Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. szeptember (6. évfolyam, 35-39. szám)
1872-09-01 / 35. számú melléklap
latot, tervet készíteni, kész a terveket vizsgálat alá venni, s véleménynyel kisérni, s a városi középületek fenntartása s javítása, igazítása iránt előterjesztéseket tenni, átalában a fent elősorolt tárgyakkal rokontermészetű ügyekben a közgyűlés, illetőleg a tanács felszólítására okadatolt véleményt nyilvánítani. V. FEJEZET. Az árvaszék. I. Általános határozatok. 1- §. Az árva- és gyámhatóságot sz. kir. Debreczen város területén ezen városi törvényhatóság az 1870. 42. t. sz. értelmében helyben állandó árvaszéke által gyakorolja. 2- §• Az árvaszék önállóan működik, s közvetlen érintkezik mind a hatóságokkal, ideértve a felebbezési hatóságokat is, mind a bíróságokkal. 3. §. Ezen árvaszék áll: egy elnökből, 2 ülnökből, a tiszti ügyészből, ki a város tisztiügyésze, a számvevőből, ki a város számvevője, a szavazat nélküli közgyámból és egyik közigazgatási jegyzőből, ki a kiadmányozásra is felügyel. Segédszemélyzete pedig: Egy pénztárnok és egy írnok, ki az iktatónak segítségére áll, s a sorozatot készíti. II. Az árvaszék hatásköre. 4 §■ Az árvaszék hatásköre kiterjed mindazon árvákra s gondnokolt egyénekre, kik rendes lakásukat e városban, vagy az ehez tartozó bármely névvel nevezendő területen (pusztákon) tartják ; — kiterjed ezek vagyonaira úgy mint gyámjai s gondnokaira. 5. §. Az árvaszék az 1870. 42-ik tcz. 8. fiához képest: a) mindazon esetekben, hol törvényes és természetes, vagy végrendeleti gyám, illetőleg gondnok nincs, jelesen törvényes vagy törvénytelen ágyból származott kiskorúak, távollévők, elmebetegek, továbbá tékozlóknak nyilvánítottak és fegyenczek kiskorú gyermekei, vagy vagyonai részére a gyámot, illetőleg gondnokot kinevezi, s tekintve a kinevezettek felett a felügyeletet gyakorolja. Az ily kinevezésről a gyám vagy gondnok részére külön okiratot állítván ki, azt az illetőnek kézbesítteti; amennyiben ingatlan javak lennének, ezekre nézve a kiskorúság, illetőleg gondnokság alá helyezés feljegyzésének eszközlése végett az illető telekkönyvi hatóságot megkeresi; b) ott, hol az árvák és gondnokoltak törvényes ügyeiben vagy a gyámok érdekeltsége miatti képviseletésre van szükség, erről gondoskodik; c) felügyel, hogy a vagyontan, elhagyott és lelencz árvák a városi elöljáróság által egyes jóltevőknél örökbefogadásra ajánltassanak, vagy tartásra és képeztetésre elhelyeztessenek; d) a gyámok és gondnokok eljárását mind a szabályszerű vagyonkezelésre, mint a gondnokoltak nevelésére és ellátására nézve ellenőrzi a gyámokat és gondnokokat, kik a kitűzött határidőben számadásaikat be nem adták, ezek beadására szorítja, szükség esetén a számadástételre ügyészi keresettel kényszeríti és a vagyonnak bíróság útjáni biztosítása iránt intézkedik. A gyám és gondnoki beadott számadást a számvevőnek átvizsgálás végett kiadja, s maga is átvizsgálja, észrevétel nem létében helybenhagyja, s a számadót arra nézve azon záradékkal, hogy netán később felfedezett jogsérelem orvoslása végett mindkét fél részére a törvény útja fennmarad, felmenti. Ha a számadásra észrevételek vannak, ezeket a számadóval közli, s ha ez után a számadási ügy tisztába nem hozathatnék, azon határozat mellett, hogy amennyiben a számadó a kiegyenlítendőket bizonyos határidő alatt peren kívül ki nem egyenlítené, a gyám vagy gondnok elmarasztalása végett a tiszti ügyészt a kereset megindítására s a netán szükséges biztosítási lépések előleges megtételére utasítja. A gyámoltak és gondnokoltak nevelése, ellátása tekintetéből, ellenőrzési jogának gyakorolhatása szempontjából a gyámokat és gondnokokat utasítja, hogy évenként beadandó számadásaik mellett a gyámolt és gondnokoltjuk mikénti nevelését és ellátását a körülmények szerint községi, lelkész és más bizonyítványokkal igazolják ; e) az árvák és gondnokoltak névjegyzékét, ezek gyámjait és gondnokait, valamint pénztári kezelés alatt nem álló ingó és ingatlan javaikat is nyilvántartja, ezeknek rendes és biztos kezelésére felügyel, a kezelő gyám jutalékát, ha kivántatnék, megállapítja; f) azon esetben, ha a gyám vagy gondnok részéről hanyagságot, kötelesség- mulasztást, visszaélést tapasztalna, azok elmozdítása, s a körülmények szerint javaiknak bíróság útján zár alá vétele, és a kártérítési kereset megindításával az árvák biztosítása iránt intézkedik; g) az árvák és gondnokoltak befolyt pénzeit összesített árvapénztári kezelése alá teszi, ezeknek biztos helyen kölcsön elhelyezéséről, a tőkéknek szükség esetén behajtásáról, a kamatoknak pedig mindenkor pontos befizetéséről gondoskodik ; utalványozza az árvák tartására, nevelésére, ruházatára szükséges összegeket s egyéb előre nem látható költségeket; a fentebb e) pont alatt érintett mód szerint megvizsgálja az árvapénztár évi számadását, s átalában rendelkezik a pénztár felett; felügyel a kezelő s pénztári személyzetre; h) az árvák és gondnokoltak érdekében szükséges ellátás, nevelés, tanítás, félfogadás tágyában készítendő, a vagyonra vonatkozó, házassági, vagy bármily czímű szerződéseket megerősíti; ingatlanra vonatkozó kölcsönfelvételt, ingatlannak jelzálogul lekötését, haszonbérletet, cserét vagy egyezséget, a javak kezelésénél tervezett változásokat, befektetéseket előlegesen felülvizsgál és jóváhagy; i) gyámság vagy gondnokság alatt lévőket illető ingó vagyonok közárverés útján leendő önkéntes eladásának megengedése, az eladásra nézve a tárgy nagyobb értékéhez képest a gyámhatósági jóváhagyás fenntartása s ily esetben a megtörtént árverelés jóváhagyása vagy annak megtagadása, az árverési feltételek megállapítása is az árvaszéket illeti. Ingóságok elárvereltetése teljesítésével helyben az árvaszék kiküldötte bízandó meg, ingatlan árverelése végett pedig az illetékes telekkönyvi hatóság keresendő meg; k) válóperekben keletkezett s hivatalosan közlött ítéletnek vagy egyezségnek a kiskorúak irányában pontos megtartására felügyel; l) az árvákat és általa gondnokság alá helyezetteket a gyámság és illetőleg a gondnokság alól felmenti, javaikat kezelésük alá bocsátja ; m) korengedélyek, valamint kiskorúak örökbefogadása vagy törvényízése esetében véleményt ad ; pártolásra korengedélynél húsz éves kor, elmebeli érettség, takarékosság, jó erkölcsi magaviselet, s az igazoló okmányok, u. m. anyakönyvi kivonat, a gyám, a legközelebbi rokonok beleegyező, a városi közigazgatási tanács véleményező nyilatkozatai és erkölcsi bizonyítványok kívántainak ; a hagyatékoknál az osztályra nézve létrejött egyezségnek a kiskorúak vagy gondnokoltak érdekében jóváhagyása, a kiskorúakat vagy gondnokoltakat az érdeklő ingatlan javak s követelések betáblázás általi biztosításáról gondoskodni az árvaszéket illeti. Átalában pedig a törvény és fennálló rendszabályok értelmében intézkedik az árvák és gondnokoltak mindazon ügyeiben, melyek a rendes biró illetőségéhez nem tartoznak. 275 III. Az árvaszék eljárása. 6. §. Az árvaszék a hatásköréhez tartozó ügyeket rendes és nyilvános ülésen végzi el. Érvényes határozat hozatalára az elnökön kívül két, szavazattal biró tag jelenléte szükséges. Szavazattal bír az elnök és a jegyző, ha ülnököt helyettesít. Az érdemleges határozat indokolandó. A határozat és felterjesztés tervét az elnök és az előadó írják alá. Árvaszéki határozat ellen a felebbvitel a belügyminiszerhez a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt nyújtandó be. Átalában pedig az ügyvitelre nézve az 1869-ik évi ápril 29-én a bírói ügyvitel tárgyában kiadott igazságügyminiszeri rendelet szolgál zsinórmértékül. IV. Munkafelosztás: 7 §• Az elnök az árvaszéki ülésekben elnököl, az ügyeket feldolgozás és előadás végett kiosztja, a határozatot kimondja; a határozatokat, felterjesztéseket és megkereséseket aláírja; az irodai munkákra és pénztári hivatalra felügyel, azokat koronként meg-