Budapesti Közlöny Melléklapja, 1873. április (7. évfolyam, 15-17. szám)

1873-04-06 / 14-15. számú melléklap

a vállalkozóknak szabad rendelkezési joga semmi esetben nem lesz többé korlátolható. 22. Kötelesek vállalkozók egy közös jogi megbizottat, illetőleg képviselőt kije­lölni s annak személyét a közmunkák ta­nácsának bejelenteni, kivel ez érintkezésbe léphessen, s kinek valamennyi iratok jog­érvényesen kézbesíthetők legyenek. 23. A szerződő felek fizetéseinek teljesí­­tésében a leszámolás félévenként történik, folyó számadás mellett. 24. A pontokat, valamint a jelen végle­ges szerződéssel járó bélyeg-illetéket s egyéb költségeket egyedül a vállalkozók viselik. 25. A jelen szerződésből támadó peres kérdések eldöntésére a szerződő felek a pestvárosi első folyamadású m. k. törvény­szék bíráskodásának vetik alá magukat. Kelt Budán, 1872. márczius 9-én. A vállalkozók: á­ltalános magyar muni­­cipalis hitelintézet Lechners. k. Bar­­tal s. k., Máday s. k., Franco-ma­­gyar bank Lányi s. k. Kohén s. k. Hodossy Imre s. k., mint a b. Erlan­ger et Comp. bankház meghatalmazottja. A fővárosi közmunkák tanácsa nevében: Gr. Szapáry Géza s. k. Dr. Ország Sándor s. k. (P. H.) E szerződés alapján vállalkozók egy kü­lön sugárúti vállalatot alakítottak, s műkö­désüket tényleg meg is inditották s a le­folyt 1872. évben a következő munkálato­kat eszközöltették, és ugyan: 1- er. A nagymező-utcza és városliget közti útrészben lebontatott 34, többnyire földszintes ház, 2- er. A sugárút középtengelye a váczi­­úttól kezdve, egész a városligetig, trigo­nometriai számítások alapján tüzetesen megállapított és 35 darab 21/1 láb hosszú s a földbe vert öntött vascsölöp által egye­nes irányban kitüzetett, 3- or. Az egész útvonal hosszában a rész­letes lejtmérés befejeztetett, a pinczék, pado­latok, régi csatornák, víz-­és légszesz-csö­­vek felvétettek és jegyzékbe foglaltattak. 4- et. A 2065 C ölet tartalmazó nyolcz­­szög-tér, valamint a vas-utcza és Oetl-féle gyár között fekvő mély terület részben, körülbelül 2000 kubik­ölnyi földanyaggal feltöltetett és kiegyenlíttetett. A XI. házcsoportnál az út vonalába eső pinczék földdel betömettek, a régi csator­nák kiszedettek, a pöczegödrök megszün­tettek, a kutak betöltettek és beboltoztattak. 5- öt. A sugárút létesítése végett meg­szerzett ingatlanságok, valamint az utat környezendő új 230 házhelynek ter­méje ■pontosan kiszámíttatott, s a végleges tervek a fővárosi közmunkák tanácsa által adott általános szabályozási terv nyomán elké­szíttettek és colkroztattak. 6- or. A gyár- és nagymező-utczák közt fekvő X-ik csoportban 5 új 3—4 emeletes lakház építése megindittatott s részben az 1-ső emeletig be is fejeztetett. 7- et. A városliget közelében 4, egészen új emeletes nyári lak (villa) építtetett s egé­szen a fedélzetig be is fejeztetett. Mindezen munkálatok a fővárosi köz­munkák tanácsának felügyelete és ellenőr­ködése mellett vétettek foganatba s eddig a vállalkozók részéről a szerződésben elfo­gadott kötelezettségek teljesítve is lettek.­­ A fővárosi közmunkák tanácsa azonban a jövőre is kiterjesztvén figyelmét, a vál­lalkozók részéről megnyugtató felvilágosí­tásokat nyert a jövőre nézve is. A vállalkozók s illetőleg a sugárúti épitő­­vállalat ugyanis egy téglavetőt vett meg Kőbányán, s azt tetemes költségekkel be-­ rendezte, úgy hogy 1872-ben 3 millió tég-­­lát gyárthatott, s azon reményben van, s hogy 1873-ban 10 millió téglát fog gyár-­­tani. — Rendelkezik továbbá egy fagyár-­ ral, melyben 400,000 ftnyi értékű fakész­lettel bir és melyben évenkint 40 nagy lakházhoz szükségelt ács, asztalos és laka­tos munkákat véli eszközölhetni. Vas hord-­ gerendázatokra nézve — előadása szerinti — vannak kötései 10,000 mázsára. — ' B I A nyerskő-szükségletet, előadása szerint, szintén legnagyobb részben biztositá, rész­ben folyamatban vannak még a tárgyalások. Az 1873-dik évben, a vállalkozók elő­terjesztése szerint a következő munkálatok lesznek foganatba veendők: 1- ör. Ismét 35 ház fog lebontatni. 2- or. Új ház fog épittetni és pedig :4 a nyolczszögtéren, 4 annak szomszédságában, 12 a nyolczszögtér és rózsa­ utcza közti útvonalban, 6 a XI. számú telekcsoportban, és 4 új villa.­ Összesen 30 ház, úgyhogy a fennebb említett 9 ház hozzáadásával a­ sugárút vonalában épitendő 137 háznak több mint V0 része tényleg építés alá kerül.­­ 3- or. El fog készíttetni az Eötvös József-, azelőtt szeg-utcza és városliget közti új résznek uj csatornázása s ugyanitt le fog­nak fektettetni az uj viz és légszeszvezetéki csövek. 4- er. Maga a sugárút ki fog nyittatni a gyár-utczától a városligetig s ugyané rész­ben az ut közepe közlekedésre alkalmassá fog tétetni. 5- ör. A néhai Andrássy-féle telkeken levő halmok leásása, ellenkezőleg pedig: 6- or. A rózsa- és gyár-utczák közötti mélyterületnek feltöltése fog eszközöltetni. Ezek előadásával, úgy hiszszük, eléggé jeleztük egyrészt a szerződési viszonyt, me­lyet a sugárút létesítése czéljából megkö­tendőnek tartottunk, s másrészt eléggé je­leztük azon stádiumot, melyben e létesítés­­ — tekintettel a közel­múlt tapasztalataira s a közeljövő iránti reményeinkre — je­lenleg létezik, s most áttérünk a sugárút létesitéséhez szükséges ingatlanságok bir­tokba vételének ügyére. A sugárút kisajátitási vonalába összesen 207 ingatlanság esik. — Ezek közül még 1871-ben 103-ra nézve történt meg az egyezkedés az eredetileg felvett becsáron.­­ Miután pedig egy ingatlanságot Pest városa engedett át, egy a kisajátitási terv­ből kiterültetett és egy még folyamatban van, maradt még beváltandó : 101. Ezek beváltására, illetőleg kártalanitási árának megállapítására nézve, két út kínál­kozott. Az egyik az újabban megkísérlendő egyezkedések útja volt, a másik az esküdt­szék előtti tárgyalásokhoz vezetett.­­ A fővárosi közmunkák tanácsa mindkettőre lépett. Miután ugyanis a fentebbi, egész terje­delmében előadott szerződés 1-ső pontja értelmében vállalkozók a sugarúiba eső ösz­­­szes ingatlanokat, a­mennyiben azok ismét értékesíthetők, azon az áron lesz köteles át­venni, a­melyen azok a közmunkák tanácsa birtokába jutnak, a közmunkák tanácsa töb­bé saját eredeti becsűjének összegéhez kötve nem volt, a­mennyiben vállalkozók az ere­deti becsűnél nagyobb összegek engedélye­zésébe szintén beleegyeznek.­­ Ennélfogva hivatkozással a szerződés 20.§-ára,a fővárosi közmunkák tanácsa és a vállalkozók küldöt­teir­­ől egy újabb egyezkedési bizottság ala­kíttatott, mely úgy a közmunkák tanácsának, valamint a vállalkozók képviseletében az általános magyar municipális hitelintézet­nek utóbb kinyilatkoztatott hozzájárulásá­val további 48 egyezséget létesített. A még fenmaradó 53 ingatlanságra nézve azonban még a most érintett egyez­ségek folyama alatt megindittatott az 1868. LVI. törvényczikkben körülírt kisajátítási eljárás, illetőleg megkezdettek a kártalaní­tási áraknak megállapítása végett az egyes perek a kisajátítási esküdtszék előtt Ennek eszközlésére, a fővárosi közmun­kák tanácsának előterjesztése nyomán a m. kir. közmunka- és közlekedési miniszer úr részéről, mint ki az egész sugárúti kisa­játítást annak idejében elhatározta, —Por­dán Imre és Ghyczy Gyula hites ügyvédek lettek felhatalmazva, kik az egyes kereset­­leveleket beadván és a tárgyalásoknál megjelenvén, az egész ügyet a lefolyt év május-novemberi időszakában be is fejezték. Meg kellett nyugodnunk azon kártalaní­tási árakban, melyeket a kisajátítási es­küdtszék megállapított, és a törvények pon­tos és szigorú megtartása mellett hozott ítéletek előtt mindenkor meghajoltunk , de mégis constatálnunk kell, hogy ez ítéletek reánk s tulajdonképen első­sorban a vál­lalkozókra nézve kedvezők nem valának mert azon 53 ingatlanságnál, melyek kár­talanítási árát az esküdtszék állapitá meg, az eredeti 2.042,829 frtnyi becsár és az esküdtszékileg megállapított 3.048,542 fo­rintnyi kártalanítási ár között 805,713 fo­rintnyi különbözet mutatkozott. Ez esküdtszéki megállapítás befejeztével a sugárút vonalába eső minden ingatlansá­gok birtokunkban valának, s ezek a meg­szerzés módját illetőleg 3 osztályba soroz­­hatók, és ugyan. Az I. osztályba tartoznak azok, melyek a közmunkák tanácsa által még 1871-ben egyezségek utján és az eredeti becsáron szereztettek meg; ilyen volt 103 s ezek vé­telára rúgott: 2.767,156 frtra. A II. osztályba tartoznak azok, melyek 1872-ben a fővárosi közmunkák tanácsá­nak és a vállalkozók közös beleegyezésé­vel, de már a becsáron felül szintén egyez­ségek utján szereztettek meg; ilyen volt 4­8 s ezek vételára 2 921,174 frtra rúgott. A III. osztályba tartoznak végre azok, melyek iránt az egyezség, daczára több­szöri kísérleteknek, sem az egyik, sem a másik módon nem sikerült s melyek kártala­nitási ára esküdtszékileg lett megállapítva; ilyen volt 53 s ezek vételára 3.048,542 frtra rúgott, s igy az egész sugárúti vonal bevál­tási ára 8.736,872 frtba került. Az ingatlanságokat, melyek a sugárút vonalába esnek, azok ter­méjét, főalkat­részeit, azok bocsárát, valamint egyezségi­­leg vagy esküdtszékileg megállapított vé­telárát a következő kimutatás tünteti elő: A* 107

Next