Budapesti Közlöny Melléklapja, 1873. január (7. évfolyam, 1-4. szám)
1873-01-05 / 1. számú melléklap
3. CZIM. Nyugdijakra annyi,mint 1872. évben.....................1125 frt. A bizottság a nyugdijakra vonatkozó határozatoknak érvényben tartása mellett az előirányzott összeget megszavazásra ajánlja. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése a pénzügyministerium 1873-ik évi költségvetési előirányzata tárgyában. A pénzügyministerium 1873-ik évi költségvetésében a rendes kiadások, a nyugdíjakon kivül 52.382 007 írttal, a rendkívüli kiadások 18.046,772 írttal irányoztatnak elő, és így e tárcza összes szükséglete 70.428,779 írttal van felvéve. 1872-re a rendes kiadások 49.125,661 írtban, a rendkívüli kiadások 15.559,154 forintban, és igy az összes szükséglet 64.684,815 írtban lévén megállapítva : az 1873. évi költségvetésben a rendes kiadások 3.256,346 írttal, a rendkívüli kiadások 2.487,618 írttal, és igy az összes 1873. évi szükséglet 5.743,964 írttal nagyobb öszszegben van előirányozva. A rendes kiadások czimei között következő különbségek mutatkoznak : a szükségletnek 1873. évi 3.256,346 frtnyi többlete következőleg oszlik meg: 1873-ra 1873-ra több kevesebb 1. czim. Központi igazgatás : 14,500— 2 „ „ állampénztár— 72 Meg kell jegyezni, hogy az államvasutak és gyárak bevételi feleslege és a befektetési tőke kamatai és törlesztése között mutatkozó különbözet, mint az államvasutak hiánya 1872-re 990,077 forinttal e tárcza költségvetésébe volt felvéve; a jelen költségvetésben az államvasutak hiánya nem itt vétetett fel. Az államvasutak előirányzata az 1873-ik évi költségvetésben más alakban jön elő. A vasutak bruttó kiadásai és bevételei a közmunka-minister költségvetésének függelékében vannak kimutatva, azoknak bevételi feleslegei az állam rendes bevételei között fordulnak elő; a vasúti kölcsön kamatai és törlesztési részlete pedig, az állam kiadások és pedig a bizottság által javaslatba hozott áthelyezés folytán, a rendes kiadások közé van felvéve. Ezen fváltozott tételnek figyelembevétele mellett, a pénzügyi miniszer költségvetésének többlete sajátlag 4.246,423 frtot tesz ki, melyből 2.715,893 frt az államerdőkre, 165,290 frt a lottóra, 2.031,651 frt a dohányjövedékre esik, és a bevételek megfelelő emelkedésében találja ellensúlyozását, viszont a sójövedéknél 443,591 írttal, a bányászatnál 286,418 írttal, az államjószágoknál 133,751 írttal kevesebb van előirányozva, m így az administratió egyéb részére, a sajátképenn pénzügyi igazgatás költségeire az 1-ső czimtől a 19-ik czimig 209,566 frt többlet esik, a 12,417 frt különbség azon egyes czimekre oszlik fel, melyek alacsonyabb összeggel vannak felvéve. I. Czim. Központi igazgatás. 1873-ra előirányoztatik 90,166 frt. 1872- re megszavaztatott 886,666 , 1873- ra több . . 14,500 frttal. Ezen költségemelkedést kizárólag az első rovatnak , a fizetések rovatának 17,700 írttal történt felemelése okozza, mert ezenkívül e czímösszes rovataiban csak azon változások fordulnak elő, hogy a 7-ik rovatból a segédszolgák bérei 5,000 írttal, mint személyes kiadás, új 3-ik rovatként a személyes járandóságok közé vétetett fel, és a 6-ik rovat 3200 forinttal leszállíttatott. Az I. rovatnál mutatkozó 17,000 frt költségtöbbletet, az erdészeti osztálynak két ügyosztálylyal javaslatba hozott szervezése eredményezi. Ez osztály költségei 24,400 forintra rúgnak, miután azonban a pénzügyminiszer a központi igazgatásban történt új felosztás és az erdészeti osztálynak szervezése folytán 2 osztálytanácsosi állomást megszüntetett, a különbözet, melyet ezen osztály szervezése okoz, a fentebbi 17,500 frt többletet eredményezi. A bizottság az erdészeti osztálynak felállítását és szervezését, úgy mint azt a pénzügyminiszer tervezi, szükségesnek tartja. Nem lehet tagadni, hogy az erdők helyes és belterjesebb kezelése, azon nagy mozgalom, mely e téren néhány év óta megindult, a beruházásokra évenként megszavazott jelentékeny összegek célszerű hováfordítása a központi igazgatásnál értelmes szakerőket igényel. Azon nagymérvű befektetések, melyek megkezdettek, csak úgy fogják a kívánt eredményeket biztosítani és a rájuk fordított nagy tőkék kamatait meghozni, ha a leggondosabb vezetés őrködik azoknak létesítése felett. Az államerdők kiterjedése a határőrvidéki erdőkkel együtt 4.000.000 katastrális holdat tesz ki. E nagy és oly nagy értéket képviselő államvagyon kezelése, kétségtelen, hogy az erők szaporítását igényli. Azon személyzet, mely az erdészeti ügyeket a határőrvidéki erdők visszacsatoltatása előtt ellátta, nem képes azt tenni ma, midőn az erdők kiterjedése sokkal nagyobb, és azok kezelése nagyobb felügyeletet kíván, az üzemnek fokozottabb, nagymérvű kiterjedésénél fogva. Az erdészeti ügyosztályok felállítása mellett a pénzügyminiszer 2 osztálytanácsosi állomást megszüntetett. Valamint a bizottság a többi tárcánál sem hozott jelentékenyebb változtatásokat és a személyzetre nézve nagyobb mérvű leszállítási javaslatba, a pénzügyministérium központi igazgatásának személyzetében sem indítványoz nagyobb változtatásokat most, midőn átalános jelentésében kifejtett okoknál fogva a központi igazgatásnál fenálló ügyrend, a hivatalok beosztása, az egész közigazgatási eljárás és rendszer tanulmányozására és a feletti javaslattételre indítványozza a ministériumot utasíttatni. Az erdészeti osztály felállítása folytán a ministérium kebelében történt új szervezés azonban lehetségessé tesz — a bizottság nézete szerint — bizonyos személy-leszállítást a két osztálytanácsosi állomáson kívül is , azért a bizottság 2 titkári és 1 fogalmazói állomásnak törlését lehetségenek tartja a nélkül, hogy a központi vezető ügyeinek ellátása csorbát szenvedne. Az I. rovatból e szerint 1 első osztályú titkár 2200 írt 1 másod „ „ 1900 „ összesen 4100 írttal, egy fogalmazó 1200 forint fizetéssel kimaradván : e rovatnál 5300 frt törlendő lenne. Az eddigi évek zárszámadásainak tanúsága szerint, a tényleges eredmény az előirányzattal szemben, évenként bizonyos megtakarításokat mutat fel mindazon rovatoknál, melyek személyzeti illetményeket képeznek Az 1871-ik évi zárszámadás szerint is a központi igazgatásnál fizetésekre előirányzott összegből jelentékeny összeg megtakaríttatott. Azon okból, hogy ezen megtakarítás egyfelől már a költségvetésben is kifejezést nyerjen, és a költségvetésben megállapított összeg a miniszert ezen megtakarításra utalja : a bizottság ezen okból az első rovat alatt 2%-kot , így 13,438 frtot tevő levonást, összesen az előbb említett 5300 írttal együtt, 18,738 frtnyi törlést hoz javaslatba. A 2-ik rovat alatt évi díjak és dijnokokra előirányzott 37,000 írtból hasonlag törültetni véleményez, miután 1871-ben csak 27,000 frt adatott ki; az azóta megszaporodott munka és a dijaknak emelkedése miatt az 1871-ben tényleg kiadott összeget a bizottság 1873 ra nem tartaná elégségesnek; 4000 forintnak törlése e rovatnál azonban mindenesetre indokolva van. A* 3. „ Pénzügyi igazgatóságok..................... 5,261— 4. „ Zágrábi állampénztár 116— 5. „ Pénzügyi felügyelőségek ..................... 13,399— 6. „ Ideiglenes felekzet .— 3,769 7 „ Adóhivatalok . . . 32,754— 8. „ Pénzügyi -, adó- és vámőrség . . .— 6,558 9. „ Jogügyi igazgatóság— 15,450 10. „ Pénzügyi törvényszékek..................— 105 11. „ Állandó kataster . .— 4,251 12. „ Bányász - és erdőakadémia . . . 19,960— 13. „ Egyenes adók kivetési és beszedési költségei . . . . 75,000— 14. „ Fogyasztási adók beszedése . . . . 5,180— 15. „ Határvám . . . . 2,546— 16. „ Bélyeg..................... 17,090— 17. „ Jogi illetékek . . . 7,275— 18. „ Fémjelzés . . . . 2,207— 19. „ Út- és hídvám . . .— — 20. „ Dohányjövedék . .2 031,651— 21. „ Lotto......................165,290— 22. „ Só...........................— 443,391 23. „ Államjószág-igazgatóságok .... 24,980— 24. „ Államjószágok . .— 133,751 25. „ Államerdők .... 2,715,893 26. „ Bányászat és pénzverés...........................— 28,6418 27. „ Államnyomda . . .— — 28. „ Államépületek . . 7,086— 29. „ Különféle kiadások .— — 3