Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. március (6. évfolyam, 9-13. szám)
1872-03-03 / 9. számú melléklap
Buda-Pest 1872. 9-dik szám. Vasárnap, márczius 3. A BUDAPESTI KÖZLÖNY Előfizetési árak: Egész évre..................................................................2 frt 40 kr. Fél évre..................................................................1 frt 20 kr. Negyed évre .... . . .....................— 60 kr. EGYES SZÁMÁRA 5 kr. MELLÉKLAPJA. MEGJELENIK HETENKÉNT egyszer. Jelentés a meteorologiai s földdelelősségi m. kir. központi intézet állásáról 1871. év végével. Előadja az intézet igazgatója. A fenálló szervezési szabályzat értelmében van szerencsém a meteor, és földdelejességi m. kir. központi intézet tevékenységéről a nagyméltóságu ministeriumnak jelentésemet a következőkben előadni. I. Történelmi rész. A központi intézet megkezdte működésétalálirtnak igazgatóvá lett kineveztetésével. 1870. évi július 12-én kelt legfelsőbb elhatározás, a nagyméltóságu ministeriumnak 1870. julius 17-én 15467 sz. rendelete. Minthogy az uj intézet a budai kir. főreáltanoda helyiségeiben, a hol az akadémiai észlelde 9 év óta elhelyezve volt, hely hiányában nem maradhatott, ennélfogva első gondja volt az igazgatóságnak az intézet számára helyiséget teremteni. Ez azonban nem sikerült, mert a legszerényebb kívánalmak, miket egy észlelde irányában támasztani kell, a házbér fejében 1871. .évre előirányzott 2000 írttal megközelítőleg sem voltak fedezhetők, mint erről nagyságos Mészáros osztálytanács urnak személyesen meggyőződni alkalma volt. Időközben az akadém. észlelte a helyiséget kiüríteni kényszerittetvén, nem maradt egyéb hátra, mint a várban egy még épülő félben levő lakást bérelni, a melyet csak 1870. deczember végével lehetett elfoglalni, s mely alig elegendő arra, hogy benne az irodán kivül az intézeti műszerek s tárgyak elhelyeztethessenek. Miután a segédi állomásra a m. tud. akadémia által javaslatba hozott 2 egyén a pályázattól visszalépett, ideiglenesen Kurländer Ignácz megvizsgált tanárjelölt fogadtatott fel, s a nagyméltóságu ministeriumnak 1871. február 21-én 3009. sz. rendeletével megerősittetett. A központi intézet ügye eddig fejlődve lévén, legközelebbi teendő volt a külállomások számára a szükséges műszerekről gondoskodni. A német-franczia háború nem csak Párissal szakította szét az összeköttetést, hanem Németország gépészi műhelyeiben is tökéletes pangást idézett elő, s a közlekedésben félbeszakítást, úgy hogy műszerek megszerzése végett majdnem egyedül Bécsre voltam szorítva. Sikerült azonban személyes összeköttetéseim folytán mégis több műszert vásárolhatni. Még 1870. deczember hóban Kurländer segéd úr több állomásra műszerekkel ellátva kiküldetett. 1871. február elején az intézet igazgatója megbetegedvén, két teljes hónapon át hivataloskodásában gátolva volt, mely alkalommal az intézeti tiszti létszám elégtelensége kétségbevonhatlanul kiderült. Az igazgató fellábadtával a külállomások szervezése folytattatott, s egész éven át ez volt a főteendő , noha, — mint az alábbi jegyzékből kivehető — ez irányban annyi történt, a mennyit méltányosan követelni lehet, — az eredmény mégis fényesebb leendett volna, ha műszerek hiányában a központi intézet működése akadályozva nem lett volna. Az 187 °/i -ik év folyamában nem tévesztetett szem elől egy alkalmas hely kipuhatolása az észlelde felállítására. A központi intézet, mint physikai fő észlelde feladata egy idegen épületben bérelt helyiségben csak igen nehezen, s csak felette nagy költséggel oldható meg , mert a delejes észleletek teljesítése oly feltételekkel jár, melyek magánházban, úgyszólván, soha sem találhatók fel, a meteorológiai észleleteknek pedig csak akkor van valódi értékük, ha azok több év során át hasonló körülmények közt, tehát ugyanazon a helyen léteznek. Helyiségváltoztatás sehol sem lehet oly káros, mint a meteorológiai észleléénél. Ezeket fontolóra véve, 2 vagy 3 évre ideiglenességet életbe léptetni , tisztán munkaerős pénzfecsérlés volna, mert a műszerek megszerzése, felállítása, s igazolása maga 2 évet vesz igénybe, s így egyedül czélirányosnak csak az látszik, hogy az intézet egy külön, egyedül e czélra szánt, alkalmas vidékben levő épületben helyeztessék el. Egy alkalmas helyiség kiszemelése czéljából a kegyelmes minister ur megbízása folytán dr. Jelinek Károly osztálytanácsos urat, a cs. kir. oszt. központi intézet igazgatóját meghívtam Budapestre lerándulni. — Ezen 1871. augusztus hóban tartott szemle eredményét a nagyméltóságu ministeriumnak személyesen előadtam. II. Külállomások. Már a m. kir. központi intézet felállítása előtt léteztek a magyar korona országaiban észlelési állomások, melyek észleleteiket a bécsi központi intézethez küldték be. Ezeket fentartani, s alkalmas helyeken újakat alapítani volt a központi intézet főfeladata. A bécsi cs. kir. központi intézettel egyezség köttetett olykép, hogy azon műszerek, melyeket a tizedes rendszer szerint átalakítani lehetséges, am. kir. központi intézet által átvétetnek, a többiek pedig, mig ki nem cseréltetnek, használatra a magyar állomásokon hagyatnak. A működő észlelési állomások száma jelen év végével 52 volt. Ezekből esik Magyarországra 35, Erdélyre 8, Horvátországra s a határőrvidékre 8, s a Tengerpartra. A műszereket, kevés kivétellel, a központi intézet adta, vagy pedig, mint fentebb említve jön, a bécsi központi intézettől kölcsönöztelek. Megjegyzendő, hogy néhány állomás, mely műszerekkel a központi intézet által szereltetett fel, egész 1871. év végéig működését még nem kezdte meg. A külállomásoknak következő műszerek adattak át 1871. év végéig : 24 légsúlymérő 67 hőmérő 23 esőmérő (pléh edény) 32 esőmérő cső 19 nedvmérő állvány 19 hőmérő ernyő 5 szélkakas Az állomások felszerelése rendszerint következőkből áll: 1 edény légsúlymérő 50 ft. 2 hőmérő 6 ftjával, állványnyal 5 ft 50 kr, és ernyőzet 3 fttal, összesen 20 ft 50 kr. 1 esőmérő szövekkel együtt 10 frt. Ahol a körülmények megkívánják, szélkakas is állíttatik fel,amely szerkezetének megfelelőleg 12—30 ftba kerül. A becsomagolás s elszállítás költségeit szintén a központi intézet viseli, sőt sok esetben a felállítás költségeit is. Noha igen kívánatos volna, hogy néhány hazai, egy erdélyi s egy horvátországi állomás önjegyző műszerekkel láttassék el, ekkorig azonban ezt nem lehet kivinni. Az észleletek havonkint volnának beküldendők ; itt nem hagyhatom említés nélkül, hogy folyton szaporodik azon észlelők száma, kik az észleleteket ki nem számítva küldik le. Távirészi szolgálat. Hogy az egyidejű időjárásról áttekintést lehessen szerezni, szükséges, hogy egy bizonyos órában a meteorológiai állapotról czélszerüen fekvő állomások jelentést küldjenek be. A m. kir. földm. ipar- s keresk. ministerium távirdai szakosztálya ily távsürgő-9