Budapesti Közlöny Melléklapja, 1873. október (7. évfolyam, 40-43. szám)

1873-10-05 / 40. számú melléklap

8. a szükséges intézkedések tétele, hogy a társaságot képviselő testület (5­7. §.) vagy ezen testület egyes tagjainak a társaság irányábani törvényes felelőssége érvénye­síttessék ; ugyszinte megválasztása azon egyénnek, ki az elfogadott intézkedések keresztülvitelével megbizatik; 9. korábbi közgyűlések határozatainak megszüntetése; 10. rendkívüli közgyűlések egybe­­­hivása. Ezen tárgyak (1 —10) felett úgy a rendes, mint a rendkívüli közgyűlésekben is lehet határozni; de a 33. §-nál fogva megkivántatik mindenkor, hogy a tanács­kozás tárgya a közzétett meghívásban felemlítve legyen. Az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7-ik pont alatt érintett határozatok érvényességére nézve szükséges, hogy azok a m. kormány által jóváhagyassanak. 37. §. Rendkívüli közgyűlések. Rendkívüli közgyűlések összehivatnak: a) a közgyűlés határozata folytán (36. §. 10.); b) azon esetekben, midőn az igazgató tanács az egybehívást elhatározza; c) részvényesek indítványára, ha ily indítvány indokainak és a tárgyalandó kérdéseknek kijelölése, s a kibocsátott részvények tizedrészének letéteményezése mellett az igazgató­tanács előtt létezik. Ezen utóbbi esetben (c. alatt) a közgyű­lés, az ez iránti kérvénynek az igazgató­­tanácshoz tett beadásától számítandó 14 nap alatt egybehívandó. 38. §. A jelentések és számadások kinyomatása. Az üzletjelentések, zárszámadások, a mérleg, a számvizsgálók jelentése, vala­mint az elintézendő tárgyak kinyomatan­­dók, és minden egyes részvényes által a közgyűlés előtt 8 nappal, a társaság hiva­talos helyiségében átvehetők. 39. §. Egyes részvényesek indít­ván­y­ai. Az egyes részvényesek indítványai, melyek rendes közgyűlésen tárgyalhatók (34. §.), legkésőbb február hó végéig az igazgató­tanácshoz írásban beadandók a végből, hogy az összehívó hirdetményben az elintézésre kitűzött egyéb tárgyakkal együtt felemlíttessenek. Rendkívüli közgyűlésben az egyes rész­vényesek indítványai csak az esetben tár­gyaltathatnak, ha azok írásban az igazgató tanácscsal közöltettek, és­pedig: a) a 37. §. a) pontja esetében, három nappal a közgyűlés határozata után; b) a 37. §. b) pontja esetében, mielőtt az igazgató­tanács az összehívást el­határozta ; c) a 37. §. c) pontja esetében, mielőtt a kérdéses indítvány az igazgató­tanácscsal közöltetnék. Ily indítványok csak az esetben terjesz­tethetnek a közgyűlés elé, ha 10 szavazó részvényes által támogatják. Az indít­ványok, a rendkívüli közgyűlés össze­hívását illető eseten kívül, közvetlenül tárgyalás és elintézés alá nem vehetők; ez csak azon közgyűlésen történhetik, melyen az indítvány megvitatás alá bocsáttatni fog. 40. §: A részvényesek szavazati joga. Minden tíz (10) részvény egy szavazatra jogosít. Azonban egy részvényes sem kép­viselhet ötven (50) szavazatnál többet sem saját, sem más nevében. 41. §• A részvények letéteményezése. Részvételre a közgyűlésen csak azon részvényesek jogosítják, kik részvényeiket a folyó­ szelvényekkel és utalványnyal, ille­tőleg az ideiglenes jegyeket, vagy a 30. §. értelmében a részvények, illetve ideiglenes jegyek letételéről szóló letéti jegyeket, legalább nyolc­ nappal a közgyűlés előtt a társaság pénztáránál, vagy az igazgató­tanács által kijelölt helyeken letették. A most említett helyeken eszközlendő valóságos letétet csak az esetben engedtet­hetik el, ha osztrák vagy magyar állami vagy községi hatóságok bizonyítványával igazoltatik, hogy a kérdéses papírok a bizonyítványt kiállító hatóságnál le­­tevék. Azon részvényesek, kik részvényeiket, ideiglenes, illetve letéti jegyeiket, vagy a most említett hatósági bizonyítványokat a fönnebb megszabott után és módon annak idején letették, belépti jegyül a közgyűlésre igazolási jegyet nyernek, melyen a letett részvények, s az azok után igényelhető szavazatok száma feljegyezve találtatik. A fönnebb felsorolt papírok a közgyűlés feloszlásáig letétben maradnak, s azoknak korábbi visszavételéről a letevő már maga a letétel ténye által lemondottnak tekin­tetik. A papírok letétele és visszavétele az igazgató­tanács által meghatározott uton és módon történik. A szavazó részvényesek névsora a letett részvények, s az azok után eső szavazatok számmennyiségének megjelölése mellett kinyomattatik, a részvényeseknek kérel­mükre kiszolgáltatik, s a közgyűlési terem­ben kitétetik. 31- 42. §. A szavazás. Közgyűléseken a részvényes vagy szemé­lyesen vagy egy a többi szavazó részvé­nyes közül választandó meghatalmazott ál­tal szavazhat. Egy részvényes azonban egy hasonló megbízásnál többet nem vállalhat, s megbízója szavazatainak belefoglalásával 80 szavazatnál többet ily minőségben sem képviselhet. A meghatalmazás alakjára nézve megkí­vántatik, hogy a meghatalmazó aláírása hitelesítve, vagy legalább két tanú által előttemezve legyen. Ezen meghatalmazás a közgyűlés előtt legalább két nappal a társaság irodájában bemutatandó. Kiskorúakat gyámjaik, zár alatt levőket gondnokaik, nőket meghatalmazottjaik, c­égeket c­égvezetőik, társulatokat, testü­leteket stb. az e czélra törvényszerű felha­talmazással ellátott megbízottak képvisel­heti, a­nélkül, hogy ezen képviselőknek részvényeseknek kellene lenniök. 43. §. Az elnökség. A közgyűlésen az igazgató­tanács elnöke vagy alelnöke, ezeknek távolléte esetében pedig az igazgató­tanácsnak azon tagja el­nököl, kit a most nevezett tanács e czélra kijelöl. Az elnök határozza meg a felveendő tár­gyak sorrendét, vezeti a tanácskozásokat és a szavazást. A szavazatszedést a köz­gyűlés által választott öt részvényes tel­jesíti. Az elnök egy vagy több tollvivőt is vá­laszthat. 44. §. A szavazás: A szavazás vagy szavazatjegyekkel, vagy az elnök által indítványozott s a közgyű­lés által elfogadott más módon történik. 45. §. Választások. A választások írásbeli szavazás útján a társaság száraz czim­e- vagy közönséges bé­lyegével ellátott szavazási jegyek kitöltésé­vel és beadásával eszközöltetnek. Ezen, a részvényeseknek belépésük al­kalmával a közgyűlésben kiosztandó jegyek csak akkor érvényesek, ha a szavazó alá­írása- s az általa képviselt szavazatok szá­mával ellátva adatnak be. 46. §. A határozatok. Határozatok csak általános szótöbbség­gel hozathatnak. Az elnök is szavaz, s a szavazatok egyenlő megoszlása esetében azon vélemény emel­tetik határozattá, melyhez szavazatával járult. A 36. §. 1—7.pontjaiban megjelölt kér­dések feletti határozathozatalhoz a beadott szavazatok legalább 2/3 része szükségel­tetik. 47. §: A választások érvényessége. Választások alkalmával csak azok tekin­tetnek megválasztottaknak, kik legtöbb szavazatot s egyszersmind általános szava­zattöbbséget nyertek. Ha az első szavazás alkalmával általá­nos szavazattöbbség­el nem éretik, azokra nézve, kik legtöbb szavazatot nyertek, újabb szavazásnak van helye. Ezen megszorított választás alá kétszer annyi tag bocsátandó, mint a­hánynak megválasztatni kell. Az esetben, ha ily korlátolt választás alkalmával két tag sza­vazatokat egyenlő számban nyerne, az egyik vagy másik birtokában levő részre-

Next