Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. december (6. évfolyam, 48-51. szám)

1872-12-01 / 48. számú melléklap

is a tervezettnél legalább 50 frttal több engedélyeztessék. Mivel azonban az állam egyéb szükségletei, s az azok fedezésére rendelkezésre álló eszközök is kellő figye­lembe veendők, a fizetések a következő­­kép lettek felvéve: Buda­pesten 1.300 frttal és a vidéken 1.200 frttal,­­ a buda­pestiek számára ezenkívül 200 frtnyi helyi pótlék. — Az évötödös pótlék marad a régi. Lakbér fe­jében felvétetett az igazgatók számára Bu­da­pesten 400 frt, vidéken 800 frt — a ta­nárok számára Buda­ Pesten 300 frt, vidé­ken 200 frt, a többi illetmények , mint igaz­gatói pótlék, jutalomdíj, változatlanul ma­radtak, a nyelvtanítók fizetése 500 írtban, a tornatanítóké a helyi viszonyokhoz ké­pest 600, 500 és 400 írtban állapíttatván meg. Ezen fizetés-felemelés, s Fiuméban az által, hogy a tanintézet kiegészítése czél­­jából egy új osztály fog életbe léptetni — a szükséglet minden egyes tanintézetnél nagyobb. Az ebbeli összes költséghez hoz­zájárul még az is, hogy miután a munká­csi magán középtanoda messze terjedő vi­déken egyetlen ily nemű iskola, s az az alapítványok csekélysége, s a város, és megye vagyoni erejének elégtelensége mi­att nem emeltethetett oly sokra, hogy fel­adatának megfeleljen, szükségesnek talál­tam, országos tanügyi érdek és szükséglet­nél fogva azt az állam terhére átvenni, mi­után a város a tanodai épületet átengedte, s annak fentartására magát kötelezte, s az alapítók is az összes alapítványodat, me­lyek jövedelme a fedezetben előfordul — az állam kezelése alá bocsátották, s annak teljesen átengedték, megjegyeztetvén, hogy miután ezen intézet nincs még kellőleg fel­szerelve, az elméleti és gyakorlati oktatás szükségleteire ezen intézetnél több lett fel­véve, mint a vele hasonló négyosztályú kö­zéptanodáknál. A reáltanodákra is vonatkoznak azon megjegyzések, melyek a tanári illet­ményekre vonatkozólag a gymnasiumokra nézve felemlíttettek, hozzájárulván az is, hogy több reáltanodánál — mint a költ­ségvetés mutatja — fokozatos kiegészíté­sük tekintetéből az 1873. tanévvel egy uj osztály fog életbe léptetni, a­mi minden irányban a költség szaporodását okozza; a pestire nézve még megjegyeztetvén, hogy az 1872-iki költségvetéshez képest a kü­lönbséget az okozza, hogy ebben csak egy negyedévi, az 1873-iki költségvetésben az egész évi szükséglet van felvéve, és hogy az elméleti és gyakorlati oktatás szükségleteire azért van jóval több felvéve, mint a többi­eknél, mert felszerelése még nincs befe­jezve. Hasonló czélból lett a győri és nagy­váradi, újonnan felállítandó főreáltanodák­nál is e czím alatt nagyobb összeg fel­véve. A reáltanulók roppantul növekedő szá­ma szükségessé teszi, hogy a reáltanodák hol leendő felállítása iránt, a fenforgó vi­szonyok kellő tekintetbevételével megál­lapított tervezet szerint azok úgy, a­mint azt a mutatkozó szükség kívánja, fokoza­tosan életbeléptettessenek. Győr és Nagy­várad már régóta kérnek főreáltanodát, — az ottani középtanodák sűrűn látogatottak, sőt túl vannak tömve, — e városok anya­gi erejükhöz képest az intézet létesítéséhez hozzájárulnak, és szerződésileg kötelezték magukat, hogy az épületen és annak fen­tartásán kívül a szükségelt tűzifát szolgál­tatják, s Nagyvárad városa 4.000, Győr pedig 5000 frtot ad az évi költségek fede­zéséhez. Ily körülmények közt szükséges­nek találtam, e két főreáltanodára az 1873A tanévre vonatkozólag a költséget felvenni, hogy ezen intézetek a törvényhozás jóvá­hagyása után az 1873A tanévben életbe­ léptettessenek. Ezenkívül a székesfehérvári főreálta­noda számára segélyül felvétetett 4000 frt, — a­mit eléggé indokol az ottani tanulók nagy száma és a városnak anyagi hely­zete, a melynél fogva a felmutatott hiteles okmányok szerint az e tanintézet fentartásá­­val járó összes költségeket sajátjából fe­dezni képtelen. 378 Szaktanodák. (Bábatanodák.) Az 1872-ik évi költségvetésben szemé­lyes járandóságokra felvett 5.120 írthoz képest az 1873-ik évi 7.120 frtnyi költség 2000 frttal több, mert hogy ezen intézetek felvirágozzanak, okvetlenül szükséges a­­ többnyire nagyon szegény bába-növendé­keket — úgy mint ez Kolozsváron is tör­ténik — ösztöndíj­ban,segélyben részesíteni. E czélra 2000 frt lett a magyarországi két bábatanodánál előirányozva. A dologi kiadás ellenben kevesbedik, mert elesnek az első felszerelésre 1872-ik évben felvett 5.491 frtnyi kiadások,­­ míg ellenben tekintve azt, hogy az intézet új, melynek minden kiadását és szükség­letét most már határozottan megjelölni nem lehet, előre nem látott kiadásokra 900 frtot kellett felvenni. Férfi- és nőtanitóképezdék. A költségvetésben felsorolt 21 állami tanitóképezdére felvétetett összesen................................ 443.510 ft. Tekintve, hogy már 1872-ben a 15 tanitóképezde összes költsé­geire ................................. 311.925 „ a 4 tanitónőképezde összes költ­ségeire .......................... . 93.720 „ tehát a 19 képezde összes költsé­geire együttvéve .... 405.645 „ volt engedélyezve, a jövő 1873. évre pedig (20 fej. 3. sz. 13. és 14. sz. a.) a 15 tani­­tóképezde s ujonnnan felállítandó 2 képezde összes költségeire . 325.700 „ a 4 tanitónőképezde költségeire pedig.....................................117.810 „ vagyis együttvéve a 19 fennálló s 2 újonnan felállítandó képezde összes költségeire .... 443.510 „ van előirányozva, az 1872. évi fennebbi összeggel, azaz . . 405.645it­tal szemben 1873-ra . . . 37.865ft­tal több irányoztatik elő, mely többlet a kö­­ltezőkben találja indokolását. A felszerelési költségek kevesbedtek ugyan, mivel az első nagyobbszerű felsze­relések a képezdék felállításakor téteztek, s igy a jövő évben már csak pótfelszerelé­sek fognak tétezni; a köztartási és segé­lyezési költségek azonban növekedtek, mi­után 11 tanító- és 3 tanitónőképezdénél egy-egy új osztály állíttatik fel s igy a köztartásban és segélyezésben részesítendő növendékek száma tetemesen növekedett. Emeli továbbá a költségeket a jövő 1873. évi október elején felállítandó két új képezde (egyik a határőrvidéken, Fe­hértemplomon, melynek felállítását azon vidék népesedési és egyéb viszonyai szük­ségessé teszik) 18.950 fttal. Úgyszintén emeli azokat a gyakorló-is­kolák hit- és erkölcstan oktatói tiszteletdij­­jára a tanítóképezdéknél felvett 2450 frt s a tanítónőképezdéknél felvett 400 ft. A f. évi költségvetésben csak a budai tanító- és tanítónőképezdék gyakorló-isko­láiban működő hitoktatók számára volt 400 ft tiszteletdíj engedélyezve. De miután a gyakorló-iskolák községi iskoláknak nem tekinthetők, melyekben a népoktatási tör­vény rendelete szerint a vall­ásta­nítást az illető felekezetek ingyen kötelesek végez­ni , miután a gyakorló-iskolák a képezdék­­nek szorosan kiegészítő részei, a képezdei vallástanítók pedig a népoktatási törvény szerint tiszteletdíjra számíthatnak, méltá­nyosnak tartom, hogy e czímen a fentebbi mérsékelt tiszteletdíj a vidéki képezdék­­ gyakorlóiskoláiban működő hitoktatóknak­­is engedélyeztessék, annyival inkább, mert az eddigi tapasztalatok szerint az illető hitoktatók tiszteletdíj nélkül nem hajlandók a gyakorlóiskolákban a vallástanítást vé­gezni. A dévai tanítóképezdében egy harmadik rendes tanári állomás 1000 frt fizetéssel és 100 ft lakbérrel, s egy második segédta­nári állomás szervezése 450 frt fizetéssel szükséges az ottani román ajkú növendé­kek iránti tekintetből. Ezenfelül az összes tanítóképezdék közös rendkívüli, s részben előre ki nem számít­ható költségeire..................... 30.000 frt irányoztatik elő. Mily czélokra, ez a költ­ségvetésben lehetőleg részletezve van. Erre nézve csak annyit kívánok itten felhozni, hogy miután a képezdék nagyobb része még fejlődésben, s különösen a képezdei kertek rendezése folyamatban van, úgy a helyiségek is legtöbb helyen ideiglenesek lévén, időközben átalakításokat, toldásokat igényelnek , lehetetlen még most minden előfordulható szükségletet kiszámítani, és ezért ezen 30.000 ftot kénytelen vagyok ily átalánykép kérni. Tanítóképezdei és torna-póttanfolyamok czíme alatt tanítók képzésére felvétetett átalány kép........................... 120.000 ft. Az 1868-ban létrejött népoktatási tör­vény a magyarországi tanítók legnagyobb részét a képesség azon fokán találta, me­lyen ők a törvény kívánalmainak legtávo­labbról sem valának képesek megfelelni, pedig mind létező számuknál, mind fontos hivatásuknál fogva, a törvény által kitű­zött feladat megoldása nemcsak a legköze­lebbi, de a távolabbi jövőben is reájuk néz. E helyzeten és állapoton nem lehetett és nem lehet máskép segíteni, mint őket a hivatolt tv. 133. §-ában kijelölt módon pót­­tanítás által képezni. Jóllehet e feladattal járó költségek nem egyenesen az államot illetik, mindazáltal alig vala­m baj máskép orvosolható, mint az állam terhére venni

Next