Budapesti Közlöny, 1873. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1873-02-01 / 26. szám
Ő császári és Apostoli királyi Felsége, Bécsben 1873-dik évi január 9-én kelt legfelsőbb elhatározásával, biharii báró Piret Lajos altábornagyot s a XIII-dik hadosztály parancsnokát, az álló hadseregben való alkalmazása alóli felmentése mellett, a magyar honvédségi főparancsnok adlatusává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Szende Béla S . k. honvédelmi m. k. minister. Ő cs. és Apostoli kir. Felsége f. é. jan. 22 töl kelt legf. elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy b. Herbert Rathkeal Gábor cs. és k. követségi tanácsos, az olasz korona kir rendjének középkeresztjét, dr. lovag Scherzer Károly cs. és kir. főconsul és ministeri tanácsos, a török császári III. osztályú Medsidie-rendet, a belga királyi Lipót-rend tiszti keresztjét, valamint a siami korona rendjének II-ik osztályát, wolfsbergi Lenk Ágoston cs. és kir. főconsul, a spanyol kir. III. Károly-rend középkeresztjét, végre Dilgskron Károly cs. és kir. udvari és ministeri titkár, a közös külügyministerium politikai osztálya levéltári s iktatói hivatalának főnöke, a török császári III. osztályú Medsidie -rendet elfogadhassák és viselhessék. A kir. igazságügyminister a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszékhez írnokká Zathureczky Gusztáv ottani dijnokot és Nauziák Bélát nevezte ki. A kir. igazságügyminister a borosjenői törvényszék mellé bírósági végrehajtóvá László János ugyanottani dijnokot nevezte ki. A kir. igazságügyminister Koricsánszky Imre igazságügyministeri fogalmazógyakornokot ugyanoda segédfogalmazóvá nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m kir. minister az országos közoktatási tanács jegyzőjévé dr. Kleinmann Mórt, a gymnasiumi tanárképezde gyakorló skolájának tanárát nevezte ki. A kir. igazságügyminister 1. évi január hó 24 én 2416. szám alatt kelt rendelvényével, Ochs József orvos- és sebésztudort, a fehértemplomi kir. törvényszékhez börtön- és törvényszéki orvossá nevezte ki. RENDELETE a magyar királyi ministeriumnak a volt magyar határőrvidék területén működött polgárosítási bizottságok feloszlatásáról, és ugyanott az erdei szolgalmak megváltása végett kirendelt bizottságok életbeléptetéséről. A császári és Apostoli királyi Felsége, legalázatosabb felterjesztésem folytám, f. hó I én kelt legfelsőbb elhatározásával, az 1872.*) évi jun. hó - röl kelt legf. királyi leirat értelmében a volt magyar határőrvidék területén a polgárositási munkálatok keresztülvitele czéljából felállított bizottságok feloszlatását legkegyelmesebben jóváhagyni s ezen legfelsőbb intézkedés végrehajtásával, mely a kihirdetéssel egyidejűleg lép hatályba, a polgárosítás keresztülvitelére kiküldött cs. és kir. biztos, báró Scudier altábornagyot legkegyelmesebben megbízni méltóztatott. Ugyanezen legf. elhatározással a cs. és Ap. kir. Felsége egyszersmind legk. megengedni kegyeskedett, hogy a volt magyar határőrvidék területén lévő államerdőségeket terhelő szolgalmak megváltása czéljából az 1871. évi jun. 8-án kelt törvény értelmében szervezendő bizottságok életbe léptessenek,a legkegyelmesebben fölhatalmazván a magyar ministériumot, hogy ezen utóbb említett bizottságok életbeléptetése végett a szükséges intézkedéseket eszközölje, egyúttal pedig a fennebb idézett törvény szövegében a változott viszonyok folytán szükségessé vált módosításokat az 1872. évi junius hó 9-én kelt legf. királyi leirat értelmében megtehesse. A midőn tehát egyidejűleg a cs. és kir. biztos, báró Scudher altábornagy a megfelelő további intézkedések foganatosítására fölhivatik, egyúttal ezennel közhírré tétetik, hogy a határőrvidéki lakosoknak az ottani államerdőségekből való faizási, legeltetési és erdőtermény-használati jogaik megváltásáról szóló 1871. évi junius 8-ai törvény szövege*) a volt magyar határőrvidék területére nézve következőképen módosittatik. Az 1-ső §. következőleg fog hangzani: „Ezen törvény határozatai alá esnek az 1860. évi febr. hó 3-ai erdőtörvény által a községek és határőrvidéki családok részére biztosított faizási, legeltetési, makkoltatási és a volt katonai végvidéken fekvő államerdőkben eddig gyakorlatban volt bármi néven nevezendő egyéb haszonélvezeti jogok.“ A 2-ik §. változatlanul marad. A 3-ik §. változatlanul marad. A 4-ik §. következőleg fog hangzani : „A megosztás az állam és a volt végvidéki ezredkerületek községeinek egyeteme között történik. A volt ezredkerületek községeire eső erdőterület helység- vagy községenkénti további felosztása, valamint az, hogy mikép és mily mértékben használják azt akár a volt ezredkerületek községeinek egyeteme, akár részenkint a helyi községek vagy jogosított határőr családok, s vegyes helyi lakosok, mindez, mint községi ügy, a hatóságok közreműködése mellett a volt határőrezredek hivatott képviseleteire bizatik. A közös erdőterületnek ezen további felosztásából, vagy a használatra vonatkozó kérdésekből származó mindennemű peres ügyek, a határőrvidéki közigazgatási hatóságok által, és amennyiben ezek illetőségi körén kívül esnének, az általános polgári törvénykönyv határozatai szerint a rendes bíróság által intézendők el.“ Az 5-ik §. változatlanul marad. A 6 ik §. következőképen módosul: „Az erdőterület felosztásánál lehető figyelem fordítandó arra, hogy az állam tulajdonában visszamaradó rész megfelelőleg kikerekíttessék és a községeket illető rész olykép hasíttassék ki, hogy közös használat esetében minden egyes község faszükségletét tartósan s lehető közelből fedezhesse ; az erdőterületnek az egyes községek között való felosztása esetében pedig minden község a maga illetményét lehető közelben kapja. A kincstár számára kihasítandó rész értékének a volt ezred területén fekvő erdőségek valódi felével kell felérnie.“ A 7-ik §. következőkép változtatik : „A volt ezredek községei részére a jelen határozatok folytán kihasított erdőségek jövőre is az erdőgazdászat elvei szerint kezelendők, illetőleg beerdősítendők és a végvidéki hatóságoknak, s az államerdők főigazgatásával megbízott közegeknek ellenőrködése alatt állanak. Az alárendelt felügyelő személyzetet a volt ezredek községei nevezik ki és tartják fenn, s kötelességük egyúttal az erdők folytonos jó karban tartásáról és okszerű kezeléséről saját költségükön gondoskodni.“ A 8-ik §. következőleg változtatik : „A 4-ik §-ban említett elkülönités foganatosítása egy központi bizottságra ruháztatik, mely a magyar határőrvidéki cs. és kir. biztosság közvetlen vezetése alatt áll. Ezen bizottság egy őrvidéki közigazgatási törzstisztből, egy hadbíró-alezredesből vagy hadbíró őrnagyból és egy erdészeti főhivatalnokból áll, a kiket a cs. és kir. biztos nevez ki. Ezenkívül ezen bizottság mellé két elfogulatlan szakértő egyén rendelendő, kik azon, előbb egy *) (Lásd a „Budapesti Közlöny“ 1872. évi jun. hó 15-diki 135-ik számát.) *) (Lásd a „Budapesti Közlöny“ 1872. évi jan. hó 27-diki 145-ik számát.) 214 ezredközösséghez tartozott községek képviselősége által választatnak, a melyeknek Ugye épen tárgyalás alatt áll. Ezen szakértők a tanácskozmányokra esetről esetre meghívandók. A központi bizottság elnökét a cs. és Apostoli kir. Felsége nevezi ki. A központi bizottság Temesvártt székel. Ezen bizottságnak a cs. és Apost. kir. Felsége által jóváhagyott utasítások szerint kell eljárnia. A központi bizottság közvetlen vezetése alatt minden oly területen, mely előbb egy határezredhez tartozott,egy-egy helyi bizottság működik,mely egy elnöklő törzstisztből, egy végvidéki közigazgatási tisztből, egy hadbiróból és egy erdészeti tisztből,—kik a cs. és kir. biztos által nevezendők ki,— továbbá a volt ezredközösséghez tartozott községek 4 megbízottjából áll,kik ezen községek képviselete által választatnak.“ A 9-ik §. következőleg változtatik . „A helyi bizottságok feladata: az erdők térképei alapján, s a helyi viszonyok tekintetbevételével az erdőségek elosztása, az ezekben fekvő mezei birtokok különválasztása, és a kihasitandó területek megfelelő kikerekítése ügyében tájékozást szerezni, és ennek eredményét a közp.bizottsághoz felterjeszteni. Ez utóbbiaa e részben hozandó határozata a volt ezredhez tartozott községek képviseletével tárgyalás végett azonnal közlendő. Ha ezen községek képviselete a központi bizottság határozatát elfogadja, akkor ez békés egyezségnek tekintendő és végleges jóváhagyás végett a cs. és kir. biztos elé terjesztendő. Ha azonban a községek képviseletének a központi bizottság határozata ellen kifogása van, vagy ha a cs. és kir. biztos a jóváhagyást megtagadja és a nézetkülönbségek utólagosan sem egyenlithetők ki, ez esetben választott biróság dönt, melynek egyik tagja a községek, másik tagja pedig fa cs. és kir. biztos által választatik. A választott biróság elnökét ezen bíróságnak két tagja választja. Ha e részben meg nem egyeznének, akkor az elnököt a pesti legfőbb törvényszék nevezi ki. Ha a községek képviselete a cs. és kir. biztos által meghatározandó idő alatt a választott bíróságba tagot nem választana, akkor ezt részére a cs. és kir. biztos nevezi ki.“ A további szöveg változatlanul marad. Kelt Budapesten, 1873. évi jan. hó 28-án. Szlávy, s. k. NEMEIVATALOS RÉSZ. A vallás- és közoktatási minister felterjesztésére Ő Felsége megengedte, hogy a József műegyetem rendes tanárai a VI-ik, a rendkivüliek pedig a VII-ik napidijosztályba soroztassanak. Ugocsa megye területén a cholerajárvány megszűnvén, az országos vásárok megtartása, az alispán jelentése szerint, ismét megengedtetett. Folyó évi január 1-jétől ugyanezen hó 15-ig beérkezett hivatalos jelentések szerint a keleti marhavész. Magyarországon Baranya megyében Rastye, Zornicza, Proszina és Muczina pusztákon, Kis-Dárda, Püspöklak és Vörösmart községekben, valamint Pécs szab. kir. városban. Somogy megyében Nagy-Bajom, a nagy-bajomi határban lévő összes majorok, Barcs, Drávaerdei puszta, Aszaló puszta, A. Marosdi puszta és Szentgáloskér községekben; Tolna megyében Mórágy, Báttaszék, Várdomb, Alsó-Nyék, Agárd és Bátta községekben ; Veszprém megyében Dáka, Tapolczafő és Külső- Váth községekben; Bács-Bodrog megyében a gőbölyjárási pusztán; vasmegyei Kemenes-Hőgyész községben uralgott.