Budapesti Közlöny, 1873. június (7. évfolyam, 126-148. szám)
1873-06-01 / 126. szám
Budapest 1873. 126. szám Vasárnap, junius 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt. Egész évre .... 12 frt. Félévre.................................6 » Negyedévre .... 3 » Ákak : A „Budapesti Közlöny“ melléklapjára külön, postán vagy házhoz hordva : Egész évre. . . 2 frt 40 kr. Félévre . . . 1 » 20 » Negyedévre . . . » 60 » A »Hivat.Értesítő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr.______ Szerkesztőség : Pesten, hatvani-utcza 10-dik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, barátok tere 7. sz. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr.,kétszeri 16 kr. és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Ő Felsége folyó évi martius hó 24 -én kelt legmagasb elhatározásával, a vallás- és közoktatási miniszer előterjesztésére, az alább következő, s az állami felsőbb és középtanintézetektől a tudományos egyetemekhez és műegyetemhez kinevezett és kinevezendő rendes tanárok tizedévi pótlékainak rendezésére vonatkozó szabályzatot jóváhagyni méltóztatott . A vallás- és közoktatásügyi miniszer szabályrendelete, melylyel az állami felsőbb tanintézetektől és állami középtanodáktól a tudom, egyetemekhez és a műegyetemhez kinevezett rendes tanárok fizetése a magasabb fizetésbe való előléptetésre nézve rendeztetik. 1. A tudom, egyetemekhez vagy a műegyetemhez a szabályszerű illetményekkel meghívott vagy meghívandó oly tanároknak, kik előbb kir. jogakadémiáknál, vagy a volt kolozsvári orvos-sebészi tanintézetnél működtek, az ezen intézeteknél rendes tanári minőségben töltött szolgálati éveik a magasabb fizetésbe való előléptetésre nézve teljesen beszámíttatnak, és ezen szabatosan kimutatott szolgálati időnek megfelelő fizetési pótlék a ministérium által engedélyeztetik. 2. Az állami középtanodáktól a fenn kitett felsőbb tanintézetekhez rendes tanárokul kinevezett vagy kinevezendő tanárok szolgálati idejének kiszámításánál, ugyancsak a magasabb fizetésbe előléptetésre nézve középtanodai rendes tanári működések három éve két egyetemi szolgálati évnek számíttatik be s a magasabb fizetési pótlék a szolgálat pontos kimutatása alapján hasonló módon engedélyeztetik. 3. Ezen szabályzat alapján a már esedékessé vált tizedéves pótlékok az illető tanárok részére I. évi január 1-je napjától kezdve a ministerium által folyóvá tétetnek. 4. A tudom. egyetemekhez és a műegyetemhez rendes tanárokat a szabályszerű illetményekkel kinevezett vagy kinevezendő minden egyéb állami tisztviselők, valamint más tanintézeteknél működő tanárok szolgálati idejének hasonczélű beszámítására nézve az eddig fennálló szabályrendeletek továbbá is érvényben maradnak. Budapest, 1873. évi május 5. A vallás- és közoktatási m. kir. minister a pancsovai polgári iskolához Lépes Péter nagyszebeni főelemi tanítót a magyar nyelvtan tanítójává nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister a verseczi törvényszék mellé bírósági végrehajtóvá Deholyán József sósdiai községi jegyzőt nevezte ki. A m. k. igazságügyminister a nagy-kikindai törvényszék mellé birósági végrehajtóvá Szabó József megyei volt esküdtet és városi tanácsnokot nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister a pápai kir. törvényszékhez jegyzővé Keserű Elek ottani törvényszéki aljegyzőt nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister Kóczián Jenő bzt.lőrinczi kir. járásbirósági bijnokot ugyanoda írnokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister a gyergyószent -miklósi kir. törvényszékhez jegyzővé Oaál István ottani aljegyzőt nevezte ki. A magyar kir. igazságügyminiszer a székesfehérvári kir. törvényszék mellé birósági végrehajtóvá Szöllösy Endre ottani kir. járásbirósági irnokot nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister a pénzügyministerium erdészeti osztályához Scherffel Róbert m. k. főerdészti fő oszt.főerdészszé és Szabó Adolf m. k. erdészeti fogalmazót Il-od osztályú főerdészszé nevezte ki. ‘ - . ■ f * ' r yr-r*» ’ V. ' » 1 ' fi & Az aradi m. k. pénzügyigazgatóság Vikol Antal számgyakornokot irodasegédtisztté nevezte ki. Marosszéki Göcs községnek törvénykezési tekintetben a marosvásárhelyi kir. törvényszék területén szervezett nyárád-szeredai kir. járásbíróságtól a marosvásárhelyi kir. járásbírósághoz leendő csatolása folyó évi május hó 2- án 17.901. sz. a kelt igazságügyministeri intézvénynyel elrendeltetett. Az idézett rendelet 1873. évi július hó 1-jével lép életbe. Budapest, 1873. május 29 én. Magyar királyi igazságügyministerium. Az olasz kir. belügyminister folyó évi április 8-án kelt körözvényével a szarvasmarháknak s általában minden kérődző állatnak, valamint az ezektől származó nyers terményeknek az osztrák-magyar monarchiából leendő bevitelére nézve a következőket rendeli: Az Olaszországból való marhák, melyek a legközelebbi nyári idény alatt a trienti és austriai alpesekre legelőre hajtatnak, az idény bevégeztével az ország területébe ismét visszahajtathatnak. Ezen jogosultság pedig következő rendszabályokhoz van kötve: a) a tulajdonosok kötelesek a határon a legelőre hajtani szándékolt marháknak számát, valamint az egyes állatoknak ismertető jeleit külön kimutatás mellett megállapítani; b) mielőtt a marhák az olasz területre visszatérnének, megállapítandó, vájjon a visszatérendő marhák ugyanazok-e, melyek kihajtattak? c) ha azon idő alatt, melyben a marhák az alpesi legelőn tartózkodnak, valamely legelő csordában, vagy a legelőktől 20 kilométernél távolabb nem fekvő helységben marhavész ütne ki, magától értetik, hogy azon pillanattól a marháknak az ország területébe való visszahajtása meg van tiltva. Az osztrák-magyarbirodalomból eredő száraz bőröknek, szarvaknak, körmöknek, csontoknak és gyapjúnak az ország területébe leendő bevitele szárazföldön is megengedtetik ugyan, mindazonáltal csak a következő feltételek alatt: 1 er. Hogy a bőr és a gyapjú szorgalmatosan bepecsételt bálokban becsomózva, és egy bizonyitványnyal ellátva legyen, melyben a kiindulási község hatósága által bizonyítandó, hogy a termények oly helységekből származnak, melyek mentesek a marhavésztől. Ha pedig oly helységből jönnének, hol a marhavész uralkodik, a bizonyítványban kiteendő, hogy a becsomózás előtt „acidum cloricum”, vagy „fenicum“-mal rendesen fertőtleníttetett. Az osztrák községi hatóságok bizonyítványa az olasz ügynök ellenjegyzésével ellátandó, amennyiben a termény elküldési helyén olasz ügynök is lakik. / 2 év.Az olasz határon megérkező bőr és gyapjúbálok, ha az illetékes hatóságok által bebocsáthatóknak nyilváníttatnak, azon ipari vagy kézgyári telephez, melyhez intézve vannak, ugyanazon állapotban és pedig a legrövidebb úton lehetőleg vasúton átküldendők. 3-szor. A szarvak, körmök és a csontok az elszállítás helyén „acidum cloricum“ vagy „fenicuinumal rendesen fertőtlenítendők és egy az osztrák községi hatóság által kiállított és ahol lehet, az olasz ügynök által ellenjegyzett bizonyítványnyal ellátandók lesznek, melyből a történt fertőtlenítés és a termény azonossága kivehető. Hasonlóan megengedtetik az osztrák-magyar birodalomból eredő fris bőröknek (vulgo: salato) Szárazföldön leendő bevitele, de azon feltétel alatt, a)hogy az olasz határi hatóságnak egy az elszállítás helyén lakó osztrák állatorvos által kiállított okmánynyal bebizonyíttassék, miszerint a bőrök mészárszékre szánt állatoktól származnak, hogy az állatok nem ragályos betegségben hullottak el és hogy minden egyes bőr ugyanazon állatorvos által különös bélyeggel legyen ellátva; b) hogy a bizonyítványból a bőröknek száma és súlya derüljön ki; c) hogy az érintett bizonyítvány az osztrák községi hatóságnak, és ahol lehet, az olasz ügynöknek is aláírásával ellátva legyen. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. Folyó évi junius 1-vel vasmegyebeli Pörgőim községben postahivatal lép életbe, mely levél- és kocsipostai küldemények fölvételével, leadásával és továbbításával foglalkozand s a Léka és Kirchschlag közt közlekedő kocsiküldönczpostajárattal nyerendi összeköttetését. Kézbesítési kerületéhez Alsó-Ramócz, Khogl, Lebenbrunn, Német-Gyirot, Pörgölin, Puchendorf, Ostoros, Redelschlag, Répczefő, Steinbach helységek tartoznak Sopron, 1873. május hó 25-én. A m. k. postaigazgatóság. Folyó évi junius heves vasmegyebeli Hidegkút községben postahivatal lép életbe, mely levél- és kocsipostai küldemények fölvételével, leadásával és továbbításával foglalkozand, s a Gyanafalva és Regede közt közlekedő kocsiküldöncz postajárattal nyerendi összeköttetését Kézbesítési kerületéhez: O-Beznócz, Uj-Beznócz, Bodoncz, Borhida, Brezócz, Felső-Csernecz, Domaiicz, Godesócz, Goricza, Györlncs, Nyulfalu (Hasendorf), Hidegkút (Kaltenbrun), Koprecsa, Korosecz, Krajna, Krasicz, Pecsnarocz, Ottocz, Predánócz, Pósócz, Salamoncz, Skokocz, Pobancz puszta, Strukócz, Tivadarcz, Topolócz, Vanócza és Zenkócz községek tartoznak. Sopron, 1873. május 23. Magy. kir. postaigazgatóság. A PÜNKÖSDI SZENT ÜNNEPEK MIATT LAPUNK LEGKÖZELEBBI SZÁMA SZERDÁN, JUNIUS 4-ÉN JELENIK MEG.