Budapesti Közlöny Melléklapja, 1873. június (7. évfolyam, 22-26. szám)

1873-06-01 / 22. számú melléklap

BHM­ Jöve­delemadó tárgya mindazon tiszta jövedelem, mely sze­mélyes keresmény, üzlet vagy más jövedelmezési czélra fordított vagyonból származik. Ezen álalános szabály szerint a föld- és házbirtok utáni jövedelem is, valamint a fekvő birtokokra beke­belezett tőkék és járadékok is jövedelemadó alá esnek. A jövedelemadó alá eső jövedelmek 3 osztályba soroztatnak. Az I. osztályba tartoznak: a) a kereseti adó alá eső üzletek és egyéb foglalkozások; b) a bánya- és b­utaüzletbeli jövedelem; c) azon nyeremény, melyet haszonbérletekből a bérlők húznak. A II. osztályba: a) mindazon állandó fizetések, személyi pótlékok és javadal­mak, melyek az állam, közhatóság, községek és magánszemély, vagy társulatok szolgálatában levő tisztviselők és szolgák szá­mára fizettetnek, valamint az ezen viszonyból származó nyug- és kegydíjak; b) életbiztosító, vagy ellátási intézetektől húzott évi járu­lékok. A III. osztályba : Kölcsönök, vagy más követelések után járó kamat és élet­járadékok. Említésre méltó eltérés a honunkban gyakorlatban volt sza­bályoktól és jelenlegi törvényünktől az is, hogy ingatlan birtokra betáblázott, tőkék kamatainak élvezője közvetlenül nem rovatik meg jövedelmi adóval, hanem az ingatlan jószág birtokosától mint adóstól vétetik meg az, kinek azután jogában áll a törvény értelmében a kamatra eső jövedelemadó összegét a kamatok kifi­zetése alkalmával levonni. A kivetést bizalmi férfiak kihallgatása mellett kizárólag pénzügyi közegek eszközük és a felszólamlásokat pénzügyi ható­ságok intézik el. Jövedelemadó fejében jelenleg fizettetik az I. és III. osztály­beli tiszta jövedelem után, és pedig rendes adó fejében (földte­­h­ermentesítési járulék nélkül) 5 százlék­, rendkívüli állampótlék fe-jében ugyanannyi; a II. osztályban, (ha a jövedelem 600 frtot túl nem halad, egészen adómentes marad), az első 1000 forint jö­vedelem után rendes adó fejében 1 percent, a második 1000 frt után 2 percent és így tovább, legfeljebb 10 percent és a rendkí­vüli állampótlék, mely, ha a rendes jövedelemadó 30 forintot túl­halad, avval egyenlő, 30 forinton alul pedig annak 7 ezázlali­­ját teszi. Oly épületek, melyek a házbéradó alól ideiglen mentesek, az évi házbérjövedelem után, levonva az épületek fentartására törvényesen engedélyezett százalékokat, 5 percent jövedelemadót fizetnek. Ezen adókhoz járul még az országos és földtehermentesítési pótlék, mely nem minden országban egyenlő. Reformtervezetek a kereseti és jövedelmi adókat illetőleg. Az 1869-ben Brestl pénzügyminister által a reichsrath elé terjesztett, de az utána következett ministerium által visszavont törvényjavaslatok szerint a jelenlegi kereseti- és jövedelemadó­rendszernek oly gyökeres reformja szándékoltatott, miszerint ed­digi alakjában a kereseti adó egészen megszüntetvén, jövőre a ke­reseti adó (Erwerbsteuer), tőkekamat-adó (Rentensteuer), és sze­mélyes jövedelmi adó (Personal-Einkommensteuer) fogna sze­detni. Ezen javaslat szerint 1) „kereseti adó“ alá tartozott vol­na minden kereseti vállalat vagy haszonhajtó foglalkozás, akár önállóan, akár más személy gyakorlásaiban folytattassék. A kereseti adó 3 osztály szerint vettetett volna ki. Az I. osztályba tartoztak volna részvénytársulatok által folytatott kereseti vállalatok, takarékpénztárak, előlegezési tár­sulatok á átalában mindazon kereseti társulatok, melyeknek ve­zetői nyilvános számadásra kötelezték. A II. osztályba tartozott volna minden más finálló (az I. osztályba nem tartozó) kereseti vállalat és foglalkozás. A III. osztályba tartozott volna azon jövedelem, mely szolgálati viszonyból vagy bérből származik. Az adó alapját az I. osztálybeli vállalatoknál az utolsó év tiszta jövedelme, s ott, hol ily tiszta jövedelmet kimutatni még nem lehet, az alaptőke 5 százlék­ja képezné. Ezen vállalatok adóját az évi mérleg és forgalmi kimutatás alapján pénzügyi közegek vetették volna ki. A II. osztálybeli vállalatoknál az adó alapját ezen vállala­toknak becslő bizottságok által megállapított átlagos jövedelme képezné. N­yT becslő- s egyúttal adókivető bizottságok minden járás­ban és jelentékenyebb városban alakíttattak volna ; elnöke, egy­úttal előadója egy pénzügyi tisztviselő leendett; tagjai felerész­ben az­ adózók sorából (az elnököt is hozzá számítva) a kormány által hivattak volna meg, felerészben pedig a járásbeli (városi) iparű­zők által választottak volna. A III. osztálybeli jövedelemadó alapját az állandó évi fizetés és egyéb illetmények képezték volna, melyeket rendszerint a kifizetésre kirendelt személyek tartoztak volna bejelenteni. Minden ipar- és kereskedelmi kamara területén felülvizsgáló bizottság alakíttatott volna, tagjai felerészben a pénzügyministe­­rium által hivattak volna meg, felerészben az ipar- és kereskedel­mi kamra által választottak volna. Az elnököt a pénzügyministerium nevezte volna ki. A felülvizsgáló bizottság intézte volna el az elsőfolyamodású (járási és városi) bizottságok által kivetett adó elleni felszólaláso­kat, s az vetette volna ki közvetlenül azon nagyobb gyárak kereseti adóját, melyek alaptőkéje 100.000 írtnál nagyobb. Az I. és III. osztálybeli adó évenként, a II osztálybeli pedig minden másod­évben vettetett volna ki, a pénzügyi törvény által megállapítandó százalékkal. Az a­dó kiszabásánál a II. osztályban a kipuhatolt évi tiszta jövedelemből kereskedelmi és gyári vállaltoknál 10 százlél­, minden egyéb iparvállalatoknál 20 százlék­ vonatott volna le ; — a III. osztályban 600 forintig változatlanul csak egy forint adó fizettetett volna, 600 írtnál nagyobb jövedelemnél az első 1000 írtnak csak 1/5, a második ezernek V., a harmadiknak 1/3, a ne­gyediknek 415­ része, azontúl pedig a jövedelemnek egész összege rovatott volna meg adóvrd. A becslés és kivetés elleni felszólalásokat, ha a járási (vá­rosi) bizottság határozata ellen inté­ztettek volna, a felülvizsgáló bizottság,­­ az utóbbinak határozata ellen intézetteket pedig a pénzügyministérium, és ha a pénzügyi közegek ellen intéztetett volna felszólalás, a pénzügyi hatóságok intézték volna el. 2. A „tőkekam­at-ad­ó“ tárgyát képezték volna az or­szágok, közalapok és rendek kötvényeitől járó kamatok, valamint a kereseti adó alá nem eső társulatok osztalékai. Az adó a kere­seti adóra nézve meghatározott százalékkal lett volna kivetendő, s a kamatok vagy osztalék kifizetésénél levonandó. E törvényjavaslat az államkötvények kamataira ki nem hat­ván, az osztrák államadósság unificatiojáról szóló törvényben meg­határozott adópercent és adóztatási eljárás változatlanul fenma­­radt volna. 3. A „személyes jövedelemadó“ tárgyául az összes tiszta jövedelem jelöltetett ki, melyet physikai személyek, oly testületek, melyek tagjai a testületi vagyonnak és jövedelemnek bizonyos részére jogos igényt nem emelhetnek, egy vagy több forrásból húznak, akár legyen az már egyszer adóval (föld-, ház, kereseti vagy tőkekamat-a­dóval) megróva, akár nem. Kivetettek azok, kiknek összes jövedelme zárt helységben 700 forintot, másutt 600 frtot túl nem halad. Ezen javaslat egészen a porosz osztályozott jövedelemadóhoz hasonlít. A személyes jövedelemadó kivetése czéljából az adózók 20 oszt­ályba soroztattak: Az I. osztály 1000 forintig. ... 8 forintot II.n 1000 —1500 forintig . 15n III.n 1500 — 2000n 27V IV.n 2000 — 2500 7) 40n Y. V) 2500-3000n 54 y) VI. r) 3000-3500n 70n X.n 5500-6000 160n XI.n 6000 — 10,000n 3 százlék­. XIX. 70000-80000 T)40 n XX.n 80000 forintot túlhaladó jövedelemtől 5 száz­lélit fizetett volna. A személyes jövedelemadó alapját rendszerint az adóévet megelőző évbeli tiszta jövedelem képezte volna, mely jövedelmet minden adóköteles az adókivető bizottsághoz benyújtandó vallo­­mány által lett volna köteles bejelenteni. 170

Next