Budapesti Közlöny, 1872. december (6. évfolyam, 276-299. szám)

1872-12-01 / 276. szám

­ A vallás- és közoktatási m. kir. minister Zzy Bálint okleveles tornatanitót a zilahi állami ta­­nitóképezdéhez ideigl. minőségben tornatanitóvá nevezte ki. Naszód vidékén Naszódon új távirdaállomás nyittatott korlátolt napi szolgálattal. Az uralgó cholera-járvány alkalmából, az or­szágos vásárok megtartása Zemplén megye terüle­tére nézve, a megyei alispán jelentése szerint, to­vábbi intézkedésig hatóságilag betiltatott. Az uralgó cholerajárvány alkalmából, a Sajó- Szent-Péteren deczember 6-án tartandó Miklós napi országos vásár megtartása, a megyei alispán jelentése szerint, hatóságilag betiltatott. Nem ritkán történik, hogy a keleti marhavész által meglepett községekből a vészragály külön­féle tárgyakkal továbbhurczoltatik. Különös alkalmat szolgáltat a vészben elhullott vagy e betegségben sintődött s lebunkózott mar­hák bőrének kereskedésbe bocsátása, midőn vagy a gondatlanul fertőtlenített bőrök, vagy az azok­kal bánó egyének által terjesztetik a vész. Ennélfogva újra figyelmeztetem az összes tör­vényhatóságokat, hogy szigorú kötelességüknek ismerjék az így elhullott vagy lebunkózott marhák­nak minél előbbi s pedig bőröstől való elásatását. A földmivelés, ipar és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. NEVH­VATALOS RÉSZ. A bécsi cs. kir. belügyi ministerium közlése sze­rint a keleti marhavész f. évi okt. 28-tól nov. 17-ig Galicziában a borszczowi és czortkowi járásokhoz tartozó Kudrynec , Nowosiolka , Losiatz, Ger­­makowka, Iwanie, Niwha, Okopy, Horoszowa, Filipkowce, és Kolenaziany községekben,valamint a sokali, rohatyni és dolinai járásokhoz tartozó Liski, Bukaszawce, Martynow­nowy, Czenyew, Teutniki és Nowoszin községekben, s a podwob­­­czyskai vesztegintézetben uralgott. Morvaországban Rusztavitz és Lundenburg köz­ségekben , Csehországban míg egyrészről Prag-Carolinen­­thalban a rész megszűnt, másrészről Khan köz­ségben kiütött. Alsó-Ausztriában, a mistelbachi kerület Alsó- Themeran, a gross­enzersdorfi Waidendorf közsé­gekben és Bécs osztr. birodalmi főváros 3-ik ke­rületében uralgott. Az osztrák tengermelléken Triest környékén, Servola, Rotzol, Chiadino, Chiarbola, Bassovizza és St-Mária-Magdolna községekben s a capodis­triai járás Goregni, Rance és Réka községeiben ütött ki, s végre Dalmátiában a cattarói és ragu­­gusai kerület Zupa, Podostrog, Bosanka, Radovitz Cilippi Lavorno és Krujovitz községekben merült fel. A többi osztrák tartományok vészmentesek. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. ministeriumtól. A cholera állásáról folyó évi november 30 án beérkezett napi tudósítások szerint Budán nov. 29-én 3 újabb choleraeset merült fel, ebből esik: a várra — Krisztinavárosra — Tabánra — Vízivárosra — Országútra — Közkórházra 1 Újlak — Irgalm. kórházra 2­3 2210 ehez hozzászámítván az ápolás alatt maradt 56-ot az összes beteglétszám 59 ezek közül meggyógyult 12 meghalt 3 oct. 18-ka óta összesen megbetegült 678 kikből meggyógyult 379­­ meghalt 255 gyógykezelés alatt maradt 44 A katonák között nov. 29 től 30-ig megbetegült — ehhez számítván a gyógykezelés alatt maradt 18-at az összes beteglétszám ezekből meggyógyult ezekből meghalt továbbá ápolás alatt maradt Pesten nov. 29 től 30-ig megbetegült ebből esik: a belvárosra a Lipótvárosra a Terézvárosra a Józsefvárosra a Ferenczvárosra kőbánya közkórházakra 13 maradt 18 181-et 199 6 10 ehez számítván az ápolás alatt az összes beteglétszám ebből meggyógyult „ meghalt a járvány kezdete óta összesen megbetegült 536 ebből meggyógyult 155 198 183 „ meghalt további gyógykezelés alatt pedig maradt Kassán a cholerabetegek száma 5 el­szaporodott; az eddig megbetegült 76 egyén közül meggyógyult 15, meghalt 43, gyógykezelés alatt maradt 18. 18 18 18 1 1 2 1 ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ XLIV. ÜLÉSE 1872. november 30-dikán délelőtt 10 órakor. Elnök: Bittó István. Jegyzők : Széll Kálmán, Wachter Frigyes, Kiss Miklós, Mihályi Péter. A kormány részéről jelen vannak: dr. Padler Tivadar, Tisza Lajos, Trefort Ágoston mi­niszerek. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hi­telesíttetik. Stoll Károly, Matolay Etele, Madas Károly, Toszt Gyula kérvényeket nyújtanak be, melyek a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Simonyi Ernő fölhívja a ház figyelmét az utóbbi napok eseményeire. Mindenki tudja, hogy kor­mányválság állott be, csak épen az nem, kit leg­jobban illet: a képviselőház. (Halljuk!) A par­lamentáris kormányzat természete és a parlamenti szokás azt kívánják, hogy mikor miniszerkrcsis áll be, az ülések addig, míg az elmúlik, felfüg­­gesztessenek. Felszólítja tehát az egyedül jelen levő igazságügyminiszert az iránt nyilatkozni, be­állott-e most ily eset, és ha igen, nem tartja-e szükségesnek az ülések felfüggesztését indítvá­nyozni. Dr. Padhler Tivadar igazságügyminiszer , Si­monyi Ernő képviselő úr felszólítására csak azt bátorkodom felelni, hogy mihelyt az ügy abban a stádiumban lesz, hogy a t. háznak aziránt jelen­tést tenni lehessen, az meg fog történni. Minthogy jelenleg az ügy abban a stádiumban nincs, ennél­fogva nem érzem magamat felhatalmazottnak, er­ről itten pozitív nyilatkozni. (Helyeslés.) Következik a napirend első tárgya: a szava­zatok beadása a házszabályok átvizsgálására ki­­küldendő bizottság tagjaira. A szavazatok beadat­nak. (A jobboldal a következő képviselőkre sza­vaz : Bánó József, Paczolay János, Zichy Antal Királyi Pál, Mihályi Péter, Várady Gábor, Péchy Tamás, Irányi Dániel.) _ A szavazás eredménye a legközelebbi ülésben fog kihirdettetni. Erre fölvétetik a napirend második tárgya: a kérvényi bizottság jelentése a Vl-ik sorjegy­zékben foglalt kérvények iránt. A kérvényekre nézve a kérvényi bizottság jelentése kisebb na­­gyobb vita után elfogadtatik, különben az egyes kérvények iránt bo­zott határozatokat lapunk ké­sőbb egész terjedelmükben fogja közölni. Következik a napirend 3-ik tárgya: a fővárosi törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. III. Fejezet.­­ A közgyűlésekről. 56. §. A közgyűlés elnöke a főpolgármester, akadályoztatása esetében a polgármester, Molnár György a II. osztály nevében különvé­leményt nyújt be, mely szerint e §. igy hangza­­nék:„A közgyűlés elnöke a polgármester, aka­dályoztatása esetében az alpolgármester.* E §. függőben hagyatik, mig a főpolgármester kérdése el van döntve. 57. §. A közgyűlések számát és idejét a főváros szabályrendelettel állapítja meg, de minden ta­­vaszszal a múlt évi számadások megvizsgálása és minden őszszel a jövő évi költségvetés megállapí­tása végett közgyűlést kell tartani. Ha a főpolgármester vagy akadályoztatása esetében az alpolgármester szükségesnek látja, an­nyiszor tartathatik rendkívüli közgyűlés,a­hányszor a körülmények igénylik. A polgármester a közgyűlés határnapját, s a felveendő tárgyak sorozatát legalább 8 nappal, illetőleg 24 órával a gyűlés előtt szabályszerű­­­leg kihirdetni köteles. A különvélemény szerint e­z. második bekezdé­séből a „fő“szócska kihagyandó. E §. tárgyalása szintén függőben hagyatik. 58­ §• A közgyűlés hatásköréhez a következő ügyek tartoznak: a) szabályrendeletek alkotása, b) a közigazgatási és választó­kerületek ala­kítása, c) a főváros szépítése, utai, utczái, közművek, építkezések és a közmunka feletti intézkedés, d) kölcsönvételek, községi új adónemek beho­zatala, megszüntetése vagy a meglevők változta­tása (60. § ) e) törzsvagyon szerzése vagy elidegenítése, f) a költségvetési előirányzat megállapítása s a zárszámadások megvizsgálása, g) a tisztviselők, az állandó, az igazoló és a bíráló választmány s egyes küldöttségek válasz­tása s a főpolgármester által felfüggesztett pol­gármester helyettesítése, valamint egyéb, időköz­ben a főpolgármester által történt helyettesítések feletti intézkedés, a jelen törvény 70. és 71. §- ban meghatározott esetek kivételével, h) tisztviselőknek ellenőrzése, felelősség alóli felmentése, felfüggesztése, úgy ellenöri a tiszti vizsgálat elrendelése, i) a tisztviselők, a segéd- és kezelő személyzet , a szolgák fizetésének szabályozása, felemelése vagy leszállítása, k) új hivatalok és állomások felállítása, vagy a régiek megszüntetése, l) a főváros kezelése vagy felügyelete alatt álló pénztárak megvizsgálása, s erre vonatkozó jelentés, m) a tanácstól felebbezett ügyek másodfokú és a kerületi elöljáróságoktól felterjesztett ügyek harmadfokú ellátása, n) kérelmezési és levelezési jog gyakorlása, o) indítványok tárgyalása, p) a felirati jog gyakorlása, q) mindazon ügyek, melyeket ezen vagy más törvény, avagy a főváros szabályrendelete kizá­rólag a közgyűléshez utasít. A különvélemény szerint e §. g) pontja így hangzanék: „A tisztviselők az állandó, az iga­zoló és bíráló,választmányok s egyes küldöttsé­gek választása, valamint időközben polgármeste­­rileg történt helyettesítések feletti intézkedés.“ A §. tárgyalása szintén függőben hagyatik. 1­59. §. A fentebbi §. a) és k) pontjaiban előso­rolt s általában az önkormányzat fontosabb ügyei-

Next