Budapesti Közlöny, 1873. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1873-01-01 / 1. szám

avagy ellenszegülők megfenyíttetésére ; a szegé­nyek és szűkölködő özvegyek és árvák lehető el­látására; a vasúti munkások napontai orvosi megvizsgálására, s a betegeknek találtak kór­házba helyezésére, a cholerabetegek befogadására felszerelt szükség-kórházaknak kellő rendben és tisztántartására, nemkülönben a cholerában szen­vedők pontos bejelentésének elrendelésére, úgy­szintén mindezen intézkedések pontos végrehaj­tásának szoros és folytonos ellenőrzésére. A kormány ezenkívül mindazon hatóságokat, melyek e részben hozzá fordultak, és így Zem­­plén megyét is a járvány elleni intézkedések meg­tétele czéljából, azonnal tetemes­­n pénzelőlegekkel látta el, és a­mely hatóságok járványorvosok ki­küldetését kérték, oda ilyenek haladéktalanul ki­rendeltettek ; sőt épen Zemplén megye hatósága legutóbb is táviratilag megkérdeztetvén, szüksé­­geltetik-e még további járványorvosok kikülde­tése? erre nézve azt válaszolta, mikép a leg­utóbb kirendelt orvos megérkezése esetén ily szükség többé nem forog fenn. Mindezekből kitűnik, hogy a kormány az e járvány megelőzésére, illetőleg elfojtására szol­gáló intézkedéseket magában foglaló utasítást kellő időben adta ki, a rendelkezések foganatosí­tása fölött éber figyelemmel őrködik, és ott, hol szükséges, a megkívántató orvosi és anyagi se­gélynyújtásról azonnal gondoskodik. A cholera állásáról folyó évi deczember 31 én be­érkezett napi tudósítások szerint Budán deczemb. 30-án újabb choleraeset nem merült fel gyógykezelés alatt maradt . A budai katonák között december 30-tól 31-éig choleraeset nem merült fel, az ápolás alatt maradt összes beteglétszám 12 ezekből meggyógyult 6­6 meghalt — további ápolás alatt maradt 6 Pesten dec. 30-tól decz. 31-ig újabban megbetegü­lt 4 ebből esik: a belvárosra— a Lipótvárosra— a Terézvárosra— a Józsefvárosra— a Ferenczvárosra— Kőbányára— a közkórházakra— 4 ehez számítván az ápolás alatt maradt 66 ot az összes beteglétszám 70 ebből meggyógyult 13 meghalt— járvány kezdete óta összesen megbetegü­lt 990 ebből meggyógyult 522 meghalt 411 további ápolás alatt pedig maradt 57 Kassán. deczember 29-kén új betegülés 3 halálozási Hivatalos tudósitás szerint Gácsországban 1872. évi nov hó második felében újabb choleraesetek merültek fel a zbaraczi kerület 3 községében, a hu­­elatyni kerület 2 községében, a skalati kerület 1 községében, a czortkovi kér. 4 községében, a za­leszczyki kér. 1 községében, a trembowlai kér. 1 községében, a stanislawi kerület 1 községében, a borszezowi kerület 1 községében, a tarnopoli kerület 10 községében, Bochnia kerületi székvá­rosban, a brody kér. 3 községében, a zloczowi ke­rület 6 községében, a buczaczi kér. 1 községében, a podhajci kér. 2 községében, a przemisli kerület 8 községében, a lembergi kér. 4 községében, a sokali kér. 1 községében, a brzezani kér. 3 köz­ségében, a rudki kér. 6 községében, a przemys­­laui kér. 1 községében, a zolkiewi kerület 2 köz­ségében, a jaroslawi kér. 4 községében, a kami­onkai kér. 3 községében, a jaworowi kér. 1 köz­ségében, a birozai kér. 3 községében, a rr­wai ke­rület 2 községében, a sambori kér. 2 községében, a turkai kér. 4 községében, a staromiastoi kér. 8 községében, a stryi kér. 4 községében, a mos­­ciskai kér. 2 községében, a grodeki kér. 6 közsé­gében, a zydaczawi kerület 5 községében, a bis­­koi kér. 4 községében, a pisznoi kér. 2 községé­ben, a nadwornai kér. 2 községében, Rzeszovi ke­rületi székvárosban, a niskoi kér. 1 községében, végre a sanoki kerület 1 községében, tehát össze­sen 119 községben; ellenben megszűnt a járvány a zbaraczi kerület 4 községében, a husiatyni kér. 4 községében, a skalati kér. 3 községében, a czortkowi kér. 7 községében, a zaleszczyki kér. 9 községében, a trembowlai kér. 6 községében, a stanislaui kér. 5 községében, a borszczowi kér. 4 községében, a tarnopoli kér. 7 községében, a d­umaczi kér. 2 községében, a zloczowi kerület 8 községében, a brodi kér. 2 községében, a bu­czaczi kér. 4 községében, a horodenkai kér. 2 községében, a podhajezi kér. 4 községében, a lembergi kerület 5 községében, a sokali kér. 3 községében, a brzezani kér. 1 községében, a rud­ki kér. 4 községében, a przemyslaui kerület 3 köz­ségében, a zolkiewi kerület 2 községében, a ka­mionkai kerület 1 községében, a jaworowi kér. 2 községében, a birczai kér. 3 községében, a ra­­wai kér. 3 községében, a sambori kér. két közsé­gében, a turkai kér. 2 községében, a staromiastoi kerület 4 községében, a stryi kér. 4 községében, a moseziskai kerület 3 községében, a grodeki kér. 3 községében, a zydaczowi kér. 2 községében, a liskoi kér. 1 községében, a czieszanowi kerü­let 1 községében, a pilsnoi kér. 4 községében, a kaluszi kér. 1 községében, a nadwornai kér. 1 községében, tehát összesen 134 községben Nov. hó 2-ik felében 46 kerületnek 345 községében ural­gott tehát a járvány és pedig nov. 15-én megma­radt 1323 beteglétszám dec. 1-ig 5527-tel szapo­rodott, úgy hogy a fennemlitett 2 hét alatt össze­sen 6850 cholerabeteg volt gyógykezelés alatt, kik közül meggyógyult 3569, meghalt 2073, gyógykezelés alatt maradt 1208 egyén, 211 köz­ségben. Lemberg városában az egész járvány tartama alatt megbetegedett 364 egyén, ezekből meggyó­gyult 191, meghalt 123. Ugyanazon hivatalos tudósítás szerint Bukovi­nában okt. 15-től nov. 28-ig a gyógykezelés alatt maradt 32 cholerabeteg-létszám 81 uj bete­­güléssel szaporodott; ezen 113 egyén közül meg­gyógyult 71 meghalt 42, úgy hogy most egy cho­lerabeteg sem létezik; minthogy pedig nov. hó 28-tól új betegülés elő nem­ fordult, Bukovinában a járvány megszűntnek tekinthető. A járvány egész tartama alatt, azaz aug. 3-tól nov. hó 28-ig Bukovinában cholerában megbete­gedett összesen 1689 egyén, ezekből meggyógyult 965, meghalt 724, a halálozási százalék tehát kö­rülbelül 40. Morvaországban dec. 13-ig 13601 lakost számláló 6 községben, 171 choleraeset merült fel, s ezekből meggyógyult 58, meghalt 65 egyén. VILÁGKIÁLLÍTÁS. A VILÁGKIÁLLÍTÁSI M. ORLZÁGOS BIZOTTSÁRT VÉG­REHAJTÓ BIZOTTSÁGA. K­o­r­i­z­m­i­c­s László elnöklete alatt f. hó 21-én tartott ülésében S­z­l­á­v­y József mi­niszterelnök és Zichy József gróf földmi­ve­­lés-,ipar s kereskedelemügyi miniszter urak láto­gatásával tiszteltetett meg. Megnyitó beszédében az elnök köszönetet mond a volt közgazdasági miniszter úrnak azon támogatásért, melylyel a bizottság működését minden stádiumában részesíté, és azon meleg érdeklődésért, melynek mind a miniszterelnök mind pedig a jelenlegi földművelés-, ipar és ke­reskedelemügyi miniszter úr fényes tanújelét adták az által, hogy a bizottság üléseiben és­­ közvetve a kiállítási ügy vezetésében szem­szel sen részt vesznek. Bizton reméli, hogy a jelenlegi közgazdasági miniszter elődjének nyomdokain fog haladni, és hogy az ő vezetése alatt, a­mi szerencsésen jön megindítva, egyszersmind sikeresen be is lesz fe­jezve. A közhelyesléssel fogadott elnöki megnyitó után S­z­­­á­v­y József miniszterelnök emel szót. Mindig szívén feküdt, hogy Magyarország a bécsi kiállításon méltóan legyen képviselve, hogy a külföld mezőgazdaságunk, iparunk, tu­dományos és művészeti viszonyainkról a lehe­tőség szerint hú­s kimerítő képet nyerhessen.Meg­­vallja,hogy midőn a kiállítás ügyét kezdeményez­te, kételyei és aggodalmai nem voltak csekélyek. Nagyon is bizonytalannak látszott, vájjon e czért el fogjuk-e érhetni. Ma nyert terünk van, s hogy ezt kivívnunk sikerült, abban az érdem fő része a kiállítási végrehajtó bizottságot illeti. Őszinte köszönetet mond azért a végrehajtó bi­zottság elnökének és összes tagjainak, hazafias, önzetlen áldozatkész fáradozásukért, melynek nyilvánulásait már régebben szándékozott ülés­­beni részvétel által közelebbről is szemlélni. Ő Felségének legmagasb parancsa által elszólittat­­ván eddigi hatásköréből — a mai összejövetel­ben azonban maga részéről a bizottságtól bú­csút kénytelen venni. Ebbéli sajnálkozásába azonban az az örven­detes érzet is vegyül, hogy utódjában a kiállí­tás ügye lelkes és avatott támogatót nyert. Fel­kéri a bizottságot, hogy azt az ernyedetlen munk­ásságot, melyet irányában tanúsítani szí­ves volt, a jelenlegi közgazdasági minisztertől se vonja meg, bizton hiszi, hogy egyetértő és csak is az ügyet szem előtt tartó működés mel­lett a kiállításhoz kötött reményeink való­sulni és az ahhoz kötött várakozások teljese­désbe menni fognak. Végül felkéri az elnököt a bizottság eddigi működésének előadására. Zichy József gróf rövid szavakban bizto­sítja a bizottságot, hogy azt az ügyszeretetet és buzgóságot, melylyel a kiállítás ügyét már Fiu­méban is fölkaroló, jelenlegi állásában még fo­kozni fogja. Kéri a bizottság szives baráti támo­gatását és azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy a kormány, végrehajtó bizottság és kir. biztosság vállvetett összműködése által szeretett hazánknak a bécsi kiállításon való méltó fel­lépése biztosítottnak tekinthető. Korizmics László, a bizottság el­nöke, híven véli a bizottsági tagok közérzelmét tolmácsolni, midőn mindenek előtt őszinte sajná­latát fejezi ki a volt közgazdasági miniszter úr távozása felett. — A volt közgazdasági minisz­ter volt az, ki a kiállitás ügyét és oly tapintatos mint sikert ígérő módon meginditá; kiválólag az ő hathatós közreműködésének köszönhető azon örvendetes eredmények megérlelése, melyek mai nap előttünk feküsznek. A miniszter úr távozása feletti sajnálat érzetét mérsékli azonban az a tudat, hogy a miniszter úr jelenleg, és a jövőben is — noha más hatáskör­ben — hathatós pártfogója lesz a kiállítás ügyé­nek, és hogy hivatalbeli utódjává ő felsége gróf Zichy Józsefben oly férfiút kegyeskedett kine­­ k Sileziában Freistadt kerülethez tartozó Zamost és Hunschau községekben 14 egyén betegedett meg Kholerában, kik közül 2 meghalt.

Next