Budapesti Közlöny, 1873. június (7. évfolyam, 126-148. szám)
1873-06-01 / 126. szám
t ■ ti' i ■ -i&■ t Sfzsírj': j Ki A FŐVÁROSI KÖZMUNKÁK TANÁCSÁBÓL. Budapest, máj. 29. Alelnök Podmaniczky Frigyes dr., az ülést megnyitván, bejelenti a tanácsnak, hogy a sugárútnak a bécsi világkiállításra megrendelt gipsmintázata elkészült.. Miután az 1870. évi X. tcz.kk 12 § a értelmében, a fővárosi közmunkák tanácsa rendes tagjai, évi június hó 1-én somogy megyei Büsü helységben postahivatal lép életbe, mely levél- és 10 fontot túl nem haladó kocsipostai küldeményeknek értékük megszorítása nélkül való felvételével, leadásával és továbbításával foglalkozand, s a hátai postahivatal életbeléptetéséig összeköttetésben lesz egyrészt N.-Berkivel, másrészt Szilien át Igallal naponkint közlekedő kocsiküldöncz postajáratok útján; kézbesítési kerületét pedig: Büsü, Gölle, Gyalan, Magyar-Atád, Patalom és Zimány községek, valamint Hetény, Inám és Ráczegres puszták képezik. Sopronban, 1873. évi május hó 26-án. M. kir. postaigazgatóság. NEMHIVATALOS RÉSZ. Folyó évi május 8-ig beérkezett hivatalos jelentések szerint a keleti marhavésztől Magyarország egész területe ment. Horvátország és Slavoniában a horvátországi kormány folyó évi ápril 29-ig terjedő tudósítása szerint a keleti marhavész : Zágráb megye : Sziszek, Dugosello, Grancari, Obrez, Barkovic, Ladina, Neu-Cice és Brodarci községeiben uralgott. Ellenben Varasd megye : Skaricevo községében, Fiume megye : Bribir, Alsó- és Felső-Piket községeiben, Zágráb megye Jelsa községeiben megszűnt. Végre Zágráb megye : Siljavic, Lipa, Bologovi, Jakovlje és Banija községeiben a vész kiütött. A határőrvidéken a katonai parancsnokság f. é. ápril 27-ig terjedő tudósítása szerint az ottocani határezred : Pirani, Alsó Kosinj, Kers, Mlakva,Oberkosinj, Oltare, Biljevine, Krasno, Tuserac, Ljubovo, Otocac, Dubrava, Babinpotok, Glavace és Turjanski községeiben, az ogulini határezred: Plascica és Letinac községeiben, a sluini határezred : Selnice, Knezgorica, Lieplje, Ribari és Dugaresa községeiben, a gróf Jelacic I. báni határezred : Jakinac községében uralgott. Ellenben az ogulini határezred : Dubrave és Militar-Stubica községeiben, a gróf Jelacic I. báni ezred : Brubno, Glina, Prekope, Marskopoljane, Brestik és Dolnje-Sienicak községeiben a marhavész megszűnt. Az osztrák tartományokban a bécsi cs. kir. belügyi ministeriumnak folyó évi ápril 28-ig terjedő tudósítása szerint ukrajnában : Racach, Krainburg, Prase, Flödnng, Javorica és Klane községekben, Karinthiában, Ober-Büttendorf és Radlach községekben, Dalmatiában : Boghisic és Kovac közegekben ■iíiralgott. Ellenben Karinthiában Greuth és Raibs községben, és Galezia egész területén végképen megszűnt. A földmivelés f .ipar- és kereskedelmi magy. kir. ministeriumtól. nak egy harmada, minden harmadik év végén sorsolás útján kilép, a mai ülés napirendjére ezen kisorsolás is ki volt tűzve. A magas kormány részéről kinevezett 9 tanácsos közül kisorsoltattak : Fuchs Rezső, Széher Mihály és Ribáry József, Pestváros 6 tanácsosa közöl : Simon Florent és Preuszner József és a 3 budai tanácsos közöl: Hofhauser Lajos. Erről úgy a kormány, valamint Buda és Pest város hatóságai is értesittetni fognak. Miután Gross J. budai vendéglős részéről a budai lánczhíd épület előtti Dunapart egy része, a kiállított asztalok által elfoglaltatott, Budaváros hatósága ezen körülményre oly megjegyzéssel fog figyelmessé tétetni, miszerint a közlekedés érdekében netán szükségessé vált intézkedéseket haladéktalanul megtenni szíveskedjék. Miután a pénzügyminiszer kijelentette, hogy a Kund-féle teleknek mindazon részeit, melyek a belső s a nagy körút létesítéséhez szükségeltetnek, s melyek összesen 1371 négyszelet szm tesznek, azonnal átbocsátani hajlandó, ezen telekrészletek átvételével a műszaki és számvevő osztály bízatott meg. A városi hatóság indítványa folytán a Ferencz József rakpartnak felső rsze, mely legközelebb készíttetett el, „Ferencz József sétány“ elnevezést nyert, s a városi hatóság ezen határozat kivitelével megbizatott. Buda város hatóságának jelentése, hogy a budai alsó parton, a Lipthay- és Széchenyi-féle házak között elterülő építési telek már körülkeríttetett, örvendetes tudomásul vétetett. A budai „Lágymányos“ szabályozási tervének megállapítása alkalmával a fémtanácsa és Budaváros hatósága között lényeges nézetkülönbségek merültek fel. Míg a fővárosi közmunkák tanácsa ugyanis a Gellérthegyen alól egy kikötőnek előállítását, az abból folyó tetemes költségek miatt ellenezte. Buda város hatósága ezen kikötő létesítését okvetlenül szükségesnek s az abból folyó költségeket könnyen elviselhetőknek jelezte, s kimondotta, hogy ezen kikötőnek előállítása Buda városának feltétlenül szükséges. Buda város hatósága ezen ügyben most egy újabb előterjesztést tett, melyben a következő 3 kérés foglalatik: 1 szót, hogy a kérdéses kikötőnek létesítése fentartassék, 2 szót, hogy a Duna szabályozási munkálatokat vezető magyar királyi közmunka és közlekedési miniszter- felkeressék, miszerint a vezértöltések építését akként eszközöltesse, hogy azok 24 lábra felemeltessenek és 3-at, hogy a vasúti összekötő híd, egy a kelenföldi létesítendő kikötőnek megfelelőleg építtessék. Miután a városi hatóság ezen előterjesztéséből kitűnik, hogy a kikötő a fővárosi pénzalap, vagy a városi pénztár terheltetése nélkül is magánvállalkozás útján előállítható, a fővárosi közmunkák tanácsa a kikötő létesítését lehetetlenné tenni egyáltalában nem akarja, s ezért eltekintve a Kelenföld szabályozásának kérdésétől, ezen nézetnek a m. kir. közlekedési ministerhez intézendő felterjesztésében kifejezést adni czélszerűnek tartja. A 2-ik kérelmet illetőleg, hogy t. i. a vezértölt és akként építtessék, hogy az 24 lábra emeltethessék, a fkmt. a legmelegebben pártolandónak tartotta, mert eltekintve azon kérdéstől: létesül-e a kikötő vagy sem ? Budapest általános szabályozásánál a Duna kempontja feletti magasság 24 lábban állapíttatván meg, e vezértöltésnek kétségtelenül ezen magasságra kellene emeltetnie. A 3-ik kérdést illetőleg fel fog kéretni a közlekedési miniszter miszerint szíveskedjék közleni azon időpontot, melyre a híd szerkezetének végleges megállapítása végett bizonyosan kell tudnia, hogy a kikötő fog-e létesíttetni vagy sem ? Ezen határidő azután Buda város hatóságával is közöltetni fogván, ideje leend az általa óhajtott kikötő létesítése iránt a szükséges lépéseket és intézkedéseket megtenni. Cathry és társának, a budai vámtól kiindulva, a nagy sváb hegyre, egész az Eötvös féle nyaralóig kivezetni szándékolt fogas kerekű vaspályája ellen műszaki szempontból észrevétel fel nem merült, s az ügy oly megjegyzéssel fog a közi.miniszterhez felterjesztetni, hogy a fővárosi közmunkák tanácsa — annak idején történendő megállapodásaihoz képest — az átáthidalás, vízvezetés s más kérdések iránti észrevételeit a maga idején és helyén közleni fogja. Az új posta és távirdaépület asphaltmunkálataira vonatkozólag tett előterjesztés oly megjegyzéssel hagyatott helyben,hogy az asphaltburkolat a Granatos utcza sarkán valamivel jobban kikerekíttessék. A fővárosi közmunkák tanácsa újabb időben azon tapasztalatra jutott, hogy a 4 emeletes házaknál a 72-ben megállapított magasság, a szépségi tekintetének meg nem felel, minél fogva az ide vonatkozó ideiglenes rendszabálynak akkénti módosítását határozta el, hogy a házak magassága 4 emeletnél 76‘ és 3 emeletnél 63 legyen. Ezen módosításról a városi hatóságok értesíthetni fognak. Graf Ungeheuer Johannával a sugárút vonalába eső háza iránt már régebben megkötött, azonban egy közbejött haláleset folytán csak most keresztülvihető szerződés, jóváhagyatott. Basch Emília asszony, Pest város hatóságának egy határozata ellen k.adott felfolyamodásával újabban elutasittatott. Következő szabályozások helybenhagyattak : A takarék- és hitelegyletnek a lipótvárosi 391 számú telkére nézve. Lenhárd Józsefnek a termezv. temető utczai 651. számú telkére nézve. Ács Lajosnak a bodzafa utczai 1407 sz. telkére nézve. Buzzi Mártonnak a Statio utczai 621 sz. telkére nézve. A következő építési engedélyek akadálytalanul kiadattak: Wirker Rudolfnak, Budán, az országúton 3640. sz. a., Gazda Joachimnak, Pesten, a Karpfenstein utczában 793. sz. Gosalek Mátyásnak a külteleki Törökőrnél 345. sz. a., Rdohert Károlynak a terézv. Bulcsu utczában 67. sz. a. A közúti vaspályatársaságnak a külső váczi uton. Travnyik Erzsébetnek a terézv. Vörösmarty utczában. Röser Miklósnak a terézv. Erzsébet uton. Lerch Károlynak Budán, Krisztinaváros 156. sz. a. Tóth Mártonnak, Budán kertészuitcza 7089. sz. a. Bogisich Mihálynak, Tabán 2101. sz. a. Véghelyi Lajosnak, Budán, viziváros 641. sz. a. 1042 ISKOLAÜGY. Csik-Somlyó, május 26. 1873. (Eredeti tudósítás.) Középtanodánknak a megelőző napokban ritka, Ünnepélyesen hangolt és hatásaiban is fontossá válható becses látogatáshoz volt szerencséje. A közoktatási m. kir. ministerium által az érd. kath. középtanodák megvizsgálására kiküldött biztos és határőrvidék, tankerületi főigazgató, kir. tanácsos Mészáros Nándor ur ő nsga Székely-Udvarhelyről f. hó 21 én este érkezett Csik-Somlyóra, 25-én reggel távozott körünkből. Megjelenése, mint a magas kormány figyelmének és jóakarata érdeklődésének záloga, általános, rokonszenvvel fogadtatott; fokozódott e rokonszenv és őszinte tiszteletté vált a minisz, biztos ur közkedvességü egyénisége, humánus modora, tapintatos eljárása és azon fenkölt gondolkozása miatt, melylyel szándékait, törekvéseit, megjegyzéseit, s mindenre kiterjedő megfigyelését közlötte. Első nap a tanári testülettel megismerkedvén, második és harmadik napon a gymnasiumi osztályokat oly órarenddel vizsgálta meg, hogy mindenik tanár előadásán s lehetőleg minden tárgynál megjelelhessék. Beleszól a tanulók kérdezésébe s miután a múzeumot, könyvtárt s testgyakorlati előadást is megnézte, úgy nyilatkozott, miszerint tekintve a gymnasium gyengébb felszerelését, az eredménynyel meg van elégedve. Ezen kívül jól esett látnia, hogy a székelyföldi gymnasiumok mellett jól vezetett növeldék is virágzanak ; tetszettek a Somlyói iskolai helyiségek, a nagy kiterjedésű szép iskelek, megtekintette kegyeletünk főtárgyát, a kolostori Máriahegyképet, a zárdát, kiemelkedett a kis somlyó-hegyi kápolnához,gyönyörködött a vidék bájoló varázsa tájképeiben, tisztelettel hajlott meg székely nemzetünk dicső múltja és szebb tulajdonai előtt; — megnézte, bár nem hivatalosan,a Csíkszeredai földműves felső népiskolát is, — s mindezen eljárásaiban annyi finomságot és bölcseséget tanúsított, miszerint Trefort Ágoston minister úr ő excellen- n