Budapesti Közlöny Melléklapja, 1873. november (7. évfolyam, 44-48. szám)

1873-11-02 / 44. számú melléklap

1873. Buda-Pest. 44-dik szám. Vasárnap, november 2. A BUDAPESTI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA. Előfizetési árak: Egész évre......................................................................2 írt 40 kr. Fél évre.......................................................................­ Itt 20 kr. Negyed évre.................................................................— 60 kr. EGYES SZÁM ÁRA 5 kr. MEGJELENIK HETENKÉNT egyszer. Ha ezen nagy számokon végig pillan­tunk, akkor habozás nélkül feljogosittatunk állítani hogy nemzetünk fennállása óta legnagyobb vállalatát teljesíté, s ezen ered­mény nagysága csak akkor tűnik elő vol­taképpeni nagy mérvében, ha nem feledjük felemlíteni, hogy azon vállalat szegény ha­zánkban, oly roppant vonalon, annyi auto­nóm hatóság, városok, birtokosok ezrei közreműködésével lett lehetséges —­­ még pedig pénzforgalom, kisajátító és viztör­­vények nélkül. Ki ezen esemény felett elmélkedik, ön­kénytelen hódolni fog gr. Széchenyi nagy szellemének,ki ezt kezdeményezni ily mos­­­toha viszonyok daczára merészelte. És te­kintettel ezen szegény, alkalmatlan viszo­nyokra, politikai valamint érdekeltségi zi­lált állapotokra, szabadjon egyúttal felem­líteni, hogy soha rövidebb idő alatt ily nagy vállalat nem is létesittetett, s annyi eredménynyel egészen primitiv állapotok a mezei iparnak s átalában magasabb kul­­turának által nem adattak. Daczára azonban ezen elért eredmény­nek, a vállalat első hiányos stádiumában meghagyatott, holott mindenütt másutt hason eredmény az érdekelteket, vagy a kormányt oda serkentette volna, hogy ily szerencsés, hogy ily elszigetelten álló nagy­szerű kezdeményezés a végső tökéletességig fejlesztessék, vagy ha ez lehetetlen, legalább a mívelhetés másod­fokára, a belvizek le­vezetése rendszeréig fokoztassék. Mivel mindenütt, hol hason szabályozási műveletek, bár­mily kis mérvben vagy nagyban megindítottak, ha sikerült a vidé­keket a folyó áradásainak pusztításától megvédeni, ezen elsőfokú műveletet követ­te a belső vizek leeresztése, t. i. az eső- és hóvizek által képzett tó­felületek kiszárítása a belcsatornázási rendszer által; végre pedig szárazság esetére az intenzív gazdá­­szat érdekében berendeztetett öntöző és a már készen álló elvezető csatornák által a vízhasznosítás utolsó harmadik stádiuma, é­s igy ezen rendszer következetes egy­más után való kivitele által, a szabályozott A Tiszaszabályozás keletkezése, fejlődése és jelenlegi állása. (Folytatás) vidék a­ művelet és vagyonosodás legma­gasabb fokára emeltetett. Hazánkban, ezen fokozatos fejlődésnek számos sajátságos akadályok s legyőzhet­­len viszontagságok állották útját, — me­lyek közül első helyen emlitendő fel azon climaticus nyomor, mely az Alföldet az 1863-ai rendkívüli, eddig alig észlelt szá­razság által érte, épen azon perczben, midőn a szabályozás legnagyobb részben már a folyó ártalmának veszélyeitől felszabadí­totta területét, azaz midőn az első stadium jóformán befejeztetett, s kezdetét vette volna a második, s ez által azon rögtön keletkezett rögeszmének tört utat, hogy a Tisza szabályozása, a megszüntetett sok százezer hold tófelületek által beszüntette az esőzés lehetőségét — sőt még csak a harmat jótékonyságától is megfosztotta vidékét. Ezen évtől kezdve egész 1869-ig legkisebb jelenség sem mutatkozott sehol sem, mely bármily csekély mérvű belcsa­­tornázást kívánatosnak vagy épen szükséges­nek mutatott volna, sőt az Alföldön a ki­száradt kutak ezrei, s ezek következtén beállott vízhiány csak azon egy meggyő­ződést keltették, hogy az Alföld régi termé­kenységét és jelentőségét egészen elveszti, ha bár­honnan víz elő nem teremtetik. Azok, kik a szabályozást azzal vádolták, hogy az a vidéket az esőzés áldásaitól fosz­totta­­meg, megfeledkeztek azon két általá­nosan elismert axiómáról, hogy : 1. Az egyenlítő a föld kazánja és a sar­kok a hűtők. 2. Hogy az Indus és Csendes tengerek párolgásai adják az esőt s a szelek osztják. De hiú elmefuttatással járó hálátlan fel­adat is lenne e tekintetben többet mondani, midőn 1869-ik év végétől kezdve a majd­nem mai napokig tartó, s jóformán szaka­datlan esőzés folytán ismét egy alig észlelt hosszas nedves időszak állott be s halomra döntötte mind­azon érveléseket, melyeket a szárazság idején oly gyakran hallottunk. De ekkor ismét a sok száz ezer holdakra terjedő tespedő eső- és hóvizeket a szabá­lyozásnak tulajdonítani igen sokan hajlan­dók, állítván, hogy a folyó vize szűk kor­látok közé szoríttatván, képtelen áradásait levezetni,­­ hanem a földszine alatt szi­várogván, képezi a közel és messze mért­földekre távol fekvő tóvizek felületét. Hogy minden töltés nagy és tartós ára­dások idején egy bizonyos távolra szivárog és a közel fekvő területeket nedvesen tartja, az kétségtelen, ezen jelenséggel több szá­zadok óta fennálló gátrendszerek mellett is találkozunk,­­ de ezen átszivárgás ha­tása korlátozott kis távolságra terjed ki még laza homok vagy kavicsos kép­leteknél is. Kötött földterületeknél, mint az Alföldön, a szivárgás hatása csekély, s alig néhány száz élre terjedő — s ezen szivár­gás is évről évre csekélyebb, mivel az áradások idején iszappal terhelt viz a szi­várgás útját maga elől elzárja. így azok, kik azt képzelik, hogy az Al­földnek rétegein távol mértföldekre a szi­várgó vizek elhatolva, százezer holdakat terméketlenekké tesznek, feledik azt, hogy a folyónak sokkal könnyebb a közelfekvő gátakat megszakgatva, a régi ártereket el­foglalni, semmint egy harmad képlet szám­talan hajszálnyilásain áthatolva, messze mértföldekre a vidéket vizekkel nyomor­­gatni. Ezen téves eszmére leginkább az szolgáltatott okot, mivel a tavak képződése és áradások egy időszakra esnek ,­s gyak­ran a fensíkokon, hova soha a Tisza leg­nagyobb áradása sem volt képes eljutni, az ott képződő tavak a folyó szivárgásának eredményéül vétetnek, — holott ezen tü­nemény egyszerűen a légcsapadék rend­kívüli bőségében találja megfejtését — s melynek elvezetéséről eddig elé belcsator­názási rendszernek előállítása által gon­doskodva nem lett. Az kétséget nem szenved, hogy azon esetre, ha az 1863-ik évtől kezdve beállott száraz évek helyett a jelen nedves évszak állott volna be, a belcsatornázást azonnal megkezdették volna a társulatok, daczára annak, hogy az ártér-mentesítés érdekében .

Next