Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. november (6. évfolyam, 44-47. szám)

1872-11-03 / 44. számú melléklap

■ * Az 1849. évi „Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich“ sze­rint a bölcsészeti tanfolyam mindenütt a főgymna­siumokba olvasztatván be, a nagyváradi és k. kir­­miniszteri biztos 1850-ik évi october hó 8-án 6643. bz. a. kelt leirata szerint az 185­0­­. tanévre a jog­­akadémiába leendő felvétel végett jelentkezőt unióktól nem kivántatott egyéb, mint annak ki­mutatása, hogy az eddigi törvényes idő alatt meg­haladott előkészületi tanulmányokban elégséges előmenetelt tettek ; de már az 185­2 tanévtől kezdve csak azok vétethettek fel, kik a főgymna­­sium szabályszerű bevégzésén kívül az érettségi vizsgálatot is sikeresen kiállották, mi még jelen­leg is szabály. ’) Amrz itt-ott lábra kapott visszaélés ellen pedig, mely szerint gyakran a gymnasiumi 7 osztályt végzett, vagy az érettségi vizsgálat alkalmával megbukott ifjak mint rendkivül tanulók íratták be magukat a jogakadém­iába s aztán egy év letelté­vel az éret­tségi vizsgálatra jelentkeztek, utólag pedig ezen évnek a jogi tanfolyamukba leendő beszámítását kérték, minek folytán tulajdonkép egy év átugrásával jutottak a felső szakpályára, mi csak a nemzeti közművelődés hátrányára válik, mivel az illetők a dolog természetéhez képest sem az érettségi, sem a jogi vizsgálatra kellő alapos­sággal nem készülhetnek. — elrendeltetett, hogy azon gymnasiumi tanulók,kik a gymnasiumi tanfo­lyamot még be nem fejezték, e tanintézettől köz­vetlenül jogakadémiai v. lyceumi hallgatóknak semmi cím­ alatt föl ne vétessenek, a mennyiben pedig egyes rendkívüli esetekben méltányosnak mutatkoznék e szabály alól kivételt tenni, eziránt a ministeriumhoz kell folyamodni.­­) Az egyetemről valamely jogakadémiára átlépett tanulók, az utóbbi tanintézetbe csak a szabály­szerű távozási bizonyítvány mellett vehetők fel * 2 * 2 3) és csak felsőbb helyen kieszközlendő engedély alapján, valamint az ezen engedélyben előírt vizs­gálatok pótlásának feltétele alatt. 4) Ugyanez áll a más jogakadémiáról jövő tanu­lókra nézve is. 3) Ha pedig az akadémiától netán ből jö­vő tanulók, kik az egyetemnél a jogi (v. orvosi) karba felvétetni óhajtanak, bizonyítványokat tartoz­nak hozni, hogy a gramatikai, humaniorai és bölcsészeti tanfolyamot összevonás s kihagyás nélkül,ugy a mint elő­írva van, hallgatták, mely esetben utóbbi vizsgálat nél­kül a bölcsészeti tanfolyam 3. évébe, ennek sikeres elvégzése után pedig a jogi (v. orvosi) karba fölvétet­nek, mig ellenkező esetben előbb még az elmulasztot­tak pótlására s csak azután a bölcsészeti tanfolyam 3. évébe vétethetnek fel. ») Csak az a sajátszerv, hogy az utóbbi években divatba jöttek oly érettségi bizonyítványok is, melyek­ben speciális engedély alapján az illető tanuló egy vagy több vizsgálati tantárgytól fölmentetvén, egyszer­­mind megjegyeztetett, hogy bizonyítványa csupán a jo­gi tanfolyamba leendő bocsáttatására jogosítja, mi kétsze­resen káros hatással bír, mert világos, hogy okkal mód­dal a tantárgyakból valamit lealkudni lehet; másodszor egyenesen kimondatik, hogy a jogi pályára készülőknél az általánosan követelt akadémiai előkészültségnél keve­sebbel is be lehet érni. 2) A vallás- és közoktatási m. k. ministerium 1868. évi sept. hó 9-én 14455. sz. alatt kelt rendeletével, melynek üdvös intézkedése kétséget nem szenved.Csak­­hogy az utóbbi években visszaélőleg némelyek különféle ürügy alatt maguknak kieszközölték, hogy a jogi tanfolyamot a törvény szabta 3 évnél rövidebb idő alatt végezhessék, mi ép oly lankasztólag hat a rendes jogtanulókra mint az érettségi vizsgálat kijátszása a gymnasiumi rendes tanulókra. 3) Az 1864. évi ápril 11-én 28429. sz. a. kelt H. R. értelmében. 4) Az 1864. évi május hó 2-án 34233. sz. a. kelt H. R. értelmében. 5) Mindezeknek tandíjfizetési kötelezettsége iránt az 1864. évi mártius 24-én 22686. sz. a. kelt H. R. intézkedik, l­­kik már más intézeteknél, illetőleg egyetemnél egy évet hallgattak és a második évre megváló ifjak egy vagy több jogi tantárgyba még nem állották volna ki a köteles vizsgálato­kat, vagy azoknál megbuktak, ezen körülmény is a távozási bizonyítványban megjegyzendő. ..) Minden félév végén tartatnak nyilvános vizsgá­latok, úgy azonban, hogy az egész éven át előa­datni szokott tantárgyakból csak az iskolaév vé­gén kell vizsgálatot tenni. Senki sem bocsátható pedig az általa később hallgatott tantárgyakból vizsgálatra, ha az azokat megelőzött valamennyi tantárgyból az előírt vizsgálatot még ki nem állotta, mely szabály alól csak az egyetemből átjött egy éves önkéntes tanulókra (katonai szolgálatuk tartama alatt) és a különös ministeri engedélyt nyert egyé­nekre nézve létetik kivétel 50.) a­mennyiben ezek sorrenden kivül is megvizsgálhatók. A nem rendes időben letett vizsgálatokért vizsgálati díj is fize­tendő, még­pedig félévi tantárgyak után 4, egész évi tantárgyak után 8 o. é. forint. 2) A harmadéves jogtanulókra nézve az évi vizs­gálatok már július hó 19-én fejeztetnek be, hogy az illető tanulók, a­mennyiben egész jogi tanfo­lyamuk alatt különös szorgalmat, az akadémiai törvényeknek megfelelő magaviseletét és a tanul­mányokban általában, vagy legalább is nagyobb részben jeles előmenetelt tanúsítottak, még július hóban vethessék magukat alá a kötelező bírói ál­lamvizsgálatnak. 4) A letett akadémiai vizsgálatokról a tanulók az 50-es évekig egy féléven kiállított latin szövegű összbizonyítványt, attól fogva az 187­5­­. tanév ve­vagy eltöltött két é­v, vagy netán 5 félév után a 6-ra a jogakadémiára mint nyilvános tanulók átlépnek, csak az akadémiai leczkerendhez képest még hiányzó vizs­gálatokért járó díjak fizetésére kötelezték, mivel a tan­­díjt a lefolyt időre már az egyetemnél lefizették ; kik pedig már valamely nyilvános joggal felruházott jogi tanintézetnél egy évet, vagy többet vagy kevesebbet töltöttek és mint magántanulók valamely kir. akadé­miánál a vizsgálatoknak időhöz nem kötött rendben leendő letételére bocsáttatnak, az egész 3 évi tandíjt tartoznak lefizetni, beszámítván mindazonáltal a már másutt kitöltött és a tandíjjal megváltott időt, s kik semmi beszámítható idővel nem bírnak, mindig az egész 3 évi tandíj fizetésére kötelezték, bármely rövid idő alatt tennék is le a vizsgálatokat. 2) Nem magyar­­országi egyetemekből jövő , csupán Magyarországra vonatkozó tantárgyakból teendő pótvizsgálatokra bo­csátott tanulók csak az ezekért járó vizsgálati díjakat fizették; végre a­ kik minden jogi tanfolyam nélkül, felsőbb engedély alapján a bírói államvizsgálat tár­gyaihoz nem tartozó tantárgyakból teendő vizsgála­tokra bocsáttatnak s ezek letétele után közvetlenül a birói államvizsgálatra, két évi tandijt fizetnek.­­.) A közoktatási ministerium 1869. évi 22344. sz. a. kelt és az 1870. évi november hó 6-án 24844. sz. alatti rendeletei folytán. 2) A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerium 1871. évi junius hó 1-én 11238. sz. a. kelt rendelete folytán. 3.) Az 1863. évi junius 11-én 41938. sz. a. kelt H. R. értelmében. A vizsgálatoknál való elnökösködés iránt pedig a vallás- és közoktatási ministerium 1870. évi márczius 27 én 24327. sz. a. kelt rendelete intéz­kedik, melynek értelmében az elnökösködés rendsze­rint az igazgatót illeti, a rendes vizsgálatoknál pedig ott, hol ő nem lehet, valamelyik tanár, ki egyszers­mind elnök, a márczius és október hónapokban tartatni szokott pót- és ismétlő vizsgálatokon. *.) A vkom 1868. évi május hó 27-én 5842. sz. a. kelt rendelete értelmében. A nagyváradi kir. birói állam­vizsgálati bizottmány az 1855. évi szervezés alkalmá­val állíttatott fel, 1860-ban tettleg megszűnt és 1862- dik évben a junius 25-én 35336. sz. a. kelt H. R.-tel, mind a tanügy, mind a pályavégzett akadémiai ifjúság érdekében újból megalakittatott. Az 1862. évi august. - én 46268. sz. a. kelt H. R. szerint jogtudor­ szigor­latok hiányában, úgy az államhivatalnokoknál, mint az ügyvédjelölteknél a birói és államtudományi állam­vizsgálatok letétele múlhatatlanul megkivántatik s a kb­. ítélő tábla is kellőkép utasittatott, hogy jogtudori szigorlatok hiányában az ügyvédi vizsgálathozi engedé­lyek megadásánál az említett vizsgálatokat föltétlenül megkívánja. Idéig minden egyes tantárgyról szintén latin szö­vegű külön bizonyítványokat kaptak, a jelen 1878/2. tanév kezdetétől fogva pedig a nagyvá­radi kir. jogakadémia tanári testületének fölter­jesztése folytán egy az összes jogi tanfolyamot magában foglaló s a jogakadémiai viszonyokhoz alkalmazott magyar szövegű leczkekönyvet nyer­nek. l) Az osztályzatok az erkölcsi magavise­letből : példás, jó, törvényszerű, nem törvény­szerű; a szorgalmat illetőleg: ernyedetlen, kellő, csekély, semmi; a tanulmányokból: kitűnő, jeles, elsőrendű, másodrendű, különös megemlítésével azon körülménynek is, vájjon a vizsgálat ismé­telt, pótolt, elmulasztott, vagy hogy a tanuló a vizs­gálatra nem bocsáttatott. 2) Azonkívül minden pályavégzett jogakadémiai táruló kap egy, az egyetemihez hasonló latin szövegű végbizonyítványt (absolutorium), melyben minden tantárgybeli vizsgálati eredménye s az akadémiai magaviselete foglaltatik,­­ mely nélkül a birói államvizsgálatra nem bocsáttathatik. Végül még egy pont kiemelendő a tanrendszer­ről szóló fejezetben, t. i. a magántanulhatás intéz­ménye. Kezdetben csak kivételkép az egyetemtől átjött tanulóknak engedtetett meg a magántanulás, még­ped­g az akadémiai tanrendszerhez képest még hiányzó tanulmányaikra nézve é­­s rendesen a többi tanulókkal együtt vizsgáltattak meg­­), utóbb lassankint az egész akadémiai tanfolyamra is kiterjesztetett s ekkép az 1855. szervezés al­kalmával is meghagyatott. A 60-as évek óta egyre növekedvén a magán­tanulást kérők száma, a vallás- és közoktatásügyi ministerium a tanügy érdekében indíttatva érze magát közrendeletileg meghagyni, hogy a magán­tanulók kellő szigorral vizsgáltassanak meg ,­ és kötelességükké tette a magántanulóknak, hogy magukat az engedély vételétől számítandó 15 nap alatt az illető akadémia igazgatóságánál beíratni tartoznak, minthogy különben engedélyük meg­szűntnek fog tekintetni. *) Végre, hogy „a tanulási szabadság elvénél fog­va“ mindenki saját belátása szerint szabadon vá­laszthassa azon módokat és eszközöket, melyek a gyakorlati életpályához szükségelt ismeretek meg­szerzésére egyéni viszonyainak leginkább megfe­lelnek, a magántanulás az 1870. évi december hó 23 án 28,532. sz. a. kelt ministeri rendelettel úgy­szólván teljesen szabaddá tétetett, a mennyiben arra azontúl tanhatósági engedély sem kivántatott, 7) kivévén azon esetet, midőn valamely nyilvános *). A vkom 1871. május 2-én 10444. sz. a. k. rendelete értelmében; a magántanulók azonban egy féliven­­kiállított, szintén magyar szövegű összbizonyit­ványt kapnak. 2) A vallás- és közoktatási ministerium 1869. évi mart. hó 6-án 22,344. sz. a. kelt rendelete értel­mében. 3) Így az 1789. évi febr. 14-én 3932. sz. a. és october 21-dikén 39.967. szám alatt kelt helytartó­­tanácsi rendeletek értelmében. De már a „Ratio Edu­­cationis“ 232. §-a is tesz említést a magántanu­lásról. 4) Az 1825. évi mart. 22-én 6518. sz. a. kelt H. R. értelmében. 5) Az 1868. évi martius hó 10-én 2943 sz. a. kelt rendelettel. *) Az 1868. évi decz. hó 31-én 23.192. sz. a. kelt rendelettel. 2) Eme szabályrendelet lényeges pontjai a követke­zők : 1. §. magántanulásnak csak olajjogtanodáknál lehet helye, melyek tanfolyamainak bevégzése által a ta­nuló jogi szigorlatok letételére közvetlenül nem képe­­síttetik. Ezeknél a magántanulásra külön tanhatósági engedély nem szükséges. 2. §. Mindazáltal a kellő si­kerrel letett érettségi vizsgálatról szóló bizonyítvány felmutatandó. 3. §. A vizsgálatok csak az illető egy tan­folyam bevégzésére kitűzött idő elteltével tehetők le. 347

Next