Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. augusztus (6. évfolyam, 31-34. szám)

1872-08-04 / 31. számú melléklap

a 100 írtnál nagyobb összegről szólók pe­dig háromszoros (szülők irányában lega­lább kétszeres) értékű ingatlana betáb­lázva, és ha a jelzálogot ház képezné, van-e ez tűzkár ellen biztosítva? nem hever-e az árvapénztárban több készpénz, mint a­mennyi a községbeli árvák sürgős és eluta­­síthatlan szükségleteinek időnkinti fedezé­sére megkivántatik ? a nagykorúak gyors kielégítéséről takarékpénztári betétek által van-e kellően gondoskodva? nincsenek-e az adósok közt olyanok is, kik az árva­­pénztárnak semmi esetre nem lehetnek adósai, mint a községi közgyám, a községi jegyző és a járási tisztviselők? (21. §.) nem jutott-e az árva oly­ korba, hogy ma­gát eltarthatja, és igy a kamatmentesség azon adósnál, ki őt a kamatok fejében ed­dig tartotta, jövőre megszüntethető ? az adósok pontosan fizetik-e a tőkerészleteket és a kamatokat? a nagykorúak utalványo­zott árvapénztári követelései ki vannak-e fizetve a sorrend megtartásával ? A mulasztásokat és hiányokat azonnal pótoltatja, eljárásáról jelentést tesz, és azon kötvényeket, melyek a kellő biztosíték hiá­nyából, a tőkerészletek és kamatfizetés el­mulasztásából, vagy az adósok tisztviselői minőségénél fogva peres eljárás tárgyát képezik, szintén beküldi. 99. §. Nagykárúsítások, örökbefogadá­sok, törvényesítések eseteiben kiállítja a netán szükséges bizonyítványokat. (27. §.) 100. §. Indokolt jelentést tesz a gyám­ság meghosszabbítása iránt, közvetíti a nagykorúak, nagy­kár­úsítottak , gondnok­ság alól felmentettek ingó és ingatlan va­gyonának átadását (28. §.) Eszközli az árvapénztárak rendes átadását és átvételét a községi közgyámok változása alkalmá­val, a közp. vagy a járási számvevő segéd­­kezése mellett (29. §.) 101. §. Átveszi és beküldi a járási orvo­sok által dij nélkül gyóg­ytött vagyonta­lan árvák és gondnokoltak kimutatását, az iskolakötelesek és az iskolába feljárók jegyzékét és a községi árvakönyvek ki­vonatát. 102. §. Általában végrehajtja az árva­széknek mindazon rendeleteit, melyek az árva- és gyámhatóság körébe tartoznak. A járási számvevő teendői: 103. §. Vizsgálja a községi közgyámok évi számadásait, és pedig a helyszínen, a számadást a pénztári naplóval és a főköny­vekkel összehasonlítva. A számadások kel­lékeit és a vizsgálati eljárást a pénzkeze­lési szabályok részletezik. 104. §. A megvizsgált évi számadásokat legfeljebb jún. 1-ig a járási szolgabíró út­ján jelentés mellett felterjeszti az árvaszék­hez. (24. §.) 105. §. Közreműködik az árvapénztárak vizs­gálatában a járási szolgabiró mellett, s a netán tapasztalt kezelési hibákat kellő utasítás mellett kijavíttatja s a vizsgálat eredményét a netán felfedezett vagy ki nem egyenlített hiány számszerű kitételé­vel a pénztári naplóra feljegyzi. (26. §.) 106. §. Közreműködik ugyancsak a já­rási szolgabiró mellett, az árvapénztárak átadásában és átvételében a közgyámok változásakor. (29. §.) 242 A járási orvosok teendői. 107. §. A vagyontalan árvákat és gond­nokoltakat, kik mások segélyéből tartat­nak fenn, vagy oly csekély vagyonnal bír­nak, hogy ez nem elég fenntartásukra, ki­vétel nélkül ingyen gyógyítják, nekik köz­költségre gyógyszereket rendelnek , a gyógyszerek rendelésével, a megyei főor­vossal egyetértőleg a községi or­vosokat is megbízhatják. E czélból a vagyontalan árvák és gondnokoltak névjegyzékét min­den községből megszerzik, s a névsort az elöljáróság által később bejelentett árvák és gondnokoltak nevével esetről esetre ki­egészítik. 108. §. Ha a gyógyítás háznál nem czélszerű, betegeiket betegápoló intézetek­be, kórházakba vitetik. A nyomorékokra és dajkaságon levő, többnyire apátián gyermekekre különös gondot fordítnak, amazokat megvizsgálják, a 18. §-ban elő­sorolt intézetekbe szállíttatják, ezeket több­ször meglátogatják, vagy maguk elé ho­zatják. 109. §. A gyógyított árvák és gondno­koltak számáról, a kórok minőségéről, a kórházi vagy másnemű elhelyezés esetei­ről és a gyógyítás eredményéről minden hónapban rovatos kimutatást készititek, s azt a járási szolgabiró utján az árvaszék­nek bemutatják. NYOLCZADIK FEJEZET. A községi közegekről. A községi elöljáróság teendői. 110. §. Teljesiti a haláleset felvételére, a hagyaték előleges összeírására és bizto­sítására vonatkozó rendeleteit a törvénynek (p. t. r. 562, 563. §§. bírói ügyviteli szaba­­bályok 199 -201. §§.) 111. §. A romlás veszélyének kitett és kár nélkül rövid ideig sem tartható hagya­téki ingóságok eladása végett a járásbíró­ságnak azonnal jelentést tesz, és tőle uta­sítást kér. 112. §. A vagyontalan árvát, az elha­gyott és talált gyermeket legközelebbi rokonainál, keresztapjánál vagy anyjánál vagy egyeseknél díjtalanul vagy a község költségén ideiglenesen elhelyezi, s eljárá­sáról, valamint az árva testi és egészségi állapotáról a járási szolgabírónak jelen­tést tesz. A vagyontalan vagy igen csekély vagyonú árvát nyilvántartás és esetleg in­­gyen gyógyítás végett a járási orvosnak is bejelenti. 113. §. Felügyel arra, hogy a gyámok és gondnokok a gyámoltjaikat, vagy azo­kat is illető lakházakat és más épületeket a kinevezéstől számítandó 24 óra alatt, pusz­tai birtoknál 3 nap alatt tűzkár ellen biz­tosítsák és a biztosítást évről évre megújít­sák (­ 7. §.). Az elöljáróság ezen házakról és épületekről pontos jegyzéket visz és részt vesz a biztosítás czéljából szükséges becslésekben. A biztosítási díjat az árva viseli. Ha az üre­mpénztárban tőkepénze kezeltetik, a díjat a tőke kamataiból, szükség esetében magá­ig a tőőkéből kell megszerezni, a kama­tokból a községi elöljáróság, a tőkéből a járási szolgabíró utalványozására. Ida pe­­dig oly szegény, hogy a díjat sem árva­­pénztári vagyonából, sem más fonásból nem fedezheti,­­ az árvapénztár tartalék­­tőkéjéből, utolsó fokozatban pedig a köz­ség pénztárából nyer támogatást, a tarta­léktőkéből az árvaszék, a község pénztárá­ból a községi elöljáróság utalványozására, azonban csak rendkívüli esetekben. Mihelyt a tűzkárbiztosítás megtörtént, az elöljáróság a gyámtól és gondnoktól a biztosítási igazolványt átveszi és hiteles másolatban a járási szolgabírónak meg­küldi. Az elöljáróság a biztosítás elmulasztásá­ból származott esetleges tűzkárért a gyám­mal és gondnokkal együtt felelős. 114. §. Feljelenti a járási szolgabirónál vagy árvaszéknél azon term. és törv.­gyá­mot, ki a kiskorú árvát illető s általa ke­zelt vagyont rész karban tartja, annak ke­zelésére alkalmatlan, másodszor is férjhez megy; feljelenti mindazon gyámokat és gondnokokat, kik gyámoltjaik, és gond­nokoltjaik nevelése, iskoláztatása, ruház­­tatása, gyógyíttatása, vagyonuk fenntar­tása, biztosítása és gyarapítása körüli köte­lességeiknek, és az e részben kiadott ren­deleteknek bármi tekintetben eleget nem tesznek, vagy botrányos és erkölcstelen életet visznek. 115. §. Nagykárúsítási, örökbefogadási, törvényesítési kérvényekhez hiteles bizo­nyítványokat állít ki (27. §.). Ha a gyá­­n­oltnak vagy gondnokoltnak rokonai nin­csenek, javaslatba hozza a gyámot és gond­nokot (88. § ) 116. §. Felügyel a községi árvapénz­­tárra és ennek a pénzkezelési szabályokhoz alkalmazott kezelésére. A pénztárt ennél­fogva többször megvizsgálja, és ha mulasz­tást vagy visszaélést tapasztalna vagy hi­ány mutatkoznék, a járási szolgabirónak vagy az árvaszéknek jelentést tesz. A fel­ügyelet elmulasztásából támadt kárért első­sorban a kezelő községi közgyám, második sorban azonban az elöljáróság felelős az egész községgel együtt. (közs. törv. 89. §.) Gondoskodik arról is, hogy az árva­pénztári értékek erős zárral ellátott tüz­­­mentes vasszekrényben őriztessenek. Általában végrehajtja a közp­­árvaszék­nek, járási szolgabírónak, a járási számve­vőnek és a járási orvosoknak mindazon rendeleteit, melyek az árva- és gyámható­ság körébe tartoznak. Az árvapénztárra vonatkozó részletes teendői a pénzkezelési szabályokban fordul­nak elő. A községi közgyám teendői: 117 §. Addig is, míg az árvaszék az ár­vák vagy gondnokság alá tartozók részére gyámot, illetőleg gondnokot nevez, a gyá­­mi, illetőleg a gondnoksági teendőket hiva­talból teljesíti. 118. § A községbeli árvák és gondnok­ság alá helyezett egyének személyes és va­gyoni viszonyairól egy közös községi ár­vakönyvet visz, a 30. §-ban előir aj, b), c), f), g), h) rovatokkal,­­ d) és e) alatti rovatok mellőzhetők. Ezen árvakönyv min­den árvára és gondnokoltra nézve külön ívből áll, mely ivek betűrendben, kötetlen állapotban tartatnak. Az árvaság vagy gondnokság megszűntével az illető­ iv a többi közül kivétetik és a községi levéltár­ban, az árva egyéb iratai mellett eltétetik. A közgyám az árvakönyvből minden év

Next