Budapesti Közlöny, 1873. április (7. évfolyam, 75-99. szám)

1873-04-08 / 81. szám

czius 14-én 6541. szám alatt kelt értesítése sze­rint Magyarország vészmentes helyeiről, e szerint jelenleg egész Magyarországból a tenyész- és vá­gómarha (szarvasmarha, juh, kecske) bevitelét a kellő elővigyázati rendszbályok szemmeltartása — azaz marhajárlatok mellett — de minden kü­lönös engedély nélkül megengedte. Kelt Budapesten, 1873. április hó 1-jén. A földmivelés, ipar- és kereskedelmi magy. kir. ministeriumtól. HELYHATÓSÁG. BuDaP­EST FŐVÁROS ÁPRIL 7-ÉN TARTOTT KÖZÖS KÖZGYŰLÉSE. Havas Ignácz, miniszteri biztos röviddel 9 után megnyitván a közgyűlést, jelölve­statik a múlt gyűlés jegyzőkönyve, mely észrevétel nél­kül hitelesittetik. Felolvastatik az összeíró, igazoló és bíráló vá­lasztmányokra adott szavazatok beszedésére ki­küldött bizottságnak jelentése, mely tudomá­sul vétetik. A minisztériumtól a lefolyt közös közgyűlések­re vonatkozó megerősítő leirata, minek folytán a megalakult választmányok megerősítetteknek te­kinthetők, tudomásul vétetik. A bíráló választmánynak elnöke a törvény értelmében a miniszteri biztos. Az igazoló vá­lasztmány elnökéül elnök Várady Károlyt nevezi ki, az ezen kinevezés által megüresült helyet a legtöbb szavazatot nyert póttag, Burián fogja el­foglalni. Az összeíró bizottságok elnökeiket és alelnö­­keiket maguk választják. Széher Mihály a 34-es küldöttség nevében elő­terjeszti azon javaslatot, hogy az igazoló és bí­ráló bizottságnak a városházban adassák helyi­ség ; indítványozza továbbá, hogy a 34 es bizott­ság felhatalmaztassék, miszerint az illető ható­ságokkal egyetértve a kerületi elöljáróságok szá­mára helyiségeket fogadhasson fel. Felolvastatik a választás tárgyában közzéteendő hirdetmény. Tavaszi a fogalmazványt helyesli, de azt egy passussal pótoltatni kívánná,melyben a válasz­tási képességre vonatkozó törvény kivonata kö­­zöltetnék, mire Széher azon felvilágosítást adja, miszerint ez a központi bizottmány részéről utóbb fog megtörténni A fogalmazvány jóváhagyatik. Felolvastatik a 34-es küldöttség javaslata a fő­városi tisztviselők, a szak-, kezelő-, segéd-, és a szolgaszemélyzet szolgálati viszonyaira vonatko­zólag. Ráth Károly a 3. §. c) pontjának azon hatá­rozm­­ány­át, mely az élethosszig tartó állomásokra csak azokat mondja megválaszthatóknak, kik él­tek 40-ik évét, időszaki választás alá eső állo­másokra pedig, kik éltek 45-ik évét töltötték be, mint a választási szabadság, szükségtelen kor­látozását elhag­ytni kívánja. Busbach fejtegeti azon indokokat, melyek a 34-es, küldöttséget e pont szövegezésénél vezérel­ték. Érvelését, melyben arra utal, hogy a nyug­díjazási költségek igen felszaporodnának, ha 40 éves emberek is választathatnának meg, és hogy nehezére esik egy már 40 éves embernek ma­gát a városi manipulatióba beleélni, a közgyű­lés helyesléssel fogadta. Ráth Károly véleménye mellett Sztupa, Haris, Ballagi, Nendtvich, a 34-es küldöttség által ja­vasolt szövegezés mellett Pleskott, Királyi és Grer­­lóczy szólaltak fel. Ráth Károly c­áfolgatja az indítványa ellen felhozott érveket, mire a javaslatba foglalt szöveg nagy több­séggel elfogadtatik. A 4. §. 1) pontjához, mely a tanácstagokra nézve a törvény és államtudományban való jártas­ságot köti ki, V­e­c­s­e­y hozzá­tenni kívánja, hogy bármely főiskola elvégzése elegendő min­ősít­­vénynek tekintessék. Szóló ezen módosítványát az­zal indokolja, hogy a javasolt szöveg által a tech­nikusok és egyéb szakférfiak kizáratnak. Simon Florent és Gyeb­éczy a javasolt szö­veg mellett nyilatkozván, az elfogadtatott. A 7. §-nál, melynek b) pontja azt határozza, hogy a tanács által betöltendő állomások a tanitói személyzet kivételével, kijelölés nélkül töltesse­nek be, Haris a kijelölést kivánja a többi ál­lomásnál is, Simon Florent ez indítványt pártolja, mely azonban Steiger felszólalása után elvettetik, az egész §. változatlanul hagyatván meg. A 8. § nál, mely az eskümintát állapítja meg, Ráth Károly indítványozza, hogy áthelyezések­nél vagy előléptetéseknél ne tétessék szükségessé az eskütétel ismétlése; továbbá, hogy tisztviselő és szolga közt különbség tétessék, a­mennyiben szol­gák részére egyszerűbb esküminta állapíttassék meg. Gerlóczy és Steiger felszólalása után, kik a törvény intenziójára hivatkoznak, melyből a javas­latban megállapított minta szóról szóra vétetett át, az első módosítvány elvettetik. A szolgákra vonatkozólag elhatároztatik,­ hogy azok eskümin­­­tájában a „hivatal“ szó helyett „szolgálat“ té­tessék. A 12. §, mely a hivataloskodás idejét napon­kénti 7 órában állapítja meg, Simon Flórent föl­­szólalása ellenében változatlanul elfogadtatik. A szabadságidőre vonatkozó 16. §-nál Haris azt kívánja, hogy azon passus, mely a szabadsá­golás igénybe vételét attól teszi függővé, hogy az a közszolgálat hátránya nélkül történhetik-e meg, s elhagyatni kéri, mi azonban el nem fogadtatott; a szabadságidőre vonatkozó egyéb szakaszok változatlanul elfogadtatván, az I. rész tárgyalása be volt fejezve. Néhány percznyi szünet után, melyet számosan a gyűlés otthagyására használtak fel, tárgyalás alá vétetik a II. rész, mely a törvényhatósági közegek hatáskörét és létszámát állapítja meg. A polgármester hatáskörére vonatkozó 19 és 20. §, a fővárosi tanács hatáskörére, az ügyosztá­lyok szervezetére és személyzetére vonatkozó fejezetet megnyitó 21. §., mely a tanácsnak tör­vényben előírt hatáskörét határozza meg, vál­tozatlanul elfogadtatik. A 22. §. 2. pontját, mely a tanácsot felhatal­mazza, hogy a számvevőség meghallgatása után a közgyűlés jóváhagyásának fentartása mellett a készpénzek hasznosítását és a pénztári kezelés szabályait megállapítsa. Ráth Károly törvényelle­nesnek tartja, mely nézet ellenében Busbach, Simon Florent és Királyi az eredeti szöveget pártolják, minthogy a közgyűlés jóváhagyásától tétetvén függővé a tanács megállapodása, ennek hatásköre nem terjesztetik ki törvényellenes mó­­don. Hosszabb vita után a bekezdés, a felmerült ellenvetésekre való tekintettel világosabban és szabatosabban szövegeztetik. A tanácsnak árvaügyekben való intézkedése, mely a 25 §-ban érintetik, igen hosszas vitat­kozásokra adott alkalmat, melyek a képviselőket annyira kifárasztották, hogy mindinkább el­kezd­tek szállingózni, úgy­hogy az elnök kénytelennek látta magát, a többszörös felszólalásoknak enged­ve, a gyűlést befejezni. Holnap d. e. 9 órakor a tárgyalás folytat­­tatni fog. 676 A FŐVÁROSI KÖZMUNKÁK TANÁCSÁBÓL. Budapest, ápril 3. Az ülést Podmaniczky Frigyes b. alelnök azon előterjesztéssel nyitja meg, hogy a jelenlegi és az új városligeti részeket összekötő főút létesítésé­hez szükségelt területek iránt, az e czélból ki­küldött bizottság s az érdeklett telektulajdonosok, név szerint Cséry Lajos és Pekker Károly között előnyös megállapodások jöttek létre. Az e tekin­tetben, a nevezett tulajdonosok részéről, előter­jesztett pontozatok beható tárgyalás alá vétetvén, ezeknek némely részei megváltoztattak és mó­dosíttattak. Ezen változtatásokról nevezett telek­tulajdonosok értesittetni fognak s a menyiben ah­hoz a maguk részéről is hozzá­járulnának, az ezek alapján megkötendő szerződés beleegyezés vé­gett Pest város hatóságával fog kötöltetni. A budai li­nczhídfő jobb és bal oldalán elterülő szabad terek parkolására nézve, Frischer Sán­dor kertészszel a szerződés megköttetett. E sze­rint a parkolási munkálatok a jövő hó elején befejezendők. Vállalkozó köteles a megkívántató­ föld fuvarozásáról a gyepesítésről, a bokrok és vi­­rágágyak előállításáról gondoskodni, s kötelessége leend é­­szersmind a kerteket saját költségén jó karban tartani. Mindezen munkálatokért vállal­kozónak 7890 ft, s a legközelebbi három évben pedig évenként 780 főt fog fizettetni, kötelessége leend másfelől a szükségesnek mutatkozó munká­latokról, új ültetvények és gyepesítésekről is gondoskodni. Miután a puskaportorony-telkek jövőre lóver­senytérül fognak használtatni,s eziránt a közmun­katanács és Pest város hatósága részéről elvi megállapodások történtek, miután továbbá az egylet részéről Keglevich Béla, Szapáry Iván és Sztáray János grófok küldettek ki, a közmun­katanács a maga részéről Haris, Preuszner és Simon urakat küldi ki, s fel fogja kérni Pest vá­ros hatóságát, miszerint szintén három tagot ne­vezzen meg, hogy az ekként alakítandó vegyes bizottságban a kivitel módozatai megbeszéltesse­nek s a megállapodások az illető hatósághoz elő­terjesztessenek. Tekintettel arra, hogy Ó­buda törvényileg már a fővároshoz csatoltatott, s hogy ezen egyesítés rö­vid idő alatt tettleg is létesittetni fog, kívánatos­nak mutatkozik, hogy az ó­budai építési ügyek a fővárosi építési szabályokkal összhangzásba h­ozassanak. Utasíttatott ennél fogva, a műszaki osztály, hogy előforduló esetekben Ó Buda ható­ságának a szükséges felvilágosításokat adja meg, s tanácscsal és tettel, az ottani építési ügyek lehető rendszeresítését előmozdítsa. Blahna Szilárdnak, a magyar állam ezred­éves fennállásának meg­ünneplésére vonatkozó előter­jesztése, átvizsgálás és jelentés végett, a műsza­ki osztálynak adatott ki. Az Országút boulevardozása alkalmából, a következő újabb határozatok hozattak: 1- szer. Miután az 1'­10° mértékű tervek sze­rint a nagyobbítás kellő pontossággal nem esz­közölhető, holott a Deák térről folytatólag az Or­szágúton a nagy rádiós szegélykövek fektetése különös pontosságot igényel, a munkálatok foly­­tathatása tekintetéből, egy tárlatrajznak l/­ 2° méretben ké­szítése, s az erre megkivántató 450 frtnyi költség engedélyeztetett. 2- or. A boulevardozási munkálatok folytatha­­tása tekintetéből, szükségessé vált, hogy a közúti vaspálya részére az országúton is ideiglenes sín­­fektetések eszközöltessenek, a fémtanács az erre nézve megkívántató költségeket, a Váczi úton eszközlött hasonmunkálatok egységi árainak meg­felelőn, 6096frt 80 krban engedélyezte. B­­ár a közmunkatanács azon kellemetlen meg­győződésre jutott, hogy a légszesz fővezető csöve az Országút, Király utcza és Váczi út találkozásá­nál, csak 23-­el fekszik alább az utcza kőburkola­­tánál.E megbocsájthatlan könnyelműségről tanús­kodó körülmény a belső körút jelenleg folyamat­ban levő építésénél tetemes akadályt és azonkívül több napi elkerülhetlen forgalmi hátrányt okoz, mert a szóban levő csőnek kellő mélységre leendő fektetése csak egy hosszabb 50—60 ölnyi csőrész egy­idejű leszállítása által, vagy pedig egy tetemes költséggel, mellette fektetendő új főcső­­részszel történhetik, s mindenesetre 9—10 napi érzékeny forgalmi akadályt okoz. A munkálatok mindazonáltal a lehető gyorsan és akként fognak eszközöltetni, hogy a forgalom legalább az ünne­pek alatt ne gátoltassék. Hirsch Sebestyén vállalkozónak a nagy körúti Hebelt-féle ház előtti kövezet helyreállítása iránti ajánlata, f élenként 6 frt 72 krral, elfogadtatott. Az ördögárok folyamatban lévő munkálatainak rendszeres eszközléséről szóló jelentés tudomásul vétetett. A Hampel-féle telkeknek beosztása és parcellá­zásának kérdése hoszasabb ideig nem vétethe­tett érdemleges tárgyalás alá, mert egy részről az általános szabályozási terv megállapítása, más részről pedig az egyes utczasarkoknak három­szögméreti meghatározása volt szükséges. Miután ezen előkérdések már megoldottak, s érdeklett telektulajdonosok mindazon határozatoknak, me­lyek szabályozási tekintetekből, a fővárosi­­ta­­nács részéről hozatni fognak, magukat téritvényi­­leg alávetni hajlandók, az előterjesztett tervek, el­vileg elfogadtattak. Szelke hitesek kérvénye, melyben a lipótutczai 33. sz. a. telkükön szándékolt építkezésnél a je­lenlegi földszinti padló és járdamagasság mégha

Next