Budapesti Közlöny Melléklapja, 1873. június (7. évfolyam, 22-26. szám)

1873-06-01 / 22. számú melléklap

171­ ­­."" A vallományok megvizsgálásával s az adó kivetésével or­­szágos bizottságok bízattak volna meg, melyek a kereseti adó ki­vetésével, illetőleg az az elleni felszólalások eldöntésével megbízott bizottsági ív mintájára az adózók által választott, és a kormány által megbízott tagokból alakíttattak volna. Harmadik rész: Bajorország egyenes adói. Bajorországban következő egyenes adók vannak: föld-, ház--, ipar-, jövedelem- és tőkekamatadó. Ezen adók után 1871-dik évre lett előirányozva délnémet forintban : 1. földadó 2. h­ázadó 3. iparadó 4. jövedelemadó 5. tőkekamatadó Összesen mely főösszegből teszen : a földadó a házadó az iparadó a jövedelemadó a tőkekamatadó 6.686,300 frt 1.011,900 „ 1.595,000 „ 344,000 „ 692,800 „ 10.330,000 forint, 64­ 7 százalékot, 9­6 155 3­3 6­8 A népesség létszáma az 1867. évi népszámlálás adatai szerint 4.824,421 lévén, egy főre 2 frt 8­2 kr egyenes adó esik. Az egyenes adó összege úgy áll a többi rendes bevételek­hez, mint 1 , 7,6-hoz. I. Földadó. A fennálló földadó-rendszer az 1828. évi augustus 15-dikén hozott törvény fo­lytán lépett életbe. E törvény szerint földadó fejében a rozsértékre átszámított évenkinti termés egynyolc­ad mérőnkint vett egységei után bizo­nyos termésmennyiséget nyomoztak ki, mely mindaddig változ­­hatlannak nyilváníttatott, míg az adótárgy tart. A megadóztatás alapját a földbirtok területe és termőképes­ségéhez kép­st kinyomozott hozadéka képezi. Az egyes birtokrészek területe részletes felmérés által, ter­mőképességük pedig a kipuhatolt évi termések átlaga szerint­i becslés utján állapíttatott meg. Mivelési költségek fejében a főtermények átlagos hozadéká­­ból, szántóföldeknél a vetőmagra fordított költségek és a szalma, tarlónövények, legeltetési és egyéb hasznok, erdőknél pedig a tartósan várható fatermésből az erdei mellékhasznok vonattak le; rétek átlagos széna- és sarjúterméséből e nemű levonásnak nem volt helye. A részletes felmérést az országnak állami költségen eszkö­zölt trigon­omátriei felvétele előzte meg. Minden egyes adóközség részére külön térkép készíttetett. A földek hozadéka csupán bizonyos, e czélra előre kijelölt föl­deknél (mintaföldek) puhatoltatok ki, melyekkel a többi birtok­részletek egybehasonlittatván, a szerint soroztattak osztályokba. Mintaföldek gyanánt középminőségü földek vétettek s tiszta hozadékuk kinyomozására szolgáltak : a) a próbaföldek tulajdonosainak, vagy bérlőinek hit alatt tett vallomásai a középszerű évek alatt közönséges miveléssel nyert termésről; b) felesketett becslőknek (taxátorok) a mintaföldek minősége, fekvése és éghajlati viszonyai szorgos megvizsgálásának alapján eszközlött becslései. A megbecsült mintaföldekről felvett jegyzőkönyvek a becs­­lő­kerület minden községében közzététettek, hogy az azok ellen netán felmerülendő észrevételek 6 hét alatt bejelentethessenek. A betűsosztályok fokozatai a 4000 négyszögöl területű bajor hold földre (Tagwerk) eső magtermés mennyisége szerint állapít­tattak meg, így a szántóföldeknél minden harmadrész mérő (Schäffel) évi rozstermés képez egy fokozatot, és minden további egynyolczad mérő többlet egy fokozattal magasabb osztályt. — Réteknél egy hold­­ és kétharmad mázsa széna- és sarjutermés egyharmad mázsa roz­zsal vétetett egyenértékűnek s így képez­tetek a fokozatok. Erdőknél szintén rozsértékre számíttatott át a fatermés értékre, s ez alapokon számíttattak ki a fokozatok. A fölvett termés pénzértékét illetőleg egy mérő rozsnak az ára 8 forintban állapíttatott meg; a többi gabonanemek és egyéb termények értéke a rozséhoz viszonyittatott ; pl. 1 mérő rozs­a kétharmadrész mérő hazával, egy nyolczadrész mérő rozs­a 1 és kétharmad mázsa széria és sarjával vétetett egyenlő értékűnek. A földek osztályozása a 3 m­ivelési ágra, szántóföldek­re, kaszállórétek­ és erdőkre fölállított mintaföldek sze­rint, az osztályozandó földrészletek minősége, fekvése és az ég­hajlatnak kellő tekintetbevételével eszközöltetett. A többi mivelési ágak e 3 főág egyikéhez csatoltalak, így a szőlők és kertek a szántóföldek sorába. A lakházak és melléképületek telkei, valamint az udvarterek a községben legjobb szántóföldek osztályába soroztattak. A becslés és osztályozás eszközlésének czéljából külön becs­­lőkerületek községi küldöttjeik által 24 becslőt (taxator) válasz­tottak, s a becslés vezetésére és felügyelésére a kormány nevezte ki a főbecslőket. A becslőkerületek határaihoz közel eső minta­­földeket a szomszédkerületi becslők közreműködésével becsültet­ték meg. A földek osztályozását szintén a határmintaföldek becslőinek közreműködésével s a főbecslők vezetése alatt végezték. A kinyomozott termények értéke rozsénekre átszámittatván, a földadó minden nyolczadrész mérő után­­ délnémet krajczárban állapíttatott meg. A katasteri könyvek a katasteri hivatalok vezetése alatt készültek el. Minden adóközség részére külön kataster készült és minden adóköteles birtokáról kataster-kivonatot kapott. Az elkészült katasteri könyvek és térképek a kerületi kor­mányhatóságoknak adattak át, melyeknek kötelességük a közbe­jött változásokat nyilvánosságban tartani, úgy hogy a kataster a tényleges állapotnak mindig megfeleljen. Minden adóköteles tartozik a birtoklásban és az adótárgy­ban előfordult változást átiratás végett az adóhivatalnál beje­lenteni. II. Házadó. (Gebäudesteuer.) Az 1828. évi augustus 15-én kelt törvény szerint a házadó alapja a házaknak tényleges, vagy összehasonlítás (becslés) útján megállapított használati értéke. Ott, hol alapul vehető tényleges bérletek támpontot nyújta­nak a bérbe nem adott helyiségek haszonértékének megállapítá­­sára, a házbér vétetik az adókivetés irány­adójául, még­pedig a tényleg bérbeadott házak vagy lakrészek után a háztulajdonos által bevallott és a lakófél által is elismert házbér, a tényleg bérbe nem adott házak­ és házrészeknél pedig a parificatio útján megállapított haszonérték. Egyes ház évi jövedelme parificatio útján 9 forintnál keve­sebbre nem becsülhető. Ott azonban, hol tényleges bérletekben efféle becsűrő tám­pont nem található, a ház évi haszonértékéül a beépített s udva­rul szolgáló tér földjövedelme veendő fel a földosztályzat 30-dik osztálya szerint. Ezen épületek sorába főleg a gazdasági épületek tartoznak. A purificatio útján kipuhatolt haszonértéket a községek által választott és egy királyi főbecslő vezetése alatt állott becslő-bi­­zottság állapította meg; határozathozatalkor csak a község részé­ről választott becslőknek volt szavazatuk. A királyi főbecslő sza­vazattal nem bírt, de netalánt észrevételei a jegyzőkönyvbe min­dig felvétettek. A becslés alapjául szintén úgy, mint a földeknél, mintaházak szolgáltak, mintaházakut pedig csak olyanok szemeltettek ki, melyeknek a háztulajdonos által bevallott és a bérlő részéről is elismert házbére valamennyi becslő által egyhangúlag helyesnek és arányosnak találtatott, s melyek ellen a helybeli háztulajdono­sok részéről 3—14 napi határidő alatt alapos kifogás nem lé­tetett. A becslés ellen feszólalhatnak az illető felek és a királyi főbecslő is. A felszólalások az e czélra alakított választott biróságok ál­tal intéztetnek el, melyeknek elnöke egy oly főbecslő (Obertaxa­­tor), ki nem volt a becslőbiz­ottság tagja; tagjai : 2 becslő, kik-A* v n

Next