Budapesti Közlöny, 1872. november (6. évfolyam, 251-275. szám)

1872-11-01 / 251. szám

és szállítására szolgáló készülékek és edények, fejő eszközök, tejfelező edények, köpülők. Mind­ezen eszközökre aranyakból álló államdíjak van­nak kitűzve. A szakosztály egyenként javas­latba hozta azon fővárosi iparosokat, kiket a részvételre felhívni czélszerűnek látszik.­­ A másik kiállítás, melyre a szakosztály figyelme felhivatik, a Gyöngyösön f. é. november 15—17. napján tartandó termény-, kézműipari és baromfi kiállítás, melyen főleg a mezőgazdaságnál hasz­nált ipar czikkek lennének kiállítandók. A ren­dező bizottság több példány programmot kü­ld­­vén, ezek szétosztattak és elhatároztatott, hogy a helybeli kiállítók jelentkezései az iparegyesület­nél fogadtatnak el. Ezután több új hazai találmány mutattatott be, nevezetesen: 1. Egy Eckstein József által feltalált és készített cser­getyű-húzó, melynek czélszerüsége feletti vé­leményezésre Nusz mechanikus, továbbá Kern Jó­zsef és Kaltenstein épitő-lakatosok határoztattak felkéretni. 2. Lansman és Zack legújabban javított és sza­badalmazott újság­tartó kerete, mely mint igen czélszerű­ tárgy elismerésre érdemesnek ismerte­tett el. 3. Rottenstein Mór szabász által feltalált sza­bász gép, melynek segélyével a nem szakértő is igen rövid útmutatás után egészen helyesen ki tud szabni mindennemű férfi öltönyt. E tárgy megbi­­rálására Balogh Ferencz, Solymosi Lipót, An­­drássy Károly, Nagy János, Szepessy Gyula, Tur­­csányi Antal, Weiner Adolf és ifj. Jámbor Endre urakból álló bizottság kéretett föl. 4. Végre bemutattatott egy Hartl Antal által feltalált és 1872. sept. hó 27-én szabadalmazott utczaseprőgép mintája. E tárgygyal kapcsolatban több jelenlevő tag­ nevezetesen az egyesület vezér­titkára és Feinel Lipót összehasonlítólag említést tettek a más nagyobb városokban már alkalma­zásban levő utcza seprőgépek szerkezetéről, és hivatkozás történt arra, hogy Pest város hatósá­gának is már több gép alkalmazására nézve aján­latok tétettek. Miután az ily gépek czélszerűsége és egyiknek a másik feletti előnyei iránt csak gyakorlati alkalmazás nyomán lehet alapos bírá­latot hozni, a szakosztály egyelőre örvendetes tu­domásul vette Hartl Antal urnak e téren való igyekezetét. Bemutattatott ezeken kívül egy külföldi új ta­lálmány is, a. m. a Reishauer és társa zürichi gyá­ros által feltalált és az egyesület mintagyűjtemé­­nye számára meghozatott keretes kerep fúró, mely a jelenlevő szakértők által igen czélszerűnek ítéltetett. A japáni bőrpapír feldolgozása iránti kísérle­tekről Lázár György és Siegerer Eduárd urak tet­tek jelentést, bemutatván egyúttal több általuk készített tárgyat. A végleges határozat a többi kí­­sérlettevő jelentéseinek beérkezéséig függőben hagyatik. HORVÁT ÜGYEK, Zágráb, october 30. Az ellenzéki lapok biztosan állítják, hogy a pénzügyi igazgatóság a Rauch b. ellen folyamatban levő adóbehajtás beszüntetését elrendelte. — Az Eszéken megjelenő „Drau“ szerkesztője vád alá helyeztetett. — MIKLÓST ISTVÁN TÉRI SZÍNHÁZA szerdán este a kitűzött napon meg is nyittatott. A ház, különösen a karzat, zsúfolásig megtelt. Maga a terem eléggé csi­nosan van diszitve, íris négyszöget képez, alul egy sor páholylyal. A páholyok egyikében Tóth Vilmos bel­­ügyminister foglalt helyet. A tulajdonképeni megnyi­­tást egy prolog képezte, mely az összes színházi sze­mélyzet jelenlétében adatott elő. Ezt követte a „ Szi­getvári vértanuk“ első felvonása, melyben Jókainé is szerepelt, kit a közönség zajos éljenzéssel és gyakori kihívással julmat­ott meg Ezután következett Balázs Sán­dortól: „A pesti vízvezeték“ czimű ügyes meséjü és ko­mikus helyzetekkel teli bohózat, mely a közönséget végig igen jó hangulatban tartá. Azután „A leánykérés“ cz, vígjáték helyett népdal-egyveleg következett. Egy allegorikus kép zárta be a megnyitási ünnepélyt, me­lyen a nemzet geniusa közepén, kezében koszorút tart­va, jobbról s balról a nevezetesebb magyar költők és írók voltak feltüntetve. Az egyes szerepet kielégítő si­kerrel játszották a társulat tagjai. 2011 KÜLFÖLD. FRANCZIA ÜGYEK. A francziaországi közoktatási minister által a lyceumok igazgatóihoz a franczia tanügy érdeké­ben irt utasítás. (Folytatás.) 16. A könyvtár használata. Az olvasási módszer. Azt mondják nekem, hogy bizonyos intézeti főnökökre nézve az olvasókönyv némileg oly el­lenség, melyet el kell üldözni, még ha az ártal­matlan lenne is. Noha az írásbeli feladatoknak valóban túlságos száma szükség esetében kima­gyarázhatná ezen hajlamot, én nem akarom azt elhinni. Az formaszerű ellenmondásban állana a neveléstan legelemibb elveivel, s azon akarattal, mely a helyi könyvtárak felállítására vezetett, miknek száma és fontossága nem sokára növe­kedni fog. Az olvasást nemhogy gátolni kellene, hanem inkább fel kell arra bátorítni. A könyvtár csupán erkölcsi és irodalmi szempontból semmi kifogás alá nem eshető könyvekből lévén összeál­lítva, az ifjak számára bizonyos szabadságot fog ön engedni, olvasmányaik megválasztásában. Kü­lönösen fontos dolog, hogy azok élvezettel olvas­sanak, hogy megkedveljék s megszokják a köny­vet. Azok jegyzeteket fognak készitni arról, a­mit olvasni fognak, s azokat megmutatandják ta­náraiknak. A magasabb osztályokra nézve hasz­nos gyakorlat leend, szóval vagy írásban számot adni valamely fontos munkáról. Ön évi jelenté­sében kiemelendi növendékeink működésének ezen részét. Ön kijelölendi saját könyvtárának gazdagságát, vagy hiányosságát. A főfelügyelő urak, legközelebbi körútjukban, gondosan tanul­­­­mányozni szándékoznak a könyvjegyzékeket, i°gy így visszatértükkel együtt a jó könyvek fel­osztását eszközölhessük. Valamint nem létezik természettani oktatás gyűjtemény, vagy vegytani oktatás laboratórium, vagy földrajzi oktatás tér­képek nélkül, úgy irodalmi oktatás sem létezik könyvtár nélkül. 17. A fölebbi észrevételek összefoglalása a latin és a görög nyelv tanításáról. Nem fogok önnek szólni ezen levélben a bölcsé­­szet tanításáról. Ez oly tárgy, melyet különállóan kell előadni. Én jelenleg csupán a régi nyelvek tanulmányozását akartam akkér módosítani, hogy az könnyebbé, hatályosabbá s kevésbé terhelővé tétessék. Ekkér foglalom össze azon eszméket, melyeket félőbb kifejtettem a latin s görög nyel­vek tanításáról. A tanulmányok programmjába fokonkint beho­zatott uj tárgyak köteleznek bennünket, hogy nö­vendékeink idejének uj felosztását eszközöljük, s hogy kevesbítsük az eddig a régi nyelvek ta­nítására szánt időt. Hogy ezen szükséges megszorításnak hatása ne álljon ama tanulmányok abbanhagyásából, me­lyeknek most inkább, mint valaha, minden solid nevelés alapját kell képezniök, át kell alakítani az elavult módszereket és abban kell hagyni oly módszereket, miknek haszontalansága átalánosan el van ismerve. A reform elve ebben áll: az élő nyelveket azért tanuljuk, hogy azokon beszéljünk, s a holt nyelveket azért, hogy azokon olvassunk. A latin versnek, az írásbeli feladatnak, a latin értekezés- és beszédnek főczéljuk a latin nyelven beszélésre tanítani; a szerzők olvasása s magya­rázatának, a felszóvali fordításnak főczélja a la­tin nyelven olvasásra tanítani. — A gyakorlatok ezen két nemei közül az előbbieket meg kell szün­tetni vagy megszorítani, s az utóbbiakat ki kell fejteni. A latin versekről teljesen le fogunk mon­dani. Az eddigelé a latin nyelvet írásbeli felada­tokra szentelt időt felényire fogjuk leszállítani. A félőbb kifejtett szabályok szerint átalakítandjuk az írók előkészítését s magyarázását. A fordítások kizárólag a classicus szövegekből fognak vétetni s irálygyakorlatnak tekintetni. A latin vers megszüntetése, a latin nyelven írás­beli feladat-gyakorlatok kevesbítése, s a felmon­dásokban a nyelvtani és prozódiai értekezések eltörlése, az osztályban s az osztályon kivül ren­delkezhető időt fognak számukra hagyni. Ezen időt az osztályban a latin és görög irók olvasá­sára és magyarázására,­és a franczia nyelv és iro­dalom komolyabb tanulmányozására, az osztályon kívül pedig az irók előkészítésére és olvasására fogják szentelni. Az összes osztályokban megszün­­tetendjük a latin versek készítéseit s jutalmait, és az írásbeli feladások elkészítéseit csupán az 5 ik osztályig bezárólag tartandjuk meg. E helyett a 4 ik osztálytól kezdve be fognak hozatni a fran­czia nyelv és irodalmi dolgozatok és jutalmak. A tanárok gyűlése egy programmot fog megál­lapítani oly czélból, hogy ezen oktatás jól foko­zott legyen. Levelek, elbeszélések, valamely könyvre vonatkozó ítéletek, még a r­etorikai osztályban is többe­t érnek, mint beszédtárgyak. . Növendékeinknek nem kell elfeledniök, hogy soha sem kell csak azért beszélni,hogy beszéljünk ; csak azért írni, hogy írjunk , hanem valamely tény előadása, vagy egy helyes eszme kifejezése végett kell beszélnünk vagy írnunk. 18. Évnegyedi vizsgák. Átalános versenyek. A jelen perezben összes dolgozataink Írásbeliek. . Vissza kell térni a hajdan inkább alkalmazott­­ vizsgálatok rendszeréhez, melyek azon előnynyel bírnak, hogy a növendékeket ébren tartják, s­­ azokat hidegvérűségre és lélekjelenlétre szorítják.­­ Mindegyik osztályban évenkint 4 vizsga leend. Ön ha ezt czélszerűnek ítélendi, azokra meghívha­­tandja a szülőket. Ezen vizsgák tárgyát a görög,­­ latin,franczia angol vagy német írók magyarázása és lefordítása fogja képezni. Azok két tanár által fognak eszközöltetni, az igazgató, egy akadémiai felügyelő, vagy a gond­nok elnöklete alatt. Az akadémia igazgatója neve­­zendi ki az elnököt, s az ülnököket mindegyik osztály számára. Ő kötelességének tekintendi,hogy személyesen elnököljön a bizottmányok egyiké­ben. A négy vizsga eredményei egy első és egy második jutalomra fognak alkalmat adni, melyek nyilvános ülésben fognak odaitéltetni, közvetlenül a kitűnőségi jutalmak után ; erre következendik a franczia nyelvi és irodalmi jutalom, s a régi ju­talmak a szokott rendben. Mivel épen a jutalmak­ról és vizsgákról szólok, egy pár szót akarok ön­nek mondani két fontos pontról: az átalános ver­senyekről s az egyik osztályból a másikba átme­netei vizsgáiról. Úgy hiszem, a legutóbbi időben visszaéltek az átalános versenyekkel. Azokat megszaporiták s egész az elemi iskolákig kiterjeszték. Ez idővesz­­tegetés­i költségekkel jár; néha minden gondos­kodás daczára igazságtalanságra és nagyon két­ségbevonható összehasonlításokra ad alkalmat. Midőn e tanítók szenvedélyesen óhajtják a sikert, és a növendékeket a versenyek számára készítik el, nem tesznek nagy szolgálatot azon növendé­keknek, kiket ezen feltételek közt készítenek elő, s az osztály többi részét elhanyagolják. Ama va­lódi versenyek, melyek minden más versenytől fölmenthetnének bennünket: a baccalaureatusi vizs­gák s az iskolákba fölvétel iránti versenyek. Én a jelen perekben semmiféle határozatot sem hozok ezen tárgy iránt, azonban örömmel fogadandom önnek, s a tanárok gyűlésének észrevételeit. Egyik osztályból a másikba átmenetei végett a lyceumokban vizsgák állíttattak fel az 1871 sept. 4-iki statútum által. Azok fontossága emlékezetbe hozatott, s újabb szabályok adattak ki az 1852. ápril 10-ki rendeletben és az 1852. augusztus 30-ki, 1855. márczius 13-iki s az 1857. augusztus 12 iki körlevelekben. Ezen vizsgák szerintem igen nagy fontossággal bírnak. Valóban arra nézve, hogy egy osztály jól taníttathassák, szükséges, hogy az összes jelenlevő növendékek képesek le­gyenek az előadást figyelemmel kiérni. Azon gyermekek, kik az utolsó padokat töltik be, s kik az előbbi előkészültség hiánya miatt nem értik meg többé azt, a­mi előttük mondatik: elvonják tár­saik figyelmét, elcsüggesztik a tanárt, s azt gyak­ran egy felü­gy­elő működéseire szállítják le. De még fontosabb ennél az, ha a családok nem érte­­sittetnek gyermekeik képességhiányáról, vagy rész magaviseletéről. Valamely atya, idejekorán értesittetve lemondana arról, hogy fiát a bacca­­laureatusig előre hajtsa; azt valamely iparágra vagy kereskedésre adná s nem meritné ki magát hasztalan áldozatokban azért, hogy egy rest ta­nulót tartson fen, s hogy a társadalom számára egy önhitt, tudatlan egyént készítsen elő.

Next