Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. december (6. évfolyam, 48-51. szám)
1872-12-01 / 48. számú melléklap
szükségelt több kiadásra, 405 frt az éji őrök dijának felemelésére, 98 frt pedig a kéményseprő átalányának 202 frtról 300 frtra való felemelésére esik. A fedezetet illetőleg megjegyzendő, hogy az 1872. évi előirányzathoz képest 3,608 frtnyi apadás mutatkozik. A gyümölcsöző tőkék kamatai 1,411 írttal növekedtek ugyan, a felkelési alapból a m. n. múzeumnak átengedhető fölöslegek azonban 15,000 írtról 10,000 írtra szállván le, 5,000 írttal, az ezüst-felpénz pedig 44 írtról 25 írtra szállván le, 19 írttal apadt, úgy hogy ha ezen 5,019 frtnyi apadásból az 1,411 frtnyi gyarapodás levonatik, még mindig 3,608 frtnyi apadás kerül ki. Ha tehát az összes 90,700 frtnyi szükségletből a 21,542 frrttal kimutatott fedezett levonatik, a nemzeti múzeumnak adott országos segély összesen 69,158 frtra rúg, mi,tekintve,hogy a nemzeti múzeum könyv-, kép-, érem-és fegyvertárral, továbbá az állat-, növény- és ásványország minden részeire kiterjedő, úgyszintén földtani és szoborgyűjteményekkel bír, melyek mindannyian részben kiegészítést ,igényelnek, részben rendezés alatt állanak, nagyon is mérsékeltnek mondható. Az országos képtárnak költségei 1872-ben 17.819 írttal irányoztattak elő, mig az 1873. évi szükséglet 26.366 írttal vétetett fel, úgy hogy az előbbi évvel®szemben 8.547 frt többlet mutatkozik. Ezen többletből a személyi járandóságokra 365 frt, a többi a dologi kiadásokra esik. Az említett képtárnál ugyanis egy rendszeresített szolgán kívül egy ideiglenes is volt alkalmazva, ki az úgynevezett „botpénz “-ből, vagyis azon csekély adományokból, melyek a látogatók által botjaik és esernyőik megőrzéséért befolytak, tartatott fenn. A m. tudományos akadémia ezen díjakat saját szolgái számára lefoglalván, miután egy szolga a teendőket egyáltalában nem győzi, egy másodiknak rendszerítése, illetőleg az állam által fizetéssel ellátása mellőzhetlen, kinek 315 frtnyi fizetés és 50 frt ruhailletmény járand A dologi kiadásoknál jelentékeny többlet mutatkozik a biztosítási díjnál, mely 4.524 írtról 12.206 írtra emelkedett. Ezen felemelés tulajdonkép megtakarítást ezértez, amennyiben a biztosító társulatok, ha több évre történik a biztosítás, kedvezőbb díjakat szabnak. Ha t. i. az éventei biztosítási dij, 4.524 frt, hárommal szoroztatik, a három évi biztosítás 13.572 frtra rúg, mely összeggel szemben, ha egyszerre történik a biztosítás, 1.366 frt megtakaríttatik. Ehez járul, hogy ily nagy értékű biztosítási tárgy több biztosítási társulatnál lévén biztosítva, a biztosítási eljárás, ha minden három évben egyszer történik, tetemesen egyszerűsíttetik. Új tétel gyanánt fordul elő a fűtésre 500 frt. Ezen összeg azon termek fűtésére irányoztatott elő, melyek másoló és dolgozó helyiségekül szolgálnak és régebben a m. tudományos akadémia költségén fűttettek. A központi sebészeti (meteorológiai) intézet szükséglete 1872-ben 11.580 frttal irányoztatott elő, míg 1873-ban 12.778 frtra emeltetett. Az 1198 frttal mutatkozó többletet az intézet helyiségének tágításával járó magasb házbér okozza. A meglévő helyiségek ugyanis a szükségletnek annyira meg nem felelnek, hogy azokban, szűk voltuk miatt az intézet közgazdászai és tudományos szempontból oly jelentékeny feladatát kellő sikerrel megoldani képes nem lenne. Egy alkalmasabb szállás költségei 1.330 írtról 1.928 frtra emelkednek. Ehez járul a tágított helyiségek bútorozására szükséges költség 200 frttal, s egy a roppant anyag feldolgozására segédül mellőzhetlen calculator 400 frtnyi dija. A képzőművészeti czélokra 1872-ben felvett 20.000 frtnyi javadalom azon sokféle szükségletnek, mely ezen téren nyilatkozik, meg nem felel; minek világos jele, hogy az 1872. évi javadalomból, csak néhány nagyobbszerű megrendelés után fennmaradt összegből, a képzőművészeti tanács által ösztöndíjakban részesítendő ifjak iránti javaslatnak csak úgy lehetett eleget tenni, hogy a külföldi műintézetek látogatására szándékozó fiatal művészeknek ösztöndíjat 4 500 írtra szállíttattak le, mi nagyon is szerény összeg, mely mellett kizárólag tanulmányaiknak egy éven át csak a legnagyobb megszorítással szentelhetik magukat. Ehez járul, hogy, mint az a közoktatás állapota iránti jelentésben részletesebben kifejtetett, a nagyobb művészet, mint történelmi és egyházi festészet, melyek pedig minden helyes festészeti iránynak alapjai, s a szobrászat, ez utóbbi már a felhasznált anyag (márvány, érez) költségesebb voltánál fogva, a nagy közönség s a műtegyletek által még eddig távol sem gyámolittatik oly mérvben, mint azok felvirágzására szükséges, s igy még egy kis ideig az állam támogatására szorul. Már pedig 20.000 írtból a történelmi festészetet, a heroicus tájfestészetet megrendelésekkel ellátni, a keletkező ifjabb tehetségeket nagyobb számban legalább oly ösztöndíjakkal ellátni, hogy gondtalanul művészetüknek szentelhessék magukat, ezenkívül a művészet népszerűsítésére, s a tudományos ismeretek széles körökben terjesztésére oly nagy jelentőségű, nálunk vajmi kezdetleges állapotban tengő sokasító művészeteket (mint a réz- és fametszet, fény- és kőnyomat, stb.) erélyesen istápolni s a szobrászatot, mellszobrokon túl, mi tulajdonkép a szobrászatnak csak másodrendű ága, hathatósan felkarolni teljes lehetetlen anélkül, hogy az adott javadalom kisebb nagyobb mérvben el ne forgácsoltassék, anélkül, hogy abból nagyobb s tartós haszon háromoljék a nemzetre. A képzőművészetek jelenlegi zsenge korában is legalább 40—50 ezerért szükségeltetnék a fent jelzett sokféle czélokra, s maga a képzőművészeti országos tanács 40.000 írtra kérte a javadalmat emeltetni. Tekintve azonban, hogy művészeti czélokra a rendkívüli rovat alatt, az 1873. évi világtárlaton vásárlandó hazai műczikkekre 10.000 frt felvétetett, remélhető, hogy lehető legnagyobb takarékosság szemmeltartása mellett 1873-ban 25.000 frttal a legsürgősb szükségletnek megfelelni, s legalább a szobrászatban is az eddigieknél némileg jelentékenyebb megrendeléseket tenni lehetene, nehogy e téren is, ha belföldi művészeink műveit tanulmányozni akarjuk, külföldre utazni kénytelenüljünk. — A szobrászatot illetőleg tudva lévő dolog, hogy egy teljesen alkalmas, azaz: erek, foltok és repedésektől ment, s egy életnagyságú szobor faragásához szükséges márványdarab maga közel 1.000—2.000 írtba, sőt többe is kerül, úgy hogy egy egész emberalakot ábrázoló szobor még szerény, de államhoz nem méltatlan, azaz tisztességes díjazás mellett három-négyezer forinton alul ki nem állítható. A zenészeti ösztöndíjakra (20. fej. 5. sz. 16. r.) felvétetett 2 500 frt, ugyanannyi mint tavai, s ez e helyütt csak azért emlittetik fel, mert az 1873. évi költségvetésben az 1872. évben megszavazott 2.500 frt az illető rovatból sajtóhiba folytán kimaradt. Rendkívüli szükséglet és fedezet. A rendkívüli szükséglet, mely 1872. évi költségvetésben 607.419 frttal irányoztatott elő, 1873-ban 759.491 írtra emelkedik; míg viszont az 1873-ra ugyanezen szükséglet részbeni fedezésére előirányzott fedezeti összeg 11.400 írtról 16 000 frtra emelkedett, úgy, hogy ha a 152.072 frtnyi szükségleti többletből a 4.600 frtnyi fedezeti többlet levonatik, a valódi, vagyis a kincstárból pótlandó többlet az 1872. évhez képest 147.472 frttal mutatkozik. 2. czim. 3. rovat. Az egyetemi épületek létesítésére felveendő kölcsön kamatjára és törlesztésére egy ..........................71.196 frtnyi uj tétel vétetet fel. A pesti tudomány-egyetem számára szükségelt épületek tervei és költségvetései a törvényhozás által e czélra 1872-ik évben engedélyezett költségből már részint elkészülvén, részint befejezésükhöz közeledvén, hogy az építési munkálat már az 1873-ik év tavaszán nagyobb részben foganatba vétethessék, — a szükséges költségek fedezetéről kell gondoskodni. Erre nézve a ministérium abban állapodott meg, miszerint az államkincstár lehető kímélése végett — a megkívánt költséget a mindenkori szükséglethez képest a vallás- és közoktatási ministérium kezelése alatt álló alapokból veszi kölcsön, úgy hogy az 6% kamattal 30 évi törlesztés mellett a kincstári alapból akként téríttessék vissza, hogy az évenkinti törlesztési járadék mindenkor a költségvetésbe felvétessék, így az 1873-ik évre az egyetemi központi épületnek a szerb utczára leendő kiépítésére és általános átalakítására 200 ezer frt, a régi füvészkert telkén állandó természettudományi intézetekre 400.000 frt és az egyetemi könyvtár részére 150 ezer frt vétetett fel. Minthogy pedig az üllői után az egyetem számára megvásárolt telkek az oda tervezett egyetemi kórodák épületeire nem elégségesek, a szomszéd Luczenbacher Pál-féle telkek megvétele vált szükségessé, amire nézve az adás-vevési szerződés a törvényhozás jóváhagyásának fentartása