Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. november (6. évfolyam, 44-47. szám)

1872-11-03 / 44. számú melléklap

2) A római és egyházi jog. 3) A magyar magán és közjog és közigazgatási szabályok. 4) A politikai tudományok és pénzügytan, váltó- és kereskedelmi jog. 5) Magyar történelem és statistika. 6) Az osztrák magánjog és polg. törvénykezési eljárás számára. A tanterv pedig ekkér állapíttatott meg : Első évfolyam. I. félév. Jog- és államtudományi encyclopaedia és észjog hetenkint 10 órán át Magyar történelem » 10 „ , II. félév. Római jog hetenkint 10 órán át Statistika, különös tekintettel az európaira » 10 „ » Második évfolyam. I. félév. Egyházi jog hetenkint 10 órán át Politikai tudományok (alkotm. polit. rendész. nemzetg.) II. félév. Magyar magánjog hetenkint 10 órán át Büntetőjog és eljárás „ 5 „ „ Bányajog „ 5 „ „ Harmadik évfolyam. I. félév. Osztrák magánjog hetenkint 10 órán át Magy. közjog és közigazgatás „ 10 „ át II. félév. Polgári törvénykezési eljárás hetenkint 10 órán át Váltó és kereskedelmi jog „ 5 „ át Pénzügyi törvények „ 5 „ át Végre az 1867. September 16 án kelt 803. sz. a. rendelet a tanrendszeren a jelen napig is érvényben álló módositását áttett,melyek röviden a következőkben állanak, u. m. a tantárgyak az egyes tanszékek között némileg új csoportosítás szerint osztattak fel; a leczkerend pedig imigy állapíttatott meg. Első évfolyam. I. félév. Jog és államtudományi encyclopaedia és észjog hetenkint 5 órán át Magyar állam és jogtörténelem „ 8 „ „ Római jog „ 6 „ „ II. félév. Jog- és államtudományi encyclopaedia és észjog hetenkint 5 órán át Magyar közjog „ 7 „ „ Római jog „ 6 „ „ Második évfolyam. I. félév. Magyar magánjog hetenkint 5 órán át Büntető jog és eljárás „ 5 „ „ Egyházi jog „ 4 „ „ Alkotmányi s igazg. politika „ 4 „ „ II. félév. Magyar magánjog hetenkint 4 órán át. Büntető jog és eljárás „ 4 „ „ Egyházi jog „ 4 „ „ Nemzetgazdaság és pénzügytan „ 8 „ „ io 346 Harmadik évfolyam. I. félév. Polgári törvénykezési eljárás hetenkint 5 órán át Austriai polgári jog „ 5 „ „ Európai államok statistikája „ 4 , „ Pénzügyi törvényisme „ 3 „ „ Váltó- és kereskedelmi jog „ 4 „ * II. félév. Polgári törvékezési eljárás hetenkint 4 órán át Austriai polgári jog , 5 „ „ Austriai-magyar birodalom statistikája „ 4 „ „ Közigazgatási törvényisme „ 3 „ „ Bányajog » 3 „ „ A használandó tankönyvek most az illető tanárok szabad választására bízattak és csak a reczke rend terjesztendő fel a tanórák pontos megjelölésével minden félév elején a nm. közokt.thoz, annak 1870. oct. hó 29-én 22480. sz. a. kelt magas rendelete folytán. A tantárgyakhoz járultak mint rendkívüli tárgyak az 1870/1. tanévtől kezdve : a törvényszéki orvostan, ’) mely hetenkint 2 órán, s az 1872. évi január hótól kezdve a katonai tudományok, * 2) melyek hetenkint 25 órán át adatnak elő. Jegyzet: Már csak történelmi érdekkel bir, miszerint a nagyváradi kir. akadémia tanácsa az 1818. évi márczius hó 23-án fölvett jegyzőkönyv tanúsága szerint a státusélet valamint egyéb, úgy a nevelési és tudományi ágazatában is fölmerült s leendő javítás és átalakulás tekintetéből hazafias kötelességének ismerte az akadémiák rendezése körüli nézeteinek alapvonalait az országgyűlés elejébe annak idejében s illető helyeni méltánylás eszközlése végett alázatos kérelemképen fölterjeszteni következő pontokban: 1) Az akadémiák a kor kivonatához képest czélszerűen elrendeztek vén, az országgyűlésen képviseleti joggal ruháztassanak föl. 2. Az iskolai kormányzók a tanulmányi pályán érdemeket szerzett és egyébbel el nem foglalt egyének , főleg tanárokból választássanak és állásukhoz mért illendő fizetéssel ellátva az akadémiák székhelyein lakjanak. 3) Akadémiai tanárokat főleg olyanok hivassanak meg, kik a tudományosság hírét maguknak irodalmi téren is kiríván, gyakorlati tanképességüket már különben is előzőleg bebizonyították. 4) A tanárok úgy láttassanak el, hogy egész életidejüket a tudományoknak szentelhetvén, élelmi gondokkal küzdeni avagy a tudományok elhanyagolásával más mellékes keresetmódokhoz folyamodni ne kényteleníttessenek 5) A tanárok 20 évnél tovább szolgálni ne köteleztessenek, hanem azon túl vagy más hivatalokra előléptettessenek, vagy egész fizetéssel nyugdíjaztassanak. 6) Legyen tökéletes tanítási és tanulási szabadság. 7) Az előbbrehaladt tudományosság és kifejlettebb alkotmányos élet igényeinek megfelelő tanszékek állíttassanak. 8) Könyvtárak és múzeumok, mint a tudományosság és közoktatás mellőzhetlen segédeszközei állíttassanak, valamint 9) testgyakorlati intézetek is. Végre 10-szer az évenkénti próbatételek szüntessenek meg. A tanítási nyelv kezdetben az ország akkori diplomatikai nyelvének megfelelőleg a latin volt, csak rövid ideig volt (2. József császár alatt) meghagyva, hogy németül tartsák a tanárok előadásaikat s hogy csak németül értő tanárok alkalmaztassanak 3), de már 1790-ben visszaállíttat *) A nm. m. k. köztkb 1870. febr. 17-én 2779. sz. a. rendeletével. 2) A honvédelmi m. k.min. 1871. okt. 4-én 30,134 és a közokt. m. nov. 6 án 24660. sz. a rendeletével. 3) Így 1787. évi jan. 24-én 639. sz. a. bocsáttatott ki egy germanizáló udvari rendelet, mely szerint van a latin nyelv mint az ország hivatalos nyelve, *), eme kényszer is elesett s ez évtől kezdve egész 1848 ig, mely évben minden tantárgy magyar nyelven adatott elő 2) habár már 1845 ben kizárólagos hivatalos nyelvül rendeltetett el. 3) Az 50 es években nehány tantárgyat, jelesen a nemzetgazdaságtant, osztrák történelmet és egyházi jogot ismét német nyelven kellett előadni,amíg 1861 től kezdve újból a magyar nyelv jutott általános érvényre. A tanulók felvételére nézve megjegyzendő : A jogi fakultásba senki sem vétethetett fel, ha csak előbb a bölcsészeti tanfolyamot szabályszerüleg el nem végezte 4), mely szabályt későbben kibocsátott helytartótanácsi rendeletek ismételve megerősítették. 5) Azon bölcsészeti és jogtanulókra nézve, kik már egy két évet az egyetemen töltöttek s azután valamely kir. akadémiára a jogi facultásba átlépni kívánnának, hol más tanrendszer divatozik, az 1789. évi február 14 én 39,312. sz. a. kelt H. R. azt határozta, hogy ezen minden körülmények között felsőbb engedélyt igénylő átlépés nem engedtetik meg a tanév folyama alatt és különben is csak azon föltét alatt, hogy azok az akadémiai leczkerendhez képest még hiányzó tanulmányaikat magánúton pótolván, azokból teendő nyilvános vizsgálatnak magukat alávetni tartoznak, minek folytán oly bizonyítványt kapnak, mintha csak mindjárt eleintén az akadémiánál kezdték volna meg tanulmányaikat. 6) a német nyelv minden gymnasiumban és paedagogiai intézetben az 1787ig. tanévtől kezdve okvetlenül behozandó volt; továbbá ugyanazon évi julius 12-én a felsőbb tanintézetekre nézve is. ’) Az 1790. évi febr. 19-én 6330. sz. a. kelt H. E.-tel, az ugyanazon évi ápril 20 án 13027. sz. a kelt H. R. szerint pedig egyelőre csak a tiszti írásmód volt még német nyelven előadandó, de már az ugyanazon évi június 25 én 17808. sz. alatt kelt H. R. ezt is újból latin nyelven rendelte előadatni. 2) Ezt maga a tanári kar nyilvánítá szükségesnek egy 1848. május havában a magyar kir. közoktatási ministeriumhoz tett hazafias felterjesztésében, melyért a ministerium junius 17-án 1694. sz. a. kelt leiratával elismerését nyilvánitá. 3) Az 1845. január 14 én 2283. sz. a. kelt H. R. Egyébiránt már az 1844. évben elrendeltetett, hogy a hazai jog, tiszti írásmód, váltójog, statistika s a politikai tudományok a jövő tanévtől kezdve azonnal magyar nyelven, a büntető és bányajog az e tárgyú törvényjavaslatok elkészültével, a többi tantárgyak pedig egyelőre még latin nyelven adassanak elő. *) Ratio Educationis 185. §-sa. 5) Többek között az 1824. évi martius 2-án 5916. sz. a. és az 1829. évi deczember 23 án 33529. sz. a. kelt H. R-tek., melyek közül az utóbbi egyszersmind azt is határozza, hogy a 2. j. tanfolyamba csak azok vehetők fel, kik az első tanfolyamban minden tantárgyból legalább első osztályt nyertek, a kik pedig 2 ízben másod osztályt nyertek, az intézetből egyszerűen kizárandók. 6) Ugyancsak ide tartozik az 1817. évi oktober hó 21 én 30995. sz. a. kelt H. T. R. is, melynek értelmében : 1) a püspöki lyceumok tanulói (ideértve a papnövendékeket is) úgy az egyetemen, mint a kir. akadémiáknál a jogi tanfolyam hallgatására újabb vizsgálat nélkül bocsátandók; akik a püspöki lyceum v. seminariumokban már egy vagy 2 évet végeztek, erről való bizonyítványaik alapján az egyetem bölcsészeti karánál a 3. évfolyamba felvehetők; 3) kik akadémiák v. nyilv. lyceumokban (u. m. az egri, szegedi, szombathelyiben) a bölcsészeti tanfolyam elvégzése után egy vagy két jogi tanfolyamot is hallgattak, az egyetemnél csak az utolsó bölcsészeti tanfolyam ismétlése után vehetők fel mint másod v. harmad évi joghallgatók; 4) kik valamely szerzetben v. magántanintézetbekn végezték a bölcsészeti tudományokat, kivétel nélkül előbb a bölcsészeti tanfolyam nyilvános hallgatására utasítandók és csak ennek sikeres befejezése után vehetők be úgy az egyetemen mint az akadémiákon a jogi tanfolyamba. Szintúgy az 1818. évi julius 21-én 18691. sz. a. H T. R., melynek értelmében protestáns tanintézetek-