Budapesti Közlöny, 1872. november (6. évfolyam, 251-275. szám)
1872-11-01 / 251. szám
és szállítására szolgáló készülékek és edények, fejő eszközök, tejfelező edények, köpülők. Mindezen eszközökre aranyakból álló államdíjak vannak kitűzve. A szakosztály egyenként javaslatba hozta azon fővárosi iparosokat, kiket a részvételre felhívni czélszerűnek látszik. A másik kiállítás, melyre a szakosztály figyelme felhivatik, a Gyöngyösön f. é. november 15—17. napján tartandó termény-, kézműipari és baromfi kiállítás, melyen főleg a mezőgazdaságnál használt ipar czikkek lennének kiállítandók. A rendező bizottság több példány programmot küldvén, ezek szétosztattak és elhatároztatott, hogy a helybeli kiállítók jelentkezései az iparegyesületnél fogadtatnak el. Ezután több új hazai találmány mutattatott be, nevezetesen: 1. Egy Eckstein József által feltalált és készített csergetyű-húzó, melynek czélszerüsége feletti véleményezésre Nusz mechanikus, továbbá Kern József és Kaltenstein épitő-lakatosok határoztattak felkéretni. 2. Lansman és Zack legújabban javított és szabadalmazott újságtartó kerete, mely mint igen czélszerű tárgy elismerésre érdemesnek ismertetett el. 3. Rottenstein Mór szabász által feltalált szabász gép, melynek segélyével a nem szakértő is igen rövid útmutatás után egészen helyesen ki tud szabni mindennemű férfi öltönyt. E tárgy megbirálására Balogh Ferencz, Solymosi Lipót, Andrássy Károly, Nagy János, Szepessy Gyula, Turcsányi Antal, Weiner Adolf és ifj. Jámbor Endre urakból álló bizottság kéretett föl. 4. Végre bemutattatott egy Hartl Antal által feltalált és 1872. sept. hó 27-én szabadalmazott utczaseprőgép mintája. E tárgygyal kapcsolatban több jelenlevő tag nevezetesen az egyesület vezértitkára és Feinel Lipót összehasonlítólag említést tettek a más nagyobb városokban már alkalmazásban levő utcza seprőgépek szerkezetéről, és hivatkozás történt arra, hogy Pest város hatóságának is már több gép alkalmazására nézve ajánlatok tétettek. Miután az ily gépek czélszerűsége és egyiknek a másik feletti előnyei iránt csak gyakorlati alkalmazás nyomán lehet alapos bírálatot hozni, a szakosztály egyelőre örvendetes tudomásul vette Hartl Antal urnak e téren való igyekezetét. Bemutattatott ezeken kívül egy külföldi új találmány is, a. m. a Reishauer és társa zürichi gyáros által feltalált és az egyesület mintagyűjteménye számára meghozatott keretes kerep fúró, mely a jelenlevő szakértők által igen czélszerűnek ítéltetett. A japáni bőrpapír feldolgozása iránti kísérletekről Lázár György és Siegerer Eduárd urak tettek jelentést, bemutatván egyúttal több általuk készített tárgyat. A végleges határozat a többi kísérlettevő jelentéseinek beérkezéséig függőben hagyatik. HORVÁT ÜGYEK, Zágráb, october 30. Az ellenzéki lapok biztosan állítják, hogy a pénzügyi igazgatóság a Rauch b. ellen folyamatban levő adóbehajtás beszüntetését elrendelte. — Az Eszéken megjelenő „Drau“ szerkesztője vád alá helyeztetett. — MIKLÓST ISTVÁN TÉRI SZÍNHÁZA szerdán este a kitűzött napon meg is nyittatott. A ház, különösen a karzat, zsúfolásig megtelt. Maga a terem eléggé csinosan van diszitve, íris négyszöget képez, alul egy sor páholylyal. A páholyok egyikében Tóth Vilmos belügyminister foglalt helyet. A tulajdonképeni megnyitást egy prolog képezte, mely az összes színházi személyzet jelenlétében adatott elő. Ezt követte a „ Szigetvári vértanuk“ első felvonása, melyben Jókainé is szerepelt, kit a közönség zajos éljenzéssel és gyakori kihívással julmatott meg Ezután következett Balázs Sándortól: „A pesti vízvezeték“ czimű ügyes meséjü és komikus helyzetekkel teli bohózat, mely a közönséget végig igen jó hangulatban tartá. Azután „A leánykérés“ cz, vígjáték helyett népdal-egyveleg következett. Egy allegorikus kép zárta be a megnyitási ünnepélyt, melyen a nemzet geniusa közepén, kezében koszorút tartva, jobbról s balról a nevezetesebb magyar költők és írók voltak feltüntetve. Az egyes szerepet kielégítő sikerrel játszották a társulat tagjai. 2011 KÜLFÖLD. FRANCZIA ÜGYEK. A francziaországi közoktatási minister által a lyceumok igazgatóihoz a franczia tanügy érdekében irt utasítás. (Folytatás.) 16. A könyvtár használata. Az olvasási módszer. Azt mondják nekem, hogy bizonyos intézeti főnökökre nézve az olvasókönyv némileg oly ellenség, melyet el kell üldözni, még ha az ártalmatlan lenne is. Noha az írásbeli feladatoknak valóban túlságos száma szükség esetében kimagyarázhatná ezen hajlamot, én nem akarom azt elhinni. Az formaszerű ellenmondásban állana a neveléstan legelemibb elveivel, s azon akarattal, mely a helyi könyvtárak felállítására vezetett, miknek száma és fontossága nem sokára növekedni fog. Az olvasást nemhogy gátolni kellene, hanem inkább fel kell arra bátorítni. A könyvtár csupán erkölcsi és irodalmi szempontból semmi kifogás alá nem eshető könyvekből lévén összeállítva, az ifjak számára bizonyos szabadságot fog ön engedni, olvasmányaik megválasztásában. Különösen fontos dolog, hogy azok élvezettel olvassanak, hogy megkedveljék s megszokják a könyvet. Azok jegyzeteket fognak készitni arról, amit olvasni fognak, s azokat megmutatandják tanáraiknak. A magasabb osztályokra nézve hasznos gyakorlat leend, szóval vagy írásban számot adni valamely fontos munkáról. Ön évi jelentésében kiemelendi növendékeink működésének ezen részét. Ön kijelölendi saját könyvtárának gazdagságát, vagy hiányosságát. A főfelügyelő urak, legközelebbi körútjukban, gondosan tanulmányozni szándékoznak a könyvjegyzékeket, i°gy így visszatértükkel együtt a jó könyvek felosztását eszközölhessük. Valamint nem létezik természettani oktatás gyűjtemény, vagy vegytani oktatás laboratórium, vagy földrajzi oktatás térképek nélkül, úgy irodalmi oktatás sem létezik könyvtár nélkül. 17. A fölebbi észrevételek összefoglalása a latin és a görög nyelv tanításáról. Nem fogok önnek szólni ezen levélben a bölcsészet tanításáról. Ez oly tárgy, melyet különállóan kell előadni. Én jelenleg csupán a régi nyelvek tanulmányozását akartam akkér módosítani, hogy az könnyebbé, hatályosabbá s kevésbé terhelővé tétessék. Ekkér foglalom össze azon eszméket, melyeket félőbb kifejtettem a latin s görög nyelvek tanításáról. A tanulmányok programmjába fokonkint behozatott uj tárgyak köteleznek bennünket, hogy növendékeink idejének uj felosztását eszközöljük, s hogy kevesbítsük az eddig a régi nyelvek tanítására szánt időt. Hogy ezen szükséges megszorításnak hatása ne álljon ama tanulmányok abbanhagyásából, melyeknek most inkább, mint valaha, minden solid nevelés alapját kell képezniök, át kell alakítani az elavult módszereket és abban kell hagyni oly módszereket, miknek haszontalansága átalánosan el van ismerve. A reform elve ebben áll: az élő nyelveket azért tanuljuk, hogy azokon beszéljünk, s a holt nyelveket azért, hogy azokon olvassunk. A latin versnek, az írásbeli feladatnak, a latin értekezés- és beszédnek főczéljuk a latin nyelven beszélésre tanítani; a szerzők olvasása s magyarázatának, a felszóvali fordításnak főczélja a latin nyelven olvasásra tanítani. — A gyakorlatok ezen két nemei közül az előbbieket meg kell szüntetni vagy megszorítani, s az utóbbiakat ki kell fejteni. A latin versekről teljesen le fogunk mondani. Az eddigelé a latin nyelvet írásbeli feladatokra szentelt időt felényire fogjuk leszállítani. A félőbb kifejtett szabályok szerint átalakítandjuk az írók előkészítését s magyarázását. A fordítások kizárólag a classicus szövegekből fognak vétetni s irálygyakorlatnak tekintetni. A latin vers megszüntetése, a latin nyelven írásbeli feladat-gyakorlatok kevesbítése, s a felmondásokban a nyelvtani és prozódiai értekezések eltörlése, az osztályban s az osztályon kivül rendelkezhető időt fognak számukra hagyni. Ezen időt az osztályban a latin és görög irók olvasására és magyarázására,és a franczia nyelv és irodalom komolyabb tanulmányozására, az osztályon kívül pedig az irók előkészítésére és olvasására fogják szentelni. Az összes osztályokban megszüntetendjük a latin versek készítéseit s jutalmait, és az írásbeli feladások elkészítéseit csupán az 5 ik osztályig bezárólag tartandjuk meg. E helyett a 4 ik osztálytól kezdve be fognak hozatni a franczia nyelv és irodalmi dolgozatok és jutalmak. A tanárok gyűlése egy programmot fog megállapítani oly czélból, hogy ezen oktatás jól fokozott legyen. Levelek, elbeszélések, valamely könyvre vonatkozó ítéletek, még a retorikai osztályban is többet érnek, mint beszédtárgyak. . Növendékeinknek nem kell elfeledniök, hogy soha sem kell csak azért beszélni,hogy beszéljünk ; csak azért írni, hogy írjunk , hanem valamely tény előadása, vagy egy helyes eszme kifejezése végett kell beszélnünk vagy írnunk. 18. Évnegyedi vizsgák. Átalános versenyek. A jelen perezben összes dolgozataink Írásbeliek. . Vissza kell térni a hajdan inkább alkalmazott vizsgálatok rendszeréhez, melyek azon előnynyel bírnak, hogy a növendékeket ébren tartják, s azokat hidegvérűségre és lélekjelenlétre szorítják. Mindegyik osztályban évenkint 4 vizsga leend. Ön ha ezt czélszerűnek ítélendi, azokra meghívhatandja a szülőket. Ezen vizsgák tárgyát a görög, latin,franczia angol vagy német írók magyarázása és lefordítása fogja képezni. Azok két tanár által fognak eszközöltetni, az igazgató, egy akadémiai felügyelő, vagy a gondnok elnöklete alatt. Az akadémia igazgatója nevezendi ki az elnököt, s az ülnököket mindegyik osztály számára. Ő kötelességének tekintendi,hogy személyesen elnököljön a bizottmányok egyikében. A négy vizsga eredményei egy első és egy második jutalomra fognak alkalmat adni, melyek nyilvános ülésben fognak odaitéltetni, közvetlenül a kitűnőségi jutalmak után ; erre következendik a franczia nyelvi és irodalmi jutalom, s a régi jutalmak a szokott rendben. Mivel épen a jutalmakról és vizsgákról szólok, egy pár szót akarok önnek mondani két fontos pontról: az átalános versenyekről s az egyik osztályból a másikba átmenetei vizsgáiról. Úgy hiszem, a legutóbbi időben visszaéltek az átalános versenyekkel. Azokat megszaporiták s egész az elemi iskolákig kiterjeszték. Ez idővesztegetési költségekkel jár; néha minden gondoskodás daczára igazságtalanságra és nagyon kétségbevonható összehasonlításokra ad alkalmat. Midőn e tanítók szenvedélyesen óhajtják a sikert, és a növendékeket a versenyek számára készítik el, nem tesznek nagy szolgálatot azon növendékeknek, kiket ezen feltételek közt készítenek elő, s az osztály többi részét elhanyagolják. Ama valódi versenyek, melyek minden más versenytől fölmenthetnének bennünket: a baccalaureatusi vizsgák s az iskolákba fölvétel iránti versenyek. Én a jelen perekben semmiféle határozatot sem hozok ezen tárgy iránt, azonban örömmel fogadandom önnek, s a tanárok gyűlésének észrevételeit. Egyik osztályból a másikba átmenetei végett a lyceumokban vizsgák állíttattak fel az 1871 sept. 4-iki statútum által. Azok fontossága emlékezetbe hozatott, s újabb szabályok adattak ki az 1852. ápril 10-ki rendeletben és az 1852. augusztus 30-ki, 1855. márczius 13-iki s az 1857. augusztus 12 iki körlevelekben. Ezen vizsgák szerintem igen nagy fontossággal bírnak. Valóban arra nézve, hogy egy osztály jól taníttathassák, szükséges, hogy az összes jelenlevő növendékek képesek legyenek az előadást figyelemmel kiérni. Azon gyermekek, kik az utolsó padokat töltik be, s kik az előbbi előkészültség hiánya miatt nem értik meg többé azt, ami előttük mondatik: elvonják társaik figyelmét, elcsüggesztik a tanárt, s azt gyakran egy felügyelő működéseire szállítják le. De még fontosabb ennél az, ha a családok nem értesittetnek gyermekeik képességhiányáról, vagy rész magaviseletéről. Valamely atya, idejekorán értesittetve lemondana arról, hogy fiát a baccalaureatusig előre hajtsa; azt valamely iparágra vagy kereskedésre adná s nem meritné ki magát hasztalan áldozatokban azért, hogy egy rest tanulót tartson fen, s hogy a társadalom számára egy önhitt, tudatlan egyént készítsen elő.