Budapesti Közlöny, 1874. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1874-02-12 / 34. szám

BÉCSI TUDÓSÍTÁS. Császár-király Ő Felsége I. hó 11-én a Ferdi­nand császár északi vasút külön vonatával d. u. 3 órakor Szt.-Pétervárra utazik el, még pedig Var­sóig osztrák, s onnan Szt.-Pétervárig orosz udvari vonattal. A vonat megállapodás nélkül megy Gra­­nicsába, s oda 11 óra után 19 perczc­el érkezik meg. Csütörtökön reggeli 6 óra után 301 percz­c­el Varsóba, hol az orosz kiséret várja Ő Fel­ségét. Varsóban két órai megállapodás törté­nik s Ő Felsége ott megszemlélendi az orosz csá­szári Rekholms-féle Ferencz József császár grá­nátos ezredet. A laktanyából Ö Felsége 8 órakor egyenesen a szt.-pétervári pályaudvarhoz kocsi­zik s 8 óra után 30 perczczel folytatja az utazást. A Szt.-Pétervárra érkezés f. hó 13-án d. u. 2 óra után 30 perczczel teend. Bécsben f. hó 10-én d. e. 11 órakor az udvari várlak plébánia-templomban ünnepélyes gyászis­teni tisztelet volt Karolina­ Augusztai császárné-ki­­rályné ő felségéért. Császár-király és császárné­királyné Ő Felségeik, valamint a legmagasb uralk­odó­ háznak Bécsben mulató összes fenséges tagjai, továbbá hg Auersperg, b. Kuhn, fc. Wenck­­heim ministerek, az összes szolgálatmentes tábor­noki kar, számos törzs- és főtisztek stb. voltak jelen az isteni­ tiszteleten. Prágában szintén f. hó 9-én d. e. gyászisteni­­tisztelet tartatott. Krakkó, febr. 10. A „Czas“ mai vezérczikke a király szent-pétervári utazásáról szólva, kimu­tatja annak békés jelentőségét, mert ez jele annak, hogy a kabinetek visszatérnek az európai egyen­súly politikájához. Bécs, febr. 11. A hivatalos lap egy f. hó 10-ről kelt császári kéziratot tesz közzé, mely Ramming b. táborszernagyot s titkos tanácsost a reichsrathi urak házának tagjává nevezi ki élethossziglan. Bécs, febr. 11. A „N. Fr. Pr.“ arról értesül, hogy a kormány a kisegítő pénztárakról szóló törvény­ben megszavazott 80 milliónyi kölcsönt nem szán­dékozik megkötni, mivel a legközelebbi szükségle­tek egyelőre fedezhetők a pénztári készletekből, a szükségletet eshetőleg a költségvetési törvényben kért járadék eladásából akarja fedezni. Bécs, febr. 10. A képviselőház mai ülésében a kereskedelmi miniszer által beterjesztett törvény­­javaslatok folytán a vasutak építése háromféle­képen mozduttatnék elő: t. i. az építésnek azon­nali megkezdése által állami költségen, és pedig a b­luchow-tarnowi vonalon, az istriai és dalmátiai­­ vasutaknál; ezen építkezésekre a folyó 1874. évre­­ (beleértve az utóbbi vasutat is) 16,700,000 frt igényeltetnek. Továbbá az egész befektetett tőke után állami kamatbiztosíték mellett, és pedig a troppau-trencsén-salzkammerguti vonalra, és a tomaszau­lemberg-czernowici sínpályára. Végül a részvényeknek átadása mellett adandó állami járulék közvetítésével a szü­kséglendő tőkeösszeg előszerzésének megkönnyebbítése által. Az államkormány a falkenau-graszliczi vasútnál 10a, a pilsen­ eisensteininál 7, a rakowicz-protivini­­nál 8, a leobersdorf-st.-pölteninél 210 milliót adna rendelkezésre, és ezért az alakulandó társulatok­tól részvényeket venne át; az idevonatkozó rész­letes tervek már ki vannak dolgozva, minélfogva az építkezések megkezdése a törvényjavaslatok szentesítése után azonnal, még a közeledő tavasz folytán lehető leend. A hírlapbélyeg eltörlését tárgyaló bizottság el­­fogadá Beer előadó jelentését, Bareuther azon pótindítványával, hogy a bélyegmentesség a kül­földi hírlapokra is kiterjesztessék. — A közgaz­dá­szati bizottság két utóbbi ülésében a gyapot­iparosok kérvényét tárgyalá. Neuwirth előadó je­lentése a kérvény­t a kormány teljes méltánylásába a­ánlja, és felhivatni javasolja a kormányt, hogy az 1873. sept. 11-ei ministeri rendeletet tegye ha­tályon kívül, és a szerződésileg valamely különös kedvezményben nem részesülő külföldi czikkek behozatalát lehetőleg súlyosbítsa. Fierlinger osztályfőnök kinyilatkoztatá, hogy a kormánynak egyáltalában nem szándéka az ipa­rosok érdekei ellen cselekedni, és hogy azon indít­ványt, mely az említett ministeri rendelet meg­szüntetését, vagy módosítását ajánlja, nem fogná ellenezni. A mai ülésben még, miután Kellersperg mint a bizottság elnöke lemondott, Herbst bizott-s­sági elnökké választatott és erre az előadók indít­ványai elfogadtattak. Bécs, febr. 10. A képviselőház mai ülésében az állami törvényszék tagjaivá választattak: Jeremias, Kaiserfeld, Ott, Riehl, Negrelli, Schenk, Stieger, Rautenkranz, Rabel, Wieser, Kranski és Smeykal. — A kereskedelmi minis­ter a következő 8 törvényjavaslatot terjeszti elő, úgymint: a bustehradi vasuttársulat falkenau­­grasliczi vonalának azonnali kiépítésére, a pilsen­­klattau-eisensteini vasuttársulat vonalának kiépí­tésére, a pilsen-priesen-komsteini, a rakowicz­­przibram-protivini vonalak és a tervezett liebenau­­kuschwardi mozdonypálya kiépítésére vonatkozó törvényjavaslatokat;­­ továbbá az illető feltéte­leket a leobersdorf­-st.-pölteni vonal kiépítésének biztosítása végett; ezen utóbbi fővonalból a kö­vetkező szárnypályák fognak kiágazni: a scheid­­mühli, schrambachi, leobersdorfi, gutensteini, poechlarni és gamingi, hasonlókép a következő mozdonypályákat illetőleg : andiesenhofeni, eset­leg schaerdingi, atthangi, ebenseei, ischli, steg­­aussei és steinbachi, melyek csatlakozni fognak a felső-stiria-salzburg-tiroli pályákhoz; egy to­vábbi előterjesztmény vonatkozik a troppaui, zauditli, neutitscheini, Trencsénnek viendő mor­va-határszéli, spalato-siverschi (elágazással Sebe­­nico felé) mozdonypályákra; végül egy előterjeszt­mény tartalmazza a lemberg-czernowitz-jassy-i részvénytársulatnak a Lembergtől Netrebáig, a or­szág határszéléig folytatandó vasútra adandó en­gedmény feltételeit. A kereskedelmi minister közli a b­luchow-tar­­nowi vasútvonal kiépítésére 1874-re megkivántató szükséglet összegét, a­mi 8 800,000 frtot tesz ki, valamint az istriai pálya szükségletét, a­mi 6,900,000 frtra megy; végül az építőtársulatok­­nak fusionálás esetében adandó illeték­kedvez­ményre vonatkozó törvényjavaslatot mutatja be.­­ Az út-, át- és hozzáépítéseknél engedélyezendő adómentes évekre vonatkozó törvényjavaslat a bi­zottság indítványa szerint fogadtatott el. Az iga­zoló bizottságnak Ventusi képviselő igazolására vonatkozó indítványa elfogadtatott. — A köze­lebbi ülés pénteken lesz. Bécs, febr. 11. Az összeg, melyet a kormány a tegnap előterjesztett javaslatokban a vasúti épít­kezések segélyezésére igényel, harminczöt mil­liót tesz. 274 K­ÜLFÖL­D. Franczia ügyek. A „Journal des Debats“ Ferencz József császár­király Ő Felsége oroszországi utazásáról egy hosz­­szas czikket közöl, melynek lényeges pontjai a következők: „Összes értesüléseinkből kiderül, hogy a csá­szári utazás kiválólag békés horderővel bír. An­nak egyedüli czélja: szorosabbra fűzni az Austria és Oroszország közt oly szerencsésen újra léte­sített barátsági kötelékeket,­­ már­pedig ezen jó egyetértés a keleti kérdés határozatlan időre el­napolását jelenti. Mindaddig, míg a bécsi és szent­pétervári kabinetek egyetértőleg fognak működni, Törökországban fölmerülő minden nehézség köny­­nyen ki fog egyenlíttethetni, minden keletkező bonyodalom csírájában el lesz fojtva, s Európá­nak ezen oldalról legkevésbé sem kellene félte­nie az általános békét. Különösen Austriára idézve az Oroszországgali egyetértés még egy más előnynyel is bir: az meg­­erősbíti ennek külső állását, s jelen politikáját megszabadítja a Poroszországgal szembeni füg­gésnek ama látszatától, mely gróf Andrássy elle­nében, ellenfelei által kizsákmányoltatik. A papi párt szüntelen azt veti neki szemére, hogy na­gyon porosz szellemű, s hogy a bécsi cabinetet „ a berlini cabinet fiókjává teszi.“ Ezen szemrehá­nyás ezentúl legcsekélyebb alappal sem fog bírni, Austria biztosítva lévén Oroszország barátsága felől, nem fog többé Poroszországtól függőnek lát­szani. Mindazáltal— mint levelezőink mondják — nem kell azt hinni, mintha a Bécs és Szt.­Péter­vár közt létesülő benső viszonynak legkevésbé is módosítnia kellene a Bécs és Berlin közt létező barátságos viszonyokat; mindenek felett nem kell hinni, mintha az austriai császárnak az orosz ud­varnál teendő látogatása valamely titkos tervet, valamely az új német birodalom ellen többé vagy kevésbé irányzott szándékot rejtene. Bécsi levelezőink különösen kiemelik ezen pontot, mi­vel attól félnek, hogy ezen utazás Francziaor­­szágban veszélyes illusiókra, s elsietett remé­nyekre fog alkalmat adni, s hogy az a Német­ország elleni koalitió felé tett lépés gyanánt fog magyaráztatni. Azok arra emlékeztetnek bennün­ket, hogy az osztrák és orosz fejedelmek közti kibékülés Vilmos császárnak kedvencz eszméje volt, s hogy ez utóbbi magának tulajdonítja azon érdemet, miszerint ő legtöbbet tett annak létesíté­sére. Azt állítják, hogy a kérdéses utazás Berlin­ben épen nem tekintetik rosz szemmel, ellenke­zőleg tökéletesen megfelel a porosz politika szán­dékainak. Bismarck mindig óhajta, hogy Austria és Oroszország keleten követendő politikájuk iránt kiegyezzenek, már csak azért is, hogy meg­mentessék azon kellemetlenségtől, hogy az egyik­nek vagy másiknak pártjára kelljen állania egy oly téren, hol Poroszországnak nincsenek közvet­len érdekei. Levelezőink szerint gróf Andrássy szintoly szi­lárdul ragaszkodik, mint valaha, a Németország­gal­ jelen viszonyok megőrzéséhez, de ugyanekkor Oroszországgal is hasonló barátságos egyetértésre akar eljutni. Ő nem akarja újra feléleszteni a szent szövetséget, de azt hiszi, hogy Európa jelen helyzetében, a három éjszaki hatalmasság közti egyetértés a békének legszilárdabb garantiája, s hogy Porosz- és Oroszország barátsága legjobb eszköz Austria biztonságának létesítésére. Austria bensőleg össze lévén kötve két hatalmas szom­szédjával, mindkettőre mérséklő befolyást gya­korolhat, s hatályosan működhetik minden irány­ban a béke fentartására. Egyébiránt a poroz igen roszul lenne kivá­lasztva — hozzáteszi egyik levelezőnk — arra nézve, hogy Oroszországnak Poroszország elleni fordítása megkisértessék. Ferencz József császár a szent-pétervári udvar­nál össze fog találkozni a német birodalom trón­örökösével, ki nejével 3 hét óta ott mulat, s annak megérkezését bevárja. Ezen hg atyjának példá­jára buzgalommal kezdi ápolni a barátság s ro­konság ama személyes viszonyait, melyek a ber­lini cabinetre nézve mindig oly hasznosak voltak. Oroszország a maga részéről most kevésbbé látszik hajlandónak, mint valaha, Poroszországtól külön­válni. A két udvar közti családi kötelékek szapo­rodnak ; az edinburgi hg, ki legközelebb véve nőül a czár egyetlen leányát, a porosz koronaher­­czegnének, Németország leendő császárnéjának testvére. A katholikus egyház ellen Bismarck ál­tal megkezdett harcz egy újabb közös érdeket csatol a két államot egyesítő számos más közös érdekekhez; az orosz kormány ezen után meg­előzte Poroszországot, a lengyel és lithvániai püs­pökök ellen sokkal szigorúbb eszközöket használ­ván, s az oroszok közt a katholicist­ás US ellen oly­a­n gyűlölet uralkodik, hogy Bismarck majdnem nép­szerűvé lett Oroszországban. Mióta a katholikus papság ellen harczot folytat, Lengyelországban a császári helytartóságnak gr. Berg halála utáni el­törlése s Varsóban Kotzebue tábornok személyé­ben egy német eredetű egyszerű kormányzó kine­vezése szintén oly rendszabály, mely csak kelle­mes lehet Poroszország előtt. Mi azt hiszszük, hogy azon illusiok,melyek ellen levelezőink, nyilván Francziaország iránti rokon­­szenvből óvnak bennünket, nem fognak felme­rülni ; mindenesetre mi lennénk az utolsók, kik azoknak átengednék magunkat. Mi távolitól sem teszszük azt fel, hogy az osztrák császár azért menne Szt.-Pétervárra, hogy egyesítő kötelékül szolgáljon egy Franczia­ és Oroszország közti jö­vőbeli szövetség számára; mi nem álmodozunk támadó szövetségekről; mi Francziaország szá­mára semmi egyebet sem óhajtunk, mint a békét. Mi örülünk az Austria és Oroszország közti kibé­külés fölött minden utógondolat nélkül, s egye­dül azért, mivel azt valóban a béke fenntartására hatályos garantiának hiszszük. Szintén utógondo­lat nélkül látjuk örömmel mindazt, mi Austriát megszabadítja Poroszországgal szembeni látszóla­gos vagy valódi függésétől, mivel akkor, midőn egy erős, független és szabad Austria létezését óhajtjuk, nem csupán egy franczia érdeket, hanem átalános európai érdeket fejezünk ki.“

Next