Budapesti Közlöny Melléklapja, 1873. október (7. évfolyam, 40-43. szám)

1873-10-05 / 40. számú melléklap

nyek számszerinti többsége dönt; ha végre a részvények számmennyisége is egyenlő volna, ez esetben az elnök által meghatá­rozott mód szerint a sorshúzás dönt. 48. §. A határozatok érvényesége. A közgyűlés az alább kijelölt eseteken kívül határozatképes már akkor, ha az igaz­gató tanács tagjain kívül, legalább 20 oly részvényes van jelen, kik saját s meghatal­­mazóik részvényei alapján az összes rész­vénytőkének legalább 20-ad részét képvi­selik. Ahhoz azonban, hogy: a) az alapszabályok változtatása vagy bővítése; b) a társasági alaptőkének új részvények kibocsátása vagy elsőbbségi kölcsön fel­vétele útján leendő szaporítása; c) az egész vaspályának vagy egy ré­szének eladása; d) a társaság feloszlása vagy további fenmaradása elhatároztathassák: az igaz­gató­tanács tagjain kívül legalább 40 oly részvényes jelenléte szükséges, kik saját s idegen meghatalmazóik részvényei alapján a kibocsátott részvénytőkének legalább egy ötödrészét képviselik. 49. A határozat­képtelenség követ­kezménye. Ha a közgyűlés első egybehívása alkal­mával a 48. §. értelmében határozatképes nem volna, akkor elnapoltatik, s a 38. §. értelméhez képest 8 nap alatt újra egybe­­hivatik. Ez esetben a közgyűlésnek csak egy ízben közzéteendő egybehivása, és az an­nak megtartása közötti idő 10 napra szo­­rittathatik. — A szavazásra jogosító (41. §.) részvények, ideiglenes és letéti jegyek, ugyszinte a hivatalos bizonyítványok le­tétele csak három nappal, a megbízások bejelentése pedig csak egy nappal kell, hogy megelőzze a közgyűlést. Ily másod ízben egybehívott közgyűlés, tekintet nélkül a jelenlevő részvényesek és a képviselt szavazatok számára, határo­zatképes, mely körülmény a meghívásban fel is említendő. Ezen gyűlés tanácskozá­sai azonban kizárólag az elnapolt közgyű­lés tárgyaira szoritjak. 50. §. A jegyzőkönyv. Minden közgyűlés tárgyalásairól jegy­zőkönyv vetetik fel. Ehhez csatoltatik: a személyesen megjelent vagy képviselt sza­vazó részvényesek névjegyzéke, — válasz­tások esetében a szavazatszedésről felvett külön jegyzőkönyv, a megválasztottak, s az ezek mindegyikére esett szavazatok ki­tüntetésével. A főjegyzőkönyvet az elnök, a szavazat­szedők, a jegyző és a miniszeri biztos, — a részvényesek névjegyzékét az elnök, a szavazatszedők és a jegyző, — a szavazat­­szedésről felvett jegyzőkönyvet pedig a szavazatszedők írják alá. A főjegyzőkönyvnek az előterjesztett in­dítványokat, a hozott határozatokat és a tárgyalások eredményét magában kell fog­lalnia. A közgyűlés által hozott határozatok tartalmára nézve a jegyzőkönyv mellékle­teivel teljes és törvényes bizonyító erő­vel bir. ( 315 B) Az igazgató­tanács. 51. §. A társaság ügyeit az igazgató tanács ke­zeli. Ezen tanács az elnökkel együtt 16 tagból áll, kik közül legalább felének, azaz nyolcznak belföldinek s Buda-Pesten la­kónak kell lenni. 52. §. Választás és választhatóság. Az igazgató­tanács tagjait a közgyűlés öt évre választja. A magas kormány azonban mindaddig, míg az általa elvállalt biztosítás alapján adandótt előlegeknél fogva (19. §) a tár­saság vállalatánál érdekelve van, a fenn megjelölt számú igazgató-tanácsban két, általa kinevezendő kijelölt tag által képvi­seltetik. Ezeknek egyikét a pénzügy-, má­sikát pedig a közmunka és közlekedési mi­niszer nevezi ki. A társaság tisztviselői igazgató-tanács­tagokul nem választhatók. Mindazok, kik fizetéseiket hitelezőik tel­jes kielégítése nélkül beszüntették, kik to­vábbá közönséges bűntény, vagy nyerész­kedésből eredő­, vagy közerkölcsiséget sértő vétség miatt jogérvényesen elitéltettek, igazgató-tanácstagoknak többé semmi szín alatt sem választathatnak meg. A hivatalos működés tartama alatt be­álló ilynemű kizárási ok közvetlenül az állás elvesztését vonja maga után. Hasonló következmény áll be, ha az igazgató­ta­nács valamelyik tagja minden igazolás nélkül hat hónapig nem látogatja a tanács üléseit, s az igazgató tanács ezen mulasz­tást jogszerűnek el nem ismeri. 53. §. Pótválasztások. A megválasztott igazgató­ tanácstagok mindegyikével írásban közöltetik megvá­lasztatása, melyet jogában áll, el- vagy el nem fogadni, tartozik azonban ebbeli nyi­latkozatát a közléstől számítandó 14 nap alatt az igazgató tanácshoz beadni, ellen­kező esetben úgy tekintetvén, mint ki a megválasztatást el nem fogadja. Az el nem fogadás oly körülmények be­állása esetében, melyek az 52. §. szerint az igazgató­tanácsi tagság elvesztését von­ják maguk után, vagy ha valamely tag­nak halála vagy visszalépése által az igaz­gató-tanácsban egy vagy több hely meg­ürülne, ezeket ideiglenesen az igazgató-ta­nács azon részvényesek köréből tölti be, kik a szavazási jegyzőkönyv (50. §.) sze­rint a megelőző közgyűlés alkalmával aránylag legtöbb szavazatot kaptak. A vég­leges választás a legközelebbi közgyűlés­nek van fentartva. A megválasztottak működésük tartamára nézve elődjeiknek helyébe lépnek. 54. §. Az első iga­z­ga­t­ó­­­tan­á­c­s. Az 52. §-ban foglalt határozatok tekin­tetbevétele mellett (az egész vaspályavo­nal kiépítésének idejére, az építés tökéle­tes befejeztéig és a pálya megnyitásáig) az első igazgató­tanács öt évre kivételesen az engedélyes kijelölése alapján a kormány jóváhagyásával állíttatik össze. A­mennyiben az igazgató tanácsban,­­ annak közgyűlésileg történendő megvá­lasztásáig, — az 53. §. második kikezdésé­ben érintett esetek beálltával egy vagy több hely megürülne, ezeket az igazgató tanács, a kormány jóváhagyásával, válasz­tás útján tölti be. 55. §. Kilépés és újra megválaszthatós. Az egész engedélyezett vaspályavonal (2. §. 1.) kiépítési idejének lefolyása után a megelőző 54. §ban meghatározott és minden későbbi igazgató tanácsokból éven­­ként 3 tag kilép, és pedig a kilépés első 4 esetében az igazgató tanács által a közgyű­lés előtt eszközlendő sorshúzás útján, ké­sőbb pedig a működési időtartam lejárta szerint. A kilépendő tagok újra megválasztha­­tók, és működésöket szakadatlanul foly­tatják mindaddig, mig helyök be nem töl­tetett. 56. .§ Mindegyik igazgató tanácsos, ki meg­választatását elfogadta, köteleztetik műkö­désének megkezdése előtt 40 db. társulati részvényt (vagy ideiglenes jegyet) a még le nem járt szelvényekkel a társaság pénz­tárába letenni, annak biztosítékául, hogy működése tartama alatt a társaság irányá­ban fennálló kötelezettségeinek s tartozá­sainak eleget teend. Ezen letett részvények mindaddig el nem adathatnak, míg az egyes tanácstag hivataloskodási ideje tart, s az erre vonat­kozó számadások végérvényesen el nem intéztettek. Az első igazgató­tanács tagjai tartoznak ezen részvényeket (igazolványokat) kibo­csátásuk után 14 nap alatt letenni. A működés tartama idejére, úgyszintén a részvény­ letételre vonatkozó fennebbi ha­tározatok az igazgató-tanácsnak a m. kor­mány által kinevezendő tagjaira nem al­kalmazhatók. Biztosíték. 57. §. Az igazgató-tanács képviselője a társa­ságnak, s e minőségénél fogva köteles an­nak alapszabályait és czímét bejegyeztetni. Ugyancsak ő képviseli a társaságot ki­felé is, annak ügyeiben törvényes és az alapszabályokon alapuló felelőssége terhe alatt jogosítva van mindazon intézkedések megtételére, melyek a közgyűlésnek fen­tartva nincsenek. Az igazgató­tanács hatásköréhez tarto­zik az üzletigazgatósági bizottmány meg­választása (68. §.), a társaság tisztviselői, és szolgaszemélyzetének kinevezése, azok felfüggesztése vagy elbocsátása, fizetésük meghatározása, jutalmak engedélyezése, nemkülönben továbbá az üzlet szervezése .

Next