Budapesti Közlöny, 1872. augusztus (6. évfolyam, 174-198. szám)
1872-08-15 / 186. szám
fogják látni , a hívatlanokat is szívesen látják. Az újvidéki, mitroviczi, karlóczai, pancsovai, verseczi és zimonyi dalárdák testületileg fognak részt venni az augustus 21-iki nagy szerenádban. A vendéglősöknek egy ágyas szobáért naponkint csak egy aranyat szabad kérni, hanem segíthetnek a dolgon, ha egy szobába több ágyat tesznek. KELETI ÜGYEK. Serajevoról 13-ról jelentik, hogy Dervis pasa letétetett és Rasid pasa neveztetett ki boszniai kormányzóvá. — A „FŐVÁROSI LAPOK“ szerkesztőségénél gyűl lassacskán a Petőfi születési házára. Legközelebb egy urasági szolga küldött be egy forintot a következő levél kíséretében : „ A kolozsvári három pinczér példája engeret is felbuzdított, s itt küldök egy forintot; havi béremből nem kerül több, de vigasztalom magamat a közmondással: sok kicsiny sokra megy, s igy többen is hozzájárulva, majd csak kitelik. Bárcsak uraságaink ezredrészét adnák oda annak, amit semmiségekre oly hamar kidobnak. Sokszor hallom én is, hogy idegen írókat magasztalnak, Petőfit pedig kicsinyítik Az idegenhez én nem értek,de Petőfit olvastam, s minden sora viszhangzik lelkemben.“ Sz. M. Klotild asszony pedig a magas családja két tagjának nevében, smint a nevezett lap olvasói, — 1ert 20 krajczárt küldött be. — A NŐI MUNKABAZÁRT szombaton délelőtt 11 órakor nyitják meg. A bazár, mint tudva van, a Károlykaszárnya épületében lesz, hol a szükséges helyiség már kellőleg fel van szerelve. Az eddigi költség 1608 frt 88 krt tesz ki. A bazárterem mellett dolgozó szoba van berendezve. Árulni, könyvet vezetni, pénzt szedni nők fognak. Eladásra egy félévig tartanak kinn áruczikkeket s az elkelt árukból bejött pénz csekély levonással a tulajdonosnak adatik át. A megnyitás napján bált rendeznek a bazár javára a császárfürdőben. A Batthyányi-emlékbizottság a boldogult ministerelnök sírja fölé a nemzet kegyeletéből felállítandó emlék tervét elfogadván, az építkezést megkezdeni határozta és azzal Horváth Mihály püspököt mint bizottsági elnököt és Sztupa György pénztárnokot bízta meg. Miután az építkezéshez mi vagy holnap hozzá fognak, megkeresték Pest városát, hogy a helyszínre bizottságot küldjön ki, hogy annak közbenjöttével a netalán felmerülendő észrevételek kiegyenlittessenek és intézkedés tétessék a város által márványlapokkal kirakott sirra nézve is. A tanács e végből Feszi Ágost tanácsnokot, Discher József, Ybl Miklós építészeket és Incze György főmérnököt küldte ki. — Kisajátítási esküdtszéki tárgyalás volt e hó 13-án. Elnök Bogisich Lajos. Felperes: a magyar kir. közmunka- és közlekedésügyi ministérium jogi megbizottja: Pordán Imre ügyvéd. Az esküdtszéki eljárás tárgyát Pordán Imre, miniszeri jogi megbízottnak Schmidt József háztulajdonos ellen beadott keresete képezi, melyben nevezettnek a meghosszabbított Kőmives utczában 926. sz. alatt fekvő ingatlanságának a sugárút czéljából leendő kisajátítását és a kártalanítási árnak 26,746 frtban való megállapítását kéri Alperes a felszólamlási bizottság előtt ingatlanáért 48,491 forintot kért; a különbözet a kért ár közt 22,645 frt. Alperes és felperes beszéde után szemle rendeltetvén el, ennek végével az esküdtek: Frey József, Hettinger Mátyás, Radocsay Ferencz, Hoffmann Frigyes, Ezer Jakab, Egyed Mihály, Luczenbacher Pál, Fabesch Márton, Mendl István, Eckbauer Endre, Herhart Antal, Fischer József; póttagok : Leitner M. L. és Fischer L. M. az ingatlan kártalanítási árát 9 szavazattal 3 ellenében 35 ezer forintban állapították meg. — PULSZKY FERENCZ Olaszországból, hol legközelebb utazott volt, már visszaérkezett. — TEGNAPELŐTT éjjel 11 óra tájban a bodzafautczában Breitner Alajos keményitőgyárában tűz ütött ki, mely csakhamar oly terjedelmet öltött, hogy a vész színhelyén megjelent pesti és budai tűzoltók egyesült erélyes működése daczára is a gyár megmenthető nem volt s a tűzoltók működése jobbára csak arra szorítkozott, hogy a szomszéd Lindhardt-féle gyár a tűztől megkíméltessék, ami sikerült is. A Breitner-féle gyár azonban a benne felhalmozott roppant mennyiségű gabonakészlettel, valamint a lak- és melléképületek a pusztító elemnek áldozatul estek. A kár roppant nagy. A tűz keletkezésének oka ismeretlen. 1487 EGY OROSZ ÍRÓ AZ OROSZOK EREDETÉRŐL. (Az angol „Athenaeum“ jul. 27 ki száma szt.-pétervári levele után.) (Dzs S.) Egyik igen régi kérdés, mely az orosz történészeknek annyi fejtörést okozott, nem régiben uj megoldásra talált. Nestor régi évkönyve mondja, hogy a szláv föld gazdag és nagy, de viszályokkal telve vala, és hogy a nép végre egyesülvén, a tengeren túl egy idegen herczeghez küldött, mondván: „Jöjj és uralkodjál felettünk!“ E meghívásra Rurik és fivérei Novgorodba jöttek 862-ben, mely év az orosz birodalom alapításának éve gyanánt jön elfogadva. A kérdés: honnan jöttek a herczegek, és mely nemzetből valók voltak kísérőik, gyakran erős vita tárgyát képezte, némelyek azt állítván, hogy azok balti szlávok, némelyek, hogy lithvánok, ismét mások, hogy normannok vagy svédek (mi magyarokul tegyük hozzá, hogy némely tudósaink, főként a nagytekintélyű Wenzel Gusztáv szerint pedig hun-szittyák) voltak. Most azonban előáll Ilovatsky tanár,ki egy az archaeol congressusban felolvasott és azután az „Orosz hirnek“ban közzétett iratában azt igyekszik bebizonyítani, hogy az egész történet mese, az évkönyvbe valamely későbbi kéz által becsempészve, hogy egy idegen herczeget sem hívtak s következőleg normannok sem költöztek be, sőt egyenesen kétségbe hozza, hogy Rurik valódilag létezett volna is. Ilovatsky irata igen egy nyomon járó és nagy hatást okozott, mert sokan voltak, kik szívükben , azon hit felé hajlottak, de kik Oroszország alapításának bevett legendáját bolygatni tartózkodtak. A Szerző megmutatja, hogy a varégok nem voltak nemzet, csak zsoldos kalandor-csapat az’orosz hericzegek szolgálatában és hogy voltaképen semmi ok sincs feltenni,hogy ezen bérzsoldosoknak nevük orosz volt, vagy hogy e név tőlük származott volna. Arab és byzanczi irók állítják, hogy volt egy erős és harczias nemzet, ross vagy russ nevű, mely a mai Oroszország délnyugati részén lakott már sokkal előbb azon időpontnál, melyre Rurik beköltözése létezik. Ilovatsky az oroszokat egynek tartja a roxolanokkal vagy rossolánokkal (Rox vagy Ross folyam melletti alánok), egy a classicus íróknál is említett szarmata néptörzszsel, és azon tényből indulva ki, hogy Orosz- és Poroszországban számos Russ és Ross folyó van, és hogy a Volga is régente Ros, Ras és Rha, s a mordvinoknál ma is Ra néven neveztetik, azt következteti, hogy ez a folyónak régi általános elnevezése, hasonló a Don vagy Don szóhoz, mely szintén sok folyó nevében előfordul. Ő az oroszokat benszülött szláv népnek tartja. A Rurik behívásáról szóló legendát, Ilovatsky szerint, az évkönyvekbe a XII. század végén vagy a XIII. század elején novgorodi írók csúsztatták be, azon időben, midőn Novgorod és Kiev erős versengésben voltak egymás között azért, hogy a nemzet eredetét megfejtsék. A legenda hasonló azokhoz, melyeknek más — magukban szintén meghasonlott — nemzetek eredetéről szólnak, és azon szokás, mely azon időben Novgorodban létezett, hogy t. i. Oroszország más részeiből a herczegeket oda letelepedni behívták, a bevett megfejtést csak valószínűbbé tette. Megjegyzésre méltó, hogy ezen legenda csak az évkönyvekben találtatik és külföldi források sem nem említik, sem rá nem hivatkoznak, habár némelyek, jelesen az arab írók és Constantinus Porphyrogenitus — mint műveikből kitetszik — az orosz ügyek felől nagyon jól voltak értesülve. — Leward Fanni „Für und wider die Frauen” czím alatt közzétett leveleit magyar fordításban kiadni szándékozván, arra előfizetést nyitok. A nevezett levelek a nők társadalmi felszabadítását tárgyazzák és a „Kölnische Zeitungéban tett első közzététel után nagy figyelmet keltettek külföldön és írónőjüket, ki különben is a német írónők egyik legkitűnőbbje, tekintélylyé tették a nőemancipatió kérdésének fejtegetésében, ugyannyira, hogy a fenti levelek megjelenése után egy tekintélyes amerikai lap által kéretett fel nyilatkozatra, a nők politikai emancipatiója tárgyában. Írónőnknek e felhívásra adott válaszát jónak láttam függelék gyanánt csatolni a jelen kiadványhoz, melynek feladata oly munkát ültetni át irodalmunkba, mely nem csak a felvett tárgy körüli nézetek tisztázására nézve nagy haszonnal leend,de a nők társadalmi emancipációját a munkaképesítésbe, ennek ezélszerű nevelés általi közvetítésébe helyezvén, az eszme gyakorlati kivitelére nézve is irányadóul szolgálhat. Azt felesleges lesz mondanom, hogy Lewald Fanni minden munkáját a tiszta felfogás, tárgyilagos előadás, tárgyának érdekessége és a szép irály teszik vonzóvá. A 12 évre terjedő kiadvány czíme lesz : „Lewald Fanni levelei a nők munkaképesítéséről“s 1. évi september első napjaiban jelenend meg. — Egy példány előfizetési ára 80 kr. (Bolti ára 1 frt leend.) Gyűjtőknek 10 példány után tiszteletpéldány adatik. Az előfizetési határidő szeptember 1 - je, mely időközben az előfizetési pénzeket Wodiáner F. kiadóhoz kérem (Pest, megyeháztér 9. sz.) küldetni. — Külön előfizek nem küldetnek szét, mivel postai utalványok által könnyebben és olcsóbban eszközölhető a megrendelés. Pesten, 1872. aug. 14-én, Révay Sándor. — A NEMZETI KÉPCSARNOK-EGYLETHEZ néhai Eötvös József báró, vallás s közoktatási minister képének, és a Munkácsy M. által festendő magyar népéleti képnek a m. n. muzeum képgyűjteménye számára megszerzése végett újabb adományokat küldöttek, (14-ik közlemény) : idősb Rudics József báró 10 frt. Weisz Hermann 5 frt. — Antunovics Mátyás, Bukovinszky Pál, Miklósváry Péter és Vargics István, mindenik 2 frt. — Beck Jak., Burányi Ant., Dautova községe, Greiber Pál, a jegyzői hivatal Katymáron, Horváth Ferencz, Laczkó Ant., Makkay Dán., Marianovics Ant., Milassevics Ant., Misics Marián, Molnár János, Munkay György, Navratil Ede, és Oltványi Illés, mindenik 1 frt. — Balog Ist., és Schachticz Sarolta, mindenik 60 krt. — Beck Lór, Berger Sándor, Csapláros Ján., Diamant Jak., Fodor János, Klemm Márt., Kovács József, Nagy Benés Lajos, Rosenberg Laj., Schilling Mihály, és Strausz Jakab, mindenik 50 kr. — Arnet Ant., ifj. Dregeli Ant., Lehoczky And., Leich Ist., és Szauter Ferencz, mindenik 40 kr. — Czunderstein Armin és Kohn Jakab, mindenik 30 kr. Rasztik And. 25 kr. — Auer Ferencz, Barasik Sim., Bogovics Ign., Csapláros Mih., Csonka Pál, Csorba Ant., Dervaderics Márt., Geiger Mór, Gruber József, Gyetvay Gábor, Hirraann Mik., Ivány Ede, Reidinger Ignácz, Kelemen Balázs, Kenyeres Pál, Kis Ádám, János és Lázár, Kohn Jakab H., Kovács Pál, özvegy Leich Henrikné, Mayer Nándor, Mészáros Antal, Michler Sebest., Rosenfeld Gábor, Szórád István és Weisz Izrael, mindenik 20 krajczár — Horvát (Prugit) István, Horváth Pál és Molnár János, mindenik 15 kr. Tüske Mátyás 12 kr. Ács János, Arnald József, özv. Bánoczkiné, Barna Mátyás, Biró József, Blazsnik Istvánné, Burszki Mihály, Csibri Ferencz, Deák István, ifj. Deák Pál, Elek Márton, Gálicz János, Hetyei István, Holka Imre, Horváth István, Ikotics Mihály, Jaszenovics Márton, Jegyregya János, Juhász István, Kalmár Mik., Kamhaber Mátyás, Kapcza And., Karnóten János, Kis Elek és Ferencz, özv. Kis Imréné, ifj. Kis János, Kis József, Kollár József, id. Kovács István, Kovess János és Péter, Kubina János, Kurmanovics István, Kurucz Istvánná, Lakatos Pál, Lengyel Adolf, Leszich Gyula, Lipka Mihály, Markó Antal, Masa József, Miklósváry Sándor, Mikó Mihály és Vincze, Molnár Mihály, Müller János, Novák János, Pancsics Mátyás, Pecz Ádám, Pemdl Antal és Jenő, Petrich Iván, Rabanya Mátyás, Rajmond János, Rostás Éva és János és Rózsa Tamás, mindenik 10 kr. Pesten, 1872. aug. 8-kán. Mátray Gábor s. k. egyesületi titoknok. — EGERBEN Szent István napján lesz Lévay Sándor püspöki fölszentelése. — Dr. BRUNNER Sebő a zágrábi érseki könyvtárban Dürer Albert tis becses eredeti kézrajzára talált