Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. november (6. évfolyam, 44-47. szám)

1872-11-03 / 44. számú melléklap

1872. Buda-Pest 44-d­ik szám. Vasárnap, november 3 A BUDAPESTI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA. MEGJELENIK HETENKÉNT egyszer. Előfizetési árak: Egész évre ...................................................2 frt 40 kr. Fél évre..................................................................1 frt 20 kr. Negyed­évre .... . . ......................— 60 kr. EGTES SZÁM­ÁRA 5 kr. A magyar királyi jogakadé­­m­iák története. A vallás- és közoktatási minister a folyó tanév elején megbízta a közvetlen vezetése alatt álló jogakadémiák és joglyceumok igazgatóságait, hogy a vezetésük alatti inté­zet történetét készítsék el, hogy az ekkér begyű­lendő dolgozatokból az országgyűlés elé terjesztendő jelentésben a jogakadémiai tanügy múltjának bár rövid, de hű váz­latát adhassa. A beérkezett dolgozatok sok­kal hosszabbak, hogysem egész terjedel­mükben helyet foglalhattak volna a jelentés­ben. De minthogy többnyire kimeritők s igen sok becses történeti adatot foglalnak magukban, érdekesnek tartjuk azokat egy­másután bemutatni olvasóinknak. II. A nagy­váradi kir. jogakadémia. II. A tanrendszer. (Folytatás.) Jövőben rendes, s naponkint két órai előadá­sokra kötelezett 4 rendes tanár által a jogakadé­­miákban következő tantárgyak fognak előadatni: n. m. 1) a természeti jog és encyclopaedia, austriai büntetőjog és bűnt. perrendtartás, *­ 2) austriai polgári jog, * 2) 3) a statistika theóriája, általános európai statistika és austriai különös statistika, továbbá a Magyarország részére kihirdetett köz­­igazgatási és pénzügyi törvények, úgy nemkülön­ben a bányajog 3) végre 4) az eddigi magyar ma­gán-, váltó-és kereskedelmi jog, valamint a törvény­kezési eljárás számára *) egy-egy tanszék állíttat­ván. Az akadémiáknál eddigelé tanított politikai tudományok előadása pedig egyelőre legalább annyiban tartatik fenn az egyetemnek, a­mennyi­ben ezekre nézve rendes tanár nem fog alkalmaz­tatni. A használandó tankönyvek iránt azonban mi sem határoztatott. Az 1850. évi september hó 29-én kelt legfelsőbb elhatározás szerint, mely a cs. k. vallás- és köz­oktatási ministerium ugyanazon évi október 4 én kelt rendeletével tétetett közhírré, az összes ma ’­ E tantárgyak az egész éven k. naponta egy egy órában vóttak előadandók s azok előadásával Kudelka József bizatott meg. 2) Ebből az 1850—51. tanév kezdetén még nem tartottak előadások, de a legrövidebb időre igértetett meg alkalmas tanárnak kinevezése, még pedig ama fentar­­tással, hogy e tantárgy esetleg németül fogna előadatni, ha a pályázók közül magyarul tudó alkalmas egyén nem találtatnék. 3) E tantárgyak előadásával Turcsányi Vincze biza­tott meg. *) E tanszék Hoványi Lajosra bizatott, szabadsá­gára hagyatván egyszersmind naponta a polit. tud.-ból is egy órán át előadást tartani, ha t. i. a magyar jogot az első félévben naponta egy órai előadással befejez­hetni reméli. gyarországi jogakadémiák tárgyában következő ideiglenes intézkedések bocsáttattak ki: 1) Az újonnan szervezett akadémiák ezentúl „cs. k. jogakadémia“ nevet fognak viselni és a­mennyiben saját alapítványi tőkéik a költségek fedezésére elégségesek nem lennének, ebbeli hiá­nyaik az álladalmi kincstárból fognak pótoltatni; egyébiránt ezen költségek fedezéséhez a minden egyes nyilván vagy magántanuló által minden fél­évben fizetendő 8 pengő forintnyi tandíj is kap­csoltatott, melynek fizetésétől azonban a szegény sorsú jeles tanulók kérvény folytán felment­hetők. ( 2) Az egyetemi teljes jogi tanfolyamra határo­zott négy tanévből az akadémiákon csak kettő­nek eltöltése engedtetvén meg, a többinek elvégzése az egyetemhez utasittatott. 3) A tanév kezdete október hó 1-ére, bevégzése julius hó utóljára rendeltetett és két félévre, télire és nyárira osztatott, melyeknek végével irás- és szóbeli vizsgálatok rendeltettek, úgy azonban, hogy a mely tanulmányok az egész éven át taníttattak, azokból a vizsgálat a tanév végére maradhatott. 4) Akadémiai tantárgyakat a fentebb említet­tek rendeltettek. Ezen ideiglenes rendszer fenállott egész 1855 ig, midőn a birodalmi összes egyetemek és jogaka­démiák végleges szabályozására az Ischlben szep­tember hó 25 én kelt legfelsőbb elhatározás, mely a cs. k. vallás- és közoktatási ministerium okt. 2 án sz. a. kelt rendeletével tétetett közzé, a jogakadémiákra nézve következőképen intéz­kedett : 1) A cs. kir. jogakadémiák 3 évfolyamra ter­jesztettek ki. 2) Az azokban előadandó tantárgyak a követke­­kezők, u. m. Az I. évfolyamban. Téli félévben: A római jog történelme és insti­tutioi, austriai büntetőjog, az austriai birodalom történelme. Nyári félévben : Egyházi jog, bűnvádi eljárás, az austriai birodalom történelme. A II. évfolyamban. Téli félévben: Austriai polg. jog, nemzetgazda­ságtan. 1) Ezen tandijakból a rendes tanárok 3­00, a rend­kívüliek 50 pengő forintnyi évi átalányt kaptak, mig nem b. e. b. Eötvös József, vallás- és közoktatási m. k. minister csupán 5*fo-nak a kincstár számára leendő le­vonásával egészen a tanároknak átengedte. Jelenleg a tandíj félévenkint 8 frt 40 kr o. é. A folyamodványok azelőtt a cs. k. helytartóság , utóbb a m. kir. H. T.-hoz voltak benyújtandók, jelenleg pedig a kir. jogakadé­miai tanári testülethez intézendők, mely egy, a nm. m. k. közokt. m. által is helybenhagyott statútuma szerint a felmentést tanácsülést határozat útján adja meg, még­pedig vagy az egész tandíj, vagy ennek fele alól, de csak félévenkint. A folyamodványok minden iskolai félév első hónapjának utolsó napjáig nyújtandók be. Nyári félévben: Austriai polg. jog, magy. és erdélyi magánjog, az austriai birodalom statisti­­kája, bányajog. A III. évfolyamban. Téli félévben: Polgári perrendtartás, közigaz­gatási törvényisme. Nyári félévben peren kívüli eljárás, váltó- és kereskedelmi jog, pénzügyi tör­vényisme. 3) Előadásra vasárnap és csütörtök kivételével naponkint négy óra fordítandó. ’­ 4) A tanulók az egyes tantárgyaktól fél-, s ille­tőleg évenkint vizsgálatokat tesznek, a három év befejeztével pedig birói államvizsgálatot tartoznak letenni az austriai polg. éi büntetőjog s a perrend­tartásból. Sőt kivételesen megengedtethetik, hogy azok, kik az akadémiai tanulmányokat magán­úton végezték, közvetlenül bocsáttatnak, ezen ál­lamvizsgálat letételéhez. 5) Az akadémiai jogvégzettek azonban nem avattathatnak jogtudorokká s csak kivételesen bo­csáthatók a jogszigorlatokra, ha t. i. kimutathat­ják azt, hogy valamely egyetem jogi karánál négy 4 féléven át a dékán különös vezérlete mellett „alapos“ jogtudományi ismeretekre tettek szert.2) Egyúttal az ezen rendszer keresztül­.i.elére oc­­tóber hatodikén 15426[953. sz. ». kelt s a nagy­­váradi’jogakadémia igazgatóságához intézett mi­nister rendelet részletesen határozta meg a tanter­vet, valamint azt is, hogy mely tantárgyak melyik tanár által adassanak elő, szabadságára bízatván egyébiránt az egyes tanároknak, mely szerzőktől származó tankönyveket kívánnak használni. Ezen tanrendszer tartott 1861-ig, midőn az 1861. évi oct. hó 12 én 14409. sz. a. kibocsátott kir. ud­vari rendelet folytán az ugyanazon évi oct. hó 23-án 60285 sz. a. kelt m. kir. H. T. intézmény ismét módositá. E szerint az akadémiákban előadandó tárgyak következő tanszékekre osztattak fel: 1) Az észjog, büntető- és bányajog. ’) A tanév október elején kezdődik és július végén rekesztetik be. Az előadások a kat félév között csak úgy szakíthatók meg, hogy minden félév legalább 4 ’1. hónapig tartson, az évközbeni szünnapok pedig ösz­­szesen véve 4 hetet meg ne haladjanak. A leczkerend név szerint következőkép állapíttatott meg : u. m. Az első évfoly. téli felében töm. f. 10 ór.­n át, austr. bünt. jog. és német nyelv 5 — 5 órán át; a nyári fél év­ben egyházi jog 10, büntető per és német nyelv 5—5 órán át. A második évfolyam téli felében, austriai jog 10 órán, austriai statistika és magy. magánjog 5—5 órán át; a nyári felében austriai jog és bányajog 5—5 órán, nemzetgazdaságtan 10 órán át. A harmadik évfolyam téli felében perrendtartás és pénzügyi törvények 10 — 10 ; nyári félévben váltó- és kereskedelmi jog és peren kívüli eljárás 5—5 órán, közigazgatási törvényisme 10 órán át volt előadandó. 2) E pont, mely még mai napig fennáll, sajátszerű­ világításba helyezi a jogakadémiákat, mert épen felső helyről származó azon enunciatiót foglalja magában, hogy a jogakadémiákon nem lehet magának, már szer­vezetüknél fogva, alapos kiképeztetést a jog- és állam­­tudományokban szerezni.

Next