Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. december (6. évfolyam, 48-51. szám)

1872-12-01 / 48. számú melléklap

és általa viseltetni e költségeket, melyek­nek ki nem adásából származó károk köz­vetlenül az állam életét támadnák meg. Ez alapon és ez okból rendelte el boldogult elődöm a hivatalban levő tanítók pótló-ta­­nítását még 1870-ben, midőn ez intéz­mény áldásaiban — felekezeti különbség nélkül — több mint ezer tanító vett részt. Folytattam e czélszerű intézményt 1871- ben is, s az ez évi póttanfolyamon már több mint 3.300 tanító képeztetett, s oly sikerrel, hogy ezek által egészen új iskolai élet keletkezik, s az, mely iránt egy egész nemzet hő­vágyakat táplál, a népoktatás­ügye a legszebb fejlésnek indul. Az 1871-iki póttanfolyamra tett költsé­gek mintegy 100.000 frtba kerültek; úgy vélem tehát, hogy az 1873. évi költségve­tésbe e czélra fel lehet venni 120.000 ftot, vélem pedig ezt azért, mert a tanítókban a tanulási vágy, a póttanfolyamokra való törekvés szemlátomást növekszik. Budai polgári iskola-tanitóképezde és budai polgári iskola-t­anit­ónőképezde. A budai polgári iskolatanitóképezde számára felvétetett . . . 15.575 frt továbbá a budai polgári iskolata­­nitónőképezde számára . . 6.838 „ vagyis összesen .... 22.413 ft. A népoktatási törvény a felső nép- és polgári iskolák felállítását rendeli el, azon­ban az efféle intézetekhez szükséges taní­tók képesítésen kívül (103. §.) azok képez­­tetéséről nem intézkedik. De mivel e tör­vény c­élzataiból a polgári iskolai tanítók képeztetése kitűnik; mivel a felső nép- és polgári iskolák napról napra szaporodnak s a hozzájok szükséges tanitók hiánya már is érezhető; mivel végre a felső nép- és polgári iskolai tanitók számára rendezett képesitő vizsgálatokon jelentkezett tanitók képzettsége igen hiányosnak mutatkozott: e körülményeknél fogva a felső nép- és polgári iskolai tanitók képzéséről enged­­hetlenül s azonnal gondoskodni kell. Legczélszerűbben és legkevesebb költ­séggel lehet mind a férfi, mind a nő felső, nép- és polgári iskolai tanitóképezdét a budai férfitanító és tanítónőképezdéhez csatolva, úgy állítani fel, hogy mind a két intézet tanárait, taneszközeit és helyiségeit e czélra felhasználjuk, s csak ott és oly tárgyra hivatnának meg a főváros kitűnőbb tanárai, a­hol a két képezde tanárai idejét és erejét túlhaladja a munka. A budai férfitanítóképezdéhez csatolandó felső nép- és polgári iskolai tanítóképezd­e két évi folyammal, 20 növendék állam­költségen tartásával . . . 14.834 ftba fog idővel kerülni. Az első évben tanári fizetésre ebből for­­díttatik 5.750 frt, bútorzat, fűtés, két terem dija, s apróság 2.325 frt, összesen 8.075 forint. A felső nép- és polgári iskolai tanítónők képezdéje, mely az elemi tanítónők számá­ra készített épületben, s ezekkel úgy he­lyeztetik el, hogy az elemi tanítónők számába fog a felső nép- és polgári iskolai tanítónőségre készülők száma is betudatni, vagyis ha 90 növendék vétetik fel a budai tanitónőképezdébe, ebből netalán 20 leend polgári iskolai tanitónőségre készülő­ ta­nári fizetésekre 7.720 forintot, mellékes költségekre 700 forintot számitva, összesen 8.450 forintba fog évenkint kerülni. Az 1872 —3-ik iskolai évre, tehát az első évi folyam megkezdésére és költségei fedezésére 6.838 forint szükséges. A két intézet első évi tanfolyama 14.913 ftba kerül. Népnevelési szükségletekre, előirányoztatik összesen 1 . 990.000 ft. E czimen 1872-ben, ide szá­mitva a magyar határőrvidéknek ilynemű összesen­­ 29.862 ftra emelkedett kiadásait, megszavaz­tatott ..................................... 689.862 ft. A költségvetésben részletesben elősorolt tételek alatti összegek alkotják együttvéve a 990.000 frtnyi főösszeget, mely az 1872. évi összeggel szemben . . 319.138 ft többletet mutat. A népoktatási ügy előmozdítása iránti átalános érdeklődés gyakorlati vívmányai közé sorozható többek között az, hogy számosabb község népiskoláit a törvény s kor kívánalmainak megfelelően rendezni s szervezni igyekszik. Azonban új népiskolák építésére, a meg­levők bővítésére, azok czélszerű átalakítá­sára, bebátorzására, taneszközökkeli fel­szerelésére, a tanítói állomásoknak a tan­kötelesek számarányához való szaporítására igényelt költségeket a községek túlnyomó része — még a nagyobbakat és a népeseb­beket sem véve ki — nem képes az 5°/0 iskolai adóból és egyéb helyi jövedelmi forrásaiból fedezni, ennélfogva kénytele­nek az 1868. XXXVIII. t. sz. 43. §-nak jótéteményeivel élve, a fem­jelzett czélok kivitele tekintetéből az állam segélyét igénybe venni ; azonkívül a már eddigelé is évi fentartási pótlékban részesülő köz­ségi iskolák száma napról napra növeked­vén, e czimen is nagyobb összeg szüksé­­­geltetik, mely czélra a., és b., alatt kerek­összegben 750,000 ft irányoztatott elő. Ezekhez járul még azon körülmény, hogy az ország különféle pontjain, a­hol­­ ez a népiskolai közoktatás érdekében szükséges, az 1868. évi XXXVIII. t. sz. 80. §-a értelmében állami népiskolák állít­tattak és állíttatnak fel, mely iskolák épí­tési, felállítási és fenntartási költségeit, némely helyeken kivételesen nyújtott kedvezésektől eltekintve, az állampénztár viseli; erre előirányoztatott : 50.000 ft. Néptanítók segélyezésére, az eddigi ta­pasztalatok nyomán indulva , 60.000 ft mellőzhetlennek bizonyul ; óvodák felállí­tására és segélyezésére felvétetett 25.000 ft; testületek, egyletek, társulatok vagy ma­gánszemélyek által állított s fenntartott népiskolák segélyezésére mellőzhetlen 20.000 frt, míg különféle előreláthatlan kiadásokra vegyes kiadások czimén 20.000 frtot kellett felvenni. A­mi különösen a népiskolák s a közok­tatás jobb karba helyezésére oly nagy fontosságú taneszközöket illeti, ezekre 50 ezeret vetett fel, még pedig a következő okoknál fogva: A földabroszok kiállítása, mely 1869. kezdetett meg, évről-évre folyik. A Justus Perthes-sel kötött szerződés értelmében e földabroszok kiállítása a vállalkozó köte­lessége, azonban a szerződés szerint az­­ állam minden újonan kiadott fali abrosz­ból 2000, és minden újonnan kiadott kézi abroszból 20,000 példányt köteles megvá­sárolni. Az 1873-dik év folytán, a „föld és öt része“ és „Amerika“ fali abroszai,­­ továbbá az „osztrák-magyar birodalom“ kézi térképe fognak megjelenni, és így a megvásárlandó fali abroszok példányai­nak száma 4.000 et teend, melyek ára po­rosz tallérokban 8000 tallér, ezek pedig, számbavéve az agro hullámzásait is, mint­egy 16.000 frtot tesznek. Az osztrák-ma­gyar birodalom kézi térképe példányának ára 2 és V0 porosz garas , 1.666 tallér és 20 garas mintegy 2.334 frt o. ért,­­ ösz­­szesen 19.334 frt. Az iskolákban szemléleti oktatásra használandó képek 40 darabra terveztet­tek. Ezekből 1872-ben 20 darab kiadása rendeltetett el. Ezek kiállítása mintegy 25.000 frtba kerü­lend, mely kiadás azon­ban az eladott képekért befolyandó árak­ból a kincstárnak megtérül. Ezen képek második folyama 1873-ban fog elkészülni s a 20 darab előállítására szükséges költ­ség 25.000 frtra rúgván, a taneszközök ré­szére felvett javadalomból lészen fedezen­dő. A földabroszok és szemléleti képekre adandó két összeg együtt 44.334 forintot tesz, de mivel nemcsak a számbavett két rendbeli fali és kézi abrosz készíttetik el, de 1873-ban valószínűleg a munkába vettek közül még más két fali abrosz is elkészül­het, ez okból vétetetett fel e czélra 50,000 forint. A népiskolai vezér- s kézikönyvek pá­lyázat utján készíttetvén s hazánkban divó minden nyelven kinyomatandók lévén, e czélra 1873-ra 15,000 frt fog szükségel­tetni. Midőn még azon körülményt is megé­rinteni szükségesnek látom, miszerint a­­ költségvetés „népnevelési szükségletekre“ vonatkozó tételének megállapítása előtt a tanfelügyelők meghallgattatván, úgy ezek mint az iskolai tanácsok által e részben­­nyújtott adatok s tett javaslatok alapján eszközöltetett az előirányzás, minélfogva az e czimen fölvett és fennebb kimutatott 310,138 frtnyi többlet indokolását találja. A felnőttek oktatására (21. sz. ), a nép­nevelési lap kiadására (22. sz.) a felsőbb fi- és nőnépiskolákra (23. sz. ), a polgári fi­­s nőiskolákra (24. sz. ), a volt határőrvidéki iskolákra (25. sz. ), felvett költségek nem változtak. A katonai fegyvergyakorlatok tanítói­nak díjazására..................... 36,000 főt irányoztatik elő. A testgyakorlatok tanítására már eddig is megtörtént mindaz, a­mit rövid idő alatt e téren tenni lehetett. A népiskolai­­tanítók mind a részekre rendezett póttanfolyamo­­kon, mind a fennálló tornaegyleteknél a testgyakorlás tanításába bevezettettek, a középtanodákban és a tanítóképezdékben képesített tornatanítók alkalmaztattak. Magának a testgyakorlásnak tanítása főképen a rend- és sor,­ továbbá a szabad­­gyakorlatok tanítására irányoztatott, me­lyek főleg a katonai gyakorlatok beveze­tésére szolgálnak. De mivel a közhadseregbeli szolgálatra nézve a tanulói pályát futókat illetőleg az egyévi önkéntesség, a honvédek gyakor-28* 379

Next