Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. augusztus (6. évfolyam, 31-34. szám)

1872-08-04 / 31. számú melléklap

A­mely árvának a pénztáron követelése van, annak mindenesetre számlát kell nyitni; ha e mellett még ingó vagy ingatlan va­gyont is bír, ez már a közös községi árva­könyvbe tartozik, mely az árvának összes vagyonát előtü­nteti, tehát úgy a pénztár­ban, mint a pénztáron kívül létezőt, a 118. §-ban előírt rovatok szerint. A vagyonta­­­­lan árvák is a közös árvakönyvbe jegyez­tetnek. Mihelyt olyan árva vagy tömeg részére történik bevétel, melynek még számlája nincsen, az árva vagy tömeg nevére azon­nal nyittassék számla (128. §. c.) Nem kapnak számlát azon árvák vagy gondnokoltak, kiknek úgy készpénzbeli, valamint ingatlan vagyonát az árvaszék rendelete folytán a községi közgyámtól független külön gyám vagy gondnok kezeli. Említést kell még tenni azon esetekről, melyekbe a közgyám osztály előtt és felsőbb utasítás nélkül is köteles bizonyos árvák részére pénzt bevenni és annak nyomán számlát nyitni. a) Ilyen eset, ha egy hagyaték leltáro­zása alkalmával készpénz találtatik, vagy a nem tartható s ennélfogva árverés utján rögtön eladott ingóságokból készpénz folyt be. Addig is, mig a biróság utján az osz­tály eszközöltetnék, a bíróság egyetértésé­vel a készpénzt, mint osztatlan tömeget, nem letéteménybe, hanem hasznosítás vé­gett pénztári kezelés alá kell venni; tudni­illik a leltár vagy árverési jegyzőkönyv má­solata alapján a befolyt pénz a naplóba vezettetik, s onnan egy nyitandó számlába átiratik ilyen felírással: „N. N. árvák osz­tatlan tömege.“ Ilyen osztály előtti szám­lához nem szükséges több lapot fenntarta­ni, mert a bekövetkező osztály után úgyis be fog záratni, s mindegyik árva osztály­része külön számlán kezeltetni. b) Ha a hagyaték leltározásakor vagy később bevétel nem történik, akkor nincs is helye annak, hogy az ily hagyatéknál érdekelt árvák az osztály elintézése előtt a könyvekbe felvétessenek, hanem az ilyen árva­ esetek egy külön jegyzék mellett, melyből az örökhagyó halálozásának napja, az árvák neve s a leltár felvételének ideje kitűnjék, nyilvánságban tartandók. A köz­gyámnak kötelessége az ilyen hagyatékok közül a tárgyalás folyama alatt felmerül­hető sürgős teendők iránt a tárgyaló bíró­ságot értesíteni. 137. §. Mindegyik számla fejezetén az árva vagy gondnokolt neve, születési ideje, foglalkozása, lakhelye, valamint gyámjá­nak vagy gondnokának neve, foglalkozása és lakhelye megemlíttessék. Mihelyt a főkönyv egészen megtelt, egy hasonló nagyságút kell készíttetni, s ekkor az első ily czímet kap „Első tartozási fő­könyv.“ Az utóbbi pedig: „Második tarto­zási főkönyv.“ És igy tovább. Ezen czim nemcsak kívül a táblán, hanem belül az első lapra is feljegyzendő. A lapszámok minden uj kötetnél újra kezdetnek s a név­mutatóba csak azon árvák nevei jegyeztet­nek, kiknek számlái a könyvben foglal­tatnak. Midőn már két kötet van kezelés alatt, akkor a főkönyvek lapszámaira való hivat­kozást törtszám alakjában kell bejegyezni ilykép: 14/1. vagy 35/IL, azaz: első kötet 14. lap, második kötet 35. lap. Ha az első kötetben egy számlát a hely szűke miatt továbbfolytatni már nem le­hetne, az ezen körülmény megemlítésével bezáratik, hivatkozással azon második vagy harmadik kötetbeli lapszámra, hol a foly­tatás következik. Ily esetben az első szám­lán az oldal összegnek, a folytatás lapján pedig az áttételnek hely hagyatik, mely az év végével, a rendes bezárás alkalmával kitöltetik. A folytatás lapján mindjárt az árva neve után hivatkozni kell azon lap­számra és kötetre, hol a számla kezdődik. 138. §. Ezen főkönyvhez névmutató is szükségeltetik, minélfogva az utolsó laphoz több hasonló nagyságú tiszta ív köttessék, melyek következő rovatokkal bírnak: fo­lyó­szám, az árva neve, főkönyvi lapszám, 139. §. A második főkönyv, melyet a községi közgyám a napló mellett vezetni köteleztetik, a VIII. minta szerinti követe­lési főkönyv, mely a közös pénztár köve­telési állását mutatja. Ez is keményen beköttetik, egészen ha­sonló módon, mint a tartozási főkönyv. 140. §. Minden lap folyószámot kap, szintén két főrovatból áll és az adós szám­lájának neveztetik; mindegyik adós szá­mára külön számla nyittatik. A követelési főrovatba h­atnak azon ösz­­szegek, melyeket a közös pénztár, vagy különösen valamelyik árva követel az adóstól. Mindegyik tőke után a következő rovatba pontosan bejegyeztetik, hogy az adós mely időtől tartozik kamatot fizetni. A lefizetési főrovatba jönnek azon össze­gek, melyeket­­az adós koronkint kamat vagy tőke fejében lefizet. Mindegyik tétel­nél a lefizetés napja följegyzendő. A tartozási főkönyv lapjára csak akkor lehet hivatkozni, midőn oly kötvényről van szó, mely nem a pénztárt, hanem bi­zonyos árvát illet. Adósnak az tekintetik, ki bizonyos ka­matozó vagy kamatnélküli tőkével a közös pénztárnak vagy különösen valamelyik árvának kötvényre vagy a nélkül tarto­zik ; tehát a haszonbérlőt vagy vevőt, ki időnként bizonyos összeget köteles befi­zetni, adósnak ilyen értelemben tekinteni nem lehet. Az adósok számláinak vezetésére nézve ugyanaz szolgáljon zsinórmértékül, mi fölőbb a 135. §. a) és e) pontja alatt elő­­iratott. Tehát a tőke bejegyzése alkalmá­val a kamatrovat itt is üresen hagyandó, mert a kamatok kiszámításának és beírásá­nak csak a számla bezárásakor van helybe, ez pedig az év végével történik, vagy kivételesen akkor, midőn az adós összes tartozását lefizeti. Az eljárás alakszerű­sége kitetszik a mintában felhozott pél­dákból. Ha az adós összes tartozását lefizeti, számláját következő záradékkal kell befe­jezni: „A fennebb kimutatott tartozás a mai napon a napló 30 ik tételszáma alatt befizettetett. Kell . . . N. N. közgyám.“ 141. §. A közkötelezvények hasonló el­bánás alá esnek, mint a magánkötvények. Valamennyi számára egy számla nyittatik, s az az adós neve helyett „Egyetemes ál­lamadóssági pénztár“ nevet nyer. E részben különbséget nem tesz (épen úgy mint ugyanegy, adóstól származó ma­gánkötvényeknél) akár a közös pénztár, akár bizonyos árva nevére szól a közkö­telezvény, mert az utóbbi esetben hivatko­zás történik a tulajdonos árva számlájára, kinek az ilyen kötvény végkielégítése al­kalmával kiadatik, addig azonban a kama­tok a közös pénztárba folynak. Minthogy azonban lehetséges, hogy több­­nemű közkötelezvényeknél a kamatláb nem egyenlő, ennélfogva, tekintve, hogy a ro­vatban 6 % kamat van felvéve, erre figyelni, s az ettől különböző kamatlábat az illető tételnél megjegyezni szükséges. Egyébiránt kötelessége a közgyámnak arról is gondos­kodni, hogy ezen kötvények kamatait lejá­ratkor behajtsa. 142. §. Mindegyik számla fejezetén az adós neve, lakhelye, vagyoni­ állapota meg­említtessék. A főkönyv folytatására nézve mindazt szem előtt kell tartani, mi a 137. §-ban a tartozási főkönyv folytatására nézve elő­­iratott. 143. §. Ezen főkönyvhöz is kivántatik névmutató, melynek rovatai: folyó­szám, az adós neve, főkönyvi lapszám. NEGYEDIK FEJEZET. A követelési főkönyvről. 245 ÖTÖDIK FEJEZET. A kölcsönök kiadásáról és a kötelezvényekről átalában. 144. §. Az összesített árvapénztárból kölcsönöket kiadni a kezelő közgyámnak önkényül­eg nem szabad. 145. §. Az árvák sürgős és elutasíthat­­lan szükségleteinek fedezésére, u. m. éle­lemre, ruházatra, iskoláztatásra, gyógyí­tásra, tűzkárbiztosításra és hasonlókra az árvapénztárban bizonyos összeget mindig készletben kell tartani. E készlet az összes kamatozó tőkék lg.-nál, vagyis egy szá­zalékánál több nem lehet. Nagyobb árva­pénztárakban pedig, hol ezen százalék is nagy összegre emelkedhetik, 500 ftot nem haladhat túl. E készletnek minden árvapénz­tárban állandóan meg kell lenni, a pénz­tári szekrénybe zárva, kamatozás nélkül. Ha a közgyám ennél nagyobb összeget szükség nélkül hevertetne, az ezáltal oko­zott kamatveszteséget az árvapénztárnak megtéríteni köteles. A nagykorúak gyors kielégítése végett a fennebbi 1 °­„ készleten túl, bizonyos összeg, és­pedig a kamatozó tőkéknek leg­alább 10°­,-je, vagyis tíz százaléka szintén állandóan készletben tartandó, de már nem a pénztári szekrényben, hanem a megye területén, felső jóváhagyással fennálló ta­karékpénztárak valamelyikében , hogy folyvást kamatozzon, és abból a nagykorú­ságra jutott árvák árvapénztári követelései az utalványozás után azonnal mindenkor kifizettethessenek. Mihelyt ezen kétrendbeli készleten túl felesleg pénz mutatkozik, a közgyám erről a községi bírónak jelentést tesz oly czélból, hogy­ az elöljáróság, melynek a közgyám is szavazó tagja, rendes tanácsülésben határozza el, hogy a rendelkezésre álló összeg egy vagy több községi lakosnak, vagy a szomszéd községek lakosainak ki­sebb vagy nagyobb részletekben kiadás-

Next