Budapesti Közlöny, 1872. október (6. évfolyam, 224-250. szám)
1872-10-01 / 224. szám
a) a magyar állam polgára; b) legalább 22 éves vagy nagykorúsított. 6. §. Ha a fennebbi szakaszban felsorolt kellékek beigazolják, az alispán vagy helyettese a szigorlat letételére, a beadott folyamodványok sorrendje szerint határidőt tűz ki; ellenkező esetben pedig folyamodót, azon hiányok megjelölése mellett, melyek miatt szigorlatra nem bocsátható, indokolt határozattal elutasítja. Az elutasító határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt felfolyamodványt adhatni be az alispánnál, ki azt folyamodó bizonyítványaival együtt nyolcz nap alatt véleményes jelentése kíséretében a belügyminiszerhez felterjeszti. 7. §. A jegyzői szigorlat írásbeli és szóbeli. 8. §. A szóbeli szigorlatot megelőzi az Írásbeli, mely az I-ső §ban felsorolt tárgyak körébe tartozó feladványoknak írásbeli kidolgozásában áll, mely alkalommal a jelölt, a vizsgáló bizottság által előre nagyobb számban elkészített, és három különböző feladványt tartalmazó tételekből egyet sors szerint választván, az azon levő feladványokat az e végre kijelölt helyiségben, az elnök által megbízott egyik bizottsági tag felügyelete alatt még azon napon kidolgozni, s a felügyelő bizottsági tagnak átadni köteles. A feladvány kidolgozásának befejeztéig a jelölt senkivel sem érintkezhetik, de a szükséges törvénykönyvek rendelkezésére adatnak. 9. §. A vizsgáló bizottság az írásbeli dolgozatokat következő napon megbírálván, azok felett titkos szavazás útján szótöbbséggel határoz, melynél a szavazatok egyenlősége esetében az elnök szavazata dönt, s ha ez után a munkálatot jónak találta, a jelöltet azonnal a szóbeli szigorlatra bocsátja; ellenkező esetben pedig a szigorlat ismétlésére 3—6 havi újabb határidőt tűz ki. 10. §. A szóbeli szigorlat nyilvánosan tartatik, az írásbeli feladványok és dolgozatok lényegének előadásában, s a vizsgáló bizottság tagjai és elnöke által az 16 §-ban megjelölt tárgyak körében tett kérdések szóbeli kifejtésében áll; e szigorlat a szigorlónak a törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvén felül a törvényhatóság területén hivatozó más nyelvek egyikében való jártasságára is kiterjesztendő. 11. §. A szóbeli szigorlat bevégeztével a bizottság a szigorló képessége fölött zárt ülésben, a 9 ik §-ban megjelölt módon, szótöbbséggel határoz, határozatát azonnal nyilvánosan kihirdeti, s ha a jelöltet képesítettnek találta, erről neki a bizottság összes tagjainak aláírásával, s a törvényhatóság pecsétjével ellátott bizonyítványt állít ki; ellenkező esetben a szigorlat ismétlésére 3—6 havi újabb határidőt tűz ki. 12. §. A képességi bizonyítványban, különben minden más képességi osztályozás mellőzésével mindig világosan kiteendő, hogy az illető mily nyelven vagy nyelveken tett szigorlatot, és találtatott képesnek a jegyzői hivatal ellátására. 13. §. A szigorlat letételéért külön díj nem jár, azonban a megvizsgált, a képességi bizonyítvány kiszolgáltatása alkalmával a bizonyítványra szükséges bélyeg árán felül a jegyzői nyugdíjalap javára öt forintot meg nem haladó járulék fizetésére kötelezhető. 14. § A vizsgáló bizottság minden esetben végérvényesen határoz, s határozatai ellen sem felfolyamodásnak, sem semminemű jogorvoslatnak helye nincs. 15. §. A vizsgáló bizottság a szigorlatoknál rendes jegyzőkönyvet vezet, melyben a jelenlévő bizottsági tagok nevei, a szigorló neve, kora, születési helye s a hozott határozatok röviden, a kiállított képességi bizonyítvány pedig egész terjedelmében feljegyzendők. IV. Átmeneti intézkedések. 16. §. A jelenleg alkalmazásban levő jegyzők közül mindazok, kik az 1871. évi XVIII. törv. czikk. 75. §. végpontja szerint a szigorlat alól felmentve nincsenek, az 5k §-ban felsorolt kellékek beigazolása nélkül szigorlatra bocsátandók, s azt legkésőbb jövő 1873. évi márczius végéig letenni kötelesek, s ezen határidő lejártával azoknak állomása, kik a szigorlatot addig le nem tennék, vagy a jegyzői hivatal ellátására ismételt 1791 szigorlat után sem találtatnának képeseknek, újabb választás utján lesz betöltendő. Budán, 1872. évi September hó 25 én. Tóth Vilmos, belügyminister. Tenesmegyebeli Ferendia községnek törvénykezési tekintetben a versecsi kir. törvényszék területén szervezett dettai járásbíróságtól a verseczi járásbírósághoz leendő beosztása f. évi sept. 22 én 30035. sz. a. kelt igazságügyministeri intézvénynyel elrendeltetett. Az idézett rendelet f. évi october 20-kával lép életbe. Pesten, 1872. sept. 22. Hontmegyebeli Bagyán és Klaszita községek törvénykezési tekintetben a f. évi September 22 én 29994. sz. a. kelt igazságügyi ministeri rendelettel az ipolysági járásbíróságtól a selmeczbányai kir. tervszék területén szervezett selmeczbányai kir. , járásbírósághoz osztattak be. Az idézett rendelet 1872. oct. hó 20 kával lép életbe. Pesten, 1872. sept. 22. A „Pacséri segélyegylet“ alapszabályai f. hó 28-án 9936. sz. a. a földmivelés , ipar- és kereskedelmi m. k. ministerium által a törvényes be- s mutatást záradékkal elláttattak. NEMHIVATALOS RÉSZ.I „ Császárné és királyné ” Felsége a dévai g. ker. templom felépithetésére magánpénztárából kétszáz (200) frtnyi összeget méltóztatott legkegyelmesebben adományozni. Ezennel közhírré tétetik, miszerint f. évi oct. 1 - től kezdve egy uj szivarnem „Regalitas I. és II.“ elnevezés alatt és pedig egyelőre csak a pesti, győri s pozsonyi m. kir. dohány áruda-raktáraknál bocsáttatik áruba, következő árakon: Regalitas I. 100 darabért hét (7) forint, harminca (30) krajszár o. é.; 11 darabért nyolcz (8) krajczár o. é. Regalitas II. ill,0 darabért hat (6) forint, negyven (40) krajczár o. é.; 1 darabért hét (7) krajczár o. é. ! Azonkívül felemeltetik ezen nappal a „Yara“ és „Yara Trabueco“ szivarok nagybani eladási ára 6ért 30 krról hat (6) forint negyven (40) krra o. é.; a mig azok kicsinybeni eladási árai érintetlenül maradnak. Magyar kir. pénzügyministerium. Hivatalos tudósítás szerint Gácsországban folyó évi September 1-től 15-ig újabb cholera-esetek merültek föl a zbarazi kerülethez tartozó Toki, Szelpaki, Prosevce, Dobromirka, a husgatini kerületbeli Samulaskowce, Probazna, Permitow és Czabarowka; a skalati kerületbeli Borkomale, Rasztowce, Tarnoruda, Lukamala, Fazkowka, Sztawki, Sadzawka, Lezanowka, Dubkowce, Nowosiolki, Grymalowszki és Skalát; a czortkowi kerületbeli Budzanow, Bazar, Koszglowce és Laskowce; a zaleszyki kerületbeli Manaszterik, Zaleszyki, Bilcze, Buzakowka, Slobadka, Lisawce s Oreksince;a trempowlai kerületbeli Trempowla; továbbá a staniszlawi kerületbeli Jezupal, Pasieczna, Jamzicza, Knikiew és Ubrynone gozny; a borszczowi kerületbeli Horosowa, Sapochow, Wierzchnikowce, Nowasialka, Wierzborowka, Iwankczawle, Boriszkowce, Kozaczowka, Germakowka, Zalucze, Turglcze, Slobodka, Wolkawce, Parfilipie, Pilalkowce s Tarnowka; a tarnopoli kerületbeli Obarzance, Szlawhovice s Bnoniew; a dumaczi kerületbeli Petriglow; a baharodzani kerületbeli Babcze, Manaszterczany s Krzyczky; a brodi kerületbei Brich, Zalosce, Toporow, Czysky, Barylow, Mikulajow és Polikrowy; a buszaczi kerületbeli Porhowa, Jamowka, Koropiecz és Woclow; a kosoni kerületbeli O-Kossow; a zloczowy kerületbeli Oleszko, Kvaság; a jaszlói kerületbeli Nieglowice; végül a Gwietyni kerületbeli Rudniki községekben; ellenben a zbarazi kerületbeli Rozdanowka, Koszlaky, Bazarcvicze, Suchawye és Lysiczincze, a husgatyni kerületbeli Mosanice és Zabowce, a skalati kerületbeli Miclowce és Bilitowka, a czortkowi kerületbeli Ciraszkowce, a zaleszczyki kerületbeli Skoviali , a bohorodzani kerületbeli Lysici, úgyszintén a kelóméi kerületbeli Peczenyu községekben e járvány teljesen megszűnt. Ugyanezen tudósítás szerint 19 kerülethez tartozó 155 községben az ápolás alatt maradt 721 cholerabeteghez újabban 3138 járult, s így az összes beteglétszám 3859; ebből 1944 meggyógyult, 1079 meghalt, 836 pedig további gyógykezelés alatt maradt. Lemberg városában is 5 szórványoscholera-eset merült föl, melyeknek azonban csak egyike végződött halállal. Budán, 1872. évi September hó 29-én. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ XIX. ÜLÉSE 1872. September 30-án délelőtt 10 órakor. Elnök: Bittó István. Jegyzők: Széll Kálmán, Szeniczey Béla, Waechtek Frigyes. A kormány részéről jelen vannak : Gr. Lónyay Menyhért, Tóth Vilmos, Szlávy József, TreFORT ÁGOSTON, B. WenCKHEIM BÉLA, DR. Pauler Tivadar, Tisza Lajos, Kerkapoly Károly. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik: Várady Gábor . Felszólal aziránt, hogy az ülések ezentúl pontban 10 órakor vegyék kezdetüket, nehogy azok, kik rendesen jelennek meg, a késedelmezők miatt haszontalanul töltsék idejüket gyakran egy fél órán át. (Helyeslés.) Elnök : Kijelenti, hogy ezentúl szigorúan fog alkalmazkodni ahhoz, hogy az ülések pontban 10 órakor kezdődjenek. Ez alkalomból arra kéri a képviselőket, hogy pontosan jelenjenek meg az üléseken. (Helyeslés.) F. évi oct. 4-én, ő Felsége nevenapján a budai vártemplomban isteni tisztelet fog tartatni, melyre a képviselők az elnökség által meghivatnak. Tudomásul vétetik, egyszersmind az e nap tartandó ülés kezdete délelőtti 11 órára tűzetik ki. A Jász Kunság a virilis szavazatok megszüntetését kéri. E kérvény a kérvényi bizottsághoz utasittatik. Vidats János, magánkérvényt nyújt be, mely a kérvényi bizottsághoz utasittatik. Paczolay János az első bíráló bizottság elnöke jelentést tesz Tassy Miklós képviselői választása ügyében, mely szerint a bizottság e választást 5 szóval 1 ellen megsemmisittetni határozta s Nagy Pál vál. elnököt 250 frt perköltség megtérítésében különbeni végrehajtás terhe mellett elmarasztalta. E határozat folytán Zala megye Baksa kerületében új választás rendeltetik el. Simonyi Lajos b.: Igen jól tudom azt, hogy a házszabályok értelmében azon ítélet ellen, melyet a bíráló bizottság hozott, szót emelni nem lehet Ez nincs is szándékomban. Amint a jegyzőkönyv szerkesztve van, nézetem szerint nem is lehetett ezen választást verificálni. Hanem azon megjegyzést vagyok bátor tenni, és mintegy figyelmeztetésül Zalamegye központi bizottságának, azért szólok, hogy Zalamegye központi bizottsága őrködjék a felett, hogy oly egyént küldjön ki választási elnökül, aki kellő képességgel bír. Én ezen választási elnökről — nem tudom, hogy hívják — nem hiszem, hogy annyira részlelkű, anynyira merész legyen, hogy az országgyűlést mint.