Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. augusztus (6. évfolyam, 31-34. szám)
1872-08-04 / 31. számú melléklap
Amely árvának a pénztáron követelése van, annak mindenesetre számlát kell nyitni; ha e mellett még ingó vagy ingatlan vagyont is bír, ez már a közös községi árvakönyvbe tartozik, mely az árvának összes vagyonát előtünteti, tehát úgy a pénztárban, mint a pénztáron kívül létezőt, a 118. §-ban előírt rovatok szerint. A vagyontalan árvák is a közös árvakönyvbe jegyeztetnek. Mihelyt olyan árva vagy tömeg részére történik bevétel, melynek még számlája nincsen, az árva vagy tömeg nevére azonnal nyittassék számla (128. §. c.) Nem kapnak számlát azon árvák vagy gondnokoltak, kiknek úgy készpénzbeli, valamint ingatlan vagyonát az árvaszék rendelete folytán a községi közgyámtól független külön gyám vagy gondnok kezeli. Említést kell még tenni azon esetekről, melyekbe a közgyám osztály előtt és felsőbb utasítás nélkül is köteles bizonyos árvák részére pénzt bevenni és annak nyomán számlát nyitni. a) Ilyen eset, ha egy hagyaték leltározása alkalmával készpénz találtatik, vagy a nem tartható s ennélfogva árverés utján rögtön eladott ingóságokból készpénz folyt be. Addig is, mig a biróság utján az osztály eszközöltetnék, a bíróság egyetértésével a készpénzt, mint osztatlan tömeget, nem letéteménybe, hanem hasznosítás végett pénztári kezelés alá kell venni; tudniillik a leltár vagy árverési jegyzőkönyv másolata alapján a befolyt pénz a naplóba vezettetik, s onnan egy nyitandó számlába átiratik ilyen felírással: „N. N. árvák osztatlan tömege.“ Ilyen osztály előtti számlához nem szükséges több lapot fenntartani, mert a bekövetkező osztály után úgyis be fog záratni, s mindegyik árva osztályrésze külön számlán kezeltetni. b) Ha a hagyaték leltározásakor vagy később bevétel nem történik, akkor nincs is helye annak, hogy az ily hagyatéknál érdekelt árvák az osztály elintézése előtt a könyvekbe felvétessenek, hanem az ilyen árva esetek egy külön jegyzék mellett, melyből az örökhagyó halálozásának napja, az árvák neve s a leltár felvételének ideje kitűnjék, nyilvánságban tartandók. A közgyámnak kötelessége az ilyen hagyatékok közül a tárgyalás folyama alatt felmerülhető sürgős teendők iránt a tárgyaló bíróságot értesíteni. 137. §. Mindegyik számla fejezetén az árva vagy gondnokolt neve, születési ideje, foglalkozása, lakhelye, valamint gyámjának vagy gondnokának neve, foglalkozása és lakhelye megemlíttessék. Mihelyt a főkönyv egészen megtelt, egy hasonló nagyságút kell készíttetni, s ekkor az első ily czímet kap „Első tartozási főkönyv.“ Az utóbbi pedig: „Második tartozási főkönyv.“ És igy tovább. Ezen czim nemcsak kívül a táblán, hanem belül az első lapra is feljegyzendő. A lapszámok minden uj kötetnél újra kezdetnek s a névmutatóba csak azon árvák nevei jegyeztetnek, kiknek számlái a könyvben foglaltatnak. Midőn már két kötet van kezelés alatt, akkor a főkönyvek lapszámaira való hivatkozást törtszám alakjában kell bejegyezni ilykép: 14/1. vagy 35/IL, azaz: első kötet 14. lap, második kötet 35. lap. Ha az első kötetben egy számlát a hely szűke miatt továbbfolytatni már nem lehetne, az ezen körülmény megemlítésével bezáratik, hivatkozással azon második vagy harmadik kötetbeli lapszámra, hol a folytatás következik. Ily esetben az első számlán az oldal összegnek, a folytatás lapján pedig az áttételnek hely hagyatik, mely az év végével, a rendes bezárás alkalmával kitöltetik. A folytatás lapján mindjárt az árva neve után hivatkozni kell azon lapszámra és kötetre, hol a számla kezdődik. 138. §. Ezen főkönyvhez névmutató is szükségeltetik, minélfogva az utolsó laphoz több hasonló nagyságú tiszta ív köttessék, melyek következő rovatokkal bírnak: folyószám, az árva neve, főkönyvi lapszám, 139. §. A második főkönyv, melyet a községi közgyám a napló mellett vezetni köteleztetik, a VIII. minta szerinti követelési főkönyv, mely a közös pénztár követelési állását mutatja. Ez is keményen beköttetik, egészen hasonló módon, mint a tartozási főkönyv. 140. §. Minden lap folyószámot kap, szintén két főrovatból áll és az adós számlájának neveztetik; mindegyik adós számára külön számla nyittatik. A követelési főrovatba hatnak azon öszszegek, melyeket a közös pénztár, vagy különösen valamelyik árva követel az adóstól. Mindegyik tőke után a következő rovatba pontosan bejegyeztetik, hogy az adós mely időtől tartozik kamatot fizetni. A lefizetési főrovatba jönnek azon összegek, melyeketaz adós koronkint kamat vagy tőke fejében lefizet. Mindegyik tételnél a lefizetés napja följegyzendő. A tartozási főkönyv lapjára csak akkor lehet hivatkozni, midőn oly kötvényről van szó, mely nem a pénztárt, hanem bizonyos árvát illet. Adósnak az tekintetik, ki bizonyos kamatozó vagy kamatnélküli tőkével a közös pénztárnak vagy különösen valamelyik árvának kötvényre vagy a nélkül tartozik ; tehát a haszonbérlőt vagy vevőt, ki időnként bizonyos összeget köteles befizetni, adósnak ilyen értelemben tekinteni nem lehet. Az adósok számláinak vezetésére nézve ugyanaz szolgáljon zsinórmértékül, mi fölőbb a 135. §. a) és e) pontja alatt előiratott. Tehát a tőke bejegyzése alkalmával a kamatrovat itt is üresen hagyandó, mert a kamatok kiszámításának és beírásának csak a számla bezárásakor van helybe, ez pedig az év végével történik, vagy kivételesen akkor, midőn az adós összes tartozását lefizeti. Az eljárás alakszerűsége kitetszik a mintában felhozott példákból. Ha az adós összes tartozását lefizeti, számláját következő záradékkal kell befejezni: „A fennebb kimutatott tartozás a mai napon a napló 30 ik tételszáma alatt befizettetett. Kell . . . N. N. közgyám.“ 141. §. A közkötelezvények hasonló elbánás alá esnek, mint a magánkötvények. Valamennyi számára egy számla nyittatik, s az az adós neve helyett „Egyetemes államadóssági pénztár“ nevet nyer. E részben különbséget nem tesz (épen úgy mint ugyanegy, adóstól származó magánkötvényeknél) akár a közös pénztár, akár bizonyos árva nevére szól a közkötelezvény, mert az utóbbi esetben hivatkozás történik a tulajdonos árva számlájára, kinek az ilyen kötvény végkielégítése alkalmával kiadatik, addig azonban a kamatok a közös pénztárba folynak. Minthogy azonban lehetséges, hogy többnemű közkötelezvényeknél a kamatláb nem egyenlő, ennélfogva, tekintve, hogy a rovatban 6 % kamat van felvéve, erre figyelni, s az ettől különböző kamatlábat az illető tételnél megjegyezni szükséges. Egyébiránt kötelessége a közgyámnak arról is gondoskodni, hogy ezen kötvények kamatait lejáratkor behajtsa. 142. §. Mindegyik számla fejezetén az adós neve, lakhelye, vagyoni állapota megemlíttessék. A főkönyv folytatására nézve mindazt szem előtt kell tartani, mi a 137. §-ban a tartozási főkönyv folytatására nézve előiratott. 143. §. Ezen főkönyvhöz is kivántatik névmutató, melynek rovatai: folyószám, az adós neve, főkönyvi lapszám. NEGYEDIK FEJEZET. A követelési főkönyvről. 245 ÖTÖDIK FEJEZET. A kölcsönök kiadásáról és a kötelezvényekről átalában. 144. §. Az összesített árvapénztárból kölcsönöket kiadni a kezelő közgyámnak önkényüleg nem szabad. 145. §. Az árvák sürgős és elutasíthatlan szükségleteinek fedezésére, u. m. élelemre, ruházatra, iskoláztatásra, gyógyításra, tűzkárbiztosításra és hasonlókra az árvapénztárban bizonyos összeget mindig készletben kell tartani. E készlet az összes kamatozó tőkék lg.-nál, vagyis egy százalékánál több nem lehet. Nagyobb árvapénztárakban pedig, hol ezen százalék is nagy összegre emelkedhetik, 500 ftot nem haladhat túl. E készletnek minden árvapénztárban állandóan meg kell lenni, a pénztári szekrénybe zárva, kamatozás nélkül. Ha a közgyám ennél nagyobb összeget szükség nélkül hevertetne, az ezáltal okozott kamatveszteséget az árvapénztárnak megtéríteni köteles. A nagykorúak gyors kielégítése végett a fennebbi 1 °„ készleten túl, bizonyos összeg, éspedig a kamatozó tőkéknek legalább 10°,-je, vagyis tíz százaléka szintén állandóan készletben tartandó, de már nem a pénztári szekrényben, hanem a megye területén, felső jóváhagyással fennálló takarékpénztárak valamelyikében , hogy folyvást kamatozzon, és abból a nagykorúságra jutott árvák árvapénztári követelései az utalványozás után azonnal mindenkor kifizettethessenek. Mihelyt ezen kétrendbeli készleten túl felesleg pénz mutatkozik, a közgyám erről a községi bírónak jelentést tesz oly czélból, hogy az elöljáróság, melynek a közgyám is szavazó tagja, rendes tanácsülésben határozza el, hogy a rendelkezésre álló összeg egy vagy több községi lakosnak, vagy a szomszéd községek lakosainak kisebb vagy nagyobb részletekben kiadás-