Budapesti Közlöny, 1872. augusztus (6. évfolyam, 174-198. szám)

1872-08-15 / 186. szám

fogják látni , a hívatlanokat is szívesen látják. Az újvidéki, mitroviczi, karlóczai, pancsovai, ver­­seczi és zimonyi dalárdák testületileg fognak részt venni az augustus 21-iki nagy szerenádban. A vendéglősöknek egy ágyas szobáért naponkint csak egy aranyat szabad kérni, hanem segíthet­nek a dolgon, ha egy szobába több ágyat tesznek. KELETI ÜGYEK. Serajevoról 13-ról jelentik, hogy Dervis pasa letétetett és Rasid pasa neveztetett ki boszniai kormányzóvá. — A „FŐVÁROSI LAPOK“ szerkesztőségénél gyűl lassacskán a Petőfi születési házára. Legközelebb egy urasági szolga küldött be egy forintot a következő le­vél kíséretében : „ A kolozsvári három pinczér példája enger­et is felbuzdított, s itt küldök egy forintot; havi béremből nem kerül több, de vigasztalom magamat a közmondással: sok kicsiny sokra megy, s igy többen is hozzájárulva, majd csak kitelik. Bárcsak uraságaink ezredrészét adnák oda annak, a­mit semmiségekre oly hamar kidobnak. Sokszor hallom én is, hogy idegen írókat magasztalnak, Petőfit pedig kicsinyítik Az ide­genhez én nem értek,de Petőfit olvastam, s minden sora viszhangzik lelkemben.“ Sz. M. Klotild asszony pedig a maga­s családja két tagjának nevében, smint a neve­zett lap olvasói, — 1­ert 20 krajczárt küldött be. — A NŐI MUNKABAZÁRT szombaton délelőtt 11 óra­kor nyitják meg. A bazár, mint tudva van, a Károly­­kaszárnya épületében lesz, hol a szükséges helyiség már kellőleg fel van szerelve. Az eddigi költség 1608 frt 88 krt tesz ki. A bazár­terem mellett dolgozó szoba van berendezve. Árulni, könyvet vezetni, pénzt szedni nők fognak. Eladásra egy félévig tartanak kinn áru­­czikkeket s az elkelt árukból bejött pénz csekély levo­nással a tulajdonosnak adatik át. A megnyitás napján bált rendeznek a bazár javára a császárfürdőben.­­ A Batthyányi-emlék­bizottság a boldo­gult ministerelnök sírja fölé a nemzet kegyeletéből fel­állítandó emlék tervét elfogadván, az építkezést meg­kezdeni határozta és azzal Horváth Mihály püspököt mint bizottsági elnököt és Sztupa György pénztárnokot bízta meg. Miután az építkezéshez mi vagy holnap hozzá fognak, megkeresték Pest városát, hogy a hely­színre bizottságot küldjön ki, hogy annak közbenjötté­vel a netalán felmerülendő észrevételek kiegyenlittesse­­nek és intézkedés tétessék a város által márványlapok­kal kirakott sirra nézve is. A tanács e végből Feszi Ágost tanácsnokot, Discher József, Ybl Miklós építé­szeket és Incze György főmérnököt küldte ki. — Kisajátítási esküdtszéki tárgyalás volt e hó 13-án. Elnök Bogisich Lajos. Felperes: a magyar kir. közmunka- és közlekedésügyi ministérium jogi megbizottja: Pordán Imre ügyvéd. Az esküdtszéki eljá­rás tárgyát Pordán Imre, miniszeri jogi megbízottnak Schmidt József háztulajdonos ellen beadott keresete képezi, melyben nevezettnek a meghosszabbított Kőmi­­ves utczában 926. sz. alatt fekvő ingatlanságának a sugárút czéljából leendő kisajátítását és a kártalaní­tási árnak 26,746 frtban való megállapítását kéri Al­peres a felszólamlási bizottság előtt ingatlanáért 48,491 forintot kért; a különbözet a kért ár közt 22,645 frt. Alperes és felperes beszéde után szemle rendeltetvén el, ennek végével az esküdtek: Frey József, Hettinger Mátyás, Radocsay Ferencz, Hoffmann Frigyes, Ezer Jakab, Egyed Mihály, Luczenbacher Pál, Fabesch Márton, Mendl István, Eckbauer Endre, Herhart An­tal, Fischer József; póttagok : Leitner M. L. és Fi­scher L. M. az ingatlan kártalanítási árát 9 szavazat­tal 3 ellenében 35 ezer forintban állapították meg. — PULSZKY FERENCZ Olaszországból, hol legkö­zelebb utazott volt, már visszaérkezett. — TEGNAPELŐTT éjjel 11 óra tájban a bodzafa­­utczában Breitner Alajos keményitőgyárában tűz ütött ki, mely csakhamar oly terjedelmet öltött, hogy a vész színhelyén megjelent pesti és budai tűzoltók egyesült erélyes működése daczára is a gyár megmenthető nem volt s a tűzoltók működése jobbára csak arra szorítko­zott, hogy a szomszéd Lindhardt-féle gyár a tűztől megkíméltessék, a­mi sikerült is. A Breitner-féle gyár azonban a benne felhalmozott roppant mennyiségű ga­bonakészlettel, valamint a lak- és melléképületek a pusztító elemnek áldozatul estek. A kár roppant nagy. A tűz keletkezésének oka ismeretlen. 1487 EGY OROSZ ÍRÓ AZ OROSZOK EREDE­TÉRŐL. (Az angol „Athenaeum“ jul. 27 ki száma szt.-pétervári levele után.) (Dzs S.) Egyik igen régi kérdés, mely az orosz történészeknek annyi fejtörést okozott, nem régi­ben uj megoldásra talált. Nestor régi évkönyve mondja, hogy a szláv föld gazdag és nagy, de viszályokkal telve vala, és hogy a nép végre egyesülvén, a tengeren túl egy idegen herczeghez küldött, mondván: „Jöjj és uralkodjál felettünk!“ E meghívásra Rurik és fivérei Novgorodba jöttek 862-ben, mely év az orosz birodalom alapításának éve gyanánt jön elfogadva. A kérdés: honnan jöttek a herczegek, és mely nemzetből valók voltak kísérőik, gyakran erős vita tárgyát képezte, némelyek azt állítván, hogy azok balti szlávok, némelyek, hogy lithvánok, is­mét mások, hogy normannok vagy svédek (mi ma­gyarokul tegyük hozzá, hogy némely tudósaink, főként a nagytekintélyű Wenzel Gusztáv szerint pedig hun-szittyák) voltak. Most azonban előáll Ilovatsky tanár,ki egy az archaeol congressusban felolvasott és azután az „Orosz hirnek“ban közzé­tett iratában azt igyekszik bebizonyítani, hogy az egész történet mese, az évkönyvbe valamely ké­sőbbi kéz által becsempészve, hogy egy idegen herczeget sem hívtak s következőleg normannok sem költöztek be, sőt egyenesen kétségbe hozza, hogy Rurik valódilag létezett volna is. Ilovatsky irata igen egy nyomon járó és nagy hatást okozott, mert sokan voltak, kik szívükben , azon hit felé hajlottak, de kik Oroszország alapí­tásának bevett legendáját bolygatni tartózkodtak. A Szerző megmutatja, hogy a varégok nem voltak­­ nemzet, csak zsoldos kalandor-csapat az’orosz her­­i­czegek szolgálatában és hogy voltaképen semmi­­ ok sincs feltenni,hogy ezen bérzsoldosoknak nevük orosz volt, vagy hogy e név tőlük származott vol­na. Arab és byzanczi irók állítják, hogy volt egy erős és harczias nemzet, ross vagy russ nevű, mely a mai Oroszország délnyugati részén lakott már sokkal előbb azon időpontnál, melyre Rurik be­költözése létezik. Ilovatsky az oroszokat egynek tartja a roxolanokkal vagy rossolánokkal (Rox vagy Ross folyam melletti alánok), egy a classi­­cus íróknál is említett szarmata néptörzszsel, és azon tényből indulva ki, hogy Orosz- és Poroszor­szágban számos Russ és Ross folyó van, és hogy a Volga is régente Ros, Ras és Rha, s a mordvinok­­nál ma is Ra néven neveztetik, azt következteti, hogy ez a folyónak régi általános elnevezése, ha­sonló a Don vagy Don szóhoz, mely szintén sok folyó nevében előfordul. Ő az oroszokat benszülött szláv népnek tartja. A Rurik behívásáról szóló le­gendát, Ilovatsky szerint, az évkönyvekbe a XII. század végén vagy a XIII. század elején novgo­­rodi írók csúsztatták be, azon időben, midőn Nov­­gorod és Kiev erős versengésben voltak egymás között azért, hogy a nemzet eredetét megfejtsék. A legenda hasonló azokhoz, melyek­nek más — magukban szintén meghasonlott — nemzetek ere­detéről szólnak, és azon szokás, mely azon idő­ben Novgorodban létezett, hogy t. i. Orosz­ország más részeiből a herczegeket oda lete­lepedni behívták, a bevett megfejtést csak való­színűbbé tette. Megjegyzésre méltó, hogy ezen le­genda csak az évkönyvekben találtatik és külföldi források sem nem említik, sem rá nem hivatkoz­nak, habár némelyek, jelesen az arab írók és Con­stantinus Porphyrogenitus — mint műveikből ki­tetszik — az orosz ügyek felől nagyon jól voltak értesülve. — Leward Fanni „Für und wider die Frauen” czím alatt közzétett leveleit magyar fordításban kiadni szándékozván, arra előfizetést nyitok. A nevezett levelek a nők társadalmi felszabadítását tárgyazzák és a „Kölnische Zeitungéban tett első köz­zététel után nagy figyelmet keltettek külföldön és író­nőjüket, ki különben is a német írónők egyik legkitű­nőbbje, tekintélylyé tették a nőemancipatió kérdésének fejtegetésében, ugyannyira, hogy a fenti levelek megje­lenése után egy tekintélyes amerikai lap által kéretett fel nyilatkozatra, a nők politikai emancipatiója tárgyá­ban. Írónőnknek e felhívásra adott válaszát jónak lát­tam függelék gyanánt csatolni a jelen kiadványhoz, melynek feladata oly munkát ültetni át irodalmunkba, mely nem csak a felvett tárgy körüli nézetek tisztá­zására nézve nagy haszonnal leend,de a nők társadalmi emancipációját a munkaképesítésbe, ennek ezélszerű ne­velés általi közvetítésébe helyezvén, az eszme gyakor­lati kivitelére nézve is irányadóul szolgálhat. Azt fe­lesleges lesz mondanom, hogy Lewald Fanni minden munkáját a tiszta felfogás, tárgyilagos előadás, tárgyá­nak érdekessége és a szép irály teszik vonzóvá. A 12 évre terjedő kiadvány czíme lesz : „Lewald Fanni le­velei a nők munkaképesítéséről“­s 1. évi september első napjaiban jelenend meg. — Egy példány előfizetési ára 80 kr. (Bolti ára 1 frt leend.) Gyűjtőknek 10 példány után tiszteletpéldány adatik. Az előfizetési határidő szeptember 1 - je, mely időközben az előfizetési pénzeket Wodiáner F. kiadóhoz kérem (Pest, megyeháztér 9. sz.) küldetni. — Külön előf­­izek nem küldetnek szét, mi­vel postai utalványok által könnyebben és olcsóbban eszközölhető a megrendelés. Pesten, 1872. aug. 14-én, Révay Sándor. — A NEMZETI KÉPCSARNOK-EGYLETHEZ néhai Eötvös József báró, vallás s közoktatási minister ké­pének, és a Munkácsy M. által festendő magyar nép­életi képnek a m. n. muzeum képgyűjteménye számára megszerzése végett újabb adományokat küldöttek, (14-ik közlemény) : idősb Rudics József báró 10 frt. Weisz Hermann 5 frt. — Antunovics Mátyás, Buko­­vinszky Pál, Miklósváry Péter és Vargics István, min­­denik 2 frt. — Beck Jak., Burányi Ant., Dautova községe, Greiber Pál, a jegyzői hivatal Katymáron, Horváth Ferencz, Laczkó Ant., Makkay Dán., Maria­­novics Ant., Milassevics Ant., Misics Marián, Molnár János, Munkay György, Navratil Ede, és Oltványi Illés, mindenik 1 frt. — Balog Ist., és Schachticz Sa­rolta, mindenik 60 krt. — Beck Lór, Berger Sándor, Csapláros Ján., Diamant Jak., Fodor János, Klemm Márt., Kovács József, Nagy Ben­­és Lajos, Rosenberg Laj., Schilling Mihály, és Strausz Jakab, mindenik 50 kr. — Arnet Ant., ifj. Dregeli Ant., Lehoczky And., Leich Ist., és Szauter Ferencz, mindenik 40 kr. — Czunderstein Armin és Kohn Jakab, mindenik 30 kr. Rasztik And. 25 kr. — Auer Ferencz, Barasik Sim., Bogovics Ign., Csapláros Mih., Csonka Pál, Csorba Ant., Dervaderics Márt., Geiger Mór, Gruber József, Gyetvay Gábor, Hirraann Mik., Ivány Ede, Reidinger Ignácz, Kelemen Balázs, Kenyeres Pál, Kis Ádám, János és Lázár, Kohn Jakab H., Kovács Pál, özvegy Leich Henrikné, Mayer Nándor, Mészáros Antal, Michler Sebest., Rosenfeld Gábor, Szórád István és Weisz Izrael, mindenik 20 krajczár — Horvát (Prugit) István, Horváth Pál és Molnár János, min­denik 15 kr. Tüske Mátyás 12 kr. Ács János, Arnald József, özv. Bánoczkiné, Barna Mátyás, Biró József, Blazsnik Istvánné, Burszki Mihály, Csibri Ferencz, Deák István, ifj. Deák Pál, Elek Márton, Gálicz János, Hetyei István, Holka Imre, Horváth István, Ikotics Mi­hály, Jaszenovics Márton, Jegyregya János, Juhász István, Kalmár Mik., Kamhaber Mátyás, Kapcza And., Karnóten János, Kis Elek és Ferencz, özv. Kis Imréné, ifj. Kis János, Kis József, Kollár József, id. Kovács István, Kovess János és Péter, Kubina János, Kurma­­novics István, Kurucz Istvánná, Lakatos Pál, Lengyel Adolf, Leszich Gyula, Lipka Mihály, Markó Antal, Masa József, Miklósváry Sándor, Mikó Mihály és Vin­­cze, Molnár Mihály, Müller János, Novák János, Pan­­csics Mátyás, Pecz Ádám, Pemdl Antal és Jenő, Petrich Iván, Rabanya Mátyás, Rajmond János, Rostás Éva és János és Rózsa Tamás, mindenik 10 kr. Pesten, 1872. aug. 8-kán. Mátray Gábor s. k. egyesületi titoknok. — EGERBEN Szent István­ napján lesz Lévay Sán­dor püspöki fölszentelése. —­ Dr. BRUNNER Sebő a zágrábi érseki könyvtár­ban Dürer Albert tis becses eredeti kézrajzára talált

Next