Budapesti Közlöny, 1873. április (7. évfolyam, 75-99. szám)
1873-04-01 / 75. szám
tozása következtében azzá lett, és azzá a törvények által is kandidáltatok, úgy hasonlóképen más vállalatok, mely társulatok részint az országon belül, részint az országon kívül voltak, hasonlóképen mint internationális vállalatok oly kategória alá estek, amely kategóriákról törvényeink világosan szólnak, így tehát úgy hiszi szóló, hogy az első dunagőzhajózási társulat hasonlóképen e kategória alá esik. De itt még egy körülmény forog fenn, mely különös tekintetet igényel. Ugyanis a hajó és az ezzel összekötött lobogó és különösen a hajó más tekintet alá esik, mit holmi locomotivek és vagyonok, minthogy a hajókra vonatkozó fogalom szerint a hajó egy kiegészítő részét képezi azon országnak, amely országnak tulajdonát képezi, és ezen országnak a lobogója, úgyszólván szárnya alatt biztosítékot talál és nyer. Ha ez áll — és ennek igy állania kell — akkor szóló az első dunagőzhajózási tár-sulatnak hajóit — melyek itt Ó-Budán épültek, s melyek Dévénytől fogva Orsováig a belkereskedelem közbenjárói gyanánt tekintethetnek — magyar hajóknak tartja és minthogy ezeket magyar hajóknak tartja, azt kivinja, hogy magyar lobogóval láttassanak el. Ha e tekintetben nehézségek forognának fenn, úgy hogy a törvényhozás intézkedése válnék szükségessé — mit szóló megbírálni nem képes, — ha nehézségek forognának fenn, hogy t. i. épen a dunai kötés, a dunai actó következtében most, mivel az természetesen 5 elsőrendű hatalom által alá volt írva, e tekintetben változást nem kíván tétetni; mivel továbbá ezen változtatás némileg magára a 67-ei szerződésre is visszavezettetnék úgy , tartja, a kormánynak kötelességében fog állani, ez iránt és a magyar lobogónak használata iránt administrativ után rendelkezni. (Helyeslés.) Szapáry Gyula gr. belügyminiszer: Nagyméltóságu elnök! méltóságos főrendek ! A kérdés, melyet előttem szóló Zichy Ferencz gr. ő nagyméltósága előterjesztett, nem tartozik ugyan tisztán saját tárczámhoz s nem tekinthető belügyi kérdésnek, hanem inkább közlekedésügyi kérdésnek. Minthogy épen közlekedésügyi miniszer úr volt az, ki e törvényt előterjesztette, lehetne talán még mondani kereskedelmi kérdésnek; amennyiben azonban kötelességemnek tartom ez iránt a kormány nézetét előterjeszteni, bátor vagyok ő nagyméltóságának hozzám intézett felhívása folytán a következőket előadni. Amint ő nagyméltósága előterjesztette, a nemzet és lobogó kérdése annyi-ban, amennyiben a külkereskedelmet és a kül- tengeren való forgalmat illeti, már meg van oldva. Nem is ez irányban szólalt fel ő nagyméltósága, hanem tisztán csak a dunai használatra vonatkozólag. Erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy a kötött dunai szerződés folytán a hajózás a Dunán bármely lobogó alatt szabad és a magánvállalatok, ha tisztán magán-vállalatok, bármily lo-bogót viselhetnek. De ha egy társulat, mely e hazában székelt, és mely valójában ha ezen állam oltalmában akar részesülni, érdeke, hogy azon államnak lobogója alatt hajókázzon, amely állam-hoz tartoznak hajói. Erre nézve nagyméltóságodnak tudomására van az, hogy e részben a kormánynak a törvényhozás másik háza utasítást adott, de különben ezen utasítás nélkül is úgy mint eddig intézkedett és már érintkezésbe tette magát a kormány az illető társulattal, hogy ezen kérdés administratív úton intéztessék el, kétség kívül intézkedni fog ezen ügynek ily modorú eldöntésére, a mennyiben pedig az administrativ utáni intézkedés elégséges nem volna és czélhoz nem vezetne s igy a törvényhozás intézkedése válnék szükségessé, bizonyára a kormány nem fog késni a szükséges lépések megtétele iránt a törvényhozáshoz fordulni. (Helyeslés.) A főrendek ezután a törvényjavaslatot mind lényegére, mind részleteire nézve elfogadták. E felől a képviselőház szokott módon értesíttetni fog. Következik az ország szent koronája egyik őrének megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A törvényjavaslat változatlanul elfogadtatik. Következik az osztrák-magyar monarchia közös külügyministerének megbízottja és ő fensége Montegro fejedelmének megbízottja által 1872. évi September 23-án a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadása iránt megállapított egyezményről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Elfogadtatik észrevétel nélkül. Következik a törvényhatóságok közigazgatási, valamint árva- és gyámhatósági kiadásainak ideiglenes fedezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Pailaviczki Ede őrgróf jegyző: Olvassa az indokolást. Szapáry Gyula gr. belügyminiszer: Nmlrgy elnök! Méltóságos főrendek! Mindenek előtt kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy azon indokolás, mely az irományok közt található eredetileg a teledim által benyújtott törvényjavaslat indokolásául volt szánva, és épen azért nem használható minden részében a jelen törvényjavaslatra nézve. Ugyanazért bátor leszek e tvjavaslat bővebb indokolását szóval előterjeszteni. (Haljuk !) " Az 1872-iki 5-ik t. ez. intézkedett az iránt, hogy a törvényhatóságok közigazgatási szükségleteire a költségvetésben felvett 4.510.000 főt miképen oszlassák fel az egyes törvényhatóságok között; éspedig ezen törvény által határozottan utasítta-totta belügyminiszer, hogy minden egyes törvény-hatóság részére csak annyit szolgáltasson ki, a mennyit ezen törvényhatóságok 1871-ik évben, közigazgatási költségek czimén valósággal igény-be vettek; ez által, a mennyiben az egyes megyék netalán több költséget vettek igénybe, más me- gyéknél pedig megtakarítás mutatkozott, a belügyminister nem volt azon helyzetben, hogy az egyes megyék magtakarításait a többi megyékre fordíthassa. Azért az 1872 iki eredmény az volt, hogy a némely törvényhatóságok által igénybe vett szükség 201.000 frttal haladta túl azon összeget, mely a törvényhatóságok részére kiutalványozva volt, ellenben más törvényhatóságoknál 114.000 frt megtakarítás mutatkozott. Miután azonban a költségvetés beterjesztése óta 6 hónap elmúlt és azóta kitűnt, hogy a 201.000 frtra nem lesz szükség, azonkívül több törvényhatóságnak kiadott bizonyos előlegek visszatérítése által ismét fogyott ezen hiány, ha a törvényhozás felhatalmazza a kormányt arra, hogy a némely törvényhatóságok által eszközölt 114.000 frt megtakarítást a többi törvényhatóságoknál felhasználhassa, az 1872-ben felmerült hiány ily intézkedés által kiegyenlíthető lesz. (Helyeslés) Ez foglaltatik ezen törvényjavaslat 2-ik szakaszában. A 3-ik szakaszban a törvényhatóságok közigazgatási költségeire 4.800.956 frt előirányoztatott. Minthogy ezen czélra az előbbi évben 4 millió 510.000 frt volt előirányozva, ez alkalommal 290 ezer frttal több van előirányozva. Hogy azonban most miért kérek e czimen többet, ez igazolva van az által, mert 1872-ben több törvényhatóságoknál oly hiányok fordultak elő,melyek a belügyminister által helybenhagyott költségvetés alapján állottak elő. Nehogy ezen eset ismét előfordulhasson, e czélból bátor vagyok a méltóságos főrendeket felkérni, hogy méltóztassanak e czimen a nagyobb összeget megszavazni. (Helyeslés) Azon összeg, melyet a törvényhatóságok 1872 ben valósággal igénybe vettek, indokolva van azáltal, hogy 1872. évben meg volt állapítva a törvényhatóságok szervezése és ezen szervezés alapján a személyzet létszáma és fizetése ; ugyanazon alapon tehát, melyen lehetséges volt 1872-ben fedezni a közigazgatási költséget, lehetséges lesz azt ismét a következő évben is fedezni, de ugyanebből kifolyólag szükséges felfogásom szerint kimondani azt is, várjon ezen az állam által közigazgatási címen a törvényhatóságoknak megszavazott költségek mellett helye van-e annak, hogy a törvényhatóságok saját felfogásuk szerint a kormány által adott összegen felül még házi adót is kivethessenek-e, igen vagy nem? Szükséges ezt azért kimondani, mert az 1870-iki 42 t. czikket a különböző törvényhatóságok többfélekép magyarázták; magyarázták nevezetesen némelyek úgy, hogy ha az 1870-iki 42. t. ez. 90. fj-ának elég nem létetett is, mely szerint az adóknak bizonyos százaléka leszámítandó lett volna és ez adatott volna rendelkezésére a törvényhatóságoknak, mégis a törvényhatóságok házi adót kivethetnek. Ez által azon visszás helyzet állt volna elő, hogy egy czímen a honpolgárok kétféleképen lettek volna megadóztatva : (Úgy van!) egyszer az állam által kivetett összeggel és másodszor a megye által kivetett házi adóval, s hogy ezen anomália ismételve elő ne álljon, s hogy e törvény többfélekép ne magyaráztassék, szükségesnek láttam a törvényjavaslatba felvenni azt, hogy háziadó kivetésének többé helye nincs. (Élénk helyeslés.) Hogy pedig azon intézkedés, mely ezen törvényjavaslat által elévetni czéloztatik, kiterjesztessék 1874 évre is, ennek indokolása a következőkben találtatik. Ugyanis az 1870-iki 42. t. sz. 80. § a értelmében utasíttattak a pénz- és belügyminiszterek az iránt, hogy előterjesztést tegyenek az adó bizonyos kamatjának leírása és a törvényhatóságok költségeinek az által leendő fedezése iránt. Ezen intézkedés azonban szoros összefüggésben van azzal, hogy a törvényhatóságokban jelenleg felálló különböző területi, különböző népességi és eltérő adózási viszonyoknál fogva ezen adóleszámítás egy nagyobb törvényhatóságban elegendő lett volna a szükségletek fedezésére, más kisebb törvényhatóságoknál pedig csak csekély részben fedezte volna a szükségleteket. Ugyanazon nehézségek, melyek útjában állottak annak, hogy ezen előterjesztés megtétetett volna, azok fenállanak most is az 1874. évre, mert az erre szükséges előmunkálatokat megtenni és a törvényhozás útján keresztülvinni az 1874. költségvetés megállapítása előtt alig volna lehetséges; azért tehát, hogy ezen kérdés néhány hónap múlva ismét a törvényhozás elé ne kerüljön, felkérem a világos fő rendeket, hogy méltóztassanak intézkedni mindjárt két évre. Ezek voltak azon indokok, melyekre ezen törvényjavaslatot fektettem és ezek alapján kérem annak elfogadását. (Élénk helyeslés.) B. Eötvös Dénes, Tomcsányi József, Cziráky János gr., Szapáry István gr. felszólalása után a törvényjavaslat változatlanul elfogadtatik. Ugyancsak változatlanul elfogadtatik a földadóról, a czukor, bor- és húsfogyasztási adóról "s a dohány-jövedékről szóló törvényczikkek hatályának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat ; mindezekről a képviselőház értesittetni fog. Tomrok Iván a képv. ház jegyzője: Nagyméltóságu elnök ! Méltóságos főrendek ! Van szerencsém az 1873-ik év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő államkiadásokról szóló 1872. 31. t. sz. hatályának 1873. évi ápril hs 30-áig kiterjesztéséről szóló és cs. és apost. kir. Felsége legmagasabb szentesítésével ellátott törvényczikkel, mely a képviselőházban a mai napon kihirdettetett, hasonló kihirdetés végett a méltóságos főrendeknek átnyújtani. Van szerencsém azonkívül a tiszavidéki vasuttársulattal 1865. évi julió 16-án kötött szerződés jóváhagyási rendeletében foglalt több határozatok és módosításokbeczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot, mely a képviselőház által elfogadtatott, az illető jegyzőkönyvi kivonatokkal tiszteletteljesen átnyújtani. Zichy Ferraris Viktor gróf jegyző (Olvassa a szentesi tett törvényczikket.) Elnök • A felolvasott törvényczikk hódoló tisztelettel ki lévén hirdetve, annak eredeti díszpéldánya az országos levéltárba fog biztos őrizet végett letétetni. Következik a második üzenet felolvasása. Pironay Dezső báró jegyző : Olvassa a tisza-vidéki vasúti társulattal kötött szerződés némely határozatainak módositásáról szóló törvényjavaslatot, s az erre vonatkozó képviselőházi jegyzőkönyvet. Elnök : Ki fog nyomatni és a méltóságos főrendek közt kiosztatni. A tárgyalás iránt pedig méltóztassanak határozni. Szapáry Antal gróf: Bátor vagyok sürgősségi indítványt tenni, s kérni a méltóságos főrendeket, méltóztassanak e tvjavaslatot minél előbb tárgyalni, miután az egész csak forma dolog. Cziráky János gr. felszólalása után a sürgősségi indítvány elfogadtatik. Radvákszky Antal az ülések tartása iránt szólal fel, s azon kívánságának ad kifejezést, hogy bizonyos határozott időben folyton tartson üléseket a főrendiház. Elnök: Legyen szabad megjegyeznem, hogy a nyári idényben már megkísértettük azon módot, hogy minden csütörtökön vagy minden második héten tartunk ülést, mert nyáron még kevésbé lehet megkívánni, hogy azok, kik itt rendesen lakást nem tartanak, hosszabb időn keresztül itt tartózkodjanak. Azonban vannak esetek, melyekben a tárgyak sürgőssége okvetlenül igényli,hogy 630