Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. december (6. évfolyam, 48-51. szám)

1872-12-01 / 48. számú melléklap

szükségelt több kiadásra, 405 frt az éji őrök dijának felemelésére, 98 frt pedig a ké­ményseprő átalányának 202 frtról 300 frtra való felemelésére esik. A fedezetet illetőleg megjegyzendő, hogy az 1872. évi előirányzathoz képest 3,608 frtnyi apadás mutatkozik. A gyü­mölcsöző tőkék kamatai 1,411 írttal nö­vekedtek ugyan, a felkelési alapból a m. n. múzeumnak átengedhető fölöslegek azon­ban 15,000 írtról 10,000 írtra szállván le, 5,000 írttal, az ezüst-felpénz pedig 44 írt­ról 25 írtra szállván le, 19 írttal apadt, úgy hogy ha ezen 5,019 frtnyi apadásból az 1,411 frtnyi gyarapodás levonatik, még mindig 3,608 frtnyi apadás kerül ki. Ha tehát az összes 9­0,700 frtnyi szük­ségletből a 21,542 frrttal kimutatott fede­zett levonatik, a nemzeti múzeumnak adott országos segély összesen 69,158 frtra rúg, mi,tekintve,hogy a nemzeti múzeum könyv-, kép-, érem-és fegyvertárral, továbbá az ál­lat-, növény- és ásványország minden ré­szeire kiterjedő, úgyszintén földtani és szoborgyűjteményekkel bír, melyek mind­annyian részben kiegészítést ,­igényelnek, részben rendezés alatt állanak, nagyon is mérsékeltnek mondható. Az ors­zágos képtárn­ak költsé­gei 1872-ben 17.819 írttal irányoztattak elő, mig az 1873. évi szükséglet 26.366 írttal vétetett fel, úgy hogy az előbbi év­­vel®szemben 8.547 frt többlet mutatko­zik. Ezen többletből a személyi járandósá­gokra 365 frt, a többi a dologi kiadásokra esik. Az említett képtárnál ugyanis egy rend­szeresített szolgán kívül egy ideiglenes is volt alkalmazva, ki az úgynevezett „bot­pénz “-ből, vagyis azon csekély adomá­nyokból, melyek a látogatók által botjaik és esernyőik megőrzéséért befolytak, tar­tatott fenn. A m. tudományos akadémia ezen díjakat saját szolgái számára lefoglal­ván, miután egy szolga a teendőket egy­általában nem győzi, egy másodiknak rendszerítése, illetőleg az állam által fize­téssel ellátása mellőzhetlen, kinek 315 frt­nyi fizetés és 50 frt ruhailletmény járand­ A dologi kiadásoknál jelentékeny több­let mutatkozik a biztosítási díjnál, mely 4.524 írtról 12.206 írtra emelkedett. Ezen felemelés tulajdonkép megtakarítást ezér­tez, a­mennyiben a biztosító társulatok, ha több évre történik a biztosítás, kedve­zőbb díjakat szabnak. Ha t. i. az éventei biztosítási dij, 4.524 frt, hárommal szoroz­­tatik, a három évi biztosítás 13.572 frtra rúg, mely összeggel szemben, ha egyszer­re történik a biztosítás, 1.366 frt megta­­karíttatik. Ehez járul, hogy ily nagy ér­tékű biztosítási tárgy több biztosítási tár­sulatnál lévén biztosítva, a biztosítási eljá­rás, ha minden három évben egyszer tör­ténik, tetemesen egyszerűsíttetik. Új tétel gyanánt fordul elő a fűtésre 500 frt. Ezen összeg azon termek fűtésére irányoztatott elő, melyek másoló és dol­gozó helyiségekül szolgálnak és régebben a m. tudományos akadémia költségén fűt­­tettek. A központi sebészeti (meteoroló­giai) intézet szükséglete 1872-ben 11.580 frttal irányoztatott elő, míg 1873-ban 12.778 frtra emeltetett. Az 1198 frt­tal mutatkozó többletet az intézet helyi­ségének tágításával járó magasb házbér okozza. A meglévő helyiségek ugyanis a szükségletnek annyira meg nem felelnek, hogy azokban, szűk voltuk miatt az inté­zet közgazdászai és tudományos szempont­ból oly jelentékeny feladatát kellő si­kerrel megoldani képes nem lenne. Egy alkalmasabb szállás költségei 1.330 írtról 1.928 frtra emelkednek. Ehez járul a tá­gított helyiségek bútorozására szükséges költség 200 frttal, s egy a roppant anyag feldolgozására segédül mellőzhetlen calcu­­lator 400 frtnyi dija. A képzőművészeti czélokra 1872-ben felvett 20.000 frtnyi javadalom azon sokféle szükségletnek, mely ezen té­ren nyilatkozik, meg nem felel; minek vi­lágos jele, hogy az 1872. évi javadalomból,­­ csak néhány nagyobbszerű megrendelés után fennmaradt összegből, a képzőművé­szeti tanács által ösztöndíjakban részesíten­dő ifjak iránti javaslatnak csak úgy lehe­tett eleget tenni, hogy a külföldi műintéze­tek látogatására szándékozó fiatal művé­szeknek ösztöndíjat 4­ 500 írtra szállíttat­tak le, mi nagyon is szerény összeg, mely mellett kizárólag tanulmányaiknak egy éven át csak a legnagyobb megszorítással szentelhetik magukat. Ehez járul, hogy, mint az a közoktatás állapota iránti je­lentésben részletesebben kifejtetett, a na­gyobb művészet, mint történelmi és egy­házi festészet, melyek pedig minden helyes festészeti iránynak alapjai, s a szobrászat, ez utóbbi már a felhasznált anyag (már­vány, érez) költségesebb voltánál fogva, a nagy közönség s a műtegyletek által még eddig távol sem gyámolittatik oly mérv­ben, mint azok felvirágzására szükséges, s igy még egy kis ideig az állam támogatására szorul. Már pedig 20.000 írtból a törté­nelmi festészetet, a heroicus tájfestészetet megrendelésekkel ellátni, a keletkező if­jabb tehetségeket nagyobb számban lega­lább oly ösztöndíjakkal ellátni, hogy gond­talanul művészetüknek szentelhessék ma­gukat, ezenkívül a művészet népszerűsíté­sére, s a tudományos ismeretek széles­ kö­rökben terjesztésére oly nagy jelentőségű, nálunk vajmi kezdetleges állapotban ten­gő sokasító művészeteket (mint a réz- és fametszet, fény- és kőnyomat, stb.) erélyesen istápolni s a szobrászatot, mell­szobrokon túl, mi tulajdonkép a szobrá­szatnak csak másodrendű ága, hathatósan felkarolni teljes lehetetlen a­nélkül, hogy az adott javadalom kisebb nagyobb mérv­ben el ne forgácsoltassék, a­nélkül, hogy abból nagyobb s tartós­ haszon háromol­­jék a nemzetre. A képzőművészetek jelen­legi zsenge korában is legalább 40—50 ezer­ért szükségeltetnék a fent jelzett sok­féle czélokra, s maga a képzőművészeti országos tanács 40.000 írtra kérte a java­dalmat emeltetni. Tekintve azonban, hogy művészeti czélokra a rendkívüli rovat alatt, az 1873. évi világtárlaton vásárlandó hazai műczikkekre 10.000 frt felvétetett, remélhető, hogy lehető legnagyobb taka­rékosság szemmeltartása mellett 1873-ban 25.000 frttal a legsürgősb szükségletnek megfelelni, s legalább a szobrászatban is az eddigieknél némileg jelentékenyebb megrendeléseket tenni lehetene, nehogy e téren is, ha belföldi művészeink műveit ta­nulmányozni akarjuk, külföldre utazni kénytelenüljünk. — A szobrászatot illetőleg tudva lévő dolog, hogy egy teljesen alkal­mas, azaz: erek, foltok és repedésektől ment, s egy életnagyságú szobor faragásá­hoz szükséges márványdarab maga közel 1.000—2.000 írtba, sőt többe is kerül, úgy hogy egy egész emberalakot ábrá­zoló szobor még szerény, de államhoz nem méltatlan, azaz tisztességes díjazás mellett három-négyezer forinton alul ki nem ál­lítható. A zenészeti ösztöndíjakra (20. fej. 5. sz. 16. r.) felvétetett 2 500 frt, ugyanannyi mint tavai, s ez e helyütt csak azért emlittetik fel, mert az 1873. évi költségvetésben az 1872. évben meg­szavazott 2.500 frt az illető rovatból saj­tóhiba folytán kimaradt. Rendkívüli szükséglet és fedezet. A rendkívüli szükséglet, mely 1872. évi költségvetésben 607.419 frttal irányoz­tatott elő, 1873-ban 759.491 írtra emelke­dik; míg viszont az 1873-ra ugyanezen szükséglet részbeni fedezésére előirányzott fedezeti összeg 11.400 írtról 16 000 frtra emelkedett, úgy, hogy ha a 152.072 frt­nyi szükségleti többletből a 4.600 frtnyi fedezeti többlet levonatik, a valódi, vagyis a kincstárból pótlandó többlet az 1872. évhez képest 147.472 frttal mutatkozik. 2. czim. 3. rovat. Az egyetemi épületek létesítésére felveen­dő kölcsön kamatjára és törlesztésére egy ..........................71.196 frtnyi uj tétel vétetet fel. A pesti tudomány-egyetem számára szükségelt épületek tervei és költségveté­sei a törvényhozás által e czélra 1872-ik évben engedélyezett költségből már ré­szint elkészülvén, részint befejezésükhöz közeledvén, hogy az építési munkálat már az 1873-ik év tavaszán nagyobb részben foganatba vétethessék, — a szükséges költségek fedezetéről kell­ gondoskodni. Erre nézve a ministérium abban állapo­dott meg, miszerint az államkincstár lehe­tő kímélése végett — a megkívánt költsé­get a mindenkori szükséglethez képest a vallás- és közoktatási ministérium kezelése alatt álló alapokból veszi kölcsön, úgy hogy az 6% kamattal 30 évi törlesztés mellett a kincstári alapból akként téríttes­sék vissza, hogy az évenkinti törlesztési járadék mindenkor a költségvetésbe felvé­tessék, így az 1873-ik évre az egyetemi központi épületnek a szerb­ utczára leendő kiépítésére és általános átalakítására 200 ezer frt, a régi füvészkert telkén állandó természettudományi intézetekre 400.000 frt é­s az egyetemi könyvtár részére 150 ezer frt vétetett fel. Minthogy pedig az üllői után az egye­tem számára megvásárolt telkek az oda tervezett egyetemi kórodák épületeire nem elégségesek, a szomszéd Luczenbacher Pál-féle telkek megvétele vált szükségessé, a­mire nézve az adás-vevési szerződés a törvényhozás jóváhagyásának fentartása

Next