Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. január (6. évfolyam, 1-4. szám)
1872-01-06 / 1. számú melléklap
kifüggesztés útjáni kihirdetését eszközölteti, s a teljesítést a közgyűlésnek bejelenti ; a törvényhatóság kezelése s felügyelete alatt álló pénztárak megvizsgálását legalább minden félévben váratlanul eszközölteti és az erre vonatkozó jelentéseket a közgyűlés elé terjeszti ; intézkedik az 1870. évi 42. t. sz. 14. és 51. §§-ai foganatosítása és az 58. §. d)pont alatti esetekben a felirat 3 nap alatti fölterjesztése iránt. Joga van a polgármesternek rendkívüli sürgős esetekben 500 frt erejéig a közpénztárra utalványokat kibocsátani, ily eseteket azonban a tanács legközelebbi ülésében bejelenteni tartozik. A polgármester él azon jogokkal, melyeket az 1870. évi 42. t. sz. 58. §. k) pontja az alispánra ruház. A hatósága alá utalt ügyekről a nyilvános iktatókönyvvel egyenlő külön iktatókönyvet vezet; azok földolgozását, kiadmányozását a mellé e czélra rendelt egy írnok segélyével eszközli. Egyesek a polgármesternek sérelmes határozatait a közgyűléséhez és innen a belügyministeriumhoz 15 nap alatt felebbezhetik. m. FEJEZET. A tanács. A tanács mindazon ügyekben , melyek a közgyűlésnek fentartva, a polgármester, rendőrkapitány és árvaszék hatáskörébe sorolva nincsenek, Szeged sz. kir. város területére nézve első-, a rendőrkapitány által az alábbi II. fejezetben szabályzott hatáskörben ellátott ügyekben pedig másodfokú közigazgatási hatóságot képez ; egyszersmind felügyel a város kezelése és felügyelete alatt álló pénztárak, intézetek s alapítványokra. Hatósága alá tartozó ügyek elintézésében az előadói rendszer lép életbe. Elnöke a polgármester, akadályoztatása esetén a főjegyző ; szavazattal bíró tagjai a polgármesteren kívül a főjegyző, a rendőrkapitány és négy tanácsnok ; érvényes határozathozatalra az elnökön kívül legalább két tanácsi tag jelenléte szükséges ; a tanácsülésekben fölhívásra megjelenni, fölvilágosítást adni minden tisztviselő és hatósági közeg köteles ; a hozott határozatokat az aljegyző jegyzi föl. A tanácsülések nyilvánosak, s rendszerint hetenkint kétszer, maga a tanács által meghatározandó és szokott módon kihirdetendő időben és helyen tartatnak. Rendkívüli tanácsülést tarthat az elnök, ahányszor valamely fontosabb tárgy halaszthatlan elintézésének szüksége áll elő. Mindazon határozatoknak, melyek a köztörvényhatóság kezelése és felügyelete alatt álló pénztárak bevételei, kiadásai, a helybenhagyott költségvetés egyes, akár bevételi, akár kiadási tételei valósítását, a közköltségelőirányzatba felvett közjavadalmak bérbeadásának ideje, s módjának megállapítását, és az ennek folytán megtartott verseny-eljárás eredményének el-, vagy nem fogadását ; továbbá adóösszeírás , kivetés, behajtás, ujonczozás, közmunka, katona-elszállásolás , köznevelés, oktatási, iparügyek, szóval más hatóságnak fen nem tartott bármely köz- vagy magánügyben érdemleges intézkedést tárgyaznak és tartalmaznak, tanácsülésben kell hozatniok ; ugyancsak tanácsülésekben állapíttatnak meg a tanács által közgyűlés elé terjesztendő ügyekben kivétel nélkül teendő javaslatok ; a kormán? részéről a tanács hatásköréhez tartozó ügyekben kívánt vélemény nyilvánítása ; és ugyanott láttatnak el másodfokúlag a rendőrkapitány által saját hatáskörében hozott határozatok elleni felebbezések. A határozatok és indokai, ha a tárgyak elintézésre megéretteknek és alkalmasaknak találtatnak, az előadó véleményének meghallgatása mellett szótöbbséggel állapíttatnak meg ; a szavazatok számának egyenlősége esetén azon rész szavazata dönt, melyhez az elnök is járult. Azt, hogy a határozat birtokon kívül fölebbezhető, magában a határozatban világosan ki kell fejezni. E záradék hiányában a határozat birtokon belül fölebbezhető. A kisebbség indokolt szavazatát írásba foglalhatja, mely az ügyiratokhoz mellékeltetik. A tanácsnak magánfeleket érdeklő határozatai a polgármester, vagy helyettese által aláírva, az illetőknek hivatalból kézbesittetnek és a kézbeadástól számított 15 nap alatt fölebbezhetők. A fölebbezések azon határozatok ellen, melyek a tanács által a város és egyesek közt vállalkozás, bérlet, szerződés vagy bármely közérdekű viszonyból felmerült kérdésekben hozattak, a fenn kitett határidő alatt a közgyűléshez, minden egyéb kérdésekben pedig az illető ministériumhoz intézendő. Mindkét esetben a felebbezés a tanácshoz adatik be, mely azt az ügyiratokkal fölszerelve, a legközelebbi közgyűlés elé, illetve legfölebb 15 nap alatt a ministériumhoz fölterjeszteni tartozik. A tanácsülésben előadandó összes tárgyakról, az illető osztály által, az ülés idejét, az ügydarab számát, rövid kivonatú tartalmát és az illető előadó rendszerint sajátkezűleg beírt határozati javaslatát előtüntető, az előadó névaláírásával lezárt jegyzék; — minden egyes tárgyról pedig külön-külön előadói is szerkesztendő, melybe a tanácsülés ideje, az ügydarab száma, tartalma, az előadó határozati javaslata, az annak értelmében szükséges kiadmányok, levelek s fölterjesztések kész fogalmazataival beiratik, és a fogalmazványt készítette közeg és az osztályt vezető által aláírandó. Mind az általános jegyzék, mind az előadói ívnek e végre kijelölt rovatában, a határozat megállapításába befolyt szavazatok nevei, úgy a határozati javaslatnak elfogadása, a netaláni módosítások s hozzáadások a jegyző által jegyeztetnek föl, ki az előadói íveket, ha a javaslat elfogadtatott, az elnök ellenjegyzésével a kiadónak , ha pedig el nem fogadtatott, a kiadmányok, levelek s felterjesztéseknek a létrejött tanácsi megállapodás értelmébeni és a legközelebbi tanácsülésre beterjesztendő fogalmazatai megkészítése végett, az előadónak az összes tárgyiratok kapcsában ki-, illetve visszaadja, a tárgyjegyzékeket pedig az elnök által aláíratván gondosan megőrzi, s évenkint beköttetvén levéltárba juttatja. Hatóságilag megrendelt munkák végrehajtására felfogadott kézi munkások megszolgált havi-, heti- vagy napi bérének utalványozása ülésen kívül is eszközöltethetik ; ez esetben a számvevőség előlegesen kivett véleménye és az összes iratok közlése mellett az előadói vélemény a tanács tagjai közt köröztetik, a tanácsnokok az előadó javaslatához járulásukat az előadói ívre névaláírásuk kapcsában följegyzik és amennyiben a szavazatok többsége ezúton biztosítva van, az előadói ív a kiadmányi tervezettel az elnökség bírálata alá terjesztetik, s helybenhagyás után a kiadmányozás eszközöltetik. Az ekkor elintézett ügyeknek azonban utólagosan a tanácsülésben elő kell szokott módon adatniok. A tanács, határozatai megállapításánál a fenálló törvények kormányrendeletek, szabványok és törvényes, gyakorlat szerint tartozik eljárni. A háztartást érdeklő ügyekben köteles a város érdekét mindenekfelett szem előtt tartani, s ezt a törvény korlátai közt telhetőleg védeni, támogatni és előmozdítani. Ebből folyólag őrködni és intézkedni köteles a tanács, hogy a városnak és felügyelete alatt álló intézeteknek vagyona ne rongáltassék, ne bitoroltassék és a közgyűlés elhatározása nélkül meg ne csonkíttassék, hogy a város jövedelmi forrásai telhetőleg legelőnyösebben kiaknáztassanak, a közjövedelmek a pénztárba teljesen befolyjanak, a költségvetésbe felvett bevételek, legalább az előirányzott mennyiségben valósíttassanak és a kiadásokban a lehető legnagyobb mérvű megtakarítások, anélkül, hogy a város érdeke veszélyeztetnék, eszközöltessenek. E végből irányt adó szabályul kimondatik, miszerint a városi vagyon általában bérbeadás útján kezelendő és házilagos kezelést csak oly esetben hozhat a tanács a közgyűlésben indítványba, midőn azt a város érdeke kivételesen javasolná. A városi vagyon bérbeadása rendszerint nyilvános árverés, vagy ajánlati eljárás útján eszközöltetik. Az árverés módozatait és a kikiáltási árt oly városi vagyon bérbeadásánál, mely előbb is bérbeadás útján kezeltetvén, jövedelme a költségvetésben bevételkép előirányozva van, a tanács állapítja meg, és az ily vagyon bérbeadására nézve eltartott árrés eredményét, mennyiben az az előirányzott jövedelmet elérte. Ugyanaz hagyja helyben ; oly vagyon bérbeadására nézve azonban, mely előbb nem bérlet útján kezeltetett, vagy melynek haszonvételéért az előirányzott összeg a már megtartott árverésen meg nem igértetett, mind az árverés módozatai és a kikiáltási árnak meghatározása, mind az árverés eredményének el, vagy nem fogadása, a közgyűlés jogköréhez tartozik. Valamely városi vagyonnak árveréssel- 2