Budapesti Közlöny, 1872. október (6. évfolyam, 224-250. szám)

1872-10-01 / 224. szám

a) a magyar állam polgára; b) legalább 22 éves vagy nagykorúsított. 6. §. Ha a fennebbi szakaszban felsorolt kellé­kek beigazolják, az alispán vagy helyettese a szigorlat letételére, a beadott folyamodványok sorrendje szerint határidőt tűz ki; ellenkező eset­ben pedig folyamodót, azon hiányok megjelölése mellett, melyek miatt szigorlatra nem bocsátható, indokolt határozattal elutasítja. Az elutasító határozat ellen a kézbesítéstől szá­mított 15 nap alatt felfolyamodványt adhatni be az alispánnál, ki azt folyamodó bizonyítványaival együtt nyolcz nap alatt véleményes jelentése kí­séretében a belügyminiszerhez felterjeszti. 7. §. A jegyzői szigorlat írásbeli és szóbeli. 8. §. A szóbeli szigorlatot megelőzi az Írásbeli, mely az I-ső §­ban felsorolt tárgyak körébe tar­tozó feladványoknak írásbeli kidolgozásában áll, mely alkalommal a jelölt, a vizsgáló bizottság ál­tal előre nagyobb számban elkészített, és három különböző feladványt tartalmazó tételekből egyet sors szerint választván, az azon levő feladványo­kat az e végre kijelölt helyiségben, az elnök ál­tal megbízott egyik bizottsági tag felügyelete alatt még azon napon kidolgozni, s a felügyelő bizott­sági tagnak átadni köteles. A feladvány kidolgozásának befejeztéig a jelölt senkivel sem érintkezhetik, de a szükséges tör­vénykönyvek rendelkezésére adatnak. 9. §. A vizsgáló bizottság az írásbeli dolgo­zatokat következő napon megbírálván, azok felett titkos szavazás útján szótöbbséggel határoz, mely­nél a szavazatok egyenlősége esetében az elnök szavazata dönt, s ha ez után a munkálatot jónak találta, a jelöltet azonnal a szóbeli szigorlatra bo­csátja; ellenkező esetben pedig a szigorlat ismétlé­sére 3—6 havi újabb határidőt tűz ki. 10. §. A szóbeli szigorlat nyilvánosan tartatik, az írásbeli feladványok és dolgozatok lényegének előadásában, s a vizsgáló bizottság tagjai és el­nöke által az 1­­6 §-ban megjelölt tárgyak köré­ben tett kérdések szóbeli kifejtésében áll; e szi­gorlat a szigorlónak a törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvén felül a törvényhatóság területén hivatozó más nyelvek egyikében való jártasságára is kiter­jesztendő. 11. §. A szóbeli szigorlat bevégeztével a bizott­ság a szigorló képessége fölött zárt ülésben, a 9 ik §-ban megjelölt módon, szótöbbséggel határoz, ha­tározatát azonnal nyilvánosan kihirdeti, s ha a jelöltet képesítettnek találta, erről neki a bizott­ság összes tagjainak aláírásával, s a törvényható­ság pecsétjével ellátott bizonyítványt állít ki; el­lenkező esetben a szigorlat ismétlésére 3—6 havi újabb határidőt tűz ki. 12. §. A képességi bizonyítványban, különben minden más képességi osztályozás mellőzésével mindig világosan kiteendő, hogy az illető mily nyelven vagy nyelveken tett szigorlatot, és talál­tatott képesnek a jegyzői hivatal ellátására. 13. §. A szigorlat letételéért külön díj nem jár, azonban a megvizsgált, a képességi bizonyítvány kiszolgáltatása alkalmával a bizonyítványra szük­séges bélyeg árán felül a jegyzői nyugdíjalap javára öt forintot meg nem haladó járulék fizeté­sére kötelezhető. 14. § A vizsgáló bizottság minden esetben vég­érvényesen határoz, s határozatai ellen sem fel­folyamodásnak, sem semminemű jogorvoslatnak helye nincs. 15. §. A vizsgáló bizottság a szigorlatoknál rendes jegyzőkönyvet vezet, melyben a jelenlévő bizottsági tagok nevei, a szigorló neve, kora, szü­letési helye s a hozott határozatok röviden, a ki­állított képességi bizonyítvány pedig egész terje­delmében feljegyzendők. IV. Átmeneti intézkedések. 16. §. A jelenleg alkalmazásban levő jegyzők közül mindazok, kik az 1871. évi XVIII. törv. czikk. 75. §. végpontja szerint a szigorlat alól felmentve nincsenek, az 5­­k §-ban felsorolt kellé­kek beigazolása nélkül szigorlatra bocsátandók, s azt legkésőbb jövő 1873. évi márczius végéig le­tenni kötelesek, s ezen határidő lejártával azok­nak állomása, kik a szigorlatot addig le nem ten­nék, vagy a jegyzői hivatal ellátására ismételt 1791 szigorlat után sem találtatnának képeseknek, újabb választás utján lesz betöltendő. Budán, 1872. évi September hó 25 én. Tóth Vilmos, belügyminister. Tenesmegyebeli Ferendia községnek törvény­kezési tekintetben a versecsi kir. törvényszék területén szervezett dettai járásbíróságtól a ver­seczi járásbírósághoz leendő beosztása f. évi sept. 22 én 30035. sz. a. kelt igazságügyministeri intéz­­vénynyel elrendeltetett. Az idézett rendelet f. évi october 20-kával lép életbe. Pesten, 1872. sept. 22. Hontmegyebeli Bagyán és Klaszita községek­­ törvénykezési tekintetben a f. évi September 22 én­­ 29994. sz. a. kelt igazságügyi ministeri rendelettel az ipolysági járásbíróságtól a selmeczbányai kir. tervszék területén szervezett selmeczbányai kir. , járásbírósághoz osztattak be. Az idézett rendelet 1872. oct. hó 20 kával lép életbe. Pesten, 1872. sept. 22.­­ A „Pacséri segélyegylet“ alapszabályai f. hó 28-án 9936. sz. a. a földmivelés , ipar- és keres­kedelmi m. k. ministerium által a törvényes be- s mutatást záradékkal elláttattak.­ ­ NEMHIVATALOS RÉSZ.­I „ Császárné és királyné ” Felsége a dévai g. ker. templom felépithetésére magánpénztárából kétszáz (200) frtnyi összeget méltóztatott legkegyelme­sebben adományozni.­­ Ezennel közhírré tétetik, miszerint f. évi oct. 1 - től kezdve egy uj szivarnem „Regalitas I. és II.“ elnevezés alatt és pedig egyelőre csak a pesti, győri s pozsonyi m. kir. dohány áruda-rak­táraknál bocsáttatik áruba, következő árakon: Regalitas I. 100 darabért hét (7) forint, harminca (30) kraj­­szár o. é.; 1­1 darabért nyolcz (8) krajczár o. é. Regalitas II. i­ll,0 darabért hat (6) forint, negyven (40) kraj­czár o. é.;­­ 1 darabért hét (7) krajczár o. é. ! Azonkívül felemeltetik ezen nappal a „Yara“ és „Yara Trabueco“ szivarok nagybani eladási ára 6­ért 30 krról hat (6) forint negyven (40) krra o. é.; a mig azok kicsinybeni eladási árai érintetlenül maradnak. Magyar kir. pénzü­gyministerium. Hivatalos tudósítás szerint Gácsországban folyó évi September 1-től 15-ig újabb cholera-esetek me­rültek föl a zbarazi kerülethez tartozó Toki, Szel­­paki, Prosevce, Dobromirka, a husgatini kerület­beli Samulaskowce, Probazna, Permitow és Cza­barowka; a skalati kerületbeli Borkomale, Rasz­­towce, Tarnoruda, Lukamala, Fazk­owka, Sztawki, Sadzawka, Lezanowka, Dubkowce, Nowosiolki, Grymalowszki és Skalát; a czortkowi kerületbeli Budzanow, Bazar, Koszglowce és Laskowce; a zaleszyki kerületbeli Manaszterik, Zaleszyki, Bil­cze, Buzakowka, Slobadka, Lisawce s Oreksince;a trempowlai kerületbeli Trempowla; továbbá a sta­­niszlawi kerületbeli Jezupal, Pasieczna, Jamzicza, Knikiew és Ubrynone gozny; a borszczowi kerü­­letbeli Horosowa, Sapochow, Wierzchnikowce, No­­wasialka, Wierzborowka, Iwankc­zawle, Borisz­­kowce, Kozaczowka, Germakowka, Zalucze, Tu­­rglcze, Slobodka, Wolkawce, Parfilipie, Pilal­kowce s Tarnowka; a tarnopoli kerületbeli Obar­­zance, Szlawhovice s Bnoniew; a d­umaczi kerület­­beli Petriglow; a baharodzani kerületbeli Babcze, Manaszterczany s Krzyczky; a brodi kerületbei Brich,­­ Zalosce, Toporow, Czysky, Barylow, Mi­­kulajow és Polikrowy; a buszaczi kerületbeli Por­­howa, Jamowka, Koropiecz és Woc­low; a kosoni kerületbeli O-Kossow; a zloczowy kerületbeli Oleszko, Kvaság; a jaszlói kerületbeli Nieglowice; végül a Gwietyni kerületbeli Rudniki községekben; ellenben a zbarazi kerületbeli Rozdanowka, Kosz­­laky, Bazarcvicze, Suchawye és Lysiczincze, a husgatyni kerületbeli Mosanice és Zabowce, a skalati kerületbeli Miclowce és Bilitowka, a czortkowi kerületbeli Ciraszkowce, a zaleszczyki kerületbeli Skoviali , a bohorodzani kerületbeli Lysici, úgyszintén a kelóméi kerületbeli Peczenyu községekben e járvány teljesen megszűnt. Ugyanezen tudósítás szerint 19 kerülethez tar­tozó 155 községben az ápolás alatt maradt 721 cholerabeteghez újabban 3138 járult, s így az összes beteglétszám 3859; ebből 1944 meggyógyult, 1079 meghalt, 836 pedig további gyógykezelés alatt maradt. Lemberg városában is 5 szórványoscholera-eset merült föl, melyeknek azonban csak egyike vég­­­­ződött halállal. Budán, 1872. évi September hó 29-én. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ XIX. ÜLÉSE 1872. September 30-án délelőtt 10 órakor. Elnök: Bittó István. Jegyzők: Széll Kálmán, Szeniczey Béla, Waechtek Frigyes. A kormány részéről jelen vannak : Gr. Lónyay­­ Menyhért, Tóth Vilmos, Szlávy József, Tre­FORT ÁGOSTON, B. WenCKHEIM BÉLA, DR. Pau­ler Tivadar, Tisza Lajos, Kerkapoly Károly. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hi­­telesíttetik: Várady Gábor .­ Felszólal aziránt, hogy az ülé­sek ezentúl pontban 10 órakor vegyék kezdetü­k­et, nehogy azok, kik rendesen jelennek meg, a késedelmezők miatt haszontalanul töltsék idejü­ket gyakran egy fél órán át. (Helyeslés.) Elnök : Kijelenti, hogy ezentúl szigorúan fog alkalmazkodni ahhoz, hogy az ülések pontban 10 órakor kezdődjenek. Ez alkalomból arra kéri a képviselőket, hogy pontosan jelenjenek meg az üléseken. (Helyeslés.) F. évi oct. 4-én, ő Felsége nevenapján a budai vártemplomban isteni tisztelet fog tartatni, mely­­­­re a képviselők az elnökség által meghivatnak. Tudomásul vétetik, egyszersmind az e nap tar­tandó ülés kezdete délelőtti 11 órára tűzetik ki. A Jász Kunság a virilis szavazatok megszünteté­sét kéri. E kérvény a kérvényi bizottsághoz uta­­sittatik. Vidats János, magánkérvényt nyújt be, mely a kérvényi bizottsághoz utasittatik. Paczolay János az első bíráló bizottság el­nöke jelentést tesz Tassy Miklós képviselői vá­lasztása ügyében, mely szerint a bizottság e vá­lasztást 5 szóval 1 ellen megsemmisittetni hatá­rozta s Nagy Pál vál. elnököt 250 frt perköltség megtérítésében különbeni végrehajtás terhe mel­lett elmarasztalta. E határozat folytán Zala megye Baksa kerüle­tében új választás rendeltetik el. Simonyi Lajos b.: Igen jól tudom azt, hogy a házszabályok értelmében azon ítélet ellen, melyet a bíráló bizottság hozott, szót emelni nem lehet Ez nincs is szándékomban. A­mint a jegyzőkönyv szerkesztve van, nézetem szerint nem is lehetett ezen választást verificálni. Hanem azon megjegy­zést vagyok bátor tenni,­­ és mintegy figyelmez­tetésül Zalamegye központi bizottságának, azért szólok, hogy Zalamegye központi bizottsága őr­ködjék a felett, hogy oly egyént küldjön ki vá­lasztási elnökül, a­ki kellő képességgel bír. Én ezen választási elnökről — nem tudom, hogy hív­ják — nem hiszem, hogy annyira részlelkű, any­­nyira merész legyen, hogy az országgyűlést mint­.

Next