Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. szeptember (6. évfolyam, 35-39. szám)
1872-09-01 / 35. számú melléklap
zőhöz megvizsgálás és aláírás végett bevinni köteles. A posta-, s egyéb aprólékos költségekre kivett előlegekről pontosan, okmányokkal felszerelt számadást tartozik készíteni. A kiadványozás végett hozzá érkezett határozatokat az iktatónak, az elintézés bejegyzése végett, kiadmányozás után pedig a közlevéltárnoknak könyvbeli elismerés mellett átadja. Az ügy hátrányokról a tanácshoz és a közgyűléshez idejében, egyenkint minden ügyről külön jelentést terjeszt. A kiadó mellett egy írnok működik rendesen, ki folyvást segitségére van, azonkívül az irodai munkálatokat 4 rendes írnok teljesíti. Állandó bizottmányok. 1- ször : rendőri és katonai. 2- szer: adó-, számvevő-, iskola-, egylet-, sajtó- s közmunkaügyi. 3- szor: árva-, szegény-, közkórház-, s közegészségügyi. 4- szer: levéltár rendezésére felügyelő. 5- ször: gazdasági. 6- szor: magánlevéltári. 7- szer: jog- és pénzügyi. 8- szor: építészeti s szépítészeti. Az állandó bizottmányoknak kötelességek a közgyűlés és a tanács által hozzájuk utasított tárgyakra nézve véleményt adni, s a körükhöz tartozó ügyekben tapasztalt hiányokat felfedezni, a szükséges javításokat, indítványozni. Véleményeiket jegyzőkönyvi alakban mutatják be. Mindegyik állandó bizottmány, — azonban a magánlevéltári bizottmány kivételével — az elnökön és jegyzőn kívül 12 bizottmányi tagból és az illető szaktisztviselőkből áll, kik mindnyájan szavazati joggal bírnak. Érvényes határozat hozatalára az elnökön és jegyzőn kívül legalább 5 tag jelenléte szükséges. Egyenlő szavazat esetében az elnök szavazata dönt. Belügyeit mindegyik bizottmány maga rendezi. Az állandó bizottmányok ülései nyil-vánosak. A rendőri s katonai bizottmány. Elnöke: a főkapitány, tagjai az 5 alkapitány és 12 bizottmányi tag. A bizottmányba behívathatnak: a tiszti ügyvéd, főorvos, erdőmester, csendbiztos, mátai biztos. Teendői: a közgyűlés, a tanács, a polgármester, a főkapitány által a kapitányi hivatal körébe utasított ügyek feletti véleményadás. A bizottmányban egyik kapitányi hivatali fogalmazó viszi a tollat. Az adó-, számvevő-, egylet-, sajtó- és közmunkaügyi bizottmány. Elnöke egyik tanácsnok, jegyzője az egyik aljegyző, áll ezeken kívül 12 bizottmányi tagból, továbbá tagjai az adópénztárnok, közmunkavezető mérnök, a számvevő. Hatásköréhez tartozik a házi pénztári kezelés és a számvevőség körül tapasztalt hiányok kijavítása és megfelelőbb rendszer megállapítása, továbbá az iskolaügy, egyleti jog és a sajtóviszonyok, a közadó- és közmunka-kezelés körül előforduló oly esetekben véleményadás,melyek a bizottmányhoz utasíttattak. Árva-, szegény, egészségügyi és közkórházi bizottmány. Tagjai: egyik tanácsnok, mint elnök, egyik aljegyző, 12 bizottmányi tag, ezen kívül az alapítványi pénztárnok, a főorvos, egyik állatorvos és a kórházi gondnok. Teendői a fennálló törvényes rendeletek és utasítások értelmében a közegészségi ügyek felett a város bel- és külterületén őrködni; a tapasztalt hiányok elhárítása végett javaslatokat s orvosrendőri vizsgálatokat tétetni, a járvány és ragályos kórok megelőzésére óvó rendszabályokat javaslani, az egészségügyi köz- és magánintézetekre, gyógytárakra és azok szabályszerű kezelésére felügyeltetni, a város egészségügyi állapotáról havonkint a tanácshoz jelentést, a hús és más élelmi czikkekre nézve időnkint vizsgálatokat tétetni; a himlőoltás és halottszemle szabályszerűsége felett őrködni. A közkórházban a kórházi orvos mint igazgató működik; — alárendeltje: az alorvos, a gondnok, a bába és a betegápolók; a munkabeosztásra és a szabályszerű eljárásra nézve szükséges teendőket elrendezi; a betegek számára elkészíti az étlapokat és az ételeket megvizsgálja; a kiszolgáltatott ételekről a gondnokkal havonkint számadást, a kórházba bevett betegek vagyonáról pedig jegyzőkönyvet vezettet; az ápolási díjakat behajtja, az általa be nem hajthatókról a gondnok által kimutatást készíttet és azt a bizottmány útján a tanácshoz beadja. Általában a bizottmányhoz jelentést tesz úgy az évi kórházi költségvetést s az élelmiczikkeket illetőleg, mint egyéb fontosabb tárgyakban. A bizottmánynak jogában áll a közkórházra vonatkozó ügyeket és eljárást megvizsgálni, javaslatait a tanácshoz, illetőleg ennek útján a közgyűléshez felterjeszteni. Ezenkívül a vagyontalan, árva s szegény ügyben felmerülő kérdésekben véleményadás. Levéltár-rendezésre felügyelő bizottmány. Elnöke: a főjegyző, tagjai a közlevéltárnok, a levéltár-rendezéssel megbízottak s az ide választott bizottmányi tagok és a levéltárnoki segéd, ki a jegyzőkönyvet, illetőleg a jelentéseket felteszi. Teendője: felügyelni, hogy a rendezés a megállapított szabályokhoz képest czélszerűen történjék, és a munka minél gyorsabban folyjon. Megállapodásait, jelentéseit, javaslatait a tanács útján a közgyűléshez 3 hónaponként terjeszti be. Gazdasági bizottmány. Elnöke, a gazdasági osztályt vezető tanácsnok, tagjai az ide megválasztott 12 bizottmányi tagon és egyik aljegyzőn kívül az erdőmester, városgazdák. Hatáskörébe tartoznak a város földbirtoka üzleti ágai, mint az erdő, a tégla-, cserépgyártás, a városi nyomda kezelése tárgyában javaslatokat tenni, az e tárgyban felmerült javaslatok iránt véleményt adni, a város vagyonábóli elidegenítések, a polgárosítások, a városi kötelékbe felvétel felett véleményt mondani, mindazon, részint tulajdoni, részint közös használati kérdésben, hol a városnak, mint ilyennek jogai, a magánbirtokosokéitól tisztán elkülönítve nincsenek, a használatra nézve gyakorlati rendszabályokat tervezni, s az ily indítványok felett véleményt mondani. Átalában indokolt előterjesztéseket tenni, a közgyűlés vagy tanács meghagyása folytán. A magánlevéltári bizottmány. Áll a magánlevéltárnokból és azon bizottmányi tagokból, kiket a közgyűlés bizottmányi tagjai átalános szótöbbséggel ide megválasztanak. Ezeken kivül tagjai: a magánlevéltári ügyvéd, ki a tanács megbízása folytán szükség esetére a város keresőleges és szensvedőleges pereit és jogügyeit is vinni köteles, de ez utóbbiak szavazati joggal nem bírnak. E bizottmányban a tollat a magánlevéltári ügyvéd viszi, ki hasonlókép a most említett módon választatik. A magánlevéltári bizottmány mint a közönség meghatalmazottja, a város minden magán birtokviszonyából eredő kérdés felett önállólag határoz, azonban évenként, sőt bevégezett fontosabb ügyekről időnként is tartozik tudomás végett jelentést tenni a közgyűléshez eljárása eredményéről, részletes indokolás nélkül. A magánlevéltári bizottmány megkeresése folytán a polgármester köteles a szükséges összegeket a házi pénztárból utalványozni és a bizottmány rendelkezésére bocsátani. Jog- és pénzügyi bizottmány. Áll egyik tanácsnokon mint elnökön a egyik jegyzőn kívül az ide megválasztott 12 bizottmányi tagból, továbbá a tiszti ügyvédből, főszámvevőből, házi- és alapítványi pénztárnokból. Teendői körébe tartoznak: éber figyelemmel kísérni a város jövedelmeit és kiadásait, a gazdasági költségvetés, a tartozásbeli elengedések, adományozások, rendkívüli kiadások, a háziadó behozása, mennyisége és kulcsa, a város részére kölcsönvételek, a követelő és szenvedő adósságok, a város adósságainak törlesztése, új hivatalok felállítása, per, egyezségek ss minden oly tárgyban indokolt javaslatot adni, melyek a közgyűlés által ide utasíttatnak. A gazdasági, jog- és pénzügyi bizottmányok a közgyűlés vagy a tanács felhívására együttes ülést is tarthatnak. Ily esetben az elnökséget a polgármester viszi, s legalább tíz tag jelenléte szűk- Építtetési és szépítészeti bizottmány. Tagjai: egyik tanácsnok mint elnök, egyik jegyző, s az ide megválasztott 12 bizottmányi tag. Továbbá a mérnökök, építtető biztos. Teendői közé tartozik: a középítkezések, útépítések, utczák, terek szabályozása, egyengetése, házak, terek kisajátítása, járdák, csatornák készítése tárgyában javas- 274