Budapesti Közlöny, 1872. május (6. évfolyam, 99-122. szám)
1872-05-08 / 105. szám
Buda-Pest 1872. 105. szám Szerda, május 8. BUDAPESTI Jii KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bénnentetlen levelek csak rd.dec leveleseinktöl fogadtatvai el Előfizetési Aruk . Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt: Égéseim....................12 frt. Félévre................................... „ Negyed évre .... 3 „ Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbe"1 iktatandó hirdetések dijai a hirdetv.énynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig: 100 napig egyszeri hirdetésért 1 írt, és 80 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 írt, 700—300-ig 3 írt és igy tovább minden 100 szóért 1 írttal több. Szerkesztőség : Pesten, hatvani utcza 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok tere 7. sz. l. földszint. ----- A „Budapesti Közlöny“ melléklapjára külön , postán vagy házhoz hordva : Egész évre. . . 2 frt.40 kr Félévre ... 1 „ 20 „ Negyed évre . . . „ 60 . A „Hivat. Értesítő“ egyes száma, főlap nélkül 10 kr. azzal együtt 20 kr. Magánhirdetések: Egyhasábon petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hirdetésért 9 kr. minden beigtatásnál. A bélyeg dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért A htv.a •’ •’’rdetést igazoló egyes lapra 10 kr. HIVATALOS RÉSZ. Vallás- és közoktatási magyar miniszerem előterjesztésére Schuster Konstantin kalocsai székes-főegyházi főesperes-kanonoknak a boldogságos szűz Máriáról nevezett vita-, vagy untavölgyi szépkúti czimzetes apátságot, és Hopf János bácsi főesperes-kanonoknak a Szent-Mihály főangyalról nevezett nyulszigeti czimzetes prépostságot adományozom. Kelt Schönbrunnban, 1872. évi április hó 25-én. Ferencz József, s. k. Dr. Paider Tivadar, s. k. Ő császári és Apostoli kir. Felsége, folyó évi ápriliely-én kelt legfelsőbb kéziratával, báró Nyáry Adám, magyar királyi honvéd-gyalog-alezredest József főherczegi császári és királyi fensége, a honvédség főparancsnoka mellé szolgálatot tevő kamarássá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Kelt Budán, 1872. május 4 kén. Gróf Lónyay Menyhért, b. k. csász. és apostoli királyi Felsége f. évi aprilió 20 én kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Révai Károly nagysomkuti aljárásbiró a nagybányai, Sebe Pál nagybányai aljárásbiró pedig a nagysomkuti járásbirósághoz, saját kérelmükre, habon minőségben áthelyeztessenek. A kir. igazságügyminiszer a pesti kir. itélőtáblához fogalmazónak Gyurics Árpád segédfogalmasót, segédfogalmazóknak pedig Positóczky Károly és Malatinszky Vilmos kir. táblai joggyakornokokat, Vörösmarty János pestvidéki törvényszéki írnokot és Scheiff János igazságügyministeri fogalmazógyakornokot nevezte ki. A kir. igazságügyminister Szőcs Ákos, Gyulányi Lajos és Ozsarszky Jenő fogalmazó gyakornokokat az igazságügyministeriumhoz fogalmazó segédekké nevezte ki. A kir. igazságügyminister a sátoraljaujhelyi törvényszékhez írnoknak Fecovits Bertalan volt megyei esküdtet nevezte ki. A kir. igazságügyminister az abádszalóki kir. járásbírósághoz írnoknak Kreczinger Lajost nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. ministérium részéről a szerb bánáti kat.k.vörvidéki ezred kerületében fekvő Karlsdorf község engedélyt nyert, hogy ott évenkint marezinsk., junius 29. és September 2.-ik napján országos vásárok tartassanak. NEMHIVATALOS RÉSZ. Eberadorf gőzösön, máj. 5.*) Reggel 4 órakor a baranyai parton a Ferenczcsatorna torkolatával szemben állomásozó „Ferenci, József" gőzösön már élénk mozgalom mutatkozott. Felséges az összes kiséret csakhamar talpon volt, s még öt óra előtt átmentek a kis „Ebersdorf gőzösre, mely a királyt kíséretével a Ferencz-csatornán Kis Sztapárra vala szállítandó. Az indulás perezében — pontban 5 órakor — a taraczkok megszólaltak s a Duna tükrét mintegy 15 halászcsónak lepte el, melyek nemzeti zászlókkal diszitve rajongták körül a királyi hajót. E csónakok egész éjen át a „Ferencz József“ gőzös közelében állottak, szabadon a Duna közepén ; az ottani halászok titka, mint mondják, hogy a csónakot csupán a kormányrúd lassú mozgatása segítségével állva tudják tartani a sebesen áramló folyamon. A hajó egy kanyarodással a csatorna beáratához ért, s az ottani zsilipben kissé megállapodott. A partot éljenző embertömeg lepte el. Egyszerre megjelent a parton Tarisivan olasz altábornagy úr, a csatorna engedményese, s következő beszéddel üdvözlé királyi Felégét: „Felséges király! Felséged dicső előde Ferencz császár s király uralkodása alatt jött létre ezen csatorna, mely Bácsmegyének posványos területe nagy részét gazdag termő földdé változtatta; Felséged pedig jelenleg azon törvényt szentesítette, mely által a régi csatorna kijavittatik és olyan csatornák készíttetnek, melyek a még létező posványos területekről a vizeket elvezetik és száraz időben az öntözést is eszközölhetik. Ezen intézkedés maga örökös hálára kötelez ; de hogy Felséged ünnepélyesen jön ide ezen munkák megkezdéséhez az első ásó csapást megtenni, erre nincsen szavunk köszönetünket kifejezni. Ezen idejövetele Felségednek leghangosabb bizonyítéka annak, hogy mennyire hordja szivén Fzéged Magyarország felvirágzását és népe boldogságát. Mi pedig hálánk- s hódolatunktól buzdíttatva, kiáltjuk háromszor: „Éljen a király ! Éljen a király ! Éljen a király !“ A partok harsogva viszhangozták az altábornagy által kiejtett éljeneket. Ő Felsége következőleg viszonza Türr úr szavait: „Ez alapkő letételénél kilölösen azért is óhajtottam jelen lenni, mert Magyarország első csatornája, melynek nőit a tudomány vivmányai szerint leendő czélszerű átalakítása terveztetik, áldott emökül, Istenben boldogult nagyatyám által létesittetett. E műnek kettős czélja van: i. új utat nyitni és újabb lendületet adni a hazai kereskedelemnek, s e mellett lehetőleg megelőzni azon rombolásokat, miket az elemek *) Jelen levél csak május 7-én reggel 9 órakor érkezett a szerkesztőségi irodába, a magyar alföld termékeny zónáin már több ízben okoztak. Engedje a mindenható, hogy e vállalat megfeleljen rendeltetésének, hogy az áldott vidék népessége nyugalomban és zavartalanul élvezhesse szorgalmának gyümölcseit.“ A nagy lelkesedéssel fogadott királyi szavak elhangoztával, miután időközben a zsilip vize a kellő magasságra emelkedett, a hajó megindult, most már Türr altábornagyot s az fitt beszállt gr. I Ráday Gedeon kir. biztost és Bácsmegye főmérnökét is magával vivék. A királyi hajóval párhuzamosan részint tisztelgő közönséggel telt kocsik, részint futó néptömeg, részint a szomszédos községek bandériumai haladtak. Festői látványt nyújtott a parton futva haladó, férfiak é s nőkből álló néptömeg; az idő ép oly szép volt, mint tegnap. A verőfénytől sugárzó zóna táján a végtelenbe tévedt a szemlélő tekintete, a távolban Kapusin és Apathin sugártornyai látszottak ; a partokat, hidakat mindenütt zászlók éitek s az egész menetet gyakori taraczkdurrogás tette ünnepélyesebbé. Szép jelenet volt a Szemző család szilásánál, melynek terjedelmes gazdasága egyik főhelye a bácskai tömeges kendertermelésnek. Itt a hajó Zombor határához jutott. A Zomborhoz legközelebb eső ponton több ezerre tehető néptömeg fogadá óvá fiókkal Ő Felségét. Az éljenzésnél is mutatkozott a nép őszinte ragaszkodása királyához. Sokan nem elégedtek meg az egyszerű „éljen* vagy „éljen a magyar király“ kiáltással, hanem ily felkiáltások is voltak hallhatók, mint: „Isten hozta!“, „Éljen sokáig !“, „Éljen jó egészségben !“ Kis-Sztapár határától kezdve ismét nagyszerű lovas bandérium haladt a hajóval párhuzamban egész a kikötési pontig. Maga Kis-Sztapár már messziről nagyszerű látványt nyújtott. A két parton mintegy 20 ezerre tehető roppant embertömeg feketéllett, száz meg száz zászló s több díszes sátor messziről hirdeté, hogy itt a Felség körútjának egyik legnevezetesebb pontja van. Amint a hajó, az útitervhez képest, pontban 10 órakor megérkezett, az óriási embertömeg viharhoz hasonló örömriadása rázta meg a leget; több zenekar, ezek közt egy igen jeles katonai, kezdé játszani a néphymnuszt. A királyt, amint a partra lépett, Bácsmegye díszes küldöttsége üdvözlé. A küldöttség vezetője, a főispán, a következő szavakat intézte Ő Felségéhez: „Felséges császár és apostoli király! Legkegyelmesebb urunk ! E mai napnak emlékét Bács-Bodrogh megye évkönyveiben a történelem kettős jelentőséggel fogja megörökíteni. Egyik lapra a nemzeti vagyonosodás újabb biztosítékát, a másikra a nagylelkű fejedelmi részvét tündöklő tanúságát jegyzendi fel. Az elsőnek legkegyelmesebb felavatása által császári és Apostoli királyi Felséged anyagi jólé-