Budapesti Közlöny, 1873. június (7. évfolyam, 126-148. szám)

1873-06-01 / 126. szám

Budapest 1873. 126. szám Vasárnap, junius 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. H­IVATALOS LAP. Előfizetési Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt. Egész évre .... 12 frt. Félévre.................................6 » Negyedévre .... 3 » Ákak : A „Budapesti Közlöny“ melléklapjára külön, postán vagy házhoz hordva : Egész évre. . . 2 frt 40 kr. Félévre . . . 1 » 20 » Negyedévre . . . » 60 » A »Hivat.Értesítő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdetések dijai a hirdetmény­nyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. A hivatalos hirdetést ig­azoló egyes lap ára 10 kr.______ Szerkesztőség : Pesten, hatvani-utcza 10-dik szám I. emelet. Kiadó­hivatal : Pesten, barátok­ tere 7. sz. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­ga­dtatnak el. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr.,kétszeri 16 kr.­ és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyeg­­dij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Ő Felsége folyó évi martius hó 24 -én kelt leg­­magasb elhatározásával, a vallás- és közoktatási miniszer előterjesztésére, az alább következő, s az állami felsőbb és középtanintézetektől a tudomá­nyos egyetemekhez és műegyetemhez kinevezett és kinevezendő rendes tanárok tizedévi pótlékai­nak rendezésére vonatkozó szabályzatot jóvá­hagyni méltóztatott . A vallás- és közoktatásügyi miniszer szabály­rendelete, melylyel az állami felsőbb tanintézetek­től és állami középtanodáktól a tudom, egyete­mekhez és a műegyetemhez kinevezett rendes tanárok fizetése­ a magasabb fizetésbe való előlépte­tésre nézve rendeztetik. 1. A tudom, egyetemekhez vagy a műegyetem­hez a szabályszerű illetményekkel meghívott vagy meghívandó oly tanároknak, kik előbb kir. jog­akadémiáknál, vagy a volt kolozsvári orvos-se­bészi tanintézetnél működtek, az ezen intézetek­nél rendes tanári minőségben töltött szolgálati éveik a magasabb fizetésbe való előléptetésre nézve teljesen beszámíttatnak, és ezen szabatosan ki­mutatott szolgálati időnek megfelelő fizetési pótlék a ministérium által engedélyeztetik. 2. Az állami középtanodáktól a fenn kitett fel­sőbb tanintézetekhez rendes tanárokul kinevezett vagy kinevezendő tanárok szolgálati idejének ki­számításánál, ugyancsak a magasabb fizetésbe előléptetésre nézve középtanodai rendes tanári működések három éve két egyetemi szolgálati év­nek számíttatik be s a magasabb fizetési pótlék a szolgálat pontos kimutatása alapján hasonló mó­don engedélyeztetik. 3. Ezen szabályzat alapján a már esedékessé vált tizedéves pótlékok az illető tanárok részére I. évi január 1-je napjától kezdve a ministerium által folyóvá tétetnek. 4. A tudom. egyetemekhez és a műegyetemhez rendes tanárokat a szabályszerű illetményekkel kinevezett vagy kinevezendő minden egyéb állami tisztviselők, valamint más tanintézeteknél működő tanárok szolgálati idejének hasonczélű beszámítá­sára nézve az eddig fennálló szabályrendeletek továbbá is érvényben maradnak. Budapest, 1873. évi május 5. A vallás- és közoktatási m. kir. minister a pan­­csovai polgári iskolához Lépes Péter nagyszebeni főelemi tanítót a magyar nyelvtan tanítójává ne­vezte ki. A m. kir. igazságü­gyminister a verseczi törvény­szék mellé bírósági végrehajtóvá Deholyán József sósdiai községi jegyzőt nevezte ki. A m. k. igazságü­gyminister a nagy-kikindai tör­vényszék mellé birósági végrehajtóvá Szabó József megyei volt esküdtet és városi tanácsnokot ne­vezte ki. A m. kir. igazságü­gyminister a pápai kir. törvényszékhez jegyzővé Keserű Elek ottani tör­vényszéki aljegyzőt nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister Kóczián Jenő bzt.­­lőrinczi kir. járásbirósági bijnokot ugyanoda ír­nokká nevezte ki. A m. kir. igazságü­gyminister a gyergyó­szent -­­miklósi kir. törvényszékhez jegyzővé Oaál István ottani aljegyzőt nevezte ki. A magyar kir. igazságügyminiszer a székes­­fehérvári kir. törvényszék mellé birósági végrehaj­tóvá Szöllösy Endre ottani kir. járásbirósági irno­kot nevezte ki. A m. kir. pénzü­gyminister a pénzü­gyministe­­rium erdészeti osztályához Scherffel Róbert m. k. főerdészt­i fő oszt.főerdészszé és Szabó Adolf m. k. erdészeti fogalmazót Il-od osztályú főerdészszé nevezte ki. ‘ - . ■ f * ' r yr-r*» ’ V. ' » 1 ' fi & Az aradi m. k. pénzügyig­azgatóság Vikol Antal számgyakornokot irodasegédtisztté nevezte ki. Marosszéki Göcs községnek törvénykezési te­kintetben a marosvásárhelyi kir. törvényszék te­rületén szervezett nyárád-szeredai kir. járásbíró­ságtól a marosvásárhelyi kir. járásbírósághoz leendő csatolása folyó évi május hó 2- án 17.901. sz. a kelt igazságügyministeri intézvénynyel el­rendeltetett. Az idézett rendelet 1873. évi július hó 1-jével lép életbe. Budapest, 1873. május 29 én. Magyar királyi igazságügyministerium. Az olasz kir. belügyminister folyó évi április 8-án kelt körözvén­yével a szarvasmarháknak s álta­lában minden kérődző állatnak, valamint az ezek­től származó nyers terményeknek az osztrák-ma­gyar monarchiából leendő bevitelére nézve a kö­vetkezőket rendeli: Az Olaszországból való marhák, melyek a leg­közelebbi nyári idény alatt a trienti és austriai alpesekre legelőre hajtatnak, az idény bevégezté­­vel az ország területébe ismét visszahajtathatnak. Ezen jogosultság pedig következő rendszabá­lyokhoz van kötve: a) a tulajdonosok kötelesek a határon a lege­lőre hajtani szándékolt marháknak számát, vala­mint az egyes állatoknak ismertető jeleit külön kimutatás mellett megállapítani; b) mielőtt a marhák az olasz területre visszatér­nének, megállapítandó, vájjon a visszatérendő marhák ugyanazok-e, melyek kihajtattak? c) ha azon idő alatt, melyben a marhák az al­pesi legelőn tartózkodnak, valamely legelő csor­dában, vagy a legelőktől 20 kilométernél távolabb nem fekvő helységben marhavész ütne ki, magá­tól értetik, hogy azon pillanattól a marháknak az ország területébe való visszahajtása meg van tiltva. Az osztrák-magyar­­birodalomból eredő száraz bőröknek, szarvaknak, körmöknek, csontoknak és gyapjúnak az ország területébe leendő bevi­tele szárazföldön is megengedtetik ugyan, mind­azonáltal csak a következő feltételek alatt: 1­ er. Hogy a bőr és a gyapjú szorgalmatosan bepecsételt bálokban becsomózva, és egy bizo­­nyitványnyal ellátva legyen, melyben a kiindu­lási község hatósága által bizonyítandó, hogy a termények oly helységekből származnak, melyek mentesek a marhavésztől. Ha pedig oly helységből jönnének, hol a mar­havész uralkodik, a bizonyítványban kiteendő, hogy a becsomózás előtt „acidum cloricum”, vagy „fenicum“-mal rendesen fertőtleníttetett. Az osztrák községi hatóságok bizonyítványa az olasz ügynök ellenjegyzésével ellátandó, a­mennyiben a termény elküldési helyén olasz ügy­nök is lakik. / 2 év.Az olasz határon megérkező bőr és gyapjú­­bálok, ha az illetékes hatóságok által bebocsátha­­tóknak nyilváníttatnak, azon ipari vagy kézgyári telephez, melyhez intézve vannak, ugyanazon ál­lapotban és pedig a legrövidebb úton lehetőleg vasúton átküldendők. 3-szor. A szarvak, körmök és a csontok az el­szállítás helyén „acidum cloricum“ vagy „feni­­cuinu­mal rendesen fertőtlenítendők és egy az osz­trák községi hatóság által kiállított és a­hol lehet, az olasz ügynök által ellenjegyzett bizonyítvány­­nyal ellátandók lesznek, melyből a történt fertőt­lenítés és a termény azonossága kivehető. Hasonlóan megengedtetik az osztrák-magyar birodalomból eredő fris bőröknek (vulgo: salato) Szárazföldön leendő bevitele, de azon feltétel alatt, a)­hogy az olasz határi hatóságnak egy az el­szállítás helyén lakó osztrák állatorvos által kiál­lított okmánynyal bebizonyíttassék, miszerint a bőrök mészárszékre szánt állatoktól származnak, hogy az állatok nem ragályos betegségben hullot­tak el és hogy minden egyes bőr ugyanazon állat­orvos által különös bélyeggel legyen ellátva; b) hogy a bizonyítványból a bőröknek száma és súlya derüljön ki; c) hogy az érintett bizonyítvány az osztrák köz­ségi hatóságnak, és a­hol lehet, az olasz ügynök­nek is aláírásával ellátva legyen. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. Folyó évi junius 1-vel vasmegyebeli Pörgőim községben postahivatal lép életbe, mely levél- és kocsipostai küldemények fölvételével, leadásával és továbbításával foglalkozand s a Léka és Kirchschlag közt közlekedő kocsiküldönczposta­­járattal nyerendi összeköttetését. Kézbesítési ke­rületéhez Alsó-Ramócz, Khogl, Lebenbrunn, Né­met-Gyirot, Pörgölin, Puchendorf, Ostoros, Redel­schlag, Répczefő, Steinbach helységek tartoznak Sopron, 1873. május hó 25-én. A m. k. postaigazgatóság. Folyó évi junius he­­­ves vasmegyebeli Hideg­kút községben postahivatal lép életbe, mely le­vél- és kocsipostai küldemények fölvételével, le­adásával és továbbításával foglalkozand, s a Gyanafalva és Regede közt közlekedő kocsikül­­döncz postajárattal nyerendi összeköttetését Kézbesítési kerületéhez: O-Beznócz, Uj-Bez­­nócz, Bodoncz, Borhida, Brezócz, Felső-Csernecz, Domaiicz, Godesócz, Goricza, Györl­ncs, Nyulfalu (Hasendorf), Hidegkút (Kaltenbrun), Koprecsa, Korosecz, K­raj­na, Krasicz, Pecsnarocz, Ottocz, Predánócz, Pósócz, Salamoncz, Skokocz, Pobancz puszta, Strukócz, Tivadarcz, Topolócz, Vanócza és Zenkócz községek tartoznak. Sopron, 1873. május 23. Magy. kir. postaigazgatóság. A PÜNKÖSDI SZENT ÜNNEPEK MIATT LAPUNK LEGKÖZELEBBI SZÁMA SZERDÁN, JUNIUS 4-ÉN JELENIK MEG.

Next