Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. november (6. évfolyam, 44-47. szám)
1872-11-03 / 44. számú melléklap
■ * Az 1849. évi „Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich“ szerint a bölcsészeti tanfolyam mindenütt a főgymnasiumokba olvasztatván be, a nagyváradi és k. kirminiszteri biztos 1850-ik évi october hó 8-án 6643. bz. a. kelt leirata szerint az 1850. tanévre a jogakadémiába leendő felvétel végett jelentkezőt unióktól nem kivántatott egyéb, mint annak kimutatása, hogy az eddigi törvényes idő alatt meghaladott előkészületi tanulmányokban elégséges előmenetelt tettek ; de már az 1852 tanévtől kezdve csak azok vétethettek fel, kik a főgymnasium szabályszerű bevégzésén kívül az érettségi vizsgálatot is sikeresen kiállották, mi még jelenleg is szabály. ’) Amrz itt-ott lábra kapott visszaélés ellen pedig, mely szerint gyakran a gymnasiumi 7 osztályt végzett, vagy az érettségi vizsgálat alkalmával megbukott ifjak mint rendkivül tanulók íratták be magukat a jogakadémiába s aztán egy év leteltével az érettségi vizsgálatra jelentkeztek, utólag pedig ezen évnek a jogi tanfolyamukba leendő beszámítását kérték, minek folytán tulajdonkép egy év átugrásával jutottak a felső szakpályára, mi csak a nemzeti közművelődés hátrányára válik, mivel az illetők a dolog természetéhez képest sem az érettségi, sem a jogi vizsgálatra kellő alapossággal nem készülhetnek. — elrendeltetett, hogy azon gymnasiumi tanulók,kik a gymnasiumi tanfolyamot még be nem fejezték, e tanintézettől közvetlenül jogakadémiai v. lyceumi hallgatóknak semmi cím alatt föl ne vétessenek, a mennyiben pedig egyes rendkívüli esetekben méltányosnak mutatkoznék e szabály alól kivételt tenni, eziránt a ministeriumhoz kell folyamodni.) Az egyetemről valamely jogakadémiára átlépett tanulók, az utóbbi tanintézetbe csak a szabályszerű távozási bizonyítvány mellett vehetők fel * 2 * 2 3) és csak felsőbb helyen kieszközlendő engedély alapján, valamint az ezen engedélyben előírt vizsgálatok pótlásának feltétele alatt. 4) Ugyanez áll a más jogakadémiáról jövő tanulókra nézve is. 3) Ha pedig az akadémiától netán ből jövő tanulók, kik az egyetemnél a jogi (v. orvosi) karba felvétetni óhajtanak, bizonyítványokat tartoznak hozni, hogy a gramatikai, humaniorai és bölcsészeti tanfolyamot összevonás s kihagyás nélkül,ugy a mint előírva van, hallgatták, mely esetben utóbbi vizsgálat nélkül a bölcsészeti tanfolyam 3. évébe, ennek sikeres elvégzése után pedig a jogi (v. orvosi) karba fölvétetnek, mig ellenkező esetben előbb még az elmulasztottak pótlására s csak azután a bölcsészeti tanfolyam 3. évébe vétethetnek fel. ») Csak az a sajátszerv, hogy az utóbbi években divatba jöttek oly érettségi bizonyítványok is, melyekben speciális engedély alapján az illető tanuló egy vagy több vizsgálati tantárgytól fölmentetvén, egyszermind megjegyeztetett, hogy bizonyítványa csupán a jogi tanfolyamba leendő bocsáttatására jogosítja, mi kétszeresen káros hatással bír, mert világos, hogy okkal móddal a tantárgyakból valamit lealkudni lehet; másodszor egyenesen kimondatik, hogy a jogi pályára készülőknél az általánosan követelt akadémiai előkészültségnél kevesebbel is be lehet érni. 2) A vallás- és közoktatási m. k. ministerium 1868. évi sept. hó 9-én 14455. sz. alatt kelt rendeletével, melynek üdvös intézkedése kétséget nem szenved.Csakhogy az utóbbi években visszaélőleg némelyek különféle ürügy alatt maguknak kieszközölték, hogy a jogi tanfolyamot a törvény szabta 3 évnél rövidebb idő alatt végezhessék, mi ép oly lankasztólag hat a rendes jogtanulókra mint az érettségi vizsgálat kijátszása a gymnasiumi rendes tanulókra. 3) Az 1864. évi ápril 11-én 28429. sz. a. kelt H. R. értelmében. 4) Az 1864. évi május hó 2-án 34233. sz. a. kelt H. R. értelmében. 5) Mindezeknek tandíjfizetési kötelezettsége iránt az 1864. évi mártius 24-én 22686. sz. a. kelt H. R. intézkedik, lkik már más intézeteknél, illetőleg egyetemnél egy évet hallgattak és a második évre megváló ifjak egy vagy több jogi tantárgyba még nem állották volna ki a köteles vizsgálatokat, vagy azoknál megbuktak, ezen körülmény is a távozási bizonyítványban megjegyzendő. ..) Minden félév végén tartatnak nyilvános vizsgálatok, úgy azonban, hogy az egész éven át előadatni szokott tantárgyakból csak az iskolaév végén kell vizsgálatot tenni. Senki sem bocsátható pedig az általa később hallgatott tantárgyakból vizsgálatra, ha az azokat megelőzött valamennyi tantárgyból az előírt vizsgálatot még ki nem állotta, mely szabály alól csak az egyetemből átjött egy éves önkéntes tanulókra (katonai szolgálatuk tartama alatt) és a különös ministeri engedélyt nyert egyénekre nézve létetik kivétel 50.) amennyiben ezek sorrenden kivül is megvizsgálhatók. A nem rendes időben letett vizsgálatokért vizsgálati díj is fizetendő, mégpedig félévi tantárgyak után 4, egész évi tantárgyak után 8 o. é. forint. 2) A harmadéves jogtanulókra nézve az évi vizsgálatok már július hó 19-én fejeztetnek be, hogy az illető tanulók, amennyiben egész jogi tanfolyamuk alatt különös szorgalmat, az akadémiai törvényeknek megfelelő magaviseletét és a tanulmányokban általában, vagy legalább is nagyobb részben jeles előmenetelt tanúsítottak, még július hóban vethessék magukat alá a kötelező bírói államvizsgálatnak. 4) A letett akadémiai vizsgálatokról a tanulók az 50-es évekig egy féléven kiállított latin szövegű összbizonyítványt, attól fogva az 1875. tanév vevagy eltöltött két év, vagy netán 5 félév után a 6-ra a jogakadémiára mint nyilvános tanulók átlépnek, csak az akadémiai leczkerendhez képest még hiányzó vizsgálatokért járó díjak fizetésére kötelezték, mivel a tandíjt a lefolyt időre már az egyetemnél lefizették ; kik pedig már valamely nyilvános joggal felruházott jogi tanintézetnél egy évet, vagy többet vagy kevesebbet töltöttek és mint magántanulók valamely kir. akadémiánál a vizsgálatoknak időhöz nem kötött rendben leendő letételére bocsáttatnak, az egész 3 évi tandíjt tartoznak lefizetni, beszámítván mindazonáltal a már másutt kitöltött és a tandíjjal megváltott időt, s kik semmi beszámítható idővel nem bírnak, mindig az egész 3 évi tandíj fizetésére kötelezték, bármely rövid idő alatt tennék is le a vizsgálatokat. 2) Nem magyarországi egyetemekből jövő , csupán Magyarországra vonatkozó tantárgyakból teendő pótvizsgálatokra bocsátott tanulók csak az ezekért járó vizsgálati díjakat fizették; végre a kik minden jogi tanfolyam nélkül, felsőbb engedély alapján a bírói államvizsgálat tárgyaihoz nem tartozó tantárgyakból teendő vizsgálatokra bocsáttatnak s ezek letétele után közvetlenül a birói államvizsgálatra, két évi tandijt fizetnek..) A közoktatási ministerium 1869. évi 22344. sz. a. kelt és az 1870. évi november hó 6-án 24844. sz. alatti rendeletei folytán. 2) A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerium 1871. évi junius hó 1-én 11238. sz. a. kelt rendelete folytán. 3.) Az 1863. évi junius 11-én 41938. sz. a. kelt H. R. értelmében. A vizsgálatoknál való elnökösködés iránt pedig a vallás- és közoktatási ministerium 1870. évi márczius 27 én 24327. sz. a. kelt rendelete intézkedik, melynek értelmében az elnökösködés rendszerint az igazgatót illeti, a rendes vizsgálatoknál pedig ott, hol ő nem lehet, valamelyik tanár, ki egyszersmind elnök, a márczius és október hónapokban tartatni szokott pót- és ismétlő vizsgálatokon. *.) A vkom 1868. évi május hó 27-én 5842. sz. a. kelt rendelete értelmében. A nagyváradi kir. birói államvizsgálati bizottmány az 1855. évi szervezés alkalmával állíttatott fel, 1860-ban tettleg megszűnt és 1862- dik évben a junius 25-én 35336. sz. a. kelt H. R.-tel, mind a tanügy, mind a pályavégzett akadémiai ifjúság érdekében újból megalakittatott. Az 1862. évi august. - én 46268. sz. a. kelt H. R. szerint jogtudor szigorlatok hiányában, úgy az államhivatalnokoknál, mint az ügyvédjelölteknél a birói és államtudományi államvizsgálatok letétele múlhatatlanul megkivántatik s a kb. ítélő tábla is kellőkép utasittatott, hogy jogtudori szigorlatok hiányában az ügyvédi vizsgálathozi engedélyek megadásánál az említett vizsgálatokat föltétlenül megkívánja. Idéig minden egyes tantárgyról szintén latin szövegű külön bizonyítványokat kaptak, a jelen 1878/2. tanév kezdetétől fogva pedig a nagyváradi kir. jogakadémia tanári testületének fölterjesztése folytán egy az összes jogi tanfolyamot magában foglaló s a jogakadémiai viszonyokhoz alkalmazott magyar szövegű leczkekönyvet nyernek. l) Az osztályzatok az erkölcsi magaviseletből : példás, jó, törvényszerű, nem törvényszerű; a szorgalmat illetőleg: ernyedetlen, kellő, csekély, semmi; a tanulmányokból: kitűnő, jeles, elsőrendű, másodrendű, különös megemlítésével azon körülménynek is, vájjon a vizsgálat ismételt, pótolt, elmulasztott, vagy hogy a tanuló a vizsgálatra nem bocsáttatott. 2) Azonkívül minden pályavégzett jogakadémiai táruló kap egy, az egyetemihez hasonló latin szövegű végbizonyítványt (absolutorium), melyben minden tantárgybeli vizsgálati eredménye s az akadémiai magaviselete foglaltatik, mely nélkül a birói államvizsgálatra nem bocsáttathatik. Végül még egy pont kiemelendő a tanrendszerről szóló fejezetben, t. i. a magántanulhatás intézménye. Kezdetben csak kivételkép az egyetemtől átjött tanulóknak engedtetett meg a magántanulás, mégpedg az akadémiai tanrendszerhez képest még hiányzó tanulmányaikra nézve és rendesen a többi tanulókkal együtt vizsgáltattak meg), utóbb lassankint az egész akadémiai tanfolyamra is kiterjesztetett s ekkép az 1855. szervezés alkalmával is meghagyatott. A 60-as évek óta egyre növekedvén a magántanulást kérők száma, a vallás- és közoktatásügyi ministerium a tanügy érdekében indíttatva érze magát közrendeletileg meghagyni, hogy a magántanulók kellő szigorral vizsgáltassanak meg , és kötelességükké tette a magántanulóknak, hogy magukat az engedély vételétől számítandó 15 nap alatt az illető akadémia igazgatóságánál beíratni tartoznak, minthogy különben engedélyük megszűntnek fog tekintetni. *) Végre, hogy „a tanulási szabadság elvénél fogva“ mindenki saját belátása szerint szabadon választhassa azon módokat és eszközöket, melyek a gyakorlati életpályához szükségelt ismeretek megszerzésére egyéni viszonyainak leginkább megfelelnek, a magántanulás az 1870. évi december hó 23 án 28,532. sz. a. kelt ministeri rendelettel úgyszólván teljesen szabaddá tétetett, a mennyiben arra azontúl tanhatósági engedély sem kivántatott, 7) kivévén azon esetet, midőn valamely nyilvános *). A vkom 1871. május 2-én 10444. sz. a. k. rendelete értelmében; a magántanulók azonban egy félivenkiállított, szintén magyar szövegű összbizonyitványt kapnak. 2) A vallás- és közoktatási ministerium 1869. évi mart. hó 6-án 22,344. sz. a. kelt rendelete értelmében. 3) Így az 1789. évi febr. 14-én 3932. sz. a. és october 21-dikén 39.967. szám alatt kelt helytartótanácsi rendeletek értelmében. De már a „Ratio Educationis“ 232. §-a is tesz említést a magántanulásról. 4) Az 1825. évi mart. 22-én 6518. sz. a. kelt H. R. értelmében. 5) Az 1868. évi martius hó 10-én 2943 sz. a. kelt rendelettel. *) Az 1868. évi decz. hó 31-én 23.192. sz. a. kelt rendelettel. 2) Eme szabályrendelet lényeges pontjai a következők : 1. §. magántanulásnak csak olajjogtanodáknál lehet helye, melyek tanfolyamainak bevégzése által a tanuló jogi szigorlatok letételére közvetlenül nem képesíttetik. Ezeknél a magántanulásra külön tanhatósági engedély nem szükséges. 2. §. Mindazáltal a kellő sikerrel letett érettségi vizsgálatról szóló bizonyítvány felmutatandó. 3. §. A vizsgálatok csak az illető egy tanfolyam bevégzésére kitűzött idő elteltével tehetők le. 347