Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. február (6. évfolyam, 5-8. szám)

1872-02-02 / 5. számú melléklapú

bíró és az illető hivatalos személy, mindennap a kitételi órák lefolytával a jegyzőkönyveket alá­írják. — A bejelentésekről, az illető kivonatára elismervény adatik. 26. §. A 8, illetőleg 14 napi határidő letelte után a 25. §-ban érintett jegyzőkönyvek berekesz­­tetnek. Ez időponton túl fölszólalás vagy észrevétel nem fogadtatik el.­­ Minden jegyzőkönyv zára­dékában felemlíttetik a berekesztés időpontja s a határidő, mely alatt kitéve volt. A kiállított név­jegyzék végére vezetett záradékban a községi hatóság köteles a határidőt megnevezni, mely alatt a jegyzék ki volt téve és az iránt nyilat­kozni, váljon a 19. §-ban érintett hirdetmény közzététe tett-e, és mely időben, úgy a névjegy­zéket mint a jegyzőkönyveket a polgármester, illetőleg a bíró aláírják.­­ A jegyzőkönyvek s a fölszólalásra vonatkozó összes iratok a berekesz­tést követő 48 óra alatt a fölszólalási bizottsághoz beküldetnek. 27. §. Az összeíró küldöttségek eljárása elleni más — a 21—23. §§-ban nem érintett — panaszok szintén a fölszólalási bizottság elé tartoznak. — Ily panaszok a küldöttség eljárása alatt bármikor, annak befejezte után pedig legkésőbb a 18. §-ban kitűzött határidő első felében emelhetők. A felszó­lalási bizottság hivatalból őrködik, hogy a jelen törvény rendeleteit a küldöttségek megtartsák, e czélból a megállapított névjegyzéket a beküldés után 48 óra alatt köteles megvizsgálni, ha váljon a jegyzék kellően vétetett-e föl, s a törvényszabta határidők és formaságok megtartottak-e, a lénye­ges hiányok pótlását vagy a­mennyiben az elke­­rülhetlenü­l szükséges, az eljárás ismétlését elren­deli, mely esetben az ismétlendő határidőt a tör­vényben megszabott mérték felére leszállíthatja. — A már beadott felszólalások érvénye azonban érintetlen marad. — A bizottság határozata elleni felebbvitel a belügyminiszerhez intézendő, és fel­függesztő hatálylyal bír, kivéve, ha a határidő ismétlése rendeltetett el. 28. §. A felszólaló­ bizottságban a határozat­­hozatalnál legalább 5 tagnak kell jelen lenni. Az ügyek nyilvános ülésben adatnak elő. Az előadandó ügyek jegyzéke 48 órával előbb kifüggesztetik. A bizottság a feleknek s meg­hatalmazottjaiknak szóváltást engedhet. Az önként megjelent vagy megidézett tanúkat eskü alatt kihallgathatja ; ha valamely ténykörül­mény tisztába hozatala szükségesné, vizsgálatot rendelhet el, s annak teljesítésére a városi ható­ságot, illetőleg a szolgabírót közvetlen keresi meg, határozatát szótöbbséggel hozza, egyenlő számú szavazatok esetében a megállapított névjegyzék érintetlen marad. A bizottság eljárásáról jegyző­könyv vezettetik, melybe az előadott ügy, a történt szavazás s a hozott határozatok vétetnek fel. A határozatok indokoltatnak s az ülésben hirdettetnek ki. Azoknak, a­kik a névjegyzékből kitömhettek, a határozat írásban kézbesíthetik. A felszólalási bizottság határozatait, s azokra vonat­kozó iratokat bárki megtekintheti. 29. §. A bizottság minden panasz felett az első ülést követő 25 nap alatt köteles határozni. 30. §. A bizottságnak a választói jogosultság kérdésében hozott határozatait a m. k. curiához felebbezhetni. A felebbezésre az érdeklettek, és oly határozat ellen, melylyel a névjegyzékbe új fölvétel rendel­tetett el , mindenki jogosítva van, a­ki azon köz­ponti bizottság területén készült választó-névjegy­zék valamelyikében előfordul. A felebbezés a felszólalási bizottsághoz írásban, a kellő bizonyí­tékokkal ellátva 8 nap alatt nyújtandó be s min­denki által megtekinthető. E határidő — ha kézbesíttetett a határozat — a kézhezadást, más esetekben a kihirdetést kö­vető nappal kezdődik. Az érdekletteknek joguk­ban áll a felőbbi 8 napot követő 6 nap alatt a felebbezésre észrevételeket adni be. A felebbvitel felfüggesztő hatálylyal kir. 31. §. A felszólalási bizottság elnöke a feleb­­bezéseket az összes iratokkal együtt a 30. §-ban érintett 14 nap leteltét követő 48 óra alatt a m. k. curia semmisitőszéki osztályához küldi. Egy­szersmind a többi iratokat a központi bizottsághoz teszi át, mely a jogérvényes határozatokat fogana­tosítja s a névjegyzéket kiigazítja. 32. §. A felebbezési kérvények felett a m. k. curia tagjaiból alakított bíróság dönt. A m. k. curia mindkét osztálya minden év január első felében tartandó teljes ülésben három rendes és két póttagot jelöl ki. Ezek a semmisítőszéki osz­tály elnökének elős ülése alatt határoznak a felszó­lalási bizottságtól felebbezett ügyekben. E bizott­ság az elnökkel együtt ötös tanácsban dönt s ha­tározatait a központi bizottsághoz küldi. 33. §. Az előadandó ügyek jegyzéke 48 órával előbb kifüggesztetik. Az előadás nyilvános. — A felek nem idéztetnek meg, de ügyvédeik által megjelenhetnek s az előadás után meghallgathatók. A kuria határozatai az ülésben kihirdettetnek és csak akkor kézbesittetnek a feleknek, ha azzal valamely már felvett egyén kitörlése vagy vala­mely kihagyottnak fölvétele van elrendelve. 34. §. A központi választmány, a fölszólalási bi­zottság és a m. k. kúria határozataihoz képest a jegyzéket kiigazítja. A kiigazítás a névjegyzék végére jó. A fölvétetni rendeltek „pótlások“, azok viszont, kiknek kihagyása határoztatott es „kitör­lések“ czim alatt iktattatnak be. Ugyanezen czimek alatt jegyeztetnek be azok is, kik áttétel folytán vétettek fel a névjegyzékbe, vagy abból ily alapon hagyattak ki. A kitörlöttek nevei a névjegyzékben áthuzat­­nak úgy, hogy olvashatók maradjanak. A pótlá­sok külön sorszám, a törlések pedig azon szám szerint h­atnak be, a­mely alatt a főjegyzékben előfordulnak. A kiigazítást a megállapított név­jegyzék két példányán, maga a központi választ­mány teljesíti, a községek számára pedig ugyan­oly alas­san, mint az összeírás, külön állíttatik ki. Mind a három példányt a kiigazítás keltének kitétele mellett az elnök és a jegyző aláírják. E példányok közül egyik a törvényhatóságnál őriz­tetik, másik a belügyminiszternek küldetik meg, a harmadik az illető községnek jut. Oly közsé­gekről, melyek több törvényhatóságból összetett választókerülethez tartoznak, a névjegyzék egy hiteles példánya azon törvényhatóság központi bizottságának is megküldendő, a­melynek terü­letén a választási hely fekszik. 35. §. A megállapított első névjegyzék azonnal hatályba lép és az összeállítást követő év végső napjáig érvényes. Az érvényességi időszak a névjegyzék elején kitétetik. 36. §. A felszólalási bizottsághoz s a m. kir. curiához intézett panaszok eredeti mellékleteit a névjegyzék végmegállapitása után a felek vissza­veheti­k. 31.%. A választók állandó névjegyzéke minden évben kiigazittatik. A törvényhatóság minden év augusztus havában az összeíró küldöttségeket s a fölszólalási bizottságot megválasztja. 38. §. Az összeíró küldöttségek pontos kimu­tatást készítenek azokról, kik a névjegyzék meg­állapítása után meghaltak, vagy választási jogu­kat általában vagy csak az illető községben el­vesztették, úgyszintén összeírják azon választó­képeseket, kik a névjegyzékben nem foglal­tatnak. Az összeírás úgy intézendő, hogy a névjegyzék legkésőbb September 10-én kiállíttassék. 39. §. A 38-ik §-ban érintett összeírás és a ki­igazítandó névjegyzék együttvéve állíttatnak ki, és mindkettőre nézve helye van a fölszólalásnak. 40. §. A névjegyzék elkészítése, a kitétel, a fölszólalás és a felebbvitel körüli eljárás a 8—33. §§. határozatai szerint történik. A fölszólalási bizottság lehetőleg november 1-ig, a m. k. curia pedig december 10-ig minden ügyben határoz. 41. §. A jogérvényre emelkedett kiigazítások a főnévjegyzék rovatai szerint külön pótnév­jegyzékbe foglaltatnak. A bejegyzés a 34. §. határozatai szerint tör­ténik. 42. §. Ha valamely névjegyzéken semmi vál­tozás nem történt, a pótnévjegyzékre rendelt ivén ezen körülmény világosan megemlíttetik, s ezt a központi bizottság elnöke és jegyzője aláírják. 43. §: A központi bizottság minden év decem­ber 2- án kiállítja a kiigazításokat magában fog­laló pótjegyzéket ét pedig tekintet nélkül arra, váljon a curia minden felebbvitt ügyben hatá­rozotté már vagy sem ? A később beérkező határozatok foganatosítása csak a következő évi kiigazításkor történik. A központi bizottság in­tézkedik, hogy a kiigazított névjegyzékek de­cember végső napjáig rendeltetésük helyén le­gyenek. 44. §: A főnévjegyzék és az évi kiigazításokat magukban foglaló pót­névjegyzékek együtt véve képezik az állandó névjegyzéket, mely az átvizs­gálást közvetlen követő év első napjától annak utolsó napjáig érvényes. 45. §. Ha valamely választó rendes lakhelyét a névjegyzékbe való fölvétel után megváltoztatta, az illető község névjegyzékébe való áttételét kér­heti. Az áttétel fölött azon központi bizottság ha­tároz, melynek területébe a folyamodó áttételni kíván. Ily folyamodás csak az esetben vétetik figyelembe, ha az az állandó névjegyzék elkészí­tése vagy az évenkénti kiigazítás berekesztése (43. §.) előtt nyújtatott be. 46. §. A folyamodónak ki kell mutatni , hogy valamely választói névjegyzékben előfordul, és hogy az áttételre megkívántató feltételek egyike létezik, s ki kell fejezni azon kérelmet,hogy melyik községből törlendő ki, s melyikbe veendő fel. 47. §. A bizottság, ha az áttételt megengedhető­nek találja, a kitörlés végett az illető központi bizottságot megkeresi. Az ily megkeresés minden további vizsgálás nélkül teljesítendő, s erről a megkereső bizottság értesittetik, mely a beikta­tást teljesíti. 48. §. Az állandó névjegyzék minden ötödik évben a kiigazítás alkalmával egyszersmind össze­­síttetik. Az összesítés úgy történik, hogy a fő- és az évenkint felvett pótjegyzék betű szerint ren­dezve egy névjegyzék készíttetik, kihagyásával mindazoknak, a­kik a fő- s pótjegyzékekben mint kitörlöttek fordulnak elő. Az összesített jegyzék érvényre emelkedtével az eddigi fő- és pótjegyzé­kek érvénye teljesen megszűnik. 49. §. Az adó-telekkönyvi s minden más hiva­tal s a közokiratok felvételére jogosított minden nyilvános közeg, mely a választóképesség meg­ítélésére szolgáló adatokat őriz, köteles azokat a 8. és 9. §§-ban érintett bizottságok bármelyikének előmutatni, s azokról másolatot vagy kivonatot díjmentesen adni. 50. §. A 49-ik §-ban érintett hivatalok s köze­gek kötelesek a náluk őrzött jegyzékekből bár­kinek körtére kivonatot vagy arra nézve bizonyít­­ványt adni, hogy egy bizonyos személy egyátalán vagy valamely meghatározott minőségben a jegy­zékben elő nem fordul. 51. §. A választók névjegyzékének megállapí­tásánál előforduló összes beadványok, úgyszintén a 49. és 50. §§. értelmében kiállítandó kivonatok s bizonyítványok bélyegmentesek. 52. §. A jelen törvényben érintett bizottságok vagy küldöttségek tagjai eljárásukért napdíjt vagy kárpótlást nem kapnak. Ha azonban lakhe­lyükön kívül járnak el, fuvar illeti őket. A szük­séges segédszemélyzetről a kiküldő hatóság gon­doskodik. 53. §. A választók nyilvánosan kitett névjegy­zékét az eljárás bármely szakában, úgyszintén a fölszólalási bizottság s a m. k. curia határozatait bárki lemásolhatja s közzéteheti. 54. §. A bizottságok tanukat hallgathatnak ki, s megidézhetnek. A tanuk esküt tenni kötelesek. 55. §. Az eljárás folytán felmerült költségeket a kérelmező fél köteles előlegezni. Azonban a vesztes félre rovandó a költség mindannyiszor, valahányszor a felszólalás világosan alaptalannak bizonyult be. 56. §. A névjegyzékhez szükséges íveket a bel-­ügyminister küldi meg a törvényhatóságoknak. Az összeírás költségei az 55 §. esetét kivéve az állampénztárból fedeztetnek. 57. §. A belügyminiszer utasításban megha­tározza : a) a 49. és 50. §§-ban érintett kiadmányok külalakját; b) az összeíró küldöttségek, felszólaló bizott­ságok ügyvitelét az állandó névjegyzékek elké­szítése körül. HARMADIK FEJEZET: A választási eljárásról. 58. §. Mindegyik választó­kerület egy helyen választ. 34

Next