Budapesti Közlöny, 1874. február (8. évfolyam, 26-48. szám)
1874-02-01 / 26. szám
■bbhbhhbh levonva ezen összeget a bevételből, maradt még 3,697 „ 87 „ Mely nyilvános számadás azzal tétetik közzé, hogy a számjelzett 3697 frt 87 krajczárnyi maadvány, valamint a még ezután begyűlendő kegyes adományok, a központi állampénztár által akarékpénztárilag gyümölcsöztetnek, s azon vagyontalan özvegyek és árvák ellátására fognak fordittatni, kiknek illetőségi községei — a községi törvény 131. §-ának — vagyontalanságuktál fogva teljességgel meg nem felelhetnek. Budapesten, 1874. január 28-án. 17. Majláth György országbíró ur adománya 18. Az orosz császári consul magán-adománya 19. Fogaras város 20. „Magyar Újság“ szerkesztősége gyűjtés eredményéül beküldött 21. Egy névtelen budai nő Culman által küldött 22. Dr. Vaskovits Budán 23. Dr. Zorn adománya 24. Kálóz b. b. egyház gyűjteménye 25. Popasu János görög-keleti püspöknek egy tánczmulatságbani felülfizetése 26. Gróf Batthyány József a pesti leányárvaház javára 27. Bek Antal belforti lakos 28. A kőszegi ágostai vallásu nőegylet az árvák javára 29. Egy névtelen emberbarát Békésmegyéből küldött 30. Antonescu István krassómegyei szolgabiró 0 Felsége trónralépése 25. évfordulóján rendezett zeneestély jövedelméül 2. 3. 4. 5. 100 „ , 100 „ — 100 „ — 85 „ — 50 „ — 40 „ - 15 „ — 13 , — 10 „ -500 „ — 20 ~ 20 „ — 500 „ — 96 12,565 frt 37 kr. 3,000 frt — kr. 19 40 58 a bevétel összege II. Kiadás : A belügyminiszer úr utalványa folytán számjelzett összegből 1873. évi decz. hó tényleg kiosztatott: I. Ungmegyének cholera ínségesei felsegélésére Zilah városnak ugyané czélra Árvamegyének ugyané czélra Ugyanennek ismét Vadász Ede kívánságához képest Pest, Pozsony, Miskolcz, Kecskemét városoknak , és Pozsonymegye cholera-inségeseinek 6. Az országos gazdasszonyok és kisdedvéd-egyleteknek a vidékről felfogadandó árvákra 7. A kolozsvári árvaház-egyletnek árvái javára 8. Podolin tüzkárosult város özvegyei s árvái javára 9. Zarándmegye árváinak 10. Árvamegye özvegyei s árváinak . Felsége a király legmagasabb akaratához képest, adományából II. Budapest özvegyei és árváinak az adakozó özvegy Ghyczy Francziska kívánatéhoz képest 12. Zemplén, Bereg, Szolnok - megyecholera-inségesei segélyezésére 13. Nógrádmegye árváinak 14. Pesti leány-árvaháznak, 1,000 500 a fenn 31-kig 50 150 „ -V00 „ — 200 „ -1,000 , -500 „ — 300 „ — 500 „ -gróf Batthyány József ur kivonatához képest 500 „ „ 15. Kövárvidék özvegyei s árváinak V-4 00 3 16. Dobokamegye árváinak 500 „ — „ a kiadás összege 8,867 „ 50 „ ! ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CXCVIII. ÜLÉSSE 1874. január 31-én d. u. 10 órakor. Elnök: Bittó István. Jegyzők : Mihályi, Beöthy, Szeniczey. A kormány részéről jelen vannak: Szlávy Trefort, Dr. Pauler, Szende, Zichy, Szapáry ministerek. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök az ülést megnyitván, jelenti, hogy a főrendiház elnöke megküldé az 1873. dec. 30—31-én kihirdetett 6 rendbeli szentesített törvényczikknek az országos levéltárba történt elhelyezéséről szóló elismervényt. Tudomásul vétetik: Szederkényi Nándor dunapataji képviselő végleg az igazolt képviselők közé soroltatik. Horánszky Nándor szolnoki képviselő bemutatja megbízó levelét. Az állandó igazoló bizottsághoz utasíttatik. Halassy Gyula Beszterczebánya kérvényét nyújtja be, törvényhatósági önállásának fönntartása iránt. Mednyánszky Sándor Kisiharos helység 22 lakosának kérvényét nyújtja be, úrbéri viszonyaik végleges rendezése iránt. P. Szathmáry Károly az Arad vidéki tanítóegylet kérvényét nyújtja be a tanítói állás biztonsága fenntartása iránt. Hajdú Ignácz Bérczel közbirtokosságának kérvényét nyújtja be, a szabolcsi Tiszaszabályozási társulat részéről költségei megtérítése iránt. Galgóczy Sándor több kraszna megyei község kérvényét nyújtja be, a törvényhatóságok területének szabályozásáról szóló törvényjavaslat hatályon kívül helyeztetése iránt. A kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Helfy Ignácz a következő interpellate intézi a közoktatási ministerhez: „Bir-e tudomással a t. minister úr azon általános panaszról, mely úgy a közönségben, mint a sajtóban egyetemi oktatásunk ellen emelkedik, vagyis azon hanyagság ellen, melylyel részint a hallgatók, részint maguk a tanárok kötelességeiket teljesitik. S várjon szándékozik-e ezen, a nemzet jövőjére oly kártékonyan kiható bajon gyökeres intézkedések által mentül előbb segíteni.“ Az interpellátió közöltetni határoztatott az illető ministerrel. Zichy József gr. kereskedelmi,közmunka és közlekedési miniszter, T. ház!a folyó hó 28-án tartott ülésben Simonyi Ernő t. képv. ur a kormányhoz több rendbeli kérdést intézett, egyszersmind azon óhajtását fejezvén ki, hogy azon kérdésekre a feleletet még a mai napirendre kitűzött törvjavaslatnak tárgyalása előtt kapja meg. Amennyiben ezen kérdéseknek egy része engem is illet, ki ez idő szerint a közi. ministériumnak ideiglenes vezetésével vagyok megbízva, nem késtem a ministériumban levő aktákat vizsgálni, és azon felvilágosításokat, melyeket ezekből nyertem, a legnagyobb készséggel a következőkben vagyok bátor a t. képviselő urnak megadni. (Halljuk!) A t. képviselő ur első kérdése igy hangzik : „Miért nem czikkelyeztetett be mai napig a m. keleti vasút engedélyokrmánya, mint ezt az 1868. XLV. t. ez. l. §. rendeli?“ Midőn 1868. december 1-én tárgyaltatott e házban azon tvjavaslat, mely a keleti vasútra vonatkozik, — melyben mellesleg legyen mondva az engedély okmánynak főbb pontjai is bentfoglaltattak, akkor az engedély okmány is ezen tvjavaslat melléktetőkép a ház asztalára le volt téve, tehát érdemileg átvizsgáltatott, továbbá az engedélyokmánynak az orsz levéltárba való letevésére vonatkozó rendelet végre is hajtatott. Fennmaradt tehát a tulajdonképeni beczikkelyezés formaszerű cselekménye, amelynek elhalasztása a keleti vasútnál ép úgy, mint az alföldi, az északkeleti és az arad-temesvári vasútnál történt, az ügyrend érdemére semmiféle befolyással nem volt, senkit nem károsított, és tisztán és pusztán az akkor még teljesen ki nem fejlett és teljesen meg nem állapított praxis kifolyásakép tekinthető. Ennyit az első kérdésre. A t. képviselő úr továbbá kérdi: »Ki által és mi indokokból, mely törvény vagy törvényes előzmény és szokás alapján terjesztettek ezen okmányok a király ő felségének szentesítése alá, mielőtt az országgyűlésen tárgyaltattak volna ?« Ezen kérdésre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy az engedélyokmány kétszer feküdt Ő Felsége előtt. Először akkor, a midőn a törvényjavaslatnak mellékleteket terjesztetett fel Ő Felsénének azon időben, midőn a miniszertanács azon, — azt hiszem a képviselő úr által is helyeselt — alkotmányos elv alapján, hogy minden „törvényjavaslat, mielőtt a háznak beterjesztetik, 0 Felségének bemutatandó, ez alkalommal a törvényjavaslatot az engedély okmánynyal együtt 0 Felségének felterjesztette. Másodszor volt az engedélyokmány O Felsége előtt, midőn a díszpéldány aláírása forgott szóban. Ez pedig történt szintén az 1868. ápril 2-án kibocsátott átalános vasút engedélyezési rendelet 2. §-a alapján, mely világosan és határozottan azt rendeli, hogy minden gőzmozdonyu vasútra vonatkozó engedélynek kiadása megelőző alkotmányos tárgyalás után Ő Felsége által adatik ki. A t. képviselő úr továbbá azt kérdi ,hogy : a miniszertanács, vagy egyes és melyik miniszer határozata folytán történt ez a felterjesztés ?“ Az első felterjesztés, mint bátor voltam említeni, természetesen a miniszertanács határozata alapján történt 1868-ban az akkori közlekedési minister által. A másik felterjesztés történt 1870-ben az akkori közlekedési minister által. A 4-ik kérdésben kéri a képviselő úr, hogy a szentesítést kérő okmány, valamint az erre kiadott királyi leirat a ház asztalára tétessék le. Bátor vagyok mindkét rendbeli okmányt bemutatni azon kijelentéssel, hogy azokat a ház irodájában leszek bátor letenni, s ha a tisztelt képviselő urat érdekli, teljes szabadságában álland ezekbe betekinteni. Kérdi tovább a képviselő úr, hogy mi okból, melyik minister, vagy ministerek által és mely előzmények alapján terjesztettek az alapszabályok Ő Felsége szentesítése alá. Az alapszabályokra vonatkozólag csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy azok egy még 1867-ben az akkori ministertanács által megállapitott„szabványnak 20-ik §-a alapján terjesztetnek 0 Felsége elé, amely szerint t. i. az ily alapszabályok 0 Felségének bemutatandók. Az illető alapszabályokra vonatkozó legalázatosabb felterjesztést, valamint az erre kelt legfelsőbb elhatározást szintén bátor leszek a ház irodájában letenni s ott a képviselő úr betekinthet ezen okmányokba. A képviselő úr interpellációja folytán továbbá bátor vagyok a keleti vasút forgalmának jövedelméről,valamint a kamatbiztosítás alapján az állam által eddig nyújtott előlegekről a részletes táblás kimutatást a háznak bemutatni. Ami az összegnek hova fordítását illeti, a t. képviselő úr természetesnek fogja találni, hogy tüzetes felvilágosítást csak akkor leszek képes adni, midőn a számadásoknak jelenleg folyamatban levő felülvizsgálata be lesz fejezve. A többi kérdések az igazságügyi minister úrhoz intéztettek. Pauler Tivadar igazságügyminister , Simonyi Ernő képviselő úr azon kérdéseken felül, melyeket a közlekedési és a pénzügyminister urakhoz 1 ct 203