Budapesti Közlöny, 1873. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1873-01-10 / 7. szám
Buda-Pest, 1873. 7. szám. Péntek, január 10. BUDAPESTI SKKÖZLÖNY. HIVATALOS I A P, Sctbxiaztoö^ : Petiten , hatvani-ut^^h 10-ik uám 1. emelet Kiadó-hivatal . Pesten, barátok tere 7. sk. a. földszint. Elteiinitési Árak : Napomként! postai jsétktfldén vagy helyben Kashoz hordva a melléklappsd együtt: A „Budapesti Közs&let* melléklapjára kinön , pontáo TEgy házból horul,a Égés* évre. . . 2 frt 40 kr. Félévre ... 1 , 20 , Ne.!, vederre X hivatatos „Érf- Mrt^-bc iki.iAndé hirdetések dijai a hirdet.i.a ..yjl együtt eimegcseu j*»u J k, oeg paciig: lOi* szóig egywem hirdet*?*.n 1 frt. e.* 39 kr. .1 bötyejw.. 10«— '•sO ig :( frt. _00-~3r«‘.-i-J ■' ír! hogy tovább mi/ den 100 »sóért 1 inul töv*b A hivatalom hirdetést igazoló egy** lap ár* 10 kr. 12 frt. Egész évre . Félévre . L - w ■ Negyedén» .... 3 ” Negyedévre . . — » *0 „ A „Hivat. Érteaitó“ egyes szarda főlap nélkül 10 kr., ural együtt 20 ill. KiziAATOn nem killdetock tímz.&. Bennen tétlen levelek csak rétidé* levelenőinkt#! ky gadUtuftk el Hivatalos Hirdetésre : Wagánhirdetésük: Egyhasábotí ph-úti sor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr. lés töhoszdr? hirdedésért íír ki minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. Előfizetési felhivás „BUDAPESTI KÖZLÖNY“-TM, a m. k. ministerium hivatalos lapja 1873-ik évi folyamára. A hivatalos lap jövőre is eddigi alakjában s terjedelmében fog megjelenni, s ára is a régi marad.... Egész évre . . . . 12 frt Fél évre..........................6 frt Negyed évre .... 3 frt Az előfizetési pénz legczélszerűbben postai utalványnyal küldhető meg, minthogy ennek bérmentesítése is legolcsóbb: 10 frtig 5 kr. Azon felül 10 kr. A „budapesti közlöny“ kiadó hivatala. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb . és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesités végett Felségünk elé TÖRVÉNYCZIKK Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakításáról és rendezéséről. (Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1892. évi deczember 23.) I. Fejezet. A fővárosi törvényhatóság alakításáról és hatásköréről. 1. §. Buda és Pest szab. kir. fővárosok, valamint Ó-Buda mezőváros és a Margitsziget, ez utóbbiak Pestvármegyéből kikebeleztetvén, Buda-Pest főváros név alatt egy törvényhatósággá egyesittetnek. 2 §. Az ekkér alakított főváros, mint önálló törvényhatóság, az 1870. XLII. törvényczikk értelmében gyakorolni fogja a törvény korlátai közt: a) az önkormányzatot, b) az állami közigazgatás közvetítését, c) foglalkozhat ezenkívül egyéb közérdekű, sőt országos ügyekkel, azokat megvitathatja, azokra nézve megállapodásait kifejezheti, a többi törvényhatósággal és a kormánynyal közölheti s kérvény alakjában a képviselőházhoz közvetlenül felterjesztheti. 3. §. Önkormányzati jogánál fogva a főváros saját belügyeiben önállólag intézkedik, határoz és szabályrendeleteket alkot, s határozatait és szabályrendeleteit saját közegei által hajtja végre, tisztviselőit választja, az önkormányzat és közigazgatás költségeit megállapítja, s a fedezetről gondoskodik, a kormánynyal közvetlenül érintkezik. 4. §. Oly határozat, mely : a) költségvetés megállapítására, b) 25.000 frtnyi összegnél nagyobb értékű ingatlan elidegenítésére, vagy hasonértékű ingatlan szerzésére, c) kölcsönvételekre, d) a helybenhagyott költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések kötésére vagy felbontására, közművek emelésére, e) új hivatalok rendszeresítésére vagy a fennállók megszüntetésére vonatkozik és általában minden határozat, melyre nézve a törvény felsőbb megerősítést rendel , csak miniszeri jóváhagyás után hajtathatik végre. Ha a kormány a felterjesztéstől számított 40 nap alatt egyáltalában nem nyilatkozik, a felterjesztett határozatok helybenhagyottaknak tekintetnek és végrehajthatók. 5. §: Magánfelek a törvényhatóságnak az önkormányzat körében hozott sérelmes határozatai ellen a kézbesítéstől, illetőleg a szabályszerű kihirdetéstől 15 az dtélő miniszerhez folyamodhatnak. A folyamodvány a polgármesternek adandó be, ki ezt 8 nap alatt véleményes jelentéssel felterjeszteni köteles. Azt, hogy a határozat csak birtokon kívül felebbezhető, magában a határozatban világosan ki kell fejezni. E záradék hiányában a határozat birtokon belül felebbezhető. 6 §. Szabályrendeleteket a főváros törvényhatósága csak önkormányzati hatáskörének korlátai között alkothat. A szabályrendeletek a törvénynyel s a kormánynak hatályban levő szabályrendeleteivel nem ellenkezhetnek és csak a szabályszerű kihirdetéstől számítandó 30 nap után hajtathatnak végre. 7. §. A szabályrendelet, ha csupán helyi érdekű, a törvényhatóság területén, ha közérdekű , az egész országban kihirdetendő. 8. §. Szabályrendeletek ellen az érdeklettek a szabályszerű kihirdetéstől 30 nap alatt az illető miniszerhez folyamodhatnak. A miniszer a törvényhatóság meghallgatása után végérvényesen határoz. A szabályrendeletet felfüggesztő vagy megsemmisítő kormányrendelet indokolandó. 9. §. Az árva- és gyámhatóságot a főváros tanácsa útján gyakorolja, mely ennélfogva kinevezi és ellenőrzi az árva gyámokat, megvizsgálja a gyámi számadásokat, felügyel az árvák vagyonára és nevelésére, és intézkedik az árvák mindazon ügyeiben, melyek a rendes bíró illetőségéhez nem tartoznak. Az árva- és gyámügyek a belügyminiszerhez felebbezhetők. A tanács felügyelete és felelőssége mellett működő külön árvaszék felállítását és annak hatáskörét a törvényhatóság szabályrendeletben határozza meg. Az árvavagyon kezelésére nézve a fővárossá egyesített törvényhatóságnál jelenleg fennálló gyakorlat a törvényhozás intézkedéséig ideiglen fennmarad. 10. §. A főváros közvetett államadókra is vethet községi pótadót, a városban s annak területén illetékeket, helypénzeket, vámokat szedhet, s az állam által igénybe nem vett új adókat hozhat be. E jog gyakorlására a kormány engedélye szükséges, mely azt — amennyiben az állam jövedelmeinek csökkenése s az ipar és kereskedelem érdekeinek veszélyeztetése nélkül eszközölhető, — a helyi viszonyokhoz képest a főváros indokolt felterjesztésére megadhatja. 111. §. A törvényeket és a kormánynak a törvényhatósághoz intézett rendeleteit a törvényhatóság területén a főváros törvényhatósága hajtja végre saját közegei által. Mennyiben van ezen általános szabály alól kivételnek helye, a törvény határozza meg. 12. §. A főváros törvényhatósága jelen törvény korlátai között felírhat egyes kormány rendelet ellen a végrehajtás előtt, ha azt törvénybe ütközőnek, vagy a helyi viszonyok miatt czélszerűtlennek tartja. De ha a miniszer a felhozott indokok ellenére a végrehajtást követeli, vagy ha a törvényhatóságot hozott határozatának foganatosításától másodízben eltiltja: a kormányrendelet azonnal és feltétlenül teljesítendő és végrehajtandó (74 §. d) e) pont). Az ilyen, valamint a szabadságos és tartalékos katonák berendelését és valamely, az állam veszélyezett érdekei miatt halaszthatlan rendőri intézkedést tárgyazó kormányrendelet csak végrehajtás után és csak anynyiban szolgálhat közgyűlési vita és határozat tárgyául, amennyiben a törvényhatóság a kormány eljárását netán sérelmesnek találván, a képviselőháznál keresne orvoslást. 13. §. Kivételnek a végrehajtás kötelezettségének szabálya alól az országgyűlés által meg nem szavazott adó tényleges behajtására vagy meg nem ajánlott újonczok tényleges kiállítására vonatkozó rendeletek. Az előmunkálatok azonban azonnal teljesítendők. 14. §: A főváros hatósága kiterjed a községben és a község területén lakó vagy tartózkodó minden személyre és a községben és területén létező minden vagyonra. 15. §. Kivételnek ezen általános szabály alól : a) a hadseregnek, haditengerészetnek és honvédségnek tettleges szolgálatban álló tagjai, a katonaszolgálatra vonatkozó s általában az 1867. XII. törvényczikk 14. §-a és az 1868. XL. törvényczikk 54 § a szerint, a katonai bíróság hatásköréhez tartozó ügyekben ; b) Ő felségének a királynak s udvarának állandó vagy ideiglenes lakhelyül szolgáló épületek és azok tartozékai; c) kizárólagos erődítési művek és munkálatok, a mennyiben már léteznek vagy a törvényhozás által engedélyeztetnek ; minden egyéb, bár katonai czélokra szánt épület és építkezés azonban a főváros köz- és építészeti rendőri hatósága és szabályai alá tartozik. 16. §. A községek rendezéséről szóló 1871. XVIII. törvényczikknek a honpolgárok illetőségét megállapító 6—19. §-ai a fővárosra nézve is érvényesek. 17. §. A főváros területével határos valamely községnek vagy pusztai területnek jövőre a fővárossal netán szükséges egyesítése esetről-esetre külön törvény intézkedésének tartatik fenn. 18. §: Buda, Pest és Ó-Buda városok összes közvagyona a főváros tulajdonává lesz, valamint e városok összes tartozásai is a fővárost fogják terhelni. A közvagyon és a tartozások egyesítésének mi módon leendő keresztülvitele és azok egységes kezelése iránt az ezen törvény alapján megalakult törvényhatóság fog intézkedni. 19. §: A főváros összes önkormányzati és közigazgatási költségei a közvagyon egyenlő elvek szerint értékesítendő jövedelmeiből és az állalandó után szedendő pótlékokból fedeztetnek. Az adópótlék a törvényhatóság egész területén ugyanazon adóláb és adókulcs szerint az államadó után százalékokban vetendő ki. Az 1868. XXI. törvény-