Budapesti Közlöny, 1872. május (6. évfolyam, 99-122. szám)
1872-05-01 / 99. szám
— Steinacker Ödön: Észrevételek az iparos oktatásról Magyarországon. — ugyanaz németül. — Körösi József mint egy külön bizottság előadójának munkálata a magyar korona nagy vasúti üzletéről Aigner Lajos kiadásában jelent meg ily czim alatt: A magas kormány nagy vasúti üzletének bírálata. Az egyesület tagjai ez emlékiratot fél áron kapták. Két nagyobb irodalmi vállalat tárgyában is történtek némi kezdemények és előmunkálatok , névszerint egy iparszímtár és egy magyar iparműszótár tárgyában. Reméljük, hogy a fenforgó nagy nehézségek daczára is sikerülni fog e kezdeményeket eredményre vezetni. Felolvasások. Alkalmas terem hiányánál fogva még nem sikerült a felolvasásokat rendszeresíteni; mindazonáltal tartatott néhány felolvasás, részint egyes, részint az összes szakosztályokban; például Horn Ede az összes szakosztályok előtt felolvasást tartott az orsz. közgazdasági gyűlésről és annak egyik tárgyáról, a bankkérdésről; dr. Szabóky Adolf a kézműipari szakosztályban a művészeti és ipar határairól; Müller Ernő a Chronometer rechappementek rendszereiről. — Ezen kívül dr. Szabóky Adolf, Steinacker Ödön és Mudrony Soma az egyesület részéről felolvasást tartottak az ipartörvényről, illetőleg az ipartársulatokról a helybeli kath. legény-egylet termében. Könyv- és rajzgyűjtemény. Az egyesület által megkezdett könyvtár érdekében a múlt év folyamában többféle intézkedés történt. Megemlítendőnek tartjuk, hogy rendszeres kezelési szabály dolgoztatott ki az egyesület könyv- és rajzgyűjteményének osztályozásáról, rendben tartásáról és használatáról. E szabályzat szerint a gyűjtemény nyomtatványokra és rajzokra, az előbbiek ismét önálló művekre és folyóiratokra oszlanak. Az önálló művek tartalom szerint négy főosztályra és az alak szerint megfelelő számú alosztályokra oszlanak. A szabályzat értelmében rendszeres cathalogus készíttetett. A könyvek és folyóiratok beköttettek és az egész könyvtár rendeztetett. Az 1871- év végén az egyesület könyvtárában 817 mű foglaltatott 1098 darabban. Ehhez járulnak az egyesület folyóiratai 170 kötet, 256 füzetben, összesen 416 db., mely a fentebbi számhoz hozzá adva tesz, 1524 darabot. Az egyesület könyvtára tehát, a többes példányokat nem számítva, egy év alatt 439 db. szaporodást mutat. E gyarapodást legnagyobb részben vásárolt könyvek okozták, de nem kis mértékben érdeme ez azon testületeknek és egyes buzgó tagoknak is, kik könyvtárunkat adományaikkal gazdagították. A múlt közgyűlés óta a képviselő bizottság ily adományokért következőknek szavazott köszönetet : a földmivelés, ipar- és kereskedelmi minisztériumnak, a vallás- és közoktatási és a közmunka és közlekedési minisztériumnak, Pest város közönségének, Heckenast Gusztávnak, ifj. gr. Zichy Józsefnek, Liptay Pálnak, a new-yorki magyar egyletnek, dr. Szabóky Adolfnak, Posner Károly Lajosnak, Wiegands Hempelnek stb. A könyvtár használhatása végett m. évi deczember 15-én olvasószoba nyittatott. A rajzgyüjtemény, mely már eddig is több becses tárgyat foglal magában, az elmúlt év folyamában vásárlás útján ismét több érdekes tárggyal gyarapodott. Mintagyűjtemények és iparmúzeum. Az egyesületnek kétféle gyűjteményi tárgyairól, t. i. a régi egyesülettől maradt gyűjteményi tárgyakról, és az egyesület által újabban szerzett szerszámokról külön kell szólnunk. A régi egyesülettől átvett tárgyak, amennyire lehetett, rendbeszedettek és felállíttattak, illetőleg leltár szerint rendeztettek. E tárgyak nagy része azonban az egyesületre nézve nem bír kiválóbb értékkel, amennyiben azok annak idejében azért voltak beszerezve, hogy a régi egyesület által tartatni szokott tanfolyamoknál segédszerekül szolgáljanak. Ezért az igazgatóság elhatározta, hogy ezen régi tárgyakból csak azokat fogja megtartani, melyek az egyesület által megkezdendő illetőleg folytatandó gyűjteményi csoportokba beoszthatók. Ami az újabb mintagyűjteményt illeti, erre nézve az igazgatóság szabályzatot dolgozott ki a mintagyűjtemények megszerzéséről, folytonos fejlesztéséről, osztályozásáról, rendben tartásáról és hasznosításáról. Ezen szabályzat értelmében az osztályozásnak azon főosztályok szerint kell történni, melyek a tervezett ipar- és műmúzeum előrajzában megállapítva lesznek. Azért történik ez, hogy a gyűjtemények majdan befoglalhatók legyenek a létesítendő ipar- és műmúzeumba. Legsürgősebbnek látszott a szerszám- és gépgyűjtemény megkezdése. Erre nézve a földmivelés-, ipar és kereskedelmi m. kir. ministérium kegyes engedélyezése folytán a szükséges összegek rendelkezésünkre lévén, az egyesület egyfelől a legjelentékenyebb külföldi szerszám- és gépgyárosokkal, másfelől a külföldi magyar egyletekkel lépett érintkezésbe és nagyszámú képes árjegyzéket és cathalogust szerzett meg. Azon szerszám- és gépgyárosok közül, kikkel az egyesület érintkezésre lépett, a következőket emeljük ki: Weisz J. Bécsben, Selig junior Berlinben, Cocker Brothers Sheffieldben, Gérard Párisban, Reed and Bowen Bostonban, Jäger Otto Berlinben, Schütte Christian Berlinben, Holland Cody et Comp New-Yorkban Macbeth Bentel et Margetland Hamiltonban, Kernreutter Bécsben stb. A külföldi magyar egyletek közül főleg a newyorki, berlini, bécsi, párisi és zürichi egyletek voltak szívesek ez ügyben közreműködésre vállalkozni. A megrendelt és megérkezett szerszámok és gépek időről időre bemuttattatnak az egyesület illető szakosztályában, s ha szükségesnek mutatkozik, egyes tagok kísérletek tételére szoktak felkéretni. Azonban az eszközök, szerszámok és gépek csak egy csoportját képezik az egyesület által czélbavett mintagyűjteményeknek. E csoporton kívül még két főcsoport érdemel figyelmet: a nyersanyagok és félgyártmányok csoportja és az iparczikkek, illetőleg készgyármányok csoportja.Mindkettőből szintén van már egyesületünk birtokában néhány tárgy, a ministériumnak és egyes tagoknak adományozása folytán. Ilyen például a földművelés-, ipar- és kereskedelmi ministérium által adományozott kelet-ázsiai gyűjtemény, továbbá egy fagyűjtemény Thék Andrástól, néhány lakat Feinel Lipóttól, 1 album és egy festékszekrényke Liptay Páltól, egy vassodronymutatvány Bakay Nádortól stb. Az ipar- és műmúzeum ügye az elmúlt év folyamában egy jelentékeny lépéssel közelebb jutott a megvalósuláshoz. Az egyesület kérelme folytán Pest város közönsége egy ily múzeumi épület felállítására 740 □ ölnyi telket adományozott az egyesületnek, s a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister úr kijelentette, hogy szívesen közre fog működni azon irányban, hogy eme nagy horderejű intézet létesítéséhez az állam részéről is nyúttassék segély. Ez ügy különben egy országos vegyes bizottság kezébe van letéve, melynek működésétől teljes eredményt akarunk remélni. Ipariskolák. Az ipariskolák működéséről évről évre az iskolai év befejezésével szoktunk részletes jelentést tenni. Miután az évi October hóban kelt jelentés a tagokkal közölve volt, most elég az ott feltüntetett örvendetes eredményekre hivatkoznunk. Az évi jelentéseket az egyesület a jelentékenyebb városok hatóságaival közölte, és a vonzó példa több városban örvendetes mozgalmat vagy legalább érdekeltséget keltött, így nevezetesen Székesfehérvárott és Mezőtúron kezdemények tétettek esti és vasárnapi iskola létesítésére, melyeknek eredményéről azonban még értesítve nem vagyunk. Megemlíthetjük még, hogy a folyó iskolai évben az egyesület kezdeményezése folytán már nem négy, hanem 6 vasárnapi és esti iskola áll fenn és működik, éspedig örvendetes sikerrel és oly nagyszámú látogatottsággal, miszerint több párhuzamos folyam felállítása volt szükséges. A múlt évben létesített két új iskola közül a ferenczvárosi october 15-én, a lipótvárosi pedig oct. 16-án nyittatott meg. Egyébiránt az ipariskolák ügyében még némely más intézkedésről is meg kell emlékeznünk. Az iparegyesület főtörekvése oda irányul, hogy ily esti és vasárnapi ipartanodák az ország minden jelentékenyebb városában létesüljenek. Azonkívül halaszthatlannak véli az egyesület, hogy a magasabb iparos oktatás is minél előbb életbe lépjen hazánkban. E kettős czél elérése végett múlt évi augusztus havában az egyesület részvéte mellett a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministeriumban enquéte tartatott, mely az alsóbb iparos oktatás tárgyában elvi megállapodásokra jutott, melyen a felsőbb ipari oktatást illetőleg is beható eszmecsere fejlődött ki. Hogy ez enquéte mielőbb végleg befejeztessék és annak megállapodásai értelmében az iparos szakoktatás erőteljes lendületet nyerjen, bizonyára általánosan érzett óhajtás. De ez óhajtás teljesülése a dolgok jelenlegi állásában főleg attól függ, vajjon sikerül-e az ország törvényhozó testületében az ügy hordereje iránt oly meggyőződést kelteni, miszerint az országos kezdeményezés és támogatás anyagi eszközeit a szükséges mérvben megszavazni hajlandó legyen. Az érintett ipariskolai enquéte arra szolgált indokul, hogy az egyesület a felsőbb iparos oktatás életbeléptetésére nézve is némi előkészítő munkálatokat tegyen. E czélra érintkezésbe lépett az egyesület több külföldi ipariskolával, nevezetesen a müncheni, nürnbergi, stuttgarti, darmstadti felsőbb ipariskolákkal stb., amelyek szíves készséggel megküldték az egyesületnek szervezési szabályaikat, tan- és ügyrendjüket s részben költségvetésüket. Kiállítások. Az egyesület törekvése folyton oda irányult,hogy a kiállítások terén legalább mindazt megtegye, ami jelenlegi viszonyaink között lehetséges volt. Nevezetesen oda működött az egyesület, hogy hazánkra nézve nagyobb fontossággal bíró kiállításokról iparosaink értesítve legyenek, sőt ahol czélravezetőnek vélte, buzdítólag hatott iparosainkra s azt igyekezett eszközölni, hogy a jelentékenyebb kiállításokon iparunk a viszonyokhoz mérten képviselve legyen ; másfelől igyekezett magának a tartott kiállításokról adatokat vagy jelentéseket szerezni, s azokat az érdekeltek tudomására juttatni. Azon kiállítások közül, melyekre az egyesület egyik vagy másik irányban figyelmét kiterjesztette, főleg az 1871-iki londoni nemzetközi műkiállítást, az 1873-ban tartandó bécsi világkiállítást, az 1872. évi ápril 2- án tartott dohánykiállítást s a kecskeméti iparegyesület által ez év augusztus havában tartandó iparműkiállítást emeljük ki. Hogy az 1871-diki londoni kiállításon iparunk a viszonyoknak megfelelően képviselve volt, nagy részben az iparegyesület intézkedéseinek köszönhető. — A londoni központi bizottság e tényállásnak megfelelőleg, egyesületünket oklevéllel tisztelte meg. — E kiállítás által nyújtott kedvező okulási alkalomnak iparunk érdekében való felhasználása végett egyesületünk oda törekedett, hogy több képzett fiatal iparos azt megszemlélhesse. E czélra a budapesti kereskedelmi és iparkamara által megindított adomány- s gyűjtés alkalmával maga is gyűjtést rendezett, s azonkívül e czélra a földm., ipar- és keresk. ministeriumtól 400 frtot eszközölt ki, s a kiküldöttek megválasztásában küldöttei által részt vett. Mihelyt a bécsi világkiállításnak 1873-ban leendő megtartása el lett határozva, az egyesület mindent elkövetett, hogy e kiállítás körül iparunk érdekeinek kellő befolyás biztosittassék. E czélra feliratot intézett a ministeriumhoz , figyelmébe ajánlván annak, nagy horderejét hazánk iparára nézve. Körlevél útján előre is figyelmeztette a tagokat és más iparosokat e kiállításra, a magyar országos bizottmány összeállításában és organisátiójában a ministerium által eszközölt előleges értekezletben való képviseltetés és bizottmányi tagok kijelölése által részt vett, és midőn a bizottmány megalakult, annak ipari szakosztályával szoros érintkezést hozott létre, és helyiségét az ipari szakosztálynak rendelkezésére bocsátotta. Az 1872. ápril 20-án megnyitandó dohánykiállítás érdekességének emelésében az egyesület közvetlenül közreműködött. Midőn e kiállítás előrajza