Budapesti Közlöny, 1872. május (6. évfolyam, 99-122. szám)
1872-05-01 / 99. szám
közzététetett, az egyesület feliratot intézett a mistériumhoz a végett, hogy e kiállításra ne csak dohány és dohánygyártmányok, hanem a dohány termelésére, feldolgozására és fogyasztására alkalmazott eszközök és szerek, egyszóval iparczikkek is elfogadtassanak ; s midőn ez engedély a ministérium részéről megadatott, egy külön bizottság útján erélyesen oda működött, hogy e kiállítás ipari osztálya — amennyiben az idő rövidsége engedte — kellően képviselve legyen. Ezzel kapcsolatban a kiállítási sárv megalakításához 3 tag kiküldése által hozzájárult. Az ez évben tartandó kecskeméti kiállítás sikeresítésébe is befolyt az egyesület, azonban erről, valamint az egyesület támogatásával ez év őszén létesítendő országos ló-, kocsizási és sportczikkek kiállításáról csak eme kiállítások befejezése után lesz szerencsénk tüzetesebben szólani. Megemlítendőnek tartjuk, hogy az egyesület küldöttjei által megszemléltette az 1871. évben tartott miskolczi gazdasági és iparkiállítást, a múlt évben Pesten tartott nemzetközi tűzoltószerkiállítást, a magyar gazdasszonyok országos egylete által múlt évben rendezett kiállítást, és ezzel kapcsolatos gyümölcskiállítást, stb. A nemzetközi tűzoltószer kiállítás alkalmából átiratot intézett a rendezőkhöz azon czélból, hogy hazai iparosainknak jövőben netalán rendezendő hasonló kiállításokon leendő tömegesebb részvétele végett egyesületünket ideje korán értesítsék. Ugyanez értelemben intézett iratot a gazdasszonyok egyesületéhez. Jelentést nyert az egyesület a múlt évben Nápolyban tartott nemzetközi tengerészeti kiállításról, végül tudomást vett az egyesület 1871-ben az oltáregylet kiállításáról, a triesti, a nagyváradi a krajnai, a sitteni, a lyoni kiállítás tartásáról stb. Megemlítendőnek tartjuk, hogy az igazgatóság kebelében felmerült azon eszme, miszerint munkások műveiből országos kiállítás rendeztessék ; ez eszme azonban, mint ez idő szerint sikerrel nem igen kivihető, egyelőre elejtetett. Gyakorlati iparűzés emelése. A gyakorlati iparűzés terén felmerülő újításokat, javítmányokat és találmányokat az egyesület lehetőleg figyelemmel igyekszik kisérni avégből, hogy azokat a hazai iparos közönséggel megismertesse. Ezen czélra szolgálnak részben az egyesület közlönyei is, továbbá a könyvtár és mintagyűjtemény, de ezeken kívül szolgál e czélra az újabb találmányoknak, javításoknak és jelesebb iparterményeknek a szakosztályokban való bemutatása, illetőleg azokkal való kísérlettétel és szakértő biratai. A lefolyt évben az egyesületnek ez irányban való tevékenysége mind élénkebbé vált. A bemutatott, illetőleg megbírált új találmányok vagy javítások közül a következőket emeljük ki: Müller Ernő új találmánya Chronometer-echappementje ...UnAnalégr , az ennek előállításához szükségelt emelőkerekmetszőgépe (Steigradschneidmaschine); Kuliffay Albert javított fényezője (Politur); Csepreghy J. völgyelő gépe (Canellrugsmaschine); a Kunstauter J. J. által módosított belga rendszerű, kőszénnel fűthető kenyérsütőkemencze; Martin vízirányos szélkereke ; Pethec egy Bina vasútja; Bartl transmissiója; Feinel Lipót javított árnyele *8 árnyékszékelzáró-készüléke; Madanecz József *0 parkolási módja. Ezen hazai eredetű újdonságokonvül néhány külföldi találmány és speciality eeveajutattatott, nevezetesen: a Jones et Comp.féle . Elastic serving machine nevű varrógép, 4-féle UJ angol házi szer stb. Az egyesület illető szakosztályaiban több új vagy jelesebb ipari vagy műipari tárgy is bemutattatott, nevezetesen brit salzburgi híres fafaragó művésznek néhány remekműve, néhány díszes butoraarab Csepreghy Jánostól; egy remek kapuzár Gáspár Imrétől; egy varrás nélküli nemezöltöny Patarcsics Mátyástól; egy vassodronykötél mutatvány Bakay Nándortól; bántott borsó Javornitzkytól stb. A kézműipari szakosztály testületileg megszemlélte a Xantus János ur által Kelet Ázsiából hozott népismei gyűjteményt, melyet Xantus ur szives volt a tagokkal magyarázólag megismertetni. E gyűjteményben feltűnvén a japáni bőrpapir nevű készítmény, abból néhány mutatvány tüzetesebb szakosztályi megvizsgálás alá vétetett és Yokohamából egy próbaküldemény rendeltetett. Bemutattattak továbbá az egyesület mintagyűjteményei számára hozatott külföldi jeles szerszám ázsiai tárgyak és Scutariban kelendő posztó-nemek mutatványai. Posner Károly Lajosnak köszönettel említhető áldozatkészsége folytán az egyesület azon helyzetbe jött, hogy a műipar gyakorlati emelésére más irányban is kezdeményezést tehetett azáltal, hogy a bécsi kiállításra, illetőleg az iparmúzeum számára készítendő két díszkönyv rajzolataira pályázatot hirdetett. |ft 81 kr, és az ipariskolai alap, mellben a mait évi október 1-én 5096 ft 92 kr volt. — A zárszámadások szerint 1871-ben a bevételek 18,282 frt 99'f krt, a kiadások 14,866 frt 35 Ve krt tettek. — A számvizsgáló bizottság jelentése értelmében a termentvény megadatott A folyó évi költségvetés következőleg hagyatott jóvá: 1. Bevételek. A múst évekről hátralékos tagdijak............................... 5,000 frt — kr. Alapítványi tőkék kamatai kerekszámmal..................... 1,400 „ — „ Feloszlatott egyesületi tőkék kamatai...................................1,2005,000 — 150 , — Tagdíjak 1872 re Előfizetések az egyesület közlönyeire . . . . . Felhasználtatásuk előtt befolyt és az egyesület által takarékpénztárba helyezett pénzek időközi kamatai A földm., ipar és kér. ministeriumtól iparos szakismeretek terjesztésére évenkint adományoztatni szokott A földm., ipar és kér. ministeriumtól ipartársulatok alakulásának előmozdítására Mintagyüjteményekre és az iparmuzeum előmunkálataira a múlt évről felmaradt . . 1451 frt 98 krad., i. és k. min. 1871. és 1872. költségvetésében ugyane czélra előirányzott. . 2,000.9. 3.451 » 98 « Hirdetésekből a múlt évről maradt............................... 209. 62 n Lakás kiadásából . . . . 533 „ 32 „ Érmekre és más czélokra szánt adományok . . . . 100 n . Összesen . .19,224. 62 , 9. 8. 2. 3. 4. 5. 6. A 1. Iparérdekek előmozdítása. Az ipar közgazdasági érdekeinek előmozdítása czéljából a felmerült fontosabb ügyek szaktanácskozás tárgyává tétettek s a tanácskozások eredményeihez képest az illető érdekek érvényre juttatása végett vagy szakértő vélemények adattak, vagy nyilatkozatok létettek, vagy előterjesztések intéztettek a kormányhoz, illetőleg hatóságokhoz, vagy végre létesítő intézkedések vétettek foganatba. Azon ügyek közül, melyek az egyesület ez irányban való működésének tárgyát képezték, a következőket emeljük ki: A brodyi vámkürzet megszüntetése tárgyában a nemzetgazdasági és kereskedelmi szakosztály tanácskozásai nyomán felirat intéztetett a földm., ipar és kereskedelmi ministeriumhoz; — az országos vásárok rendezése tárgyában emlékirat dolgoztatott ki, mely a ministériumhoz is felterjesztetett; a magyar kormány által tervezve volt nagy vasúti üzlet kérdésében részletes tanácskozások nyomán elvi enunciatio történt; — a Romániával kötendő vámszerződés ügyében alapos tanácskozás útján vélemény készült; — a pest-városi statistikai hivatal által munkába vett iparstatistika érdekében véleményezés történt. Eszmecsere tárgyát képezték továbbá egyik vagy másik szakosztályban a hazai gyáripar pangásának okai és emelésének eszközei; több consuli jelentés egyes iparczikkek kivitelére vonatkozólag, például a czukorkivitelre Spanyolországba, kézműáruk kivitelére Ibrailába, vas- és vasáruk kivitelére Szerbiába stb. Az ipar közgazdasági érdekeinek országos társulás és eszmecsere útján való előmozdítása végett 111. Lakás kiadásából az egyesület az országos közgazdasági gyűlést kezdeményezte. E kezdemény az egyesület e czélra kiküldött tagjainak erélyes közreműködésével befejezett eredményre vezetett, amennyiben az első magyar közgazdasági gyűlés f. é. mártius 24—26. napjain megtartatott és állandó szervezetet alakított. E kezdemény volt legalább közvetett indoka a f. é. február 25—26. napjain tartott országos iparos gyűlésnek, is, mely az országos iparos szövetség megalakulását eredményezte. Miután az ipartörvény meghozásával az ipartársulat szervezetének teljesen át kell alakulni, az egyesület ez átalakulás könnyítése végetti mintaalapszabályokat dolgoztatott ki, melyek valamennyi eddigi czédtestületnek megküldettek. Ez ügyben felmerülő kételyekre nézve az egyesület közlönyeiben felvilágosítások adatnak, s ily módon az egyesület az ipar korszerű társulati szervezkedésében hatályosan közreműködik. Ezzel összefüggésben áll a vidéki iparegyletek ügye. Szécsényben fiókegylet alakult, melynek alapszabályait az egyesület átvizsgálta és a ministériumnak bemutatta. Közbejött hátráltatások miatt azonban a valóságos kapcsolat még nem létesült teljesen. Megemlíthetjük továbbá, hogy iparegyleti ügyben az év folyamában több helyről érkeztek az egyesülethez tudakozások, melyekre az egyesület szívesen szolgált a tudomása körébe eső felvilágosításokkal. Más iparérdekű kérdésekben is felvilágosításokkal, útmutatással szolgált az egyesület a hozzá mind bővebben forduló tudakozódóknak. A jelentés ezen része örvendetes tudomásul vétetvén, a pénzügyi eredményekre került a sor. A jelentés ezen részéből kiemeljük, hogy 1871. végén az alapítványi tőke 36,540 ft. 51 kr, a forgó tőke 8658 ft 431/1 krt és 1020 ft 83 krt, összesen 46,219 frt 77 J* krt tesz, 5075 ft 42 krral többet mint tavat. Ehhez járul a feloszlatott iparegyesület tőkéje 19,650 ft 85 krral és a Pest város által az iparmúzeum számára ajándékozott telek, mintegy 30,000 ft értékkel. Úgy hogy az egyesület vagyonértéke 95,810 ftra tehető. Ezenkivül van az egyesület birtokában különféle czélokra 2922 (1871 1 2. 3. 4. Egyesületiek. 1,000 „ -1,000 „ — B ) Ipariskolákra. sept. hó 30-ig.) 3,605 frt 38 kr. 4,000 „ - „ 1,500 30 40 October hó 1-től 1872. évi Az iparisk. alap állománya 1871. October 1-jén . . . A földm., ipar- és keresk. ministerium adománya . . Pest vár. járuléka 1871-re 150 frt, Pest vár. 1872. jan. —sept. 1350 frt ... . Buda város járuléka . . . A hazai első takarékpénztár alapítványának kamatja Pénzintézetek, ipartestületek és magánosok adományai és időközi kamatjai .... Összesen . . (Folytatjuk.) 250 10, 12. 600 , 10,045 , 38 789 igazgatósága réfelvételére keret Az ORSZ. M. IPAREGYESÜLET szóról a következő közleményünk fel: Hogy nemcsak a honvédség, hanem a közös hadsereg felszerelési tárgyainak szállításánál a hazai ipar tekintetbe vétessék, régóta állandó kívánalma az érdekelt köröknek. E kivánalom gyakorlati megvalósításának máldozatait az iparegyesület egy emlékiratba foglalta volt, mely még 1870. évi dec. havában a képviselőházhoz benyujtatott. Ez emlékirat az ország számos jelentékeny törvényhatósága által is melegen támogattatván, az, valamint a támogató kérvények a országgyűlés határozata folytán az illető ministériumhoz tétettek át figyelembevétel végett. Miután e hó 29-étől kezdve Bécsben enquéte bizottsági tanácskozások fognak tartatni, melyeknek feladata a Skene-féle consortiummal kötött szerződés megvizsgálása nyomán a követendő eljárásra nézve módozatokat hozni javaslatba, elérkezettnek véljük az időt, midőn ezen, a hazai iparra nézve igen nagy fontosságú ügyben oly megállapodásokat lehet kezdeményezni, melyek a hazai ipar és köz-