Budapesti Közlöny Melléklapja, 1873. június (7. évfolyam, 22-26. szám)
1873-06-01 / 22. számú melléklap
171 ."" A vallományok megvizsgálásával s az adó kivetésével országos bizottságok bízattak volna meg, melyek a kereseti adó kivetésével, illetőleg az az elleni felszólalások eldöntésével megbízott bizottsági ív mintájára az adózók által választott, és a kormány által megbízott tagokból alakíttattak volna. Harmadik rész: Bajorország egyenes adói. Bajorországban következő egyenes adók vannak: föld-, ház--, ipar-, jövedelem- és tőkekamatadó. Ezen adók után 1871-dik évre lett előirányozva délnémet forintban : 1. földadó 2. házadó 3. iparadó 4. jövedelemadó 5. tőkekamatadó Összesen mely főösszegből teszen : a földadó a házadó az iparadó a jövedelemadó a tőkekamatadó 6.686,300 frt 1.011,900 „ 1.595,000 „ 344,000 „ 692,800 „ 10.330,000 forint, 64 7 százalékot, 96 155 33 68 A népesség létszáma az 1867. évi népszámlálás adatai szerint 4.824,421 lévén, egy főre 2 frt 82 kr egyenes adó esik. Az egyenes adó összege úgy áll a többi rendes bevételekhez, mint 1 , 7,6-hoz. I. Földadó. A fennálló földadó-rendszer az 1828. évi augustus 15-dikén hozott törvény folytán lépett életbe. E törvény szerint földadó fejében a rozsértékre átszámított évenkinti termés egynyolcad mérőnkint vett egységei után bizonyos termésmennyiséget nyomoztak ki, mely mindaddig változhatlannak nyilváníttatott, míg az adótárgy tart. A megadóztatás alapját a földbirtok területe és termőképességéhez képst kinyomozott hozadéka képezi. Az egyes birtokrészek területe részletes felmérés által, termőképességük pedig a kipuhatolt évi termések átlaga szerinti becslés utján állapíttatott meg. Mivelési költségek fejében a főtermények átlagos hozadékából, szántóföldeknél a vetőmagra fordított költségek és a szalma, tarlónövények, legeltetési és egyéb hasznok, erdőknél pedig a tartósan várható fatermésből az erdei mellékhasznok vonattak le; rétek átlagos széna- és sarjúterméséből e nemű levonásnak nem volt helye. A részletes felmérést az országnak állami költségen eszközölt trigonomátriei felvétele előzte meg. Minden egyes adóközség részére külön térkép készíttetett. A földek hozadéka csupán bizonyos, e czélra előre kijelölt földeknél (mintaföldek) puhatoltatok ki, melyekkel a többi birtokrészletek egybehasonlittatván, a szerint soroztattak osztályokba. Mintaföldek gyanánt középminőségü földek vétettek s tiszta hozadékuk kinyomozására szolgáltak : a) a próbaföldek tulajdonosainak, vagy bérlőinek hit alatt tett vallomásai a középszerű évek alatt közönséges miveléssel nyert termésről; b) felesketett becslőknek (taxátorok) a mintaföldek minősége, fekvése és éghajlati viszonyai szorgos megvizsgálásának alapján eszközlött becslései. A megbecsült mintaföldekről felvett jegyzőkönyvek a becslőkerület minden községében közzététettek, hogy az azok ellen netán felmerülendő észrevételek 6 hét alatt bejelentethessenek. A betűsosztályok fokozatai a 4000 négyszögöl területű bajor hold földre (Tagwerk) eső magtermés mennyisége szerint állapíttattak meg, így a szántóföldeknél minden harmadrész mérő (Schäffel) évi rozstermés képez egy fokozatot, és minden további egynyolczad mérő többlet egy fokozattal magasabb osztályt. — Réteknél egy hold és kétharmad mázsa széna- és sarjutermés egyharmad mázsa rozzsal vétetett egyenértékűnek s így képeztetek a fokozatok. Erdőknél szintén rozsértékre számíttatott át a fatermés értékre, s ez alapokon számíttattak ki a fokozatok. A fölvett termés pénzértékét illetőleg egy mérő rozsnak az ára 8 forintban állapíttatott meg; a többi gabonanemek és egyéb termények értéke a rozséhoz viszonyittatott ; pl. 1 mérő rozsa kétharmadrész mérő hazával, egy nyolczadrész mérő rozsa 1 és kétharmad mázsa széria és sarjával vétetett egyenlő értékűnek. A földek osztályozása a 3 mivelési ágra, szántóföldekre, kaszállórétek és erdőkre fölállított mintaföldek szerint, az osztályozandó földrészletek minősége, fekvése és az éghajlatnak kellő tekintetbevételével eszközöltetett. A többi mivelési ágak e 3 főág egyikéhez csatoltalak, így a szőlők és kertek a szántóföldek sorába. A lakházak és melléképületek telkei, valamint az udvarterek a községben legjobb szántóföldek osztályába soroztattak. A becslés és osztályozás eszközlésének czéljából külön becslőkerületek községi küldöttjeik által 24 becslőt (taxator) választottak, s a becslés vezetésére és felügyelésére a kormány nevezte ki a főbecslőket. A becslőkerületek határaihoz közel eső mintaföldeket a szomszédkerületi becslők közreműködésével becsültették meg. A földek osztályozását szintén a határmintaföldek becslőinek közreműködésével s a főbecslők vezetése alatt végezték. A kinyomozott termények értéke rozsénekre átszámittatván, a földadó minden nyolczadrész mérő után délnémet krajczárban állapíttatott meg. A katasteri könyvek a katasteri hivatalok vezetése alatt készültek el. Minden adóközség részére külön kataster készült és minden adóköteles birtokáról kataster-kivonatot kapott. Az elkészült katasteri könyvek és térképek a kerületi kormányhatóságoknak adattak át, melyeknek kötelességük a közbejött változásokat nyilvánosságban tartani, úgy hogy a kataster a tényleges állapotnak mindig megfeleljen. Minden adóköteles tartozik a birtoklásban és az adótárgyban előfordult változást átiratás végett az adóhivatalnál bejelenteni. II. Házadó. (Gebäudesteuer.) Az 1828. évi augustus 15-én kelt törvény szerint a házadó alapja a házaknak tényleges, vagy összehasonlítás (becslés) útján megállapított használati értéke. Ott, hol alapul vehető tényleges bérletek támpontot nyújtanak a bérbe nem adott helyiségek haszonértékének megállapítására, a házbér vétetik az adókivetés irányadójául, mégpedig a tényleg bérbeadott házak vagy lakrészek után a háztulajdonos által bevallott és a lakófél által is elismert házbér, a tényleg bérbe nem adott házak és házrészeknél pedig a parificatio útján megállapított haszonérték. Egyes ház évi jövedelme parificatio útján 9 forintnál kevesebbre nem becsülhető. Ott azonban, hol tényleges bérletekben efféle becsűrő támpont nem található, a ház évi haszonértékéül a beépített s udvarul szolgáló tér földjövedelme veendő fel a földosztályzat 30-dik osztálya szerint. Ezen épületek sorába főleg a gazdasági épületek tartoznak. A purificatio útján kipuhatolt haszonértéket a községek által választott és egy királyi főbecslő vezetése alatt állott becslő-bizottság állapította meg; határozathozatalkor csak a község részéről választott becslőknek volt szavazatuk. A királyi főbecslő szavazattal nem bírt, de netalánt észrevételei a jegyzőkönyvbe mindig felvétettek. A becslés alapjául szintén úgy, mint a földeknél, mintaházak szolgáltak, mintaházakut pedig csak olyanok szemeltettek ki, melyeknek a háztulajdonos által bevallott és a bérlő részéről is elismert házbére valamennyi becslő által egyhangúlag helyesnek és arányosnak találtatott, s melyek ellen a helybeli háztulajdonosok részéről 3—14 napi határidő alatt alapos kifogás nem létetett. A becslés ellen feszólalhatnak az illető felek és a királyi főbecslő is. A felszólalások az e czélra alakított választott biróságok által intéztetnek el, melyeknek elnöke egy oly főbecslő (Obertaxator), ki nem volt a becslőbizottság tagja; tagjai : 2 becslő, kik-A* v n