Budapesti Közlöny, 1872. június (6. évfolyam, 123-147. szám)

1872-06-01 / 123. szám

hető, hogy birtokáért más község határában fo­gadjon el kielégitést. 6. §.Az 1871.LV. tcz. 21-ik §-a az úrbéri termé­szetű birtokok tagositásánál is alkalmazandó. 7. §. Az első folyamodású királyi törvényszékek három hónap alatt kötelesek a hatóságuk terü­letén fekvő helységekről táblás kimutatást készí­teni, mely mindenik helységre nézve pontosan kitünteti azt, hogy a birtokszabályzás s illetőleg annak melyik része foganatosíttatott, vagy van folyamatban, vagy meg sem indíttatott? A törvényszékek kötelesek az ily kimutatást, ennek elkészülte után is pontosan vezetni, abba a fentebbi pontban megjelölt tételekre vonatkozó minden változást beiktatni, s a létező állapotot, a rendezési pernek a jelen rendeletben kitűzött határidő alatti meg nem kezdése miatt, gondnok általi megindíttatása végett, folytonosan világlat­ban tartani. Ezen intézkedés foganatosításáért első rend­ben a törvényszék elnöke felelős. 8. §. Az 1868. LIV. t. czikknek az eljárásra, bizonyításra és a perorvoslatokra vonatkozó mind­azon szabályai, melyek a jelen rendelet által nem módosíttatnak, a birtok­szabályzási pereknél is al­kalmazandók. 9. §. A birtokszabályzási perekben kötött ér­demleges egyezségek, ha azok gyámság és gond­nokság alattiakat érdekelnek, bírói megerősítés előtt, megvizsgálás és jóváhagyás végett az illető gyámi és gondnoki hatósággal közlendők. 10. §. A 7. 8. és 9-ik §§-ban foglalt intézkedé­sek városokra, szabad és volt úrbéresekkel ve­gyes községekre is érvényesek. Egyebekben az 1871. LV-ik t. ez. intézkedik. A bíróságok hivatalból kötelesek felügyelni arra, hogy az 1868. XXXVIII. t. ez. 39. §-ának, az 1871. Lill. t. ez. 88-ik §-a értelmében, a nem arbéres viszonyú birtokok rendezésénél is érvény szereztessék. 11. §: A jelenleg folyamban levő birtokrende­zési perek, ha a rendezési terv akár egyezség, akár végérvényes ítélet által már megállapítta­­tott, az eddig fennállott eljárási szabályok szerint fejezendők be, más esetekben azonban a per fo­lyama alatt keletkezett jogérvényes bírói határo­zatok épségben tartása mellett az eljárás e ren­deletben meghatározott szabályok szerint folyta­tandó. 12. §. Az egyes telkek, vagy egyes telekrészek jogi természete iránt a törvényes időben megindí­tott úrbéri perek a birtokrendezéstől elkü­lönö­­zötten, az 1868. LIV. t. ez. 144—150. § aiban szabályozott jegyzőkönyvi eljárás szerint tárgya­landók, s általában mint birtokkeresetek az 1868. LIV. t. ez. szabályai értelmében látandók el. Mindazonáltal köteles a törvényszék a tárgyalás megkezdése előtt egy e czélra kirendelt bírói tag­ja által a felek között az egyezséget megkísérleni, s annak eredményét a jegyzőkönyvben kitün­tetni. Oly úrbéri perek tárgyalására, melyeknek tár­gyát kizárólag,vagy egyéb kérdéssel kapcsolatban, azon kérdés képezi, hogy az illető székelyföldi birtok úrbéri természetű s ennélfogva országos kárpótlás útján váltandó-e meg ? az az 1868-dik évi mártius hó 11-kén kibocsátott bel- és igaz­ságügyi ministeriumi rendelet 8-dik §-a szerint kirendelt s illetőleg kirendelendő úrbéri jogbiztos is megidézendő, a­ki is köteles az idézett rendelet által kijelölt határok között észrevételeit a jegy­zőkönyvbe iktatni. Az ezen kérdést érdeklő ügyekben az úrbéri jogbiztos beleegyezése nélkül a felek között kötött egyezség az országos kárpótlási alap irányában hatálytalan. A per tárgyát képező székelyföldi birtok jogi természetének kimutatása végett köteles a tör­vényszék, az 1810­­­ évi úrbéri összeírás s az adó­zási táblák kivonatát, valamint az országos kár­pótlás esetleges felvételéről szóló adatokat, ha ezeket a felek felmutatni nem tudnák, hivatalból megszerezni, illetőleg azoknak nem létét a hiva­talos adatok alapján megállapítani. 13. §. Ha valamely birtok jogi természetét illető­leg külön per indíttatott meg, vagy pedig a bir­tok jogi természete a rendezés egyéb kérdéseivel együttesen képezi a per tárgyát, a­mennyiben a felek az érdemleges tárgyalásba még nem bocsát­koztak, az eljárásnál a 12 dik §-ban megállapított szabályok lesznek követendők. Ha azonban az érdemleges tárgyalás a birtok­­rendezési kérdés iránti tárgyalással kapcsolatosan megkezdetett már, de elsőfokú bírósági ítélet még nem adatott ki, ez esetben a tárgyalás az eddig fennállott szabályok szerint folytatandó ugyan, azonban a birtok jogi természete külön ítélet által állapítandó meg. A perorvoslatokra nézve, ideértve az igazolást és a perújítást is, a törvénykezési rendtartás sza­bályai követendők. Itt végre a jelen szakasz második bekezdésé­ben foglalt eset forog fenn, azonban az ítélet már a feleknek vagy ezek egyikének kiadatott, ez esetben a birtok jogi természete iránti kérdés, a birtokrendezés többi kérdéseivel együtt, az eddig fennállott szabályok szerint intézendő el. II. Fejezet: A rendezés megengedhetősége. 14. §. Közbirtokosságokban, hol az arány még nem hozatott be, az arányosítás az úrbéri rende­zéssel egyidejűleg s ugyanazon bíróság előtt, de külön perben eszközlendő. Az arányosítás mikénti eszközléséről a IV. fe­jezet intézkedik. 15. §. Egyéb úrbéri rendezési ügyekben az első keresetlevél tárgyát mindenkor a rendezés meg­­engedhetősége, s e végett a segédadatoknak m­eg­­szerzése, a rendezés tárgyául szolgáló birtokfel­vételi főkönyvnek, térrajznak, az osztályozásnak és becslésnek elkészítése és hitelesítése képezi. A tárgyalási nap rendszerint a kitűzés napjától számítandó 45 dik napra tűzendő ki. Ha azonban a bíróság alperesek lakásának távolsága vagy egyéb előtte ismeretes fontos körülményeknél fog­va a tárgyalási napnak hosszabb időre leendő kifű­zetését szükségesnek látja, ez 45 napnál hosszabb, mindazonáltal 60 napot túl nem haladó időre is kitűzhető. 16. §. A keresetlevél három példányban adandó be, az első teljes példány a törvényszéknél marad, a második teljes példány a legelői megnevezett alperesnek, a harmadik, csatolmány nélküli pél­dány pendig felperesnek, illetőleg felpereseknek adandó ki. A többi alperesek felzeteken értesítendők, s az idézési végzésben kijelentendő, hogy a keresetle­velet és csatolmányait a törvényszéknél megte­kinthetik. 17. § A törvényszék által hivatalból megindított birtokrendezési ügyekben a keresetlevélre hozott idéző végzés a hivatalos lapban is közhírré te­endő. Más esetekben a hirdetmény általi idézés csak a felek határozottan kifejezett kívonatára, vagy a törvénykezési rendtartás 268, 269. §-aiban meg­határozott esetekben eszközlendő. 18. §. Az első tárgyalás alkalmával, a rendes eljárás megkezdése előtt, a törvényszék kiküldött tagja (23. §.) hivatalból köteles megvizsgálni, várjon mindazok, kik a rendezés körül érdekelve vannak, megidéztettek-e ? Ha az érdekeltek közül valamelyik bármi okból nem idéztetett meg, s a hiány azonnal pótolható, a kiküldött bíró a meg­­idéztetést rögtön elrendeli, ha pedig ez nem volna azonnal eszközölhető, ez esetben a tárgyalás el­napolását s az új tárgyalási határnapra valameny­­nyi érdekeltnek megi­téztetését rendeli el. 19. §. Az előkérdések fölött az 1868. LIV. t. sz. 144. § ban szabályozott jegyzőkönyvi eljárás­nak van helye. 20. §. Ha alperesek sem maguk, sem kellőleg felhatalmazott ügyvéd által nem jelennének meg, köteles a törvényszék a tárgyalás elnapolása s má­sik tárgyalási nap kitűzése mellett részükre ügy­gondnokot rendelni. Erről az illetők oly hozzadás­­sal értesítendők, hogy szabadságukban áll a ki­tűzendő tárgyalásra személyesen vagy ügyvéd ál­tal megjelenni, vagy pedig a törvényszék által kirendelt ügygondnokot utasítani. Ha pedig a kinevezett ügygondnok nem jelen­nék meg a tárgyalási határnapon, a bíróság őt kötelessége teljesítésére pénzbírság kiszabásával szorítandja. A tárgyalás elhalasztására okot adott fel egyéb­iránt az ezáltal másoknak okozott költségek megtérítésében mindig elmarasztalandó. 21. §. Ha mindazáltal a tárgyalás csupán tago­sításra vonatkozik s a megjelent birtokosok birtoka együttvéve, a tagosítandó határnak legalább egy harmadrészét képezi, a tárgyalási határnap elha­lasztásának nem leend helye. Ez esetben az vélelmeztetik, hogy a meg nem jelent pertársak a tagosítást kívánókhoz járulnak. 22. §• A tárgyalás megkezdése után annak más, mint a 20. § ban meghatározott okból leendő el­halasztását a bíróság csak akkor engedheti meg, ha az az ügy érdekében okvetlenül szükségesnek látszik.­­ 23.§. A törvényszék úgy a fentebbiek szerinti tár­­­gyalás vezetésével, valamint az előmunkálatok és­­ segédadatok beszerzésével, egybeállításával és hi­­telesitével egyik bírói tagját bízza meg. Az e végett kiküldött törvényszéki tag köteles a jegyzőkönyvi tárgyalás megkezdése előtt a fe­lek között az egyezséget megkísérlem, s annak eredményét, a felek aláírása mellett, az esetleg eltérő nézeteknek határozott megjelölésével, a jegyzőkönyvbe, annak elején beiktatni. 24. §. A törvényszék a létrejött egyezséget csak alaki tekintetben veszi vizsgálat alá, s az arról felvett okiratot mindenik félnek hiteles alakban hivatalból adja ki; ha pedig az egyezség nem sikerült, a vitás pontokra nézve a jegyző­­könyvi rendes eljárás azonnal megindíttatik. 25. §. Azon adatok, melyekre a felek birtok­­rendezési igényüket alapítják, általuk hiteles alak­ban a perhez csatolandók. Tagosítás iránti keresetnél a felperes általában, ha pedig a kereset tárgyát arányosítás képezi, azon fél, mely az arány kulcsául az 1871. LV. t. ez. 4. §-át kívánja alkalmaztatni, a mennyiben egyezség nem jött létre, a határról készült hiteles felmérést, s ennek hiánya esetében az adólajstro­mok szerinti egyéni birtokok térmértékének ki­mutatását hiteles alakban köteles a tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolni. Ennek elmulasztása ese­tében a hiányt a mulasztó fél költségére a tör­vényszék szerzi meg. 26. §. Ha a törvényszék helyt ad a birtokren­dezési kérelemnek, az ítéletben egyúttal kimon­dandó, hogy ennek jogerőre emelkedése után a szükséges előmunkálatok a hely­színen fognak teljesíttetni. 27. §. Birtokrendezési perekben hozott ítéletek ellen csupán fellebbezésnek a kir. táblához, ille­tőleg a curia legfőbb itélőszéki osztályához van helye, mely jogorvoslat az esetben is használható, ha a királyi tábla az elsőfokú törvényszék ítéletét helybenhagyta. (57. §.) Külön semmiségi panasznak nincs helye, ha­nem a semmiségi okok a fellebbezvényben adan­dók elő, melyek iránt a felsőbb bíróság a felü­l­­vizsgálat tárgyát képező többi körülményekkel együtt határoz. 28. §: A törvényszék által hozott ítéletek és jóvá­hagyott egyezségek nem terjesztendők fel hivatal­ból a kir. ítélő táblához, és ha az egyezség ellen a törvényes határidő alatt nem adatik be fellebbe­­zés, a végrehajtás hivatalból elrendelendő. 29. §. A birtokrendezés megengedhetősége iránti eljárásra vonatkozólag a jelen fejezetben foglalt intézkedések a városok, szabad és volt úrbéresekkel vegyes községek birtokrendezési ügyeire nézve is érvényesek. NEMHIVATALOS RÉSZ. KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁSI MOZGALMAK. A n.-Kaposi kerületben (Ung) gr. Buttler Sán­dor a Deák-párt jelöltje, az ellenzéké Kovács Károly. A n.-szőllősi kerületben a Deák-párt jelöltje b. Perényi Zsigmond. A halmi kerületben (Ugocsa) Szentpály Jenő a Deák-párt, Ráthonyi pedig az ellenzék jelöltje. Zólyom megyé­ben a breznóbányai kerületben ismét Lehoczky Egyed, volt képviselő, a Deák-párt jelöltje. A szliácsi kerületben Radvánszky Károly volt képviselő lépett föl mint képviselőjelölt.

Next