Budapesti Közlöny, 1872. október (6. évfolyam, 224-250. szám)

1872-10-01 / 224. szám

Bud&­Pest 1872. 224. mkm. Kedd, october 1 HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Pesten , hatvani-utczs 10-ik szám I. emelet. Kist­ó-hivatal : Pesten, barátok­ tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek Trasra. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fü* g*auel Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt: Egész évre . . .­­ . 12 írt. Félévre ...... 6 „ Negyedévre .... 3 . Előfizetési Árak: A „Budapesti Közlöny* melléklapjára külön , postán vagy házhoz hordva : Egész évre. . . 2 írt 40 kr. Félévre ... 1 , 20 „ Negyedévre . . . „ 60 „ A „Hivat. Értesítő“ egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. BUDAPESTI Jai KÖZLÖNY. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt elő­yesen beküldendők, még pedig: 10. szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt. és 30 kr. a bélyegért, 100— 300-ig 2 frt. 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. A hivatalos hirdetést igazold egyes lap­­ra IQ kr. Magánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr. és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyeg­­dij külön minden beiktatás után 80 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Az 1865. évi május 17-kén Páriában kötött, és 1868. évi julius 21-kén Pécsben átvizsgált, az 1868-ik évi XVI­­. cz. 2-ik czikke szerint a magyar korona országaira nézve is kötelező erővel biró nemzetközi távirászati egyezmény, a pá­risi egyezmény 56-dik és a bécsinek 62-dik czikke alapján, a legközelebb Rómában tartott nemzetközi értekezleten újból átvizsgáltatván, annak a tett módosításokat dúlt betűkkel kitüntető, az értekezleten képviselve volt államok kormányai ré­széről jóváhagyott, és folyó évi julius 1-jétől kezdve érvényes uj szövege a hozzá való díjtáblázattal együtt ezennel köz­hírré tétetik. Kelt Pesten, 1872. September hó 20-kán. Szlávy József, földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister Nemzetközi távirászati egyezmény 1872. január 14-ről. (Folytatás.) CONVENTION­­I EGYEZMÉNY. Le» Etatb qui ont participé a la Convention télégraphique intema konale conc/ue á Pari» le 17 Mai 1865, et révisée á Vienne le 21 Juillet 1868, ou qui ont successivement adhéré á cette Convention, ont régolu dyntroduire les améliorations suggérées pár l‘expérience. A cet effet, les délégués soussignés se sont remis á Romé, et conformément aux disposi­­tions de 1‘article 62, ont arrété d‘un commun accord sous réserve d‘appro­­hátion, les stipulatione suivante», applicables á partir du 1 er Juillet 1872. Section VII. De certaines dépeches spéciales. Art. 24. Tont expéditenr pent affranchir la réponse qn’il demande a són eorrespondant. Le bnreau d’arrivée paie an destinataire le montant de la taxe per­­cue, au départ, pour la réponse, sóit en monnaie, sóit en timbres-tólégraphe, sóit an nioyen d’nn bon de caisse, en lni laissant le sóin d’expédier la ré­­ponse dans un délai, á nne adresse, et pár une voie quelconques. Cette réponse est considérée et traitée comme tontée antre dépéche. Si la dépéche primitive ne peut. étre remise au bout de sió semai­­ne*, on si le destinataire refnse formellement la somme affeetée á la ré ponse, le bnreau d’arrivée en informe l’expéditeur pár un avis qui tient lieu de la répoDse. Cet avis contient l’indication des eirconstances qui se sont opposées á la remise. L’affranchisseinent ne peut dépasser le triple de la taxe de la dé­péche primitive. Les dispositions des trois premiere paragrayhes du présent article ne sont pás obligatoires pour les Offices extra- européens qui declarent ne point pouvoir les appliquer. Dans les relations avec ces Offices, la taxe déposée pour la réponse est portée en compte rí l'Office d'arnvée, qui adotté tel mögen qu'il juge con venable pour mettre le destinataire en mesure den profitéi-. Art. 25. L’expéditeur de tonte dépéche a la faculté d'en demander le collá­­tionnement. Dans ce cas, les divers bureaux, qni conconrent ä la transmis­­gioB, en donnent le oollationnement intégral. Art. 26. L’expéditeur de tonte dépéche pent demander que l’indication de Tneure, á laqnelle sa dépéche sera remise á són correspondant, lni sóit transmise pár la voie télégraphiqne. Si la dépéche ne peut étre remise, le bnreau cTarrivée en informe le bureau de départ, pár un avis contenant les renseignements necessaires pour que V expéditeur puisse faire parvenir sa dépéche au destinataire, s'il y a lieu. Lorsquű ny a pás d'erreur de service rí rectifier, cet avis tient lieu d'accusé de reception. L’expéditenr a la faculté de se faire adresser l’accusé de réception sut un point quelconqne du territoire des Etats contractants, en fonrnissant les indications nécessairee. Az 1865. év május hava 17 én Páriában kötött és az 1868. év jul. hava 21-én Bécsben átvizsgált nemzetközti távirda-egyezményben résztvett és ahoz utólag csatlakozott államok elhatározták, hogy ezen egyezményen a tapasztalás által indokolt javítások tétessenek meg. E czélból alálirt meg­­bízottak Rómában összegyűlvén, a 62. czikk értelmében, a jóváhagyás fentar­­tása mellett közegyetértéssel a következő határozatokban állapodtak melyek az 1872. év julius hava 1-től lesznek életbe léptetendők. VII. Szakasz. Bizonyos sürgöny fajokról. 24. czikk. Minden feladó a sü­rgönyére kívánt választ bérmentesítheti. A czimzect állomás a feladási állomáson lefizetett válaszdíjt czim­­zettnek kifizeti készpénzben, sü­rgönybélyegekben vagy pénztári utalvány­ban, egészen rábízván, hogy válaszát tetszése szerint bármikor, bármely czim alatt és után küldje el. Ezen válasz úgy tekintetik, s úgy kezeltetik, mint bármely más sürgöny. Ha az eredeti sürgöny hat hét alatt nem kézbesíthető, vagy ha a czímzett a válaszdíj elfogadását határozottan megtagadja, erről a rendelte­tési állomás a feladási állomást táviratilag hivatalosan értesíti s ez a válasz helyét pótolja. E hivatalos értesítésben tudatni kell azon körülményeket, melyek miatt a kézbesítés nem történhetett meg. A válaszért fizetett összeg az eredeti sürgöny díjának háromszoro­sánál nem lehet több. E jelen czikk három első bekezdésében foglalt határozatok az Euró­pán kívüli hivatalokra, melyek azokat nem alkalmazhatóknak nyilvánítják, nem kötelezők. Ezen hivatalokkal való érintkezésben, a válaszért fizetett dij a ren­deltetési hely igazgatása javára iratik s ez belátása szerint fog intézkedni az iránt, hogy a czimzettnek módjában legyen annak hasznát vehetni. 25. czikk. Minden sürgöny feladója kívánhatja annak összeegyeztetését. Ez esetben mindazon állomások, melyek a sürgöny továbbadásában résztvesz­­nek, azt egymás közt szóról szóra összeolvassák. 26. czikk. A sürgöny-feladó kívánhatja, hogy vele táviratilag tudassák az időt, melyben sürgönye czimzettjének kézbesittetett. Ha a sürgöny nem kézbesíthető, erről a megérkezési állomás a fel­adási állomást hivatalosan érted ti s tudatván vele mindazt, a­mi szükséges arra, hogy azok nyomán a feladó, ha lehetséges, sürgönyét a c­ímmzetthez juttathassa. Ha nem forog fenn valamely, a kezelés alatt történt hiba, melyet kiigazítani kell, ezen értesítés a sürgöny vételéről szóló jelentést pótolja. A feladónak joga van a sürgöny vételéről szóló tudósítást a szer­ződő államok területén bármely helyre intéztetni, ha az arra szükséges adatokat megadja. (Folytatjuk.) még.

Next