Budapesti Közlöny, 1873. szeptember (7. évfolyam, 201-224. szám)

1873-09-02 / 201. szám

jen. Mert ez állapotnak meghosszabbítása annyi volna, mint nemzetünket áldozatul venni a szel­lemi halálnak, még­pedig oly időben, melyben az ország a rosz termés és egyéb csapások következ­tében anyagilag különben is mélyen sújtva van. Az országos küldöttség munkálata most már önök előtt fekszik, uraim. Vizsgálják meg ponto­san és alaposan, de egyszersmind a politikai be­látás azon mértékével, mely az önök bizottsága előtt, és mint állíthatni vélem, a magyar ország­gyűlés bizottsága előtt is lebegett és melyre ha­sonló nemzetközi tárgyalások­ és megállapodások­nál feltétlenül tekintettel kell lenni. Különösen azonban méltóztassanak küldöttsé­gük és bizalmi férfiaik eljárását tartózkodás nél­kül megvizsgálni és megítélni, vájjon azok fel­adatukat híven teljesítették-e. Készek vagyunk az önök ítéletét nyugalommal bevárni, teljes ön­tudattal az iránt, hogy megtettünk mindent, a­mi az adott viszonyok között hatalmunkban állott, hogy végre consolidált viszonyok jöjjenek létre az országban, s a nemzet számára egy jobb jövő biztosíttassék, mert tőlünk függ uraim oda hatni, hogy az autonóm kormányzat alatt népünk ne induljon hanyatlásnak. A tér elég tágas, a munka sürgős, és mivel a bizottság ezen ügynek elintézését annak feltételeként tekinti, hogy az or­szággyűlés áldást hozó tevékenységet fejthessen ki, azon javaslatot terjeszti elő, hogy e tárgy leg­­elsőbben tűzessék napirendre, hogy azután az or­szággyűlés azon sok teendőhöz foghasson, melyek elintézését követeli tőle az ország érdeke. Ennek folytán indítványozom : határozza el a­z. országgyűlés az előterjesztésnek s az arra vonat­kozó összes iratoknak, a.­m. a két bizottság kö­zött váltott üzeneteknek és a jegyzőkönyveknek kinyomatását, hogy így e tárgy a szerdai ülés napirendjére kifű­zethessék. Ezen indítvány egyhangúlag elfogadtatik. Makanecz azt kívánja, hogy azon indítvány, melyet még a múlt esztendőben beadott aziránt, hogy Rauch Levin b. ellen per indíttassák, tár­gyalás alá vétessék. Az utóbbi napok alatt annyi békealkudozás volt napirenden, hogy félni kell, miszerint utóvégre még Rauch b. fel fog kéretni arra, hogy a „korbácsot“ suhogtassa ismét fejünk felett. (Zaj ) Zsifkovics János barátja a szólásszabadságnak, az előtte szóló eljárása ellenében azonban tilta­koznia kell, mert az megsérti a háznak és az el­nöknek méltóságát, ha valaki rögtön oly dolgok­ról kezd beszélni, melyek nincsenek napirenden. Rauch Levin b. örülni fog, ha a ház a Makonecz indítványában említett peres iratokat át fogja vizsgálni s köszönettel fog tartozni ily irányú ha­tározatért, mert azon meggyőződésben van, hogy az országgyűlés meg fog győződni a vád alapta­lanságáról. (Helyeslés jobbról.) Ezzel ezen kellemetlen incidens befejeztetett. Az elnök indítványára 4 új jegyző választatik; egyidejűleg beadatnak a szavazati jegyek a gaz­dasági bizottság egy tagjára, a háznagyra s a pénzügyi bizottság 21 tagjára. A választás eredménye a következő : Beadatott 70 szavazati jegy, ezekből nyertek az eddigi jegyzők : Kiss Gábor 49, Turelli, dr. Rogu­­lics és Stekovics 48 szavazatot. Hrvoics, Gvosda­novics, Ancsetics és Somodji egyenkint 21 szava­zatot nyertek. Háznagygyá dr. Malec 49 szavazat­tal választatott meg Modics ellen, ki csak 21 sza­vazatot nyert. A gazdasági bizottság tagjává szin­tén Malec választatott meg 49 szavazattal. A pénz­ügyi bizottság tagjaivá a következők választot­tak meg: Mihajlovics, Ruszt, Zsirkovics, Horvát, Jovano­­vics, J. Rogulics, Briez, Mrazovics, Muzler, Sten­­kovics, L. Kiss, Hrnaics, Turelli, Makanecz, Jakics, Davidovics, Cop. Turkovics, B. Kraljevics, Verban­­csics, Ferkich. Mindannyian 49 szavazatot nyertek. A jobbol­dal jelöltjei csak 21 szavazatot kaptak. Az ülés végződött 12 órakor. A legközelebbi ülés valószínűleg szerdán tar­tozik. Zágráb, augustus 30. A pénzügyi bizottmány megalakult Smaicsot elnökévé s Muzlert tollno­kává választá. KÖZLEMÉNYEK A MAGY. KIR. HONVÉDELMI MINISTERIUM MŰKÖDÉSÉRŐL. 1867—1872. A minister megbízásából, hivatalos adatok alapján irta Asbóth János, magy. kir. honvédelmi ministeri titkár. KILENCZEDIK SZAKASZ. Kebelbeli ügyvitel. XXXIV. Változások a ministerium szerveze­tében. A védtörvények által adott új és nagy hatás­körhöz képest átalakított és kiegészített ministé­rium szervezetében időközben ismét szükségesnek mutatkoztak némi változások, főleg teremtő és szervező szerepre lévén hivatva a ministérium, úgyszólván keze alatt nőtt a munka s minél töb­bet tett és létesített, annyival inkább növekedett újból munkaköre; ahoz képest, a­mint ennek folytán az egyik munkakör gyorsabban és nagyobb mérvben fejlődött, mint a másik, elkerülhetlenné vált az új munkafelosztás, elkerülhetlenné annyi­val is inkább, mivel csakis a legczélszerű­bb mun­kafelosztás ellensúlyozhatta azt a körülményt, hogy a munkának folytonos és gyors szaporodása mellett az egész idő alatt alig növekedett a sze­mélyzet létszáma. Megjegyzendő azonban, hogy az időközben ke­­resztülvitt változások egy fontos és lényeges része az előadottakon kivü­l eső oknál fogva is léte­sült. Jelesen a horvát-szlavon osztály, az 1868-ik évi 30-ik t. ez. 46-ik szakaszához képest 1870. évi május havában a honv. ministeriumban is felállit­­tatott, s ennek folytán mindazon ügyek, a melyek a törvények értelmében hatáskörébe tartoznak, de addig a ministerium megbízásából a horvát-szla­­von-dalmát országos kormány által kezeltettek és intéztettek, azontúl Horvát-Szlavon és Dalmátor­­szágot illetőleg is a m. kir. honv. ministerium ke­zelésébe mentek át. A­mi a szervezetben történt egyéb változásokat illeti, azok az 1872-ik év elején keresztül vitt új beosztással léptek életbe. E szerint a szervezet következőleg állapíttatott meg: Elnöki osztály: 1 osztálytanácsos, 1 alezredes (katonai előadó), 1 titkár, 1 fogalmazó, 2 százal­dos, 1 segédfogalmazó, 2 irodatiszt, a) Az elnök­osztálytanácsos az elnöki osztályt vezeti, b) A mi­­nisteriumhoz érkező beadványokat fölbontja, az illető osztályok számaival jelzi, c) Az Ő Felségé­hez intézendő fölterjesztéseknek szabályszerű kiállításáról gondoskodik, d) Ő Felségének leg­felsőbb elhatározásait eredetiben megőrzi, máso­latban az illető ügyosztályokkal közli, e) Az el­nöki szám alatt tárgyalt kiadványokat intézi, f) A sajtó alá adott hadirodalmi hivatalos kiadvá­nyok nyom­atása felett őrködik. Az elnöki osztály teendőihez tartoznak továbbá. g) A fogalmi, se­gédhivatali, honvédtiszti stb. hivatalnokok szemé­lyes, úgymint: kinevezési, fegyelmi, elbocsátási, megintési, segélyezési, magasabb fizetési fokozatba való előléptetési, megjutalmazási és áthelyezési ügyei. h) A ministeriumban alkalmazott hivatal­nokok és tisztek, valamint honvédtábornokok és kerületi parancsnokok minősítvényi táblázatainak gyűjtése és megőrzése. Az elnökségi katonai előadó teendői: a) Az el­nökség részére különösen fenntartott katonai (honvédelmi) ügyeket intézi, b) A katonai (hon­védelmi) időszaki sajtóügyet, s a ministerium kézi könyvtárát kezeli, c) A ministerium osztályai­ból vagy más hivatalos forrásokból külön utasí­tás folytán szerzett statisztikai adatokat és kimu­tatásokat gyűjti és összeállítja. I. csoport: 1 ezredes v. alezredes, (rendszerinti fizetéssel, mely annyira egészíttetik ki, hogy egy ministeri tanácsos fizetéséig terjedjen). 1-ső ügyosztály: 1 alezredes vagy őrnagy, 3 százados, 2 főhadnagy, a) A honvédségnek kato­nai szolgálatra vonatkozó összes ügyei, b) A hon­védség állományában előforduló változások nyil­vántartása. c) A béke és hadi állománynak, vala­mint az időszaki gyakorlatokra kirendelendő csa­patok állományának előirányzata. d) Ezekhez ké­pest a felfegyverzési és felszerelési szükséglet ki­mutatása. e) A b, c és d alatt felsorolt tárgyakról szóló évnegyedenkénti fölterjesztésnek készítése, f) A helyőrségi szolgálat ellenőrzése, s a karhatalmi kiküldetések iránti intézkedések (a 4-ik ügyosz­tállyal egyetértőleg), g) A honvédség katonai szer­vezetére vonatkozó összes munkálatok, h) A hon­védséget érdeklő katonai irodalmi művek és térké­pek megszerzésének ajánlatba hozatala. i) A ma­gyar államterület felosztása s ezen felosztás időn­kinti kiigazítása honvédelmi tekintetben (az 5-ik Ügyosztálylyal egyetértőleg). k) A harezrend meg­állapítására vonatkozó munkálatok. 1) Menetköny­vek és térképek szerkesztése, s időnkinti kiigazí­tása, a­mennyiben ezek a honvédséget illetik, m) A honvédség kiképzésére vonatkozó utasítások és sza­bályok kidolgozása, n) A honvéd-ujonczok oktatá­sára szükséges intézkedések, valamint a nagyobb gyakorlatok és táborok rendezésére vonatkozó elő­munkálatok. o) A honvéd tanfolyamok rendszeré­nek megállapítása, s a honvédintézetek berende­zése és szervezése. p) A honvédséget illető menet­tervek és csapatszállításokra vonatkozó intézke­dések (a 3-ik ügyosztálylyal egyetértőleg). q) Köz­reműködés az országnak csatatérré elő­készítésé­nél. r) Népfölkelés szervezése. 2-ik ügyosztály: 1 őrnagy, 3 százados, 2 főhad­nagy, 1 törzshadbiró, 1 főtörzsorvos. a) A honvéd­ség tábornokainak, törzs- és főtisztjeinek minden személyes ügyei. Nevezetesen: az állomány nyil­vántartása s a rangfokozati táblázat összeállítása, b) Kinevezésekre vonatkozó felterjesztések, c) Rangfokozatok meghatározása, d) Fegyelmi ügyek­re s kihágásokra vonatkozó intézkedés, e) Beosz­tások, vezényeltetések, szabadságolások, f) Felül­vizsgáltatás és nyugdíjazás (a 3-ik Ügyosztálylyal egyetértőleg), g) A hadseregbe vagy polgári szol­gálatba való visszalépések, vagy elbocsátások, h) A tettleges állományból a szabadságolt állományba és viszont áthelyezés, i) Házassági és adóssági ügyek, k) Előléptetésre, kitüntetésre,jutalmazásra vonatkozó tárgyalások. 1) Minősitvényi táblázatok megőrzése, és ezek időnkinti kiegészítésére vonat­kozó intézkedés. Továbbá m) Az összes tiszti lét­szám kimutatásáról évnegyedenkint készítendő Fölterjesztések, n) A kezelő tisztek kinevezésére s egyéb szolgálati viszonyaikra vonatkozó tárgyalá­sok (a 3-ik Ügyosztálylyal egyetértőleg). o) Had­­apródok és tiszthelyettesek kinevezése, beosztása és nyilvántartása. p) Törzsőrmesterek kinevezése, beosztása és nyilvántartása (a 3-ik Ügyosztálylyal egyetértőleg.) A törzshadbiró teendői: a) Felügyel a honvéd­ség hadbírói személyzetére. b) Az évenkint előfor­duló bűnesetekről kimutatást készit. c) Honvéd­törvénykezési s hadbírói személyzeti ügyekben vé­leményt ad. d) Mint egyszersmind a honvéd-fő­­törvényszék előadója a honvédségnek összes tör­vénykezési szolgálatát vezeti. A főtörzsorvos teendői: a) A honvédség össszes orvosi szolgálatát vezeti, b) A honvédség orvosi személyzetére felügyel, e) Az egészségügyre vo­natkozó időszaki kimutatásokat készíti, d) Egész­ségügyi szolgálati és szervezési kérdésekben az I-fő, felszerelési és illetéki kérdésekben pedig a II-ik csoport főnökének terjeszti elő véleményét. II. csoport: 1 ministeri tanácsos, csoportfőnök. 3-ik ügyosztály: 1 osztálytanácsos, 1 titkár, 1 hadbiztos, 1 alhadbiztos, 2 fogalmazó, 2 fo­galmazósegéd. a) A honvédségi ruházat, fegyver­zet, lőszer, járművek, pótlovak, orvosi és kórházi szükségletek s minden egyéb fölszerelési tárgyak szerződésszerű biztosítása, raktárol­tatása, kiosz­tása, kezeltetése s nyilvántartása, b) A honvéd­­csapatok élelmezésének s a lóéleségnek biztosítása, c) Építkezési ügyek honvédségi czélokra, d) A honvédség elszállásolása, e) A honvédelmi tárcza évi költségvetésének szerkesztése, f) Számadási ügyek s államszámszéki tárgyak, g) A honvédség mindennemű illetékeinek megállapítása és tárgya­lása, s erre vonatkozó szervezési munkálatok, b) A honvéd-egészségügyi s állatgyógyászati szük­ségletek iránti gazdászati intézkedések, (az I. cso­porttal egyetértőleg), i) A lóállomány nyilvántar­tása, kiegészítése, a kiselejtízések és egyéb uton előforduló fogyatékok iránti tárgyalások, k) A honvédtiszti nyugdijak és legénységi rokkantdijak, 1644 A központi clubnak aug. 30-án este tartott ér­tekezletében az országos küldöttség tagjai részé­ről az átvizsgálás némely pontjai iránt felvilágo­sítás adatott.

Next