Budapesti Közlöny, 1872. június (6. évfolyam, 123-147. szám)
1872-06-01 / 123. szám
Baánban május 29-én Ottlik Géza jobboldali jelölt nagy lelkesedéssel fogadtatott: az ellenzék részéről Andaházy lépett fel. A török-kanizsai kerületnek egy 100 tagú küldöttsége május 29-én ifj. gróf Ráday Gedeont képviselőjelöltül felkérte, gróf Ráday a jelöltséget elfogadta. Pervigyén, hol eddig két deák-párti jelölt küzdött, Brogyányi Vincze belépésével Bossányi László mint jobboldali jelölt egyedül maradt, s így egyhangúlag fog megválasztatni. Gyulafehérvárt Szilágyi Dezső volt képviselő, mint már említettük volt, folyó hó 14-én tartotta beszámolását. Beszéde nagy tetszéssel fogadtatott, különösen azon része, melyet az ipar törvényről mondott, mely körülbelül ekként hangzott. Két hónapja lesz — úgymond Szilágyi — hogy a képviselői megbizást, az elsőt életében elnyerte. Egy már végéhez közelgő országgyűlésbe lépett be, mely akkor még sikerben, eredményben gazdagnak ígérkezett. Bár minden tényező kettős tevékenységet ígért, a lefolyt országgyűlés egyik szaka sem volt oly terméketlen, mint épen a legutolsó. Azon javaslatok közt, mik az utolsó hónapokban előkerültek, főleg kettő érdemel figyelmet. Egyik az iparviszonyok, másik a népképviselet szabályozására vonatkozott. Amabból az ipartör-vény lett, melyet a pártok nagyrészt egyetértőleg alkottak meg. Az iparszabadság nem volt új dolog Magyarországon. Már az absolut korszak alatt, habár nem egészen megfelelő módozatok közt, behozatott. Az országgyűlés az új ipartörvényt is ez elvre fektette. Azt, mint gyakorlatilag bebizonyított igazságot állíthatni, hogy iparszabadság nélkül semmi mesterséges módon ki nem fejthetjük iparunkat. El fog az veszni hatalmas szomszéd versenytársai közepette. Nincs is mit tartani attól, hogy ezáltal akár az iparos-kiképzés szenvedni fog, akár az iparosok nehezebben fognak megélhetni. Az ipar megtanulása a jelen fejlettségi fokon nem egy pár év műve. Folytonosan haladni, tanulni kell. A minták, szerszámok, elkészítési mód, anyag, forma, ízlés folytonosan változnak. A szabad verseny teljes erőben kifejlik, habárki ipart űzhet, és bárhol megtelepedhetik. Minél teljesebben elégíti ki az iparos a fogyasztók kívánalmát, annál biztosabb elérése, annál bizonyosabb, hogy idegen verseny el nem foglalja a tért előre. De ezt csak úgy érhetni el, ha ereje megfeszítésére van utasítva. A tapasztalás mutatja, hogy iparszabadság mellett a népesség növekedéséhez képest a mesterek száma csekély arányban növekedett,de igen megszaporodott a legények száma. Ez bizonyítja, hogy nem törekszik mindenki önálló telepet túlhamar alkotni, és hogy a segédeknek jól megy dolguk, jól fizettetnek. E törvénynyel nincs mind elérve, ami az iparszabadság üdvös működéséhez szükséges. E feltételek közül néhányat a törvényhozás alkothat meg. De vannak olyanok, miknek megteremtése maguktól az iparosoktól függ. A szabadság szép dolog, de üdvös következményei csak ott jelentkeznek, ahol az két erénynyel párosul: a mérséklettel és szorgalommal. — Igaz, sok akadálylyal kell a kisebb iparnak megküzdeni, hogy a gyárakkal és a nagy tőkékkel versenyezhessen. De egyesülés útján mindez akadályokat legyőzhetni. Szónok azon meggyőződéssel adta szavazatát az ipartörvényre, hogy ezzel a hazai iparosok jóllétének és úgy, mint 48-ban a föld felszabadítása által a földmivesekének, egyik alapköve létetett le. Országok és nemzetek ereje nem egyes nagy vagyonú, gazdag családokban áll. Ezek záma mindig korlátolt. Sokkal inkább abban, ha a szerényebb és viszonylagos jóllétnek örvendő existentiák száma, melyek a nemzet fő zömét képezik, szaporodik ; ha a jóllét és munkásság ily széles körökben minél erősebb gyökereket ver. Ennek előmozdítását várja az ipartörvénytől s azt a múlt országgyűlésen hozott üdvös törvények közt az elsők közé helyezi. Ugyancsak Gyulafehérvárt Szilágyival egyidőben tartotta le. Kemény Gábor is számadó beszédét. E beszédében szónok előadta, hogy a múlt törvényhozás 140 maradandó értékű törvényt hozott, s az alkotott új törvényeket összehasonlítá Erdély törvényhozásának működésével. Hosszabban fejtegető a kiegyezési mű előnyeit, a hadsereg s a honvédség" ügyét, s végre Erdély speciális viszonyairól szólt. Erdély sajátságos viszonyainál fogva speciális tanulmányozást követel, s be kell vallani, hogy e részben mulasztások történtek. Ennek oka nem az akarathiány, hanem a körülményekben keresendő. Bizton várható, hogy e helyzet a legteljesben megváltozik. Előadta, mennyire rendezetlenek az úrbéri viszonyok, mily aránytalan a kárpótlás, hogy ez némelyeknél többre megy, mint amennyit maga az egész birtok ér. Kijelenti, hogy a jövő országgyűlésen, Erdély tekintetében még sok a teendő, s ennek végrehajtására ahhoz értő emberek szükségeltetnek. Köszöni az iránta tanúsított bizalmat s azt a választók kezeibe teszi le. Viharos éljenek követték előadását. A nagy-bajomi kerületben Móricz Pál e napokban tette meg körútját, s az egyes helységekben a választókhoz beszédeket intézett. Az ó-kanizsai kerület Deákpártja gr. Ráday Gedeont lépteti fel képviselőjelöltül s Wagner Ferencz, a párt elnöke vezetése alatt egy 100 tagból álló küldöttség jelent meg nála s felkérte a jelöltség elfogadására. Bácsmegyében a rigyiczai választókerületnek f. hó 13-án Katymáron idősb Latinovics János kir. tanácsos ur elnöklete alatt megtartott kerületi diákpárti értekezleten volt képviselőjét Somssich Pál urat,másodszor kijelentett leköszönése mellett is újból megválasztani elhatározta. 981 ISKOLA-ÜGY. Toldy-jutalom. A könyvek, melyeket Ráth Mór úr a Kisfaludytársaságnak fölajánlott, hogy azokat a hazai gymnasiumoknak a magyar irodalom tanulmányában kitűnt növendékei közt „Toldy-jutalom“ néven kioszsza, következők: Toldy Ferencz összegyűjtött munkái. Tiz kötet, 50 példányban. Vörösmarty minden munkái. Gyulai Pál felügyelete alatt nyomatott, uj kiadás hat kötetben. 50 példányban. Horváth Mihálytól: Magyarország függetlenségi harczának története. A szerző által átnézett uj teljes kiadás három kötetben. 50 példányban. Tompa Mihály összegyűjtött költeményei, életrajzzal és jegyzetekkel. Kiadják Arany János, Gyulai Pál, Lévay József, Szász Károly. Diszkiadás hat kötetben, a költő arczképével. 50 példányban. B. Eötvös Józseftől: A karthausi. Uj teljes kiadás. 50 példányban. Arany János összes költeményei. Legdiszesebb album-kiadás 1 kötetben. 25 példányban. Csengery Antaltól: Történeti tanulmányok és jellemrajzok. A szerző fényképezett arczképével. Két kötet. 25 példányban. Kemény Zsigmond tanulmányai. Kiadja Gyulai Pál. Két kötet. 25 példányban. Szász Károly műfordításai. Teljes kiadás három kötetben. 25 példányban. Gyulai Pál költeményei. A költő fényképezett arczképével. 25 példányban. Szabó Károlytól. A magyar vezérek kora Árpádtól Szent Istvánig. 25 példányban. Ipolyi Arnold kisebb és vegyes munkái. A szerző arczképével. Két kötet. 25 példányban. B. Eötvös József emlék- és megnyitó beszédei. 25 példányban. Gyulai Páltól: Vörösmarty életrajza. Az akadémia által koszorúzott mű. 25 példányban. Összesen tehát 475 jutalom, melyeket a [Kisfaludy-társaságnak e végre kirendelt bizottsága a jelentkezett gymnasiumi igazgatóságok rendelkezése alá bocsátott, oly módon, hogy e könyvekkel az általuk ajánlott tanulókat, az V-ik osztálytól fölfelé, kitüntessék. E jutalmakat a bizottság, a történt ajánlatokhoz képest, következő módon osztotta szét a jelentkezett gymnasiumok közt. Két jutalomban részesült a mezőtúri ref. gymnásium; 3 —3 jutalomban a jászberényi k. fő-, a kisújszállási h. h., a nyitrai főgymnásium ; 4— 4 jutalomban az aradi fő-, a csurgói ref., a kecskeméthi kath. fő-, a kun-szent-miklósi ref., a marosvásárhelyi r. k. nagy-, a pécsi kath. fő-, a szombathelyi főgymnásium; 5— 5 jutalomban a nagykőrösi h. h. lyceum, a sátoralja-ujhelyi kegyesrendi gymnasium; 6— 6 jutalomban a kaposvári k. államgymnásium, a kolozsvári ev. ref. főtanoda, a rimaszombati egyesült prot. gymnásium ; 7 — 7 jutalomban a gyöngyösi nagy, a gyulafehérvári r. k. nagy, a szathmár k. k. főgymnasium; 8— 8 jutalomban a debreczeni ref. főtanoda, az egri kath. főgymnásium, a hód-mezővásárhe- lyi ref. lyceum, a miskolczi h. h. lyceum, a nagyszombati érseki fő, a sárospataki gymnasium; 9— 9 jutalomban a beszterczebányai k. k. fő-, a pesti ágostai hitv., a pesti kir. fő-, a rozsnyói ágostai hitv. fő-, a rozsnyói kath. főgymnásium ; 10— 10 jutalomban a kolozsvári r. k. főgymnasium, a soproni ág. hitv. lyceum ; 11 jutalomban az ungvári k. k. főgymnásium ; 12— 12 jutalomban a bajai k. k. fő-, a kassai kath. fő-, a lőcsei k. k. főgymnásium ; 13— 13 jutalomban az iglói ág. hitv. fő-, a szegedi főgymnásium; 14 jutalomban a győri kath.f főgymnasium ; 15—15 jutalomban az eperjesi kath. k. fő-, a soproni katholikus főgymnásium, a szigeti h. h. lyceum; 18 jutalomban a pesti ref. főgymnásium ; 19 jutalomban a késmárki lyceum ; 20 jutalomban a szarvasi főgymnásium ; 21 jutalomban a pesti kegyesrendi főgymnasium; 32—32 jutalomban a nagyszebeni s a pozsonyi kir. főgymnasiumok. Ráth Mór úr kiadóhivatala gondoskodni fog, hogy a jutalomkönyvek, amennyiben már sajtó alól kikerültek, mielőbb az illető igazgatóságok kezéhez jussanak, hogy még a folyó tanév befejezéséig az illető tanulók között ki legyenek oszthatók. Megjegyzendő, hogy Toldy munkáiból eddigelé öt, Horváth Mihályéból két kötet jelent meg. Szász Károly műfordításai pedig, valamint Ipolyi munkái még sajtó alatt vannak. Ráth Mór úr kiadóhivatala a hátralevő könyveket nyomban megjelenésük után az illető gym. igazgatóságoknak — a kijelölt tanulók részére — meg fogja küldeni. Buda-Pesten, 1872. május 29-én. Greguss Ágost, mint a Kisfaludy-Társaság titkára. HELYHATÓSÁG. Pest szab. kir. városának máj. 29-én d. u. 4 órakor tartott közgyűlésén Gyöngyössy Alajos h. főpolgármester elnökölt. Az ülés kezdetén elnök Zsófia főherczegnő elhunyténak gyászhirét közölvén, felhívta a közgyűlést Ő Felségéhez hódolatteljes részvétiratnak felterjesztésére, mely felhívás közhelyesléssel elfogadtatott. Barna Zsigmond főjegyző felolvasta az országgyűlésre meghívó királyi leiratot, mit a jelenvoltak felállva hallgattak s a felolvasás végeztével lelkesen éljenezték Ő Felségét. A királyi leirat aevéltárba tétetik, másolatát pedig a képviselők .