Budapesti Közlöny, 1873. július (7. évfolyam, 149-175. szám)

1873-07-01 / 149. szám

Budapest 1873. 149. szám. Keddi. julius 1 BUDAPESTI 0« ___ *_ ___ KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szkbkr8ZTŐSÉG : Pesten, hatvani-utcza 10-dik szám­ú emelet. Kiadó-hivatal : Pesten, barátok­ tere 7. sz. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. Naponkénti postai­ntétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a m­elléklappal együtt: Egész évre .... 12 frt. Félévre.................................6 . Negyedévre ... 3 » Előfizetési Árak : A ,Budapesti külön, postán Egész évre. Félévre Negyedévre Közlönyi melléklapjára vagy házhoz hordva. . . 2 frt 40 kr. . . 1 ¡ 20 » . . — ¡60 . A »Hivat.Értesítő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 írttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr.______ Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr.,kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyeg­­dij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Ő CSÁSZÁRI ÉS APOSTOLI KIRÁLYI FELSÉGE a horvát-slavon katonai határőrvidék közigazga­tási rendszerének újjászervezése tárgyában, a közös hadü­gyministernek a magyar ministérium elnökével és a horvát-slavonországi ministerrel e­gyetértőleg legfelsőbb helyre tett előterjesztésére a következő törvényeket és császári s királyi ren­delet méltóztatott legkegyelmesebben kibocsá­tani, u. m.: TÖRVÉNY a horvát-slavon határőrvidék közigazgatási ható­­s­ágainak újjászervezése, s ugyanannak uj köz­­igazgatási beosztása tárgyában. I. CziKK. A horvát-slavon katonai határőrvidék köz­­igazgatása a határőrvidéki hadcsapati szolgálat­tól kü­lönválasztatik. II. CziKK. 1873. évi augustus hó elsejével az uj horvát­­slavon határőrvidéki ezredek parancsnokai a köz­­igazgatás eddig vitt vezetése alól felmentetnek, hatáskörük az alájuk tartozó határőrvidéki ezre­­dekben a tisztán katonai és katonai­ igazgatási szolgálatra szok­­­tatik s a határőrvidéki ezred pa­rancsnokságoknál fenálló közigazgatási­ osztályok megszüntetnek. III. Czikk: A közigazgatás ügyeiben jövőre a négy károly­­városi határőrvidéki ezredkerületből kettő-kettő egy, a két báni határőrvidéki ezredkerület egy, s a két slavon határőrvidéki ezredkerület mind­egyike, továbbá a slavon-szerémi határörvidéki ezredkerület magában egy-egy határörvidéki ke­rületet képezendnek s az eddigi határvidéki ez­­redek mindegyikénél szokásossá vált különös el­nevezést megtartandják. Ehhez képest az 1. és 2-ik határőrvidéki ezredkerületből a „likka-otto­­csáni“, a 3. és 4-dik határőrvidéki ezredkerületből az „ogulin-szluini“, a 10. és 11-dik báni határ­őrvidéki ezredkerületből a „báni“, a 8-dik határ­őrvidéki ezredkerületből a „gradiskai,“ a 7-ik határőrvidéki ezredkerületből a „broodi“ s a 9-ik határörvidéki ezredkerületből a „péterváradi ha­tárörvidéki kerület“ alkottatik. IV. Czikk. Ezen határörvidéki kerületek mindegyike szá­mára egy közigazgatási hatóság állíttatik fel, melynek neve : „császári és kir. kerületi hatóság“ leend. Ezen kerületi hatóságok székhelyei: Gospics, Ogolin, Petrinja, Uj-Gradiska, Vinkovce és Mi­­trovitz. V. Czikk. Az ezen kerületeken belül fekvő városok terü­­leti hatámadásaik, politikai berendezésük és köz­ségi működésükre nézve érintetlenül maradnak. VI. Czikk. A csász. és kir. kerületi hatóságok ugyanazon hatáskörrel ruháztatnak fel, melylyel a határőrvi­déki ezredparancsnokságok országos közigazgatási ügyekben felruházva voltak. VII. Czikk: A közigazgatási kerületeknek és falusi közsé­geknek jelenlegi elkülönítése és szervezése jelen kerületi beosztás által változást nem szenved. VIII. Czikk: Az eddigi ezredközségek a károlyvárosi és a báni határőrvidéki ezredekben a határőrvidéki ke­rületi beosztás után kettejével egy „kerületi községiben egyesitendők , a szlavón határőrvi­déki ezredeknek és a szlavon-szerémi határőr­vidéki ezrednek ezredközségei mint kerületi köz­ségek továbbra is fenállanak. IX. Czikk. Azonban a katonai határőrvidéki lakosoktól a fa-, legelő- és erdőterményekre vonatkozó járan­dósági jogaik megváltásának keresztülvitele után, az ezredközségek tulajdonába átmenő pagonyok, erdőségek és erdőtelkek kezelésének és az azok­ban való gazdaságvitel­ek ügyében, és az erdők­ből befolyó jövedelmek felhasználása tekintetében egy, eddigi határőrvidéki ezredkerület minden helységközségei ezentúl is önálló „vagyonközsé­­get“ fognak képezni. A kerületi községek képviseletének összeállítá­sára, és az ezeket megillető hatáskörre nézve az 1871. évi helységközségi rendszabálynak 32. és 33. szakaszai maradnak mérvadók. A vagyonközségek, ezek képviseletének felál­lítása és működése, és ugyanazok jogainak és kötelezettségeinek gyakorlása egy külön törvény által fog szabályoztatok X. Czikk. Jelen törvény keresztülvitelével a zágrábi pa­rancsnokló tbnok, mint a határőrvidéki országos közigazgatási hatóság főnöke bizatik meg. Kelt Schönbrunnban, 1873. évi junius hó 15-én. Ferencz József, h. k. Báró Kuhn, a. k. táborszernagy. Szlávy József, s. k. Gróf Pejacsench Péter, s. k Császári és királyi rendelet, a zágrábi hadi­­főparancsnokságnál felállított bel-, vallás- és köz­oktatásügyi szakosztály újjászervezése, továbbá a kerületi hatóságok és járási hivatalok felállítása, s végre a horvát-szlavon katonai határőrvidék köz­igazgatásánál rendszeresítendő hivatalnoki sze­mélyzet tárgyában. 1. §. A zágrábi hadi-főparancsnokságnál, mint a horvát-szlavon határőrvidék országos közigaz­gatási hatóságánál létező bel-, vallás- és közok­tatásügyi osztály a vallás- és közoktatási ügyek­re vonatkozó teendőket az újonan felállítandó vallás- és közoktatási osztálynak átadni tartozik, ezen két osztály pedig az őket megillető ügyeket az 1871. évi junius 8-án kelt elhatározásomban megállapított hatáskör korlátain belül akként vezetni köteles, a mint az az 1869. évi horvát­­slavon-dalmát országgyűlés II. t. czikke alapján a horvát slavon - dalmát országos kormánynál ezen ügyek intézésére hivatott osztályok által gyakoroltatik. 2. §. A végvidéki közigazgatási elnökségi hi­vatalnál, a belügyi közigazgatási, továbbá a val­lás- és közoktatási osztálynál, valamint végre a kerületi és járási hatóságoknál rendszeresítendő hivatalnoki és szolgai állomások az ide mellékelt jegyzékben*) foglaltatnak. 3. §. Az osztályfőnökök és valamennyi hivatal­nok a VI.­ díjosztálytól fölfelé, továbbá a kerületi főnökök a császári és Apostoli királyi Felsége által neveztetnek ki. 4. §. A többi hivatalnok és szolga kinevezése a parancsnokló tábornokot illeti meg. Az első alkalmazás kivételével a kinevezés rendszerint pályázat útján fog eszközöltetni, mely utóbbi legalább 4 héten át nyitva tartandó. A kerületi főnökök hivatásához tartozik a ke­rületükben megüresedett állomások betöltése vé­gett a pályázatot közzététetni, s annak alapján a betöltési javaslatot beterjeszteni. 5. §. A közigazgatási szolgálatnál leendő al­kalmazásra megkívántatik : a kifogástalan erköl­csi magaviselet igazolása és a horvát nyelv töké­letes ismerete, azon felül a fogalmazó hivatalno­koknál a végzett jogi és politikai tanulmányok és az állami vizsgák letétele ; az erdészeti hivatal­nokoknál valamely felsőbb erdészeti tanintézetnél végzett tanulmányok és az előírt állami vizsgák letétele ; az iskolai hivatalnokoknál valamely fel­sőbb tanintézetnél végzett tanszaki tanulmányok és több évi előleges sikeres alkalmazás a tanszak­ban; a kerületi orvosoknál a gyógy- és sebésztan­ból nyert tudori rang, a járási orvosnál a sebész­­műtői okmány, az állatorvosoknál valamely nyilvános tanintézetnél nyert állatorvosi okmány, az irodai hivatalnokoknál jól olvasható írás, a szolgáknál az írás kellő ismerete. Az alkalmazásra elsőbbségi igénynyel bírnak azok, kik egyenlő készültség mellett jelenleg a horvát-slavon határőrvidéken szolgálatban van­nak, az irodai hivatalnokokat és szolgákat illető­leg pedig a cs. és kir. hadsereg és a magyar kir. horvát honvédség azon altisztjei, kik fenntartott polgári szolgálati állomásokra törvényes igényt szereztek. E tekintetben a határőrvidéki hadcsapatok al­tisztjei elsőbbséggel bírnak. Fogalmazó alkalmazásra teljesen képesített pá­lyázók hiányában azok fognak tekintetbe vé­tetni, kik kevesebb képesültség mellett hasonló alkalmazásban hosszabb időn át kitűnő szolgála­tokat teljesítettek. 6. §: A határőrvidék közigazgatásánál ideigle­nesen alkalmazott tisztek véglegesen leendő alkal­maztatásukig a cs. és kir. hadsereg létszámának nyilvántartási jegyzékében meghagyatnak. Ha az általuk betöltött szolgálati állomással ma­gasabb fizetés, vagy díjosztályzat van összekötve, mint a­minő katonai rangállásukat megilleti, ily alkalmazásuk idejére az illető­ szolgálati állomás­sal összekötött magasabb illetékekben részesülnek, ha ellenben valamely csekélyebb illetményű al­kalmazásban állanak, jelenlegi járandóságaik él­vezetében megmaradnak. 7. §. A kerületi főnök a kerületi hatóság főnö­ke, az alája rendelt kerületben a közigazgatást a *) Lásd a táblát az 1226-ik oldalon.

Next