Budapesti Közlöny, 1873. március (7. évfolyam, 50-74. szám)
1873-03-01 / 50. szám
érelmét, mi által sokakat szerencséltetni fog, őt magát pedig, eddig tett csekély, s ha isten úgy akarja, a jövőben teendő tán nagyobb szolgálataiért gazdagon megjutalmazandja. Mind a mellett, hogy a nádor gróf Széchenyi Istvánhoz od. 15 ód, tehát már két nap múlva 1274. szám alatt kelt leiratában e kérelmet teljesíteni sietett, s arról a pest városi szépítészeti bizottságot értesítette is, a színház a jelenlegi helyén felépült, s ennélfogva megfogható, hogy a dunaparti telek iránt további intézkedések nem történtek. Csak 1856-ban jött a telekkérdés ismét szóba, a midőn t. i. a földunasoron a szabályozás által nyert telkek, nevezetesen azok,melyeken jelenleg a magyar tudományos akadémia és a dunagőzhajózási társulat épületei állanak, eladatai határoztatak. Az ez alkalomból keletkezett tárgyalások kitüntették, hogy ezen telkek nem ugyanazonosak azzal, mely a színház számára felajánlva volt, s hogy ezen utóbbi telek természetben megvan, mint azt az 1861. évben kiküldött országos színházi bizottmány ugyanazon év augusztus 12-én a képviselőháznak be is jelenté, azt ajánlván,hogy a telek helyett kárpótlás fogadtatnék el. A telek tehát megvolt és megvan az akadémia palotája előtt, azonban kézzelfogható, hogy azt a történtek után színházépítésre fordítani, szépítészeti és szabályozási tekintetek nem engedék, s hogy ennélfogva módokról kelle gondoskodni, melyek által szab. kir. Pestváros ajánlatát, melyet hazafius készséggel mindig elismert, beválthassa. Hosszas tárgyalások, melyeknek részleteivel a tisztelt képviselőházat nem terhelhetem, s melyekben a létezett színházi választmány s a királyi helytartótanács is részt vett, azt eredményezők, hogy szabad királyi Pestváros azon aldunasok két háztelekből, melyeken jelenleg a Thonetféle ház áll, s melyek összesen 896° 1*3“ négyszögölet tesznek, 600 négyszögölet ajánlott fel vagy természetben,vagy eladási árban kiadandót. — így került ez ügy hivatali elődöm báró Wenek-jheim Béla úr elé, ki a régi ide vonatkozó iratok tüzetes tanulmányozása után meggyőződvén arról, hogy Pest város eredeti ajánlata — mi eddig figyelmen kívül hagyatott - nem 600 □ ölnyi tefriiter átadása, hanem az volt, hogy a város ugyanazon módon, mint egy német színházat épített, egy magyar színházat is építene, — egy hazafias szózatban arra kérte fel Pest városát, ne ragaszkodjék a 600 □ ölnyi területhez, hanem engedje át ajánlata beváltásául az egész 886 □ ös területet, illetőleg annak eladási árát,ez utóbbit azért inkább , mert egy a mostani viszonyoknak megfelelő színház építésére 896 □ öl nem elegendő, s így a telek a jelzett czélra természetben nem használható. Pest város közönsége e szózatot lelkesen fogadta, s 1869. évi február 24-én tartott közgyűlésében ünnepélyesen és egyhangúlag kijelenté, hogy a kérdéses két házhelyet, illetőleg annak eladási árát egy pesti magyar nemzeti színház felépítésére a nemzetnek hazafias szeretettel felajánlja. A mint báró Wenckheim Béla érdeme, hogy a kérelmet Pest városához intéző, úgy ennek örökös dicsősége, hogy azt rögtön teljesité. Feladata is leend a belügyministeriumnak, mihelyt némely ide vágó kérdések megoldatnak, a törvényhozás elé lépni, s a nagyszerű adománynak örök időkre való beczikkelyezését kieszközölni. A két telek 1869. május havában a Thonet testvéreknek mint legtöbbet ígérőknek négyszögölét 450 frton számítva, összesen 403,293 ft 75 krért adatott el akként, hogy a vételár egyharmada azonnal, kétharmada pedig a szerződés keltétől (május 26) számítandó 10 év alatt húsz félévi egyenlő részletekben és 6% téli kamat mellett fizettessék a városi házi pénztárba be. Visszatérve a ministérium által kezelt két színházi alapra, a végeredmény abban foglalható egybe, hogy a magyar nemzeti színház országos alapja — oda nem számítva a Wesztermayer-féle háznál kimutatott értéknövekedést s oda nem számítva a fentebb ismertetett,a városnál kezelt alapot, ez idő szerint 443,206 forintot, a színház magánalapja pedig 313,701 tesz, s hogy ezen rendeltetésre nézve ugyanazonos két alapban a magyar nemzeti színháznak 756,907 frtnyi vagyona van, mely folytonosan gyarapodni fog. Ami ezen két alapnak kezelését illeti, az az állami pénzkezelés szigorú szabályai szerint a számvevőség és állami főpénztár közreműködésével történik, abból a belügyminiszer utalványozása nélkül egy fillér sem adathatik ki, ki azért a törvényhozásnak felelős. A segélyt a színház havi részletekben kapja, s arról, mint minden egyéb bevételeiről és kiadásairól, évenkint okmányolt számadást ad. E számadások a belügyminiszeri számvevőség által tüzetesen megbíráltatnak, minthogy a színházi házi pénztár időszakonkint gyakrabban s természetesen minden előleges értesítés nélkül megvizsgáltatik. A szinháznak 1869/70-iki megvizsgált számadásai a főszámszékhez áttétettek, s attól azok 1872. junius 26-án 2165. szám alatt kelt átiratával megjegyzés nélkül vissza is érkeztek. Az 1878-ki számadások a belügyi számvevőség által szintén megvizsgáltattak, s a felmerült észrevételek a számadó igazgatósággal közöltettek, mihelyt a nehézmények administratív után elenyésztettek, ezen, valamint minden további számadás is a főszámszék elé kerülend. Legyen szabad reménylenem, hogy ezen tiszteletteljes jelentésem a nemzeti szinház vagyonát , annak kezelését illetőleg minden aggodalmat eloszlatand. Budapesten, 1873. évi febr. 25-én. Tóth Vilmos s. k., belügyminister. Másolat. A) Kimutatása És Ingatlanok Kötvények Készpénz összesen az országos ajánlatokból kifizettetett évi segélyezés és jutalmi dijak összeg Megjegyzés frt kr. frt kr. frt kr. frt kr. frt | kr. frt kr. II a) segély a nem-|| zeti szinháznak || 184*, 135000 29224 1379224 199149 276 d) jutalomdij az 1705725 alapot kezelő hivatalnok és szolgának 257 ft 25 kr 1842 278000 57. 278000 57. 161322 7. 1843 328000 1698 127. 329698 12% 353733 21% 1844 343719 36 7971 587, 351691 34% a 13701 30% 1845 337719 36 22022 417. 359742 17% ^ 12106 217. 1846 359719 36 6141 107, 366160 467. p. 6060 29% 1847 351719 36 11872 127, 363591 48% 217 15 1848 352219 36 950 367, 353170 127, 80, 1849 352219 36 21 267, 352241 2% 60 1850 352219 36 333 367, 352553 12% * 1851 327719 36 11570 427, 339290 187, 1852 352719 36 2690 7, 355409 367, 1853 354369 36 4995 477, 359365 237, 3542 1854 361244 36 3431 437, 364676 197. Ez évben az országos alán-1855 361679 36 837 270, 362517 037. latokból még 170 frt p.pénzben volt hátralékban \ \kz 1856. 1857.és 1858. 1856. i évek eredménye a zár-1857 . számadások és naplók fel 1858( i nem találhatása miatt 7 nem mutatható ki. 1859 395885 58/2 2279 117. 398164 70 1860 384793 87* 1035 27 385828 35% 1861 379860 87* 1082 137* 380942 21% M 1862 381371 58 868 15% 382239 73 2 1863 390521 53 14856 392006 64 2, 1864 394061 58 876 88 394938 46 %• nov. dec. 1864 393921 58 2374 297* 396295 877, 1865 390061 58 5749 45 395811 03 1866 1 394386 58 5619 517* 400006 097 421