Budapesti Közlöny, 1874. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1874-02-13 / 35. szám

­ Ernesto Rossi tegnapelőtt másodszor adta XI-ik Lajost, mely kétségtelenül legnagyobb s leg­­megrendítőbb alkotásai közé tartozik. Az orvo­sok azt mondják: ez egész pathologiai tanulmány; az aesthetikusok megdöbbenve állanak meg a pontnál, hová e szerepben Rossi jutott, mert ezen szerep kivitelének lélektani igazságát csak egy hajszál választja el attól, hol a rémületes a torzba megy át. A közönség pedig a borzadály, undor, részvét, felelem változásait érezte át, mert a­mit maga előtt látott, igaz, lélektanilag igaz volt. Ilyesmit színpadra akkér hozni, mint XI-dik La­josnak legrettenetesebb jeleneteivel Rossi tette, csak oly nagy művész próbálhatja meg büntetle­nül mint Rossi: értem azt a jelenetet, hol gyónta­­tójától bűnei bocsánatát kéri, s midőn az absolu­tio megtagadása miatt aggódó babonás ember­rel a fia olvastatja az általa megölt atyának le­velét : ez már az a pont a művészetben, hol a bor­zasztó a nevetségesbe mehet át „du sublime au ridicule, il n‘y a qu‘un pas“ és Rossi e pontig csi­­gázta fel a közönség érzékét. A közönség, a­mint a függöny legördült,egy pereznyi ámulat után tapsvi­harban tört ki s legalább tizenötször hívta Rossit. Meghalása is oly megrendítő volt az utolsó fel­vonásban , a mint a tetszhalott felnyitja szemeit, meglátja fia fején a koronát s kinyújtja száraz ujjait mint egy koporsójából kiszá­llt kisértet s le­veszi a dauphin fejéről a féltett kincset és a­mint végső pillanatában utolsó szavaival Nemours megöletésének bűnét a maga lelkéről Trystanéra akarja hárítani s aztán a megnyugtató halál kar­jaiba dűl, melylyel küzdött ő folytonosan a máso­dik felvonás óta, e képet, a ki látta Rossitól, soha sem fogja felejteni. De nem azért hoztuk fel e részleteket, mintha e kiemelkedő pontok az egész szerep felfogásának rovására estek volna. Ha részleteket akarnánk kiemelni, fel kellene hozni a jelenetet, melyben Retel meggyilkolása felett ta­nácskozik Le Daimmel s a tanácskozást az Ave hangjaira félbeszakítja; midőn Nemours kedvesé­ből kicsalja Nemours nevét s a hízelgő és kegyes király felölti rettenetes alakját; midőn saját élte­tése elragadja, fia éltetése dühre ingerli — szóval egyenkint minden jelenetet ki kellene emelnünk. De itt fő az egész felfogása: a gonosz,de a haláltól félő király folytonos hanyatlásának lélektanilag igaz előadása; a szenteskedő és bigott ember­nek ezzel párhuzamosan ábrázolása, a lelki­­ismereti furdalás szenvedései,melyet a nagy diplo­mata tervelései néha elnémitnak, de soha el nem nyomnak, egy oly egyöntetű egészet nyújt, mely azért nagyszerű, mert részleteiben és egészében egyaránt tökéletes. Hogy a ház zsúfolásig meg volt telve, azt említeni is felesleges. IRODALMI HÍREK. Megjelentek : A MAGTÁR BIRODALOM gazdasági viszonyainak sta­­tistikai táblázata, vonatkozással több külország pár­huzamos adataira. Szerkeszti s kiadja Major Pál. Bu­dapest, Ráth Mór bizománya, 1874. Ára? Egy nagy gonddal, lelkiismeretes tanulmánynyal s az utolsó adatok felhasználásával készült munka, mely könnyen átnézhető s igen czélszerüen használható. „Árnyak, SUGARAK“ irta Benedek Aladár, díszesen kiállított költemény-kötet, a költő rézmetszé­sű arczké­­jével. A kötetben azok a költemények vannak egybe­gyűjtve, melyeket Benedek 1871— 73-ban irt, s Aig­ner Lajos adta ki, a­ki egyszersmind megrendelési íve­ket is bocsátott szét, miután a kötet február végén túl bolti áron drágább lesz. — Benedek Aladár e legújabb költemény-gyűjteménye 18 évre terjed, s megrendelési ára fűzve 2 frt, diszkötésben 3 frt. A gyűjtők 8 pél­dány után egy fűzött, és 12 példány után egy diszkö­­­tésű tiszteletpéldányban részesülnek. — Ki e könyvre előfizet: Benedek Aladár eddig megjelent s még kap­ható műveit fűzve 7 frt 50 kr bolti ár helyett 5 frtért, és arany kötésben 11 frt 70 kr helyett 8 frtért szerez­heti meg ez alkalommal, valamint a műveket egyen­kint is fűzve 1 írtjával, kötve 2 írtjával. E művek a következők: „Költemények“ (2 kötet, 1866); „Újabb költemények“ (1 kötet, 1868); „Legújabb költemé­nyek“ (1 vastag kötet, 1870); „Hulló levelek “ (színe­zett czimképpel, kötve); „Czeczil levelei.“ — A meg­rendelések febr. végéig Aigner Lajos könyvkereskedésébe (Pest, váczi­ utcza 18. sz.) intézendők. 284 A FRANKLIN-társul­at kiadásában legújabban meg­jelentek : 1. Tíz év Magyarország legújabb történetéből 1840 —1849. Irta Kerékgyártó Árpád. I. és II. osztály. Ára a két osztálynak 3 frt. 2. Népszerű szőlészeti és borászati kézikönyv. Vegy­tani és köztapasztalatok nyomán irta dr. Perlaky Mi­hály. Számos fametszvénynyel. Ára 1 frt 50 kr. 3. Öt hét léghajón. Utazás Afrikában. Jules Verne cinq semaines en ballon czimű­ műve után. Ára 1 frt 20 kr. 4. Magyar levelező. Elméleti és gyakorlati vezér­­könyv a közéletben előforduló mindennemű levelek he­lyes szerkesztésére. Szerkesztette Tóth Lajos köz- és váltó-ügyvéd. Nyolczadik, újból átdolgozott s a leg­újabb hazai törvényekhez és rendeletekhez alkalma­zott kiadás. Ára 2 frt 60 kr. 5. A magyar irodalom története költészettannal. Női tanintézetek számára. Zerkovitz Szidónia. Ára 1 írt 80 kr. 6. Jókai Mór munkái. Népszerű kiadás. A kőszívű ember fiai. Regény 3 kötetben. Ára egy kötetnek 40 krajczár. 7. Kisnemzeti muzeum. Csokonai Vitéz Mihály vá­logatott versei. Ára 50 kr. Franklin élete, irta Mignet. A hetedik eredeti kiadás után francziából fordította de Gerando Attila. 8. Magyar-német és német-magyar zsebszótár. Irta Tipray János. 2 kötet. Ára egy-egy kötetnek 50 kr. 9. Döntvénytár. A magyar kir. curia semmitőszéki és legfőbb itélőszéki osztályainak elvi jelentőségű ha­tározatai. Gyűjtötték dr. Dárdai Sándor, Szeniczey Gusztáv, dr. Galla József és Zlinszky Imre. IX. folyam. Ára 2 frt. 10. Az 1873. évi törvények, úgy az azok életbe­léptetése s végrehajtása tárgyában kibocsátott minis­­teri rendeletek gyűjteménye. Hivatalos adatok után közli Szeniczey Gusztáv, nyug. kir. váltó-feltörvény­­széki biró. VI. kötet. II. füzet. Ára fűzve 80 kr. Beküldetett hozzánk: Szarvasmarhatenyésztésünk emelésének eszközeiről. A magyar országos gazdasági egyesület szarvasmarha­­tenyésztési szakosztályának megbízása folytán az 1874. febr. hó 9-ki ülésen előadta Máday Izidor ig. választm. tag. Budapest. Légrády testvérek. 1874. A Szily Kálmán és Petrovics Gyula által szer­kesztett „Természettudományi Közlöny“ VI. kötetének 54. füzete a következő tartalommal: III. A hang színe­zetéről I. (9 ábrával) Kohn Gyulától. IV. A kálium szerepe a gazdaságban, Wartha Vinczétől. V. Az egész­ség becse valamely városra nézve. (I.) Pettenkofer után. Apróbb közlemények. Műszaki vegytan. 1. A nikkel termelése s alkalmazása ipari czélokra s pénzverésre. 2. Uj szerkezetű bor-szeszlámpa (ábrával). Társulati ügyek. Meteorologie és földdelejességi följegyzések Budapesten, 1874. január hónapban. Hóviharok ja­nuár 27-én. A „HaSZNOS MULATTATÓ“ czimű képes vállalatra, mely 32 kötetben jelenik meg évenkint, a kiadó- szer­kesztő újból előfizetési felhívást bocsátott szét. Ajánl­juk e szép folyóiratot különösen gyermekes szülők, néptanítók és lelkészek figyelmébe. A folyóirat január havi két első kötete már megjelent és szét is küldetett. Sajtó alatt van a 3. és 4. füzet. A kötetek díszes kiállításban, a legszebb nyomó papíron, átlag három ívnyi terjedelemben, csinos, középnagyságú könyv formátumban jelennek meg. Füzetenkint 7—8 jó kivitelű kép; elismert szerzőktől költemények, be­­szélyek, történelmi közlemények , az ismeretek min­den ágából hasznosan mulattató czikkek, talányok, számfeladványok s elmés ötletek foglaltatnak. A „Hasznos Mulattató“ átlag 10 naponkint jelenik meg három nagy ívnyi terjedelemben, díszes kiállításban, szép vastag czímképes borítékkal ellátva és csinosan bekötve. A „Hasznos Mulattató“ előfizetési ára postai bérmentes szétküldéssel egész évre, azaz 32 kötetre 6 frt. Félévre, 16 kötetre 3 frt. Negyedévre, 8 kötetre 1 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Bu­dapest, Józsefváros, Kerepesi­ ut 61. sz.. alá, Dolinay Gyula, a „Hasznos Mulattató“ kiadó-szerkesztőjéhez czimezve küldendők. A megrendelés vételével az ed­dig megjelent két kötet, illetőleg a pénz beérkeztéig megjelenő összes kötetek, azonnal bérmentve meg fog­nak küldetni. Gyűjtők 10 előfizető után egy tisztelet­példányt , vagy annak értékét kapják. Az előfizetési pénzek legczélszerűbben postautalványok útján küld­hetők be. — Michelet Gyula, kinek halálát már közö­l­i, Párisban született 1798. augusztus 21-én. Már fiatal korában történelmi tanulmányokkal foglalkozott, ta­nárrá lett és 1821-ben erős küzdelem után elnyerte a classikai nyelvek és bölcsészet tanszékét a Collège Sainte Barbenál, hol 1826-ig működött. Az 1830-ki forradalom után a királyság levéltárai történelmi osz­tályának főnökévé lett. Guizot, politikai pályájának kötelességei által hátráltatva lévén a párisi egyetemen történelmi felolvasásait folytatni, Micheletet nevezé ki utódául. 1838-ban Ducon utódává lett a Collège de France történelmi tanszékén és megválasztatott az Institut tagjává. Michelet, kinek eszméi a német tör­ténelmi iskola eszméivel egyeznek, a történelmet „példa által oktató bölcsészetnek“ tekinti. Legneveze­tesebb műve »Francziaország történelme«, melynek első kötete 1833-ban jelent meg és máig sincs teljesen befejezve ; második nagy műve a »Forradalom törté­nelme«, ámannak egyik kiegészítő részét képezi ugyan, de egészen önállólag lett közrebocsátva. A magyar kö­zönség előtt ismertebb művei: L‘oiseau l'Insecte, la Montagne, Amour, la Femme, melyekből annak idején a szépirodalmi lapok gyakran közöltek mutatványokat. 1851 ben a kormány betiltotta fölolvasásait, azóta a magánéletbe visszavonultan élt.­­ Az EGRI ÉRSEKI JOGLYCEUMNÁL az 1873/4. tanév I. felére megállapított vizsgarend. 1. A III-ad éveseknél: Szóbeli vizsgálatok: 1. A váltó­­s kereske­delmi jogból febr. 13-án. 2. Közigazgatási törvények­ből febr. 21-én. 2. A II-ed éveseknél: Szóbeli vizsgá­lat : A politikai tudományokból febr. 20-án. 3. Az első éveseknél: Szóbeli vizsgálat: A magyar alkotmány e jogtörténetből febr. 19-én. Magánvizsgálatok: Február hó 23. 24. és 25-én. Az 1873/4. tanév II. felére be­­iratás m Márczius 1—8-áig. Előadások kezdete már­­czius 9-én. — Megégett gyermek. A „Debreczen“ beszéli: Folyó hó 10-én d. e. 10 órakor Debreczenben a bárány­­utczai szélmalomban Lukács János házának egyik be­zárt szobájából iszonyatos gyermeksikoltás hallatszott, s a­mint a szomszédok az ajtót betörték, egy 5 éves leánykát, Lukács Juliannát égő szalma közt lángban találták. Ezen gyermek nem megégve, hanem a szó tel­jes értelmében perzselve van, oly annyira, hogy dr. Kempf sz. áll. honvéd-főorvos, az élet menthetlenségét kimondá. Úgy kelle történnie, hogy az anya a két gyer­meket, egy 3 és egy 5 évest szobájába bezárta, mialatt a piaczra ment volna ; a kis leány székre felállt és a gerendáról levette a gyufákat, vett ki és azt felgyújtotta. — az ágyból szalmát GAZDASÁG. Az ELSŐ MAGYAR IPARBANK FORGALMI KIMUTATÁSA 1874. évi jan. hó 1-31-ig. Bevétel: kamatok és dijak 1,924 „ 29 „ Jelzálogi kölcsön-kamatok és dijak Elhelyezmények utáni ka­matok 3,171 „ 85 „ Letéteményi dijak 5? 11 Különféle bevételek 11,922 „ 50 „ Fiókintézet. Betételek — „ — Árukölcsönök — „ — Áru­kölcsön-kamatok — „ — Különféle bevételek _________— „ — Összeg 1.384,579 „ 88 Betételek 433,575 frt 86 kr. Pénztári utalványok 149,600 „­­ „ Biztosítéki alap V­ 1 Hitelváltók 339,826 „ — „ Bankváltók 182,326­­, 20 „ Papír- és áru­kölcsönök 88,695 „ 04 „ Jelzálogi kölcsönök 5,324 „ 15 „ Hiteltulaj­d. berintéző bizott­mány 9,933 „ 84 „ Intézeti ház 580 „ — „ Visszahúzott elhelyezmények 81,000 „­­ „ Eladott értékek Viszleszámítolt bankváltók 64,410 „ 50 „ Bélyek-dijak 76 „ 78 „ Hitel­váltó-kamatok és dijak 7,222 „ 90 „ Bankváltó-kamatok és dijak 4,989 „ 97 „ Értékpapír- és áru­ kölcsön­

Next