Budapesti Közlöny, 1873. október (7. évfolyam, 225-251. szám)
1873-10-01 / 225. szám
A vallás- és közoktatási m. kir. minister a budapesti egyesített középtanodai tanárképezdének tanár-személyzetét a következőkép nevezte ki: Igazgatónak : Sztoczek József műegyetemi tanárt s a reáltanodai tanárképezde eddigi igazgatóját. A nevelés-oktatástani szakosztály elnökévé s egyszersmind a gyakorló iskola igazgatójává: Bartal Antalt, a gymn. tanárképezde eddigi igazgatóját. Tanárokká, és pedig a latin philologiára Szepesy Imre egyetemi tanárt és Bartal Antalt; görög philologiára: Télfy Iván egyetemi tanárt; magyar philologiára: Greguss Ágost egyetemi tanárt; német philologiára: Heinrich Gusztávot, a képezde gyakorló iskolájának tanárát; franczia nyelv- és irodalomra Rákosy Sándor egyetemi rk. tanárt; a világtörténelem ésarchaeologiára : Ribáry Ferencz egyetemi m. tanárt; Magyarország történetére: Salamon Ferencz egyetemi tanárt; földrajzra : Hunfalvy János egyetemi tanárt; mennyiségtanra: Vész J. Ármin, Hunyadi Jenő műegyetemi tanárokat és König Gyula egyetemi magántanárt; ábrázoló mértanra: Fölser István műegyetemi tanárt; elméleti természettanra: B. Eötvös Lóránt egyetemi tanárt; kísérleti természettanra: Schüler Alajos műegyetemi tanárt; mechanikára : Szily Kálmán műegyetemi tanárt; általános vegytanra: Than Károly egyetemi tanárt; iparvegytanra: Wartha Vincze műegyetemi tanárt; ásvány- és földtanra: Szabó József egyetemi tanárt; növénytanra: Jurányi Lajos egyetemi tanárt, és állattanra: Margó Tivadar egyetemi tanárt. A philosophiát és paedagogiát illetőleg egyelőre az egyetemi előadások veendők igénybe; a képezde különös czéljaira irányzott paedagogiai módszertani előadásokat dr. Kleinmann Mór egyetemi m. tanár fogja tartani, ki e czélra a képezde nevelés-oktatástani szakosztályában már tanárul van alkalmazva. A vallás- és közoktatási magyn, kir. minister Jánosy Boldizsár tanárjelöltet a bajai kath. főgymnasiumhoz rendes tanárrá nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Pavek Károly adóhivatali ellenőrt adószedővé nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister König Ferencz I. osztályú számtisztet a zágrábi állampénztárhoz segéddé nevezte ki. A budapesti kir. főügyész a zombori kir. ügyészséghez írnokká Kyriak Emil zombori kir. törvényszéki telekkönyvi írnokot nevezte ki. A budapesti kir. főügyész a nagykárolyi kir. ügyészséghez Írnokká Strézsi Pál m. k. közlekedésügyi ministeriumi kezelő-hivatalnokot nevezte ki. A budapesti kir. főügyész a vezetése alatti kir. főügyészséghez hivatalszolgává Ladvánszky István m. kir. curiai segédszolgát nevezte ki. A szeggedi m. k. pénzügyigazgatóság Bogdán Lajos, Heim Péter és Schwarcs Lajos VII. oszt. adóhivatali tiszteket VI. osztályú, Otty Antal adóhivatali gyakornokot pedig VII. osztályú adóhivatali tisztekké nevezte ki. 1836 A m. kir. pénzügyministeriumnak f. évi 49.764. számú rendelete folytán, folyó évi november hó 1-től kezdve Csepel és Sziget-Szent-Márton községek a ráczkevei adóhivatali kerületből a soroksári adóhivatali kerülethez, — továbbá Majosháza, Áporka, Peregh községek, Szentiván, Bankháza és Bálványos puszták a soroksári adóhivatali kerületből, valamint Dömsöd és Dab községek a dunavecsei adóhivatali kerületből a ráczkevei adóhivatali kerülethez csatoltattak. A m. k. pénzügyminiszer rendelete folytán a Sopron megyébe kebelezett Rába-Szt.-Mihály község jövő 1874. év első napjától kezdve a körmendi adóhivataltól a szt.-gotthárdi adóhivatal kerületéhez csatoltatik. NEMHIVATALOS RÉSZ. A „Reform“ tegnapi, 296. számában hozott azon közleményre, hogy az aradi úton épült lyceum sept. hó 20-án reggelre beomolva találtatott, miért is az előadásoknak a lyceumban leendő megkezdhetéséről ennélfogva szó sem lehet, biztos értesülés alapján megjegyezhetjük, hogy a lyceum nem omlott be, hanem egy tanteremnek a mennyezete roskadt le. Minek folytán a közoktatási ministerium rögtön elrendelte a vizsgálatot, valamint az épület hibás részleteinek azonnali, még pedig teljes biztosságot nyújtó helyreállítását, mely már is folyamba vétetvén s rövid idő alatt be is fogván fejeztetni, az előadások, melyek különben ez esemény által sem lettek volna akadályozva, a líceumban a tanév elején meg fognak kezdetni. Gr. Pálffy János, Pozsony megye főispánja, a nevezett megyében uralgó cholera alkalmából fölmerülő költségek fedezésére 1000-egyezer fitnyi összeget ajánlott fel , továbbá saját költségén három orvost alkalmazott a cholera által leginkább meglepett községekben, s ezeknek napidijait, ellátását és utiköltségeit viselte; azon kívül számos cholerabeteget személyes meglátogatása alkalmával jelentékenyebb pénzsegélyben részesített. Mely emberbaráti tettekért ezennel a nemeslelkü adakozónak meleg köszönet nyilvánittatik. Budapesten, 1873. évi Sept. hó 30-án. Budapesten 1. évi September 29-én fölmerült uj choleraesetek: Budán Pesten 2 Indokolás aa katonai bíróságok hatásköréről szóló törvényjavaslathoz. (Folytatás és vége.) Az 5. és 6. §-hoz. Az ezen szakaszban foglalt intézkedések önmagukat indokolják. A 7. §-hoz A törvényjavaslat alapelve szerint, különböző szolgálati viszony által szabályoztatván a kivételes bíróság hatósága, 7. § az említett elvnek egy conkrét esetben való alkalmazását rendeli, megállapítván azt, hogy azon viszony megszűntével, amelytől a katonai bíróság illetősége föltételezve van, ezen hatóság illetősége is megszűnik, habár a büntetendő cselekmény akkor követtetett el, midőn a tettes a katonai bíróság jurisdictiója alatt állott. A 8. §-hoz. Azon irány, mely a 6-ik §-ban észlelhető, a 7-ik §-ban érintett esetekben is alkalmaztatik. Ezen szakasz súlypontját az illetőségnek bűnhalmazat esetére vonatkozó szabályozása képezi, mely körül, tekintettel a katonai bíróság kivételes jellegére, nem lehetett a bűnhalmazat esetében az általános bűnvádi eljárás által megállapított szabályt alkalmazni. Fenn kell tartani —habár nem minden inconvenientia nélkül— az elvet, hogy azon cselekmények fölött, melyeket valaki nem akkor követett el, midőn a katonai bíróság hatósága alatt állott, ez utóbbit nem illetheti az eljárás. Ezen intézkedés feltételezi, hogy egy és ugyanazon vádlott ellen, a bűnvádi eljárás megindítását megelőzőleg elkövetett és tudomásra jett több büntetendő cselekmény miatt két külön bűnvádi eljárás indítandó meg, ami a helyes bűnvádi eljárás rendszerével ellenkezik, de ezen bonyodalom csak azáltal lett volna kikerülhető, ha vagy a katonai bűntett és vétség, illetőleg a tettleges szolgálat ideje alatt elkövetett büntetendő cselekmény iránt is a polgári jurisdictio létetett volna illetékesnek, ami pedig az egyik esetben csaknem lehetetlen, a másik esetben a fegyelem szempontjából káros volna; vagy pedig megfordítva: a katonai bírói hatóság illetősége lett volna a jelen törvényjavaslat alapelve által kitűzött vonalon túl kiterjesztendő. A kormány kevésbé sérelmesnek találván a megjelölt inconvenientiát a fentebb kiemelt tekintetek megszegésénél, a kérdésben lévő esetekre nézve a törvényjavaslatban foglalt intézkedést fogadta el, kellő tekintettel mindazonáltal a bűnhalmazat esetében a büntetésnek az anyagi büntető törvények, illetőleg a gyakorlat által megállapított szabályaira, mely tekintetben a 7-dik §. utolsó bekezdése az utóbb eljáró bíróságnak irányul szolgáland. A 9. §-hoz. A delegációról és a végrehajtás sorrendjéről intézkedvén, külön indokolást nem igényel. A 10-ik §-hoz. Igen nagy fontosságú ezen szakasz intézkedése, mely háború idején a hadsereg elleni bűntettekre nézve a bíráskodást a katonai bíróságokra ruházza az esetben is, ha a jelen szakaszban meghatározott bűncselekmény elkövetésével polgári személy vádoltatik. A kormány teljes tudatával bir annak, hogy az ezen pontban foglalt intézkedés csak a legnagyobb, az ország létkérdését magában rejtő szükség által indokolható. — A felállított szabály, szemközt az 1869-ik évi IV. törvényczikk sarkelvét képező azon határozmánynyal, hogy „senki illetékes bírójától nem vonható el“ — egy messze terjedő kivételt szentesít. És mégis — mindezt a legkomolyabban megfontolva, azon meggyőződésben van a kormány, hogy a kérdéses kivételes intézkedést azon eset, amelyre az számítva van, teljesen igazolja. A rendes bíróságok részére megállapított eljárási szabályok csak rendes viszonyokra számítvak, a háború pedig a rendkívülibb és legvégzetesebb esemény. Ennek tartama alatt a hadsereg és a polgárok megfeszített áldozatkészségétől és hazafiságától függ minden, miért is mindazon intézkedés, rendszabály és cselekmény, mely a megmentés sikerét biztosítja, s az ennek útjában álló akadályok megszüntetését vagy kevesbítését eszközli , a hazafiasságnak kiváló cselekményét képezi. A megmentés sikerét előmozdító azon intézkedések között, melyek a háború alatt szükségesek , kiváló figyelmet érdemel az, mely a haza ellenségeinek a haza ártalmára irányzott műveleteinek keresztülvitelét megakadályozza, és amely a haza ellen, ennek végzetes perceiben elkövetett leggonoszabb merényletnek azonnali szigorú megbüntetésével a gonoszok vállalkozását féken tartja, s ez utóbbiakat a büntetés kikerülhetlenségének példája által hasonló merényletektől visszariasztja. Ily időben lemondanak a hazafias polgárok a szabadság egyes biztosítékairól, nehogy a haza ellenségei épen ezekben találjanak felbátorítást a szabadság és a haza elárulására és megrontására. Az utolsó bekezdés intézkedése csak azért vétetett fel, mert rendszeres büntető-törvénykönyvünk nem lévén, addig is, míg ez létrejön, az érintett bűncselekmény büntetésének mérvét meghatározni czélszerű. All. §-hoz. Ezen szakasz a rögtönbíróságnak a katonai személyekre kiterjedő hatályát továbbra is fentartja, mely intézkedés a tettleges szolgálatban lévő katonai személyeket illetőleg, tekintettel az 1-fő §. átalános szabályaira, szükséges volt. A 12., 13., 14-ik §§ hoz. A katonai bíróságoknak polgári ügyekben való illetősége eltöröltetvén, tekintettel arra, hogy tettleges szolgálatban lévő katonák rendes tartózkodási helylyel nem bírnak, s azokra, valamint családjuk tagjaira nézve nőm