Budapesti Közlöny, 1872. november (6. évfolyam, 251-275. szám)

1872-11-01 / 251. szám

Lada-Pest 1872. 251. wim­ Péntek november 1 BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Égés« évre . Félévre . . Negyedévre Brömer*« ítétküldéssel vagy a malHkU •Cytttt: Nuioakfotl póttal bolyban bizhox hordva a melléklappal Akai : A ,Bmiap«att KSllt.j* »•tlttU.Jir» kell d | pontáa T 10 házhoz totera : Egész évre. . . 1 frt 40 kr. Félévre ... 1 . 50 „ Negyedévre . . . ,40. Hivat. Értetitff* egye« «zárna falap nélkill 10 kr., azzal együtt 20 kr. 12 frt. • . » , A hivatalos „Érte«itt“-be iktatnod« hirdetések dijai a hir­etmsnyaval «•ytlii aliWgeMB bekkldaadok, iné* fjái]: ion szél« egyszeri hirdetés, írt 1 firt. és a* kr. a vélyesart, 100— lOO-it * m­oo—soo-in ;i frt és így tórái.!, esti deti k­o«tóért 1 frttal több. A hivataloa hirdeté at igazold »gva« lap ára 10 kr. fmntzTon­« : Pesten , k«fr»ni­nt«*a 10-ik »kim 1. emelet. Ki*»4«m*AL : PütM, barátok­ tere 7. ii. & fdldtoint. Kintiról un ktrdetnok ríme MminM* 1v.ii '«▼elek eaak nsnrmn* lf­ T«le«#mnkt4' fo­nuwi.t­v «1 m* N­­IVATALOS Magánhirdetések: Egyhasábon petit apr­egyveri hirdetéeért 19 kr., kátaieri 14 kr. és többazeri hirdatéeért 18 kr. tuinden beiktatásnál. A bélyeg díj külön minden beiktatás után 80 kr. oszt. árt. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előőterjesztésére bribiri Zuvic József a magyar curiám legfelsőbb itélőszéki osztráya ren­des birájának, a közszolgálat terén, vala­mint a közügyek előmozdítása körül szer­zett kiváló érdemei elismeréséül Ferencz­ József - rendem közép-keresztjét adomá­nyozom. Kelt Budán, 1872. évi october hó 23-án. Lerencz József, s. k. Báró Wenckheim Béla, s. k. A kir. igazságügy minister a­­ nagyváradi tör­vényszékhez írnokokká Weber Ágoston dijnokot s Major Miklós végzett jogászt nevezte ki. A kir. igazságügyminister a puji járásbíróság mellé bírósági végrehajtóvá Schnitze Ferencz bá­nyahivatali dijnokot nevezte ki. A kir. igazságügyminister a bajai törvényszék­hez aljegyzővé Arnold­ Sándor szabadkai tösrvény- széki dijas joggyakornokot nevezte ki. A temesvári m. kir. pénzügyi igazgatóság Kris­­tóffy Józsefet szviniczai m. kir. vámszedővé ne­­vezte ki. Az osztrák földmivelési cs. kir. ministeriumnak f. évi oct. 21-én kelt a földmive­s-, ipar-és keres­­kedelemügyi m. k. ministeriumhoz intézett értesí­té­se szerint a már előbb közzétett előrajz alapján Bécsben megtartandó tejtermékkiállításra szánt tárgyak bejelentési határideje az eredetileg meg­állapított september 30 ról octóber végéig meg­­hosszabbíttatott. Ez alkalommal a kiállításra vonat­kozó különféle bejelentési ívminták, valamint a kiállítóknak szóló utasítások küldetvén meg, ezek a magyar kiállítóknak betekintés, esetleg haszná­lat végett, a felnevezett ministerium földmivelési osztályában rendelkezésére bocsáttatnak. A földmivelés, ipar és kereskedelmi m­. k. minist­er­iumt­ól. A magyar nyugoti vasút gyanafalva szombat­­helyi sza­kszának mentében fekvő Csákány köz­ségben 1. évi november hó 1 éves postahivatal lép életbe, mely levél és értékmegszoritás nélküli ko­csipostai­ küldemények felvétele, továbbítása s kéz­besítésével bízatván meg, postai összeköttetését a hasonnevű pályaudvarral naponkint kétszer közle­kedő kocsi küldöncz járatok által nyerendi. E postahivatal forgalmi körét: Csákány, Do­­roszló, Rába Iváncz, Hegyhát-Szt.-Márton, Hegy­hát Morácz, Kondorfa Magyarósd, Szőcze közsé­gek, továbbá Lugos, Németfala, Rákalla, és Tót­­favi puszták alkotják. i N­EMHIVATALOS rész. Budán october 30 tól 31 ig cholerába esett 32, october 18 tól 31 ig cholerába esett 126. Ezekből october 31 ig meghalt 29. A járvány szelidebb természetűnek mutatkozik. A buda­i katonák közt october 30 tól 31 ig beteg lett 8, october 18-tól 31-ig beteg lett 37, ezekből meghalt october 31-ig 6. Pesten october 29-én egy­­újabb choleraeset fordult elő, a járvány kezdetétől összesen 3, ezek­ből meghalt 1. Kun-Félegyházán october 28 án egy halálos kimenetelű choleraeset fordult elő. Mármaros megyében october 27 től october hó 31 ig 14, a járvány kezdetétől, azaz september 14-től october 31-ig 129 choleraeset fordult elő, ezekből meghalt october 31-ig 38. A lapok közölték, hogy a budai vízvezeték a vizet nem a szabad Dunából, hanem a szabályozási csölöpök közt levő álló vízből meríti. Az ennek folytán tett hivatalos intézkedés ered­ményéből kitűnt, hogy a fennebbi közlés valótlan, minthogy a budai vízvezeték a vizet tényleg a szabad Dunából meríti. A közoktatásügyi miniszer a középtanodák szer­vezése czéljából a törvényhozás elé terjesztendő törvényjavaslat elveit, azonképen, mint az egye­temiét, szakértő férfiak szives közreműködésével óhajtja eleve megvitatni. E végből f. é. november 6 óra szakértekezletet hívott össze (a magy. tud. akadémia Kisfaludy­­termében, délutáni 5 órakor), kik elé következő kérdőpontokat tűzött ki. 1. A gymnasiumok jelen szervezetükben meg­felelnek-e azon feladatnak, mely szerint a maga­sabb műveltség megszerzésére készülő ifjúságot a tudományos pályákra, kiváltképen az egyetemi tanulásra előkészítsék ? 2. Ha e feladatuknak nem felelnek meg, miben van e fogyatkozás oka? Szervezetükben t. i. fel­osztásukban (nagy- és kis-gymnasium) és tan­rendszerükben , vagy a tanerők elégtelenségében, vagy a tanárok által alkalmazott tanítási módszer­ben, vagy, különösen az alsóbb osztályokban, az egy osztályba szorított tanulók túlságos számában? 3. Mi annak az oka, hogy gymnasiumainkban a latin nyelv oly kevés sikerrel taníttatik, s különö­sen honnan ered az, hogy nálunk a görög nyelv tanulása iránt oly ellenszenv uralkodik, mint Be­­hor másutt ? 4. A reáltanodák megfelelnek e feladatuknak ? ha nem, miben van e fogyatkozás oka ? Nem ugyanazok-e itt is a fogyatkozás okai, melyek a 2. szám alatt kérdésbe tétettek ? 5. Mi reformokat kell tenni a) a gymnasiumok, b) a reáltanodák szervezetére nézve ? c) minemű szerves kapcsolatba lehetne avagy kellene hozni a gymnasiumokat a reáltanodákkal? Nem volna-e szükséges a kétféle középtanoda alsó osztályait lehetőleg egybekapcsolni, vagy legalább a gymnasium alsó négy osztályát a reáltanoda alsó négy osztályával összeegyeztetni? 6. Miután a törvényhozás a felső nép- és polgári iskolák felállítását elrendelte s ezek már eddig is szép számmal keletkeztek, fen­tartan­dók-e még ezután is az alreáltanodák ? 7. Mily reformokat kellene a középtanoda tan­rendszerébe, a tanítás módszerébe, a rendtartás és fegyelem gyakorlásába behozni ? 8. Mily intézkedéseket kellene arra nézve tenni, hogy elegendő s kiképzett középiskolai taná­raink legyenek ; különösen mikép kellene oda hatni, hogy a tanárok a középtanodai oktatás min­den fokán lélektani alapon nyugvó helyes mód­szerrel tanítsanak ? 9. Fentartandók-e az érettségi vizsgálato­k? Ha igen, meghagyandó e az azok körül követett mostani eljárás vagy mikép változtatandó ez ? Ki kell-e a netalán újonan szervezendő érett­ségi vizsgálatot a reáltanodákra is terjeszteni? 10. Elegendő-e az állam által most gyakorolt felügyelet a nem állami közép­iskolák felett? Ha nem, miképen kellene ezt szabályozni ? A morvaországi cs. kir. helytartótanács folyó évi october hó 21-dikén 21,595 szám alatt kelt közlése szerint a keleti marhavésznek Magyar­országból Morvaország határszéle felé való gyors kő­­eledése következ­tében, a szarvasmarha, juh, kecske, valamint a­z azoktól származó nyers ter­ményekkel­ forgalom csak is egy esetben, neve­­zett felsőbb hatóságoktól kieszközlev­e különös engedé­s mellett történhetik. A keleti marhavésznek Fehérmegye Seregélyes községében, és a határos vármegyékben tett ki­ütése folytán, a fehérmegyei vészbizottmány által nevezett megye területén tartatni szokott összes marhavásárok betiltattak. A KÉPVISELŐHÁZ 1872. ÉVI OKTÓBER HÓ 12-ÉN TARTOTT 30-DIK ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVI KI­VONATA. 329. A ház tárgyalás alá vette a kérvényi bi­zottságnak a II. és III. sorjegyzékben foglalt kér­vények tárgyában előterjesztett vélemény­ét. A bizottsági vélemény alapján a ház e kérvé­nyekre vonatkozólag a következő határozatokat hozta: Mindenekelőtt a II. sorjegyzékben foglalt kér­vények vétettek tárgyalás alá, mely kérvények még a múlt országgyűlésnek adattak ugyan be, de tárgyalás alá nem kerültek. Becker Miklós német-palánkai lakos földmives kérvényét, melyben a palánkai kincstári urada­lomtól bérben birt „Poloj“ puszta után 1867-dik évben fizetett haszonbérből, a nevezett évben viz­­áradás folytán szenvedett kárai megtérítéséül 360 frtot visszafizettetni kér, újabb vizsgálat és elintézés végett a pénzügy­­miniszernek kiadatni határozta 330. Ezután felvetettek a következő kérvé­nyek : Pest megye 50 túrás lakos, A bereghmegyei ellenzéki kör, A MAI SZENT ÜNNEP MIATT LAPUNK LEGKÖZELEBBI SZÁMA VASÁRNAP NOVEMBER 1 3-ÁN JELENIK MEG.

Next