Budapesti Közlöny, 1873. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1873-02-01 / 26. szám

Ő császári és Apostoli királyi Felsége, Bécsben 1873-dik évi január 9-én kelt legfelsőbb elhatá­rozásával, biharii báró Piret Lajos altábornagyot s a XIII-dik hadosztály parancsnokát, az álló hadseregben való alkalmazása alóli felmentése mellett, a magyar honvédségi főparancsnok adla­­tusává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Szende Béla S . k. honvédelmi m. k. minister. Ő cs. és Apostoli kir. Felsége f. é. jan. 22 töl kelt legf. elhatározásával legkegyelmesebben meg­engedni méltóztatott, hogy b. Herbert Rathkeal Gábor cs. és k. követségi tanácsos, az olasz koro­na kir rendjének középkeresztjét, dr. lovag Scherzer Károly cs. és kir. főconsul és ministeri tanácsos, a török császári III. osztályú Medsidie-rendet, a belga királyi Lipót-rend tiszti keresztjét, valamint a siami korona rendjének II-ik osztályát, wolfsbergi Lenk Ágoston cs. és kir. főconsul, a spanyol kir. III. Károly-rend középkeresztjét, végre Dilgskron Károly cs. és kir. udvari és ministeri titkár, a közös külügyministerium politikai osztá­lya levéltári s iktatói hivatalának főnöke, a török császári III. osztályú Medsidie -rendet elfogadhas­sák és viselhessék. A kir. igazságügyminister a budapesti kereske­delmi és váltótörvényszékhez írnokká Zathureczky Gusztáv ottani dijnokot és Nauziák Bélát ne­vezte ki. A kir. igazságügyminister a borosjenői törvény­szék mellé bírósági végrehajtóvá László János ugyanottani dijnokot nevezte ki. A kir. igazságügyminister Koricsánszky Imre igazságügyministeri fogalmazógyakornokot ugyan­oda segédfogalmazóvá nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m kir. minister az országos közoktatási tanács jegyzőjévé dr. Klein­­mann Mórt, a gymnasiumi tanárképezde gyakorló skolájának tanárát nevezte ki. A kir. igazságügyminister 1. évi január hó 24 én 2416. szám alatt kelt rendelvényével, Ochs József orvos- és sebésztudort, a fehértemplomi kir. törvényszékhez börtön- és törvényszéki or­vossá nevezte ki. RENDELETE a magyar királyi ministeriumnak a volt magyar határőrvidék területén működött polgárosítási bi­zottságok feloszlatásáról, és ugyanott az erdei szolgalmak megváltása végett kirendelt bizottsá­gok életbeléptetéséről. A császári és Apostoli királyi Felsége, legaláza­tosabb felterjesztésem folytám, f. hó I én kelt legfelsőbb elhatározásával, az 1872.*) évi jun. hó - röl kelt legf. királyi leirat értelmében a volt magyar határőrvidék területén a polgárositási munkálatok keresztülvitele czéljából felállított bizottságok feloszlatását legkegyelmesebben jó­váhagyni s ezen legfelsőbb intézkedés végre­hajtásával, mely a kihirdetéssel egyidejűleg lép hatályba, a polgárosítás keresztülvitelére kiküldött cs. és kir. biztos, báró Scudier altábornagyot leg­kegyelmesebben megbízni méltóztatott. Ugyanezen legf. elhatározással a cs. és Ap. kir. Felsége egyszersmind legk. megengedni kegyeske­dett, hogy a volt magyar határőrvidék területén lévő államerdőségeket terhelő szolgalmak megvál­tása czéljából az 1871. évi jun. 8-án kelt törvény értelmében szervezendő bizottságok életbe léptes­senek,a legkegyelmesebben fölhatalmazván a ma­gyar ministéri­umot, hogy ezen utóbb említett bi­zottságok életbeléptetése végett a szükséges intéz­kedéseket eszközölje, egyúttal pedig a fen­nebb idézett törvény szövegében a változott viszonyok folytán szükségessé vált módosításokat az 1872. évi junius hó 9-én kelt legf. királyi le­irat értelmében megtehesse. A midőn tehát egyidejűleg a cs. és kir. biztos, báró Scudher altábornagy a megfelelő további in­tézkedések foganatosítására fölhivatik, egyúttal ezennel közhírré tétetik, hogy a határőrvidéki lakosoknak az ottani államerdőségekből való faizási, legeltetési és erdőtermény-használati jo­gaik megváltásáról szóló 1871. évi junius 8-ai törvény szövege*) a volt magyar határőrvidék te­rületére nézve következőképen módosittatik. Az 1-ső §. következőleg fog hangzani: „Ezen törvény határozatai alá esnek az 1860. évi febr. hó 3-ai erdőtörvény által a községek és határőrvidéki családok részére biztosított faizási, legeltetési, makkoltatási és a volt katonai végvi­déken fekvő államerdőkben eddig gyakorlatban volt bármi néven nevezendő egyéb haszonélvezeti jogok.“ A 2-ik §. változatlanul marad. A 3-ik §. változatlanul marad. A 4-ik §. következőleg fog hangzani : „A megosztás az állam és a volt végvidéki ez­­red­kerületek községeinek egyeteme között tör­ténik. A volt ezredkerületek községeire eső erdőterület helység- vagy községenkénti további felosztása, valamint az, hogy mikép és mily mértékben hasz­nálják azt akár a volt ezredkerületek községei­nek egyeteme, akár részenkint a helyi községek vagy jogosított határőr családok, s vegyes helyi lakosok, mindez, mint községi ügy, a hatóságok közreműködése mellett a volt határőr­ezredek hi­vatott képviseleteire bizatik. A közös erdőterületnek ezen további felosztásá­ból, vagy a használatra vonatkozó kérdésekből származó mindennemű peres ügyek, a határőrvi­­déki közigazgatási hatóságok által, és a­mennyi­ben ezek illetőségi körén kívül esnének, az általá­nos polgári törvénykönyv határozatai szerint a rendes bíróság által intézendők el.“ Az 5-ik §. változatlanul marad. A 6 ik §. következőképen módosul: „Az erdőterület felosztásánál lehető figyelem fordítandó arra, hogy az állam tulajdonában vissza­maradó rész megfelelőleg kikerekíttessék és a köz­ségeket illető rész olykép hasíttassék ki, hogy közös használat esetében minden egyes község faszükségletét tartósan s lehető közelből fedez­hesse ; az erdőterületnek az egyes községek között való felosztása esetében pedig minden község a maga illetményét lehető közelben kapja. A kincstár számára kihasítandó rész értékének a volt ezred területén fekvő erdőségek valódi fe­lével kell felérnie.“ A 7-ik §. következőkép változtatik : „A volt ezredek községei részére a jelen hatá­rozatok folytán kihasított erdőségek jövőre is az erdőgazdászat elvei szerint kezelendők, illetőleg beerdősítendők és a végvidéki hatóságoknak, s az államerdők főigazgatásával megbízott közegeknek ellenőrködése alatt állanak. Az alárendelt felügyelő személyzetet a volt ez­redek községei nevezik ki és tartják fenn, s kö­telességük egyúttal az erdők folytonos jó karban tartásáról és okszerű kezeléséről saját költségü­kön gondoskodni.“ A 8-ik §. következőleg változtatik : „A 4-ik §-ban említett elkülönités foganatosítása egy központi bizottságra ruháztatik, mely a ma­gyar határőrvidéki cs. és kir. biztosság közvetlen vezetése alatt áll. Ezen bizottság egy őrvidéki közigazgatási törzstisztből, egy hadbíró-alezredesből vagy had­bíró őrnagyból és egy erdészeti főhivatalnok­ból áll, a kiket a cs. és kir. biztos nevez ki. Ezenkívül ezen bizottság mellé két elfogulatlan szakértő egyén rendelendő, kik azon, előbb egy *) (Lásd a „Budapesti Közlöny“ 1872. évi jun. hó 15-diki 135-ik számát.) *) (Lásd a „Budapesti Közlöny“ 1872. évi jan. hó 27-diki 145-ik számát.) 214 ezredközösséghez tartozott községek képviselősége által választatnak, a melyeknek Ugye épen tár­gyalás alatt áll. Ezen szakértők a tanácskozmá­­nyokra esetről esetre meghívandók. A központi bizottság elnökét a cs. és Apostoli kir. Felsége nevezi ki. A központi bizottság Temesvártt székel. Ezen bizottságnak a cs. és Apost. kir. Felsége által jóváhagyott utasítások szerint kell eljárnia. A központi bizottság közvetlen vezetése alatt minden oly területen, mely előbb egy határezred­hez tartozott,egy-egy helyi bizottság működik,mely egy elnöklő törzstisztből, egy végvidéki közigaz­gatási tisztből, egy hadbiróból és egy erdészeti tiszt­ből,—kik a cs. és kir. biztos által nevezendők ki,— továbbá a volt ezredközösséghez tartozott közsé­gek 4 megbízottjából áll,kik ezen községek képvi­selete által választatnak.“ A 9-ik §. következőleg változtatik .­ „A helyi bizottságok feladata: az erdők térké­pei alapján, s a helyi viszonyok tekintetbevételé­vel az erdőségek elosztása, az ezekben fekvő me­zei birtokok különválasztása, és a kihasitandó területek megfelelő kikerekítése ügyében tájéko­zást szerezni, és ennek eredményét a közp.­bizott­sághoz felterjeszteni. Ez utóbbia­a e részben hozandó határozata a volt ezredhez tartozott községek képviseletével tárgyalás végett a­zonnal közlendő. Ha ezen községek képviselete a központi bizott­ság határozatát elfogadja, akkor ez békés egyez­ségnek tekintendő és végleges jóváhagyás végett a cs. és kir. biztos elé terjesztendő. Ha azonban a községek képviseletének a köz­ponti bizottság határozata ellen kifogása van, vagy ha a cs. és kir. biztos a jóváhagyást megta­gadja és a nézetkülönbségek utólagosan sem egyenlithetők ki, ez esetben választott biróság dönt, melynek egyik tagja a községek, másik tagja pedig fa cs. és kir. biztos által választatik. A választott biróság elnökét ezen bíróságnak két tagja választja. Ha e részben meg nem egyeznének, akkor az elnököt a pesti legfőbb törvényszék nevezi ki. Ha a községek képviselete a cs. és kir. biztos által meghatározandó idő alatt a választott bíró­ságba tagot nem választana, akkor ezt részére a cs. és kir. biztos nevezi ki.“ A további szöveg változatlanul marad. Kelt Budapesten, 1873. évi jan. hó 28-án. Szlávy, s. k. NEMEIVATALOS RÉSZ. A vallás- és közoktatási minister felterjesztésére Ő Felsége megengedte, hogy a József műegyetem rendes tanárai a VI-ik, a rendkivüliek pedig a VII-ik napidijosztályba soroztassanak. Ugocsa megye területén a cholerajárvány meg­szűnvén, az országos vásárok megtartása, az al­ispán jelentése szerint, ismét megengedtetett. Folyó évi január 1-jétől ugyanezen hó 15-ig be­érkezett hivatalos jelentések szerint a keleti mar­havész. Magyarországon Baranya megyében Rastye, Zornicza, Proszina és Muczina pusztákon, Kis-Dárda, Püspöklak és Vörösmart községekben, valamint Pécs szab. kir. városban. Somogy megyében Nagy-Bajom, a nagy-bajomi határban lévő összes majorok, Barcs, Drávaerdei puszta, Aszaló puszta, A. Marosdi puszta és Szent­­gáloskér községekben; Tolna megyében Mórágy, Báttaszék, Várdomb, Alsó-Nyék, Agárd és Bátta községekben ; Veszprém megyében Dáka, Tapolczafő és Kü­lső- Váth községekben; Bács-Bodrog megyében a gőbölyjárási pusztán; vasmegyei Kemenes-Hőgyész községben uralgott.

Next