­rancsnoka, Klein Ignácz alezredesnek a hadsereg­­létszámban, a felülvizsgálat eredménye szerint mint felrokkantnak helyi alkalmazásra kijelölései a szabályszerű nyugalmi létszámba átvételét elren­delni s megparancsolni, hogy annak ez alkalom­mal hosszas és sikerdús szolgálatainak elismeré­séül a legmagasb megelégedés kifejezése tudtára adassék ; annak helyébe lovag Klosetz Ágoston 1. oszt. századost a legmagasabb nevet viselő 1. számú tü­zérezrednél, ugyanakkor annak a tüzértörzsbe áthelyezése mellett s egyelőre jelen rangjában meghagyással, a tüzérségi központi lovaglási tan­folyam parancsnokává kinevezni (1871. decz. 28. kelt legf. eliat.) Turkovics József bellovári és Bach György zi­­monyi őrnagyok és polgármestereknek a nyu­galmi létszámba visszahelyezését ; valamint Szedoglavics György őrnagynak a hadseregi létszámban és péterváradi polgármesternek, a szabályszerű nyugalmi létszámba átvételét elren­delni, és Bach György őrnagynak ez alkalommal, 40 évi odaadás teljes szolgálatának elismeréséül, a Ferencz­ József-rend lovag - keresztjét adomá­nyozni (1871. decz. 28-tól ke­lt legf. elirat.) ; továbbá : az ellenség előtti súlyos megsebesülés következ­tében a fölülvizsgálatnál egész rokkant gyanánt osztályozott Chambaud-Charriere Ernő 1. oszt. századosnak a 12. sz. Vilmos főherczeg gy.-e.-nél, őrnagyi ranggal, s az ezen rangfokozatnak megfe­lelő nyugdíjjal, a beszámitásképes szolgálati idő­höz 10 év hozzászámitása mellett az állandó nyu­galmi létszámba átvételét elrendelni (1871. decz. 21-től kelt legf­ eliat.) Iliasevics János 1. oszt. századosnak, a 11. sz. 2. báni kat. gy.-e.-nél, annak a felülvizsgálati eredmény szerint mint egész rokkantnak, az ál­landó nyugalmi létszámba történendő áthelyezésé­nél az őrnagyi rangot ad honores adományozni (1871. decz. 22-től kelt legf­­elirat.); továbbá kinevezni : Bründl Károlyt, 1. oszt. századost, a 8. sz. or­szágos csendőrparancsnokságnál, a horvát-slavon kat. határőrvidéken felállitott szerezsan csapat pa­rancsnokává, ugyanekkor annak, mint 1. oszt. századosnak a 9. sz. péterváradi kat. gy. e. szám­fölötti létszámába áthelyezésével (1871. decz. 28- tól kelt legf. elirat.) ; főhadnagyokká , a következő hadnagyokat : Tillwert Tivadart, az 53. sz. Lipót főherczeg gyalog ezrednél a táb­rkarhoz beosztva, jelen szóig. alk. meghagyással, az e.-ben ; Pinter Henriket, az 5. sz. II. Lajos bajor kir. gy. e.-nél, az e.-ben ;

Next