Budapesti Közlöny, 1872. június (6. évfolyam, 123-147. szám)
1872-06-01 / 123. szám
hető, hogy birtokáért más község határában fogadjon el kielégitést. 6. §.Az 1871.LV. tcz. 21-ik §-a az úrbéri természetű birtokok tagositásánál is alkalmazandó. 7. §. Az első folyamodású királyi törvényszékek három hónap alatt kötelesek a hatóságuk területén fekvő helységekről táblás kimutatást készíteni, mely mindenik helységre nézve pontosan kitünteti azt, hogy a birtokszabályzás s illetőleg annak melyik része foganatosíttatott, vagy van folyamatban, vagy meg sem indíttatott? A törvényszékek kötelesek az ily kimutatást, ennek elkészülte után is pontosan vezetni, abba a fentebbi pontban megjelölt tételekre vonatkozó minden változást beiktatni, s a létező állapotot, a rendezési pernek a jelen rendeletben kitűzött határidő alatti meg nem kezdése miatt, gondnok általi megindíttatása végett, folytonosan világlatban tartani. Ezen intézkedés foganatosításáért első rendben a törvényszék elnöke felelős. 8. §. Az 1868. LIV. t. czikknek az eljárásra, bizonyításra és a perorvoslatokra vonatkozó mindazon szabályai, melyek a jelen rendelet által nem módosíttatnak, a birtokszabályzási pereknél is alkalmazandók. 9. §. A birtokszabályzási perekben kötött érdemleges egyezségek, ha azok gyámság és gondnokság alattiakat érdekelnek, bírói megerősítés előtt, megvizsgálás és jóváhagyás végett az illető gyámi és gondnoki hatósággal közlendők. 10. §. A 7. 8. és 9-ik §§-ban foglalt intézkedések városokra, szabad és volt úrbéresekkel vegyes községekre is érvényesek. Egyebekben az 1871. LV-ik t. ez. intézkedik. A bíróságok hivatalból kötelesek felügyelni arra, hogy az 1868. XXXVIII. t. ez. 39. §-ának, az 1871. Lill. t. ez. 88-ik §-a értelmében, a nem arbéres viszonyú birtokok rendezésénél is érvény szereztessék. 11. §: A jelenleg folyamban levő birtokrendezési perek, ha a rendezési terv akár egyezség, akár végérvényes ítélet által már megállapíttatott, az eddig fennállott eljárási szabályok szerint fejezendők be, más esetekben azonban a per folyama alatt keletkezett jogérvényes bírói határozatok épségben tartása mellett az eljárás e rendeletben meghatározott szabályok szerint folytatandó. 12. §. Az egyes telkek, vagy egyes telekrészek jogi természete iránt a törvényes időben megindított úrbéri perek a birtokrendezéstől elkülönözötten, az 1868. LIV. t. ez. 144—150. § aiban szabályozott jegyzőkönyvi eljárás szerint tárgyalandók, s általában mint birtokkeresetek az 1868. LIV. t. ez. szabályai értelmében látandók el. Mindazonáltal köteles a törvényszék a tárgyalás megkezdése előtt egy e czélra kirendelt bírói tagja által a felek között az egyezséget megkísérleni, s annak eredményét a jegyzőkönyvben kitüntetni. Oly úrbéri perek tárgyalására, melyeknek tárgyát kizárólag,vagy egyéb kérdéssel kapcsolatban, azon kérdés képezi, hogy az illető székelyföldi birtok úrbéri természetű s ennélfogva országos kárpótlás útján váltandó-e meg ? az az 1868-dik évi mártius hó 11-kén kibocsátott bel- és igazságügyi ministeriumi rendelet 8-dik §-a szerint kirendelt s illetőleg kirendelendő úrbéri jogbiztos is megidézendő, aki is köteles az idézett rendelet által kijelölt határok között észrevételeit a jegyzőkönyvbe iktatni. Az ezen kérdést érdeklő ügyekben az úrbéri jogbiztos beleegyezése nélkül a felek között kötött egyezség az országos kárpótlási alap irányában hatálytalan. A per tárgyát képező székelyföldi birtok jogi természetének kimutatása végett köteles a törvényszék, az 1810 évi úrbéri összeírás s az adózási táblák kivonatát, valamint az országos kárpótlás esetleges felvételéről szóló adatokat, ha ezeket a felek felmutatni nem tudnák, hivatalból megszerezni, illetőleg azoknak nem létét a hivatalos adatok alapján megállapítani. 13. §. Ha valamely birtok jogi természetét illetőleg külön per indíttatott meg, vagy pedig a birtok jogi természete a rendezés egyéb kérdéseivel együttesen képezi a per tárgyát, amennyiben a felek az érdemleges tárgyalásba még nem bocsátkoztak, az eljárásnál a 12 dik §-ban megállapított szabályok lesznek követendők. Ha azonban az érdemleges tárgyalás a birtokrendezési kérdés iránti tárgyalással kapcsolatosan megkezdetett már, de elsőfokú bírósági ítélet még nem adatott ki, ez esetben a tárgyalás az eddig fennállott szabályok szerint folytatandó ugyan, azonban a birtok jogi természete külön ítélet által állapítandó meg. A perorvoslatokra nézve, ideértve az igazolást és a perújítást is, a törvénykezési rendtartás szabályai követendők. Itt végre a jelen szakasz második bekezdésében foglalt eset forog fenn, azonban az ítélet már a feleknek vagy ezek egyikének kiadatott, ez esetben a birtok jogi természete iránti kérdés, a birtokrendezés többi kérdéseivel együtt, az eddig fennállott szabályok szerint intézendő el. II. Fejezet: A rendezés megengedhetősége. 14. §. Közbirtokosságokban, hol az arány még nem hozatott be, az arányosítás az úrbéri rendezéssel egyidejűleg s ugyanazon bíróság előtt, de külön perben eszközlendő. Az arányosítás mikénti eszközléséről a IV. fejezet intézkedik. 15. §. Egyéb úrbéri rendezési ügyekben az első keresetlevél tárgyát mindenkor a rendezés megengedhetősége, s e végett a segédadatoknak megszerzése, a rendezés tárgyául szolgáló birtokfelvételi főkönyvnek, térrajznak, az osztályozásnak és becslésnek elkészítése és hitelesítése képezi. A tárgyalási nap rendszerint a kitűzés napjától számítandó 45 dik napra tűzendő ki. Ha azonban a bíróság alperesek lakásának távolsága vagy egyéb előtte ismeretes fontos körülményeknél fogva a tárgyalási napnak hosszabb időre leendő kifűzetését szükségesnek látja, ez 45 napnál hosszabb, mindazonáltal 60 napot túl nem haladó időre is kitűzhető. 16. §. A keresetlevél három példányban adandó be, az első teljes példány a törvényszéknél marad, a második teljes példány a legelői megnevezett alperesnek, a harmadik, csatolmány nélküli példány pendig felperesnek, illetőleg felpereseknek adandó ki. A többi alperesek felzeteken értesítendők, s az idézési végzésben kijelentendő, hogy a keresetlevelet és csatolmányait a törvényszéknél megtekinthetik. 17. § A törvényszék által hivatalból megindított birtokrendezési ügyekben a keresetlevélre hozott idéző végzés a hivatalos lapban is közhírré teendő. Más esetekben a hirdetmény általi idézés csak a felek határozottan kifejezett kívonatára, vagy a törvénykezési rendtartás 268, 269. §-aiban meghatározott esetekben eszközlendő. 18. §. Az első tárgyalás alkalmával, a rendes eljárás megkezdése előtt, a törvényszék kiküldött tagja (23. §.) hivatalból köteles megvizsgálni, várjon mindazok, kik a rendezés körül érdekelve vannak, megidéztettek-e ? Ha az érdekeltek közül valamelyik bármi okból nem idéztetett meg, s a hiány azonnal pótolható, a kiküldött bíró a megidéztetést rögtön elrendeli, ha pedig ez nem volna azonnal eszközölhető, ez esetben a tárgyalás elnapolását s az új tárgyalási határnapra valamenynyi érdekeltnek megitéztetését rendeli el. 19. §. Az előkérdések fölött az 1868. LIV. t. sz. 144. § ban szabályozott jegyzőkönyvi eljárásnak van helye. 20. §. Ha alperesek sem maguk, sem kellőleg felhatalmazott ügyvéd által nem jelennének meg, köteles a törvényszék a tárgyalás elnapolása s másik tárgyalási nap kitűzése mellett részükre ügygondnokot rendelni. Erről az illetők oly hozzadással értesítendők, hogy szabadságukban áll a kitűzendő tárgyalásra személyesen vagy ügyvéd által megjelenni, vagy pedig a törvényszék által kirendelt ügygondnokot utasítani. Ha pedig a kinevezett ügygondnok nem jelennék meg a tárgyalási határnapon, a bíróság őt kötelessége teljesítésére pénzbírság kiszabásával szorítandja. A tárgyalás elhalasztására okot adott fel egyébiránt az ezáltal másoknak okozott költségek megtérítésében mindig elmarasztalandó. 21. §. Ha mindazáltal a tárgyalás csupán tagosításra vonatkozik s a megjelent birtokosok birtoka együttvéve, a tagosítandó határnak legalább egy harmadrészét képezi, a tárgyalási határnap elhalasztásának nem leend helye. Ez esetben az vélelmeztetik, hogy a meg nem jelent pertársak a tagosítást kívánókhoz járulnak. 22. §• A tárgyalás megkezdése után annak más, mint a 20. § ban meghatározott okból leendő elhalasztását a bíróság csak akkor engedheti meg, ha az az ügy érdekében okvetlenül szükségesnek látszik. 23.§. A törvényszék úgy a fentebbiek szerinti tárgyalás vezetésével, valamint az előmunkálatok és segédadatok beszerzésével, egybeállításával és hitelesitével egyik bírói tagját bízza meg. Az e végett kiküldött törvényszéki tag köteles a jegyzőkönyvi tárgyalás megkezdése előtt a felek között az egyezséget megkísérlem, s annak eredményét, a felek aláírása mellett, az esetleg eltérő nézeteknek határozott megjelölésével, a jegyzőkönyvbe, annak elején beiktatni. 24. §. A törvényszék a létrejött egyezséget csak alaki tekintetben veszi vizsgálat alá, s az arról felvett okiratot mindenik félnek hiteles alakban hivatalból adja ki; ha pedig az egyezség nem sikerült, a vitás pontokra nézve a jegyzőkönyvi rendes eljárás azonnal megindíttatik. 25. §. Azon adatok, melyekre a felek birtokrendezési igényüket alapítják, általuk hiteles alakban a perhez csatolandók. Tagosítás iránti keresetnél a felperes általában, ha pedig a kereset tárgyát arányosítás képezi, azon fél, mely az arány kulcsául az 1871. LV. t. ez. 4. §-át kívánja alkalmaztatni, a mennyiben egyezség nem jött létre, a határról készült hiteles felmérést, s ennek hiánya esetében az adólajstromok szerinti egyéni birtokok térmértékének kimutatását hiteles alakban köteles a tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolni. Ennek elmulasztása esetében a hiányt a mulasztó fél költségére a törvényszék szerzi meg. 26. §. Ha a törvényszék helyt ad a birtokrendezési kérelemnek, az ítéletben egyúttal kimondandó, hogy ennek jogerőre emelkedése után a szükséges előmunkálatok a helyszínen fognak teljesíttetni. 27. §. Birtokrendezési perekben hozott ítéletek ellen csupán fellebbezésnek a kir. táblához, illetőleg a curia legfőbb itélőszéki osztályához van helye, mely jogorvoslat az esetben is használható, ha a királyi tábla az elsőfokú törvényszék ítéletét helybenhagyta. (57. §.) Külön semmiségi panasznak nincs helye, hanem a semmiségi okok a fellebbezvényben adandók elő, melyek iránt a felsőbb bíróság a felülvizsgálat tárgyát képező többi körülményekkel együtt határoz. 28. §: A törvényszék által hozott ítéletek és jóváhagyott egyezségek nem terjesztendők fel hivatalból a kir. ítélő táblához, és ha az egyezség ellen a törvényes határidő alatt nem adatik be fellebbezés, a végrehajtás hivatalból elrendelendő. 29. §. A birtokrendezés megengedhetősége iránti eljárásra vonatkozólag a jelen fejezetben foglalt intézkedések a városok, szabad és volt úrbéresekkel vegyes községek birtokrendezési ügyeire nézve is érvényesek. NEMHIVATALOS RÉSZ. KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁSI MOZGALMAK. A n.-Kaposi kerületben (Ung) gr. Buttler Sándor a Deák-párt jelöltje, az ellenzéké Kovács Károly. A n.-szőllősi kerületben a Deák-párt jelöltje b. Perényi Zsigmond. A halmi kerületben (Ugocsa) Szentpály Jenő a Deák-párt, Ráthonyi pedig az ellenzék jelöltje. Zólyom megyében a breznóbányai kerületben ismét Lehoczky Egyed, volt képviselő, a Deák-párt jelöltje. A szliácsi kerületben Radvánszky Károly volt képviselő lépett föl mint képviselőjelölt.