Budapesti Közlöny, 1873. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1873-01-10 / 7. szám

Buda-Pest, 1873. 7. szám. Péntek, január 10. BUDAPESTI SKKÖZLÖNY. HIVATALOS I A P, Sctbxiaztoö^ : Petiten , hatvani-ut^^h 10-ik uám 1. emelet Kiadó-hivatal . Pesten, barátok­­ tere 7. sk. a. földszint. Elteiinitési Árak : Napomként! postai jsétktfldén­ vagy helyben Kashoz hordva a melléklappsd együtt: A „Budapesti Közs&let* melléklapjára kin­ön , pontáo TEgy házból horul,a Égés* évre. . . 2 frt 40 kr. Félévre ... 1 , 20 , Ne.!, vederre X hivatatos „Érf- Mrt^-bc iki­.iAndé hirdetések dijai a hirdet.i.a ..yjl együtt eim­egcseu j*»u J k, oeg paciig: lOi* szóig egywem­ hirdet*?*­­.n 1 frt. e.* 39 kr. .1 bötyejw.. 10«­— '•sO ig :( frt. _00-~3r­«‘.-i-J ■' ír! h­ogy tovább mi/ den 100 »sóért 1 inul töv*b A hivatalom hirdetést igazoló egy** lap ár* 10 kr. 12 frt. Egész évre . Félévre . L - w ■ Negyedén» .... 3 ” Negyedévre . . — » *0 „ A „Hivat. Érteaitó­“ egyes szarda főlap nélkül 10 kr., ural együtt 20 ill. KiziAATOn nem killdetock tímz.&. Bennen tét­len levelek csak rétidé* levelenőinkt#! ky gadUtuftk el Hivatalos Hirdetésre : Wagánhirdetésük: Egyhasábotí ph-úti sor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr. lés töhoszdr? hir­dedésért íír ki minden beiktatásnál. A bélyeg­­díj külön min­den beiktatás után 30 kr. oszt. ért. Előfizetési felhivás „BUDA­PESTI KÖZLÖNY“-TM, a m. k. ministerium hivatalos lapja 1873-ik évi folyamára. A hivatalos lap jövőre is eddigi alakjá­ban s terjedelmében fog megjelenni, s ára is a régi marad.­­.­­.. Egész évre . . . . 12 frt Fél évre..........................6 frt Negyed évre .... 3 frt Az előfizetési pénz legczélszerűbben pos­tai utalványnyal küldhető meg, minthogy ennek bérmentesítése is legolcsóbb: 10 frtig 5 kr. Azon felül 10 kr. A „buda­pesti közlöny“ kiadó hivatala. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb . és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesités végett Felségünk elé TÖRVÉNYCZIKK Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakítá­sáról és rendezéséről. (Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1892. évi deczember 23.) I. Fejezet. A fővárosi törvényhatóság alakításáról és hatásköréről. 1. §. Buda és Pest szab. kir. fővárosok, vala­mint Ó-Buda mezőváros és a Margitsziget, ez utób­biak Pestvármegyéből kikebeleztetvén, Buda-Pest főváros név alatt egy törvényhatósággá egyesit­­tetnek. 2­ §. Az ekkér alakított főváros, mint önálló törvényhatóság, az 1870. XLII. törvényczikk ér­telmében gyakorolni fogja a törvény korlátai közt: a) az önkormányzatot, b) az állami közigaz­gatás közvetítését, c) foglalkozhat ezenkívül egyéb közérdekű, sőt országos ügyekkel, azokat megvitathatja, azokra nézve megállapodásait kife­jezheti, a többi törvényhatósággal és a kormány­nyal közölheti s kérvény alakjában a képviselő­házhoz közvetlenül felterjesztheti. 3. §. Önkormányzati jogánál fogva a főváros saját belügyeiben önállólag intézkedik, határoz és szabályrendeleteket alkot, s határozatait és szabályrendeleteit saját közegei által hajtja végre, tisztviselőit választja, az önkormányzat és köz­­igazgatás költségeit megállapítja, s a fedezetről gondoskodik, a kormánynyal közvetlenül érint­kezik. 4. §. Oly határozat, mely : a) költségvetés meg­állapítására, b) 25.000 frtnyi­ összegnél nagyobb értékű ingatlan elidegenítésére, vagy hasonértékű ingatlan szerzésére, c) kölcsönvételekre, d) a hely­benhagyott költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések kötésére vagy felbontására, közmű­vek emelésére, e) új hivatalok rendszeresítésére vagy a fennállók megszüntetésére vonatkozik és általában minden határozat, melyre nézve a tör­vény felsőbb megerősítést rendel , csak miniszeri jóváhagyás után hajtathatik végre. Ha a kormány a felterjesztéstől számított 40 nap alatt egyáltalá­ban nem nyilatkozik, a felterjesztett határozatok helybenhagyottaknak tekintetnek és végrehajt­hatók. 5. §: Magánfelek a törvényhatóságnak az ön­kormányzat körében hozott sérelmes határozatai ellen a kézbesítéstől, illetőleg a szabályszerű ki­hirdetéstől 15­ az dtélő miniszerhez fo­lyamodhatnak. A folyamodvány a polgármester­nek adandó be, ki ezt 8 nap alatt véleményes je­lentéssel felterjeszteni köteles. Azt, hogy a hatá­rozat csak birtokon kívül felebbezhető, magában a határozatban világosan ki kell fejezni. E zára­dék hiányában a határozat birtokon belül feleb­bezhető. 6 §. Szabályrendeleteket a főváros törvényha­tósága csak önkormányzati hatáskörének korlátai között alkothat. A szabályrendeletek a törvénynyel s a kormánynak hatályban levő szabályrendele­teivel nem ellenkezhetnek és csak a szabályszerű kihirdetéstől számítandó 30 nap után hajtathatnak végre. 7. §. A szabályrendelet, ha csupán helyi érdekű, a törvényhatóság területén, ha közérdekű , az egész országban kihirdetendő. 8. §. Szabályrendeletek ellen az érdeklettek a szabályszerű kihirdetéstől 30 nap alatt az illető miniszerhez folyamodhatnak. A miniszer a törvény­­hatóság meghallgatása után végérvényesen hatá­roz. A szabályrendeletet felfüggesztő vagy meg­semmisítő kormányrendelet indokolandó. 9. §. Az árva- és gyámhatóságot a főváros ta­nácsa útján gyakorolja, mely ennélfogva kinevezi és ellenőrzi az árva­ gyámokat, megvizsgálja a gyámi számadásokat, felügyel az árvák vagyo­nára és nevelésére, és intézkedik az árvák mind­azon ügyeiben, melyek a rendes bíró illetőségé­hez nem tartoznak. Az árva- és gyámügyek a belügyminiszerhez felebbezhetők. A tanács fel­ügyelete és felelőssége mellett működő külön ár­vaszék felállítását és annak hatáskörét a törvény­hatóság szabályrendeletben határozza meg. Az árva­vagyon kezelésére nézve a fővárossá egye­sített törvényhatóságnál jelenleg fennálló gyakor­lat a törvényhozás intézkedéséig ideiglen fen­nmarad. 10. §. A főváros közvetett államadókra is vethet községi pótadót, a városban s annak területén ille­tékeket, helypénzeket, vámokat szedhet, s az ál­lam által igénybe nem vett új adókat hozhat be. E jog gyakorlására a kormány engedélye szük­séges, mely azt — a­mennyiben az állam jöve­delmeinek csökkenése s az ipar és kereskedelem érdekeinek veszélyeztetése nélkül eszközölhető, — a helyi viszonyokhoz képest a főváros indokolt felterjesztésére megadhatja. 1­11. §. A törvényeket és a kormánynak a tör­vényhatósághoz intézett rendeleteit a törvényha­tóság területén a főváros törvényhatósága hajtja végre saját közegei által. Mennyiben van ezen általános szabály alól kivételnek helye, a törvény határozza meg. 12. §. A főváros törvényhatósága jelen törvény korlátai között felírhat egyes kormány rendelet ellen a végrehajtás előtt, ha azt törvénybe ütkö­zőnek, vagy a helyi viszonyok miatt czélszerűt­lennek tartja. De ha a miniszer a felhozott indo­kok ellenére a végrehajtást követeli, vagy ha a törvényhatóságot hozott határozatának foganato­sításától másodízben eltiltja: a kormányrendelet azonnal és feltétlenül teljesítendő és végrehaj­tandó (74 §. d) e) pont). Az ilyen, valamint a szabadságos és tartalékos katonák berendelését és valamely, az állam veszélyezett érdekei miatt halaszthatlan rendőri intézkedést tárgyazó kor­mányrendelet csak végrehajtás után és csak any­­nyiban szolgálhat közgyűlési vita és határozat tárgyául, a­mennyiben a törvényhatóság a kor­mány eljárását netán sérelmesnek találván, a kép­­viselőháznál keresne orvoslást. 13. §. Kivételnek a végrehajtás kötelezettségé­nek szabálya alól az országgyűlés által meg nem szavazott adó tényleges behajtására vagy meg nem ajánlott újonczok tényleges kiállítására vo­natkozó rendeletek. Az előmunkálatok azonban azonnal teljesítendők. 14. §: A főváros hatósága kiterjed a községben és a község területén lakó vagy tartózkodó min­den személyre és a községben és területén létező minden vagyonra. 15. §. Kivételnek ezen általános szabály alól : a) a hadseregnek, haditengerészetnek és honvéd­ségnek tettleges szolgálatban álló tagjai, a katona­­szolgálatra vonatkozó s általában az 1867. XII. törvényczikk 14. §-a és az 1868. XL. törvényczikk 54 § a szerint, a katonai bíróság hatásköréhez tartozó ügyekben ; b) Ő felségének a királynak s udvarának állandó vagy ideiglenes lakhelyül szolgáló épületek és azok tartozékai; c) kizáróla­gos erődítési művek és munkálatok, a mennyiben már léteznek vagy a törvényhozás által engedé­lyeztetnek ; minden egyéb, bár katonai cz­élokra szánt épület és építkezés azonban a főváros köz- és építészeti rendőri hatósága és szabályai alá tartozik. 16. §. A községek rendezéséről szóló 1871. XVIII. törvényczikknek a honpolgárok illetőségét megállapító 6—19. §-ai a fővárosra nézve is ér­vényesek. 17. §. A főváros területével határos valamely községnek vagy pusztai területnek jövőre a fővá­rossal netán szükséges egyesítése esetről-esetre külön törvény intézkedésének tartatik fenn. 18. §: Buda, Pest és Ó-Buda városok összes közvagyona a főváros tulajdonává lesz, valamint e városok összes tartozásai is a fővárost fogják terhelni. A közvagyon és a tartozások egyesítésé­nek mi módon leendő keresztülvitele és azok egy­séges kezelése iránt az ezen törvény alapján meg­alakult törvényhatóság fog intézkedni. 19. §: A főváros összes önkormányzati és köz­­igazgatási költségei a közvagyon egyenlő elvek szerint értékesítendő jövedelmeiből és az állalandó után szedendő pótlékokból fedeztetnek. Az adópót­lék a törvényhatóság egész területén ugyanazon adóláb és adókulcs szerint az államadó után szá­zalékokban vetendő ki. Az 1868. XXI. törvény-

Next