Budapesti Közlöny, 1874. február (8. évfolyam, 26-48. szám)
1874-02-13 / 35. szám
Ernesto Rossi tegnapelőtt másodszor adta XI-ik Lajost, mely kétségtelenül legnagyobb s legmegrendítőbb alkotásai közé tartozik. Az orvosok azt mondják: ez egész pathologiai tanulmány; az aesthetikusok megdöbbenve állanak meg a pontnál, hová e szerepben Rossi jutott, mert ezen szerep kivitelének lélektani igazságát csak egy hajszál választja el attól, hol a rémületes a torzba megy át. A közönség pedig a borzadály, undor, részvét, felelem változásait érezte át, mert amit maga előtt látott, igaz, lélektanilag igaz volt. Ilyesmit színpadra akkér hozni, mint XI-dik Lajosnak legrettenetesebb jeleneteivel Rossi tette, csak oly nagy művész próbálhatja meg büntetlenül mint Rossi: értem azt a jelenetet, hol gyóntatójától bűnei bocsánatát kéri, s midőn az absolutio megtagadása miatt aggódó babonás emberrel a fia olvastatja az általa megölt atyának levelét : ez már az a pont a művészetben, hol a borzasztó a nevetségesbe mehet át „du sublime au ridicule, il n‘y a qu‘un pas“ és Rossi e pontig csigázta fel a közönség érzékét. A közönség, amint a függöny legördült,egy pereznyi ámulat után tapsviharban tört ki s legalább tizenötször hívta Rossit. Meghalása is oly megrendítő volt az utolsó felvonásban , a mint a tetszhalott felnyitja szemeit, meglátja fia fején a koronát s kinyújtja száraz ujjait mint egy koporsójából kiszállt kisértet s leveszi a dauphin fejéről a féltett kincset és amint végső pillanatában utolsó szavaival Nemours megöletésének bűnét a maga lelkéről Trystanéra akarja hárítani s aztán a megnyugtató halál karjaiba dűl, melylyel küzdött ő folytonosan a második felvonás óta, e képet, a ki látta Rossitól, soha sem fogja felejteni. De nem azért hoztuk fel e részleteket, mintha e kiemelkedő pontok az egész szerep felfogásának rovására estek volna. Ha részleteket akarnánk kiemelni, fel kellene hozni a jelenetet, melyben Retel meggyilkolása felett tanácskozik Le Daimmel s a tanácskozást az Ave hangjaira félbeszakítja; midőn Nemours kedveséből kicsalja Nemours nevét s a hízelgő és kegyes király felölti rettenetes alakját; midőn saját éltetése elragadja, fia éltetése dühre ingerli — szóval egyenkint minden jelenetet ki kellene emelnünk. De itt fő az egész felfogása: a gonosz,de a haláltól félő király folytonos hanyatlásának lélektanilag igaz előadása; a szenteskedő és bigott embernek ezzel párhuzamosan ábrázolása, a lelkiismereti furdalás szenvedései,melyet a nagy diplomata tervelései néha elnémitnak, de soha el nem nyomnak, egy oly egyöntetű egészet nyújt, mely azért nagyszerű, mert részleteiben és egészében egyaránt tökéletes. Hogy a ház zsúfolásig meg volt telve, azt említeni is felesleges. IRODALMI HÍREK. Megjelentek : A MAGTÁR BIRODALOM gazdasági viszonyainak statistikai táblázata, vonatkozással több külország párhuzamos adataira. Szerkeszti s kiadja Major Pál. Budapest, Ráth Mór bizománya, 1874. Ára? Egy nagy gonddal, lelkiismeretes tanulmánynyal s az utolsó adatok felhasználásával készült munka, mely könnyen átnézhető s igen czélszerüen használható. „Árnyak, SUGARAK“ irta Benedek Aladár, díszesen kiállított költemény-kötet, a költő rézmetszésű arczkéjével. A kötetben azok a költemények vannak egybegyűjtve, melyeket Benedek 1871— 73-ban irt, s Aigner Lajos adta ki, aki egyszersmind megrendelési íveket is bocsátott szét, miután a kötet február végén túl bolti áron drágább lesz. — Benedek Aladár e legújabb költemény-gyűjteménye 18 évre terjed, s megrendelési ára fűzve 2 frt, diszkötésben 3 frt. A gyűjtők 8 példány után egy fűzött, és 12 példány után egy diszkötésű tiszteletpéldányban részesülnek. — Ki e könyvre előfizet: Benedek Aladár eddig megjelent s még kapható műveit fűzve 7 frt 50 kr bolti ár helyett 5 frtért, és arany kötésben 11 frt 70 kr helyett 8 frtért szerezheti meg ez alkalommal, valamint a műveket egyenkint is fűzve 1 írtjával, kötve 2 írtjával. E művek a következők: „Költemények“ (2 kötet, 1866); „Újabb költemények“ (1 kötet, 1868); „Legújabb költemények“ (1 vastag kötet, 1870); „Hulló levelek “ (színezett czimképpel, kötve); „Czeczil levelei.“ — A megrendelések febr. végéig Aigner Lajos könyvkereskedésébe (Pest, váczi utcza 18. sz.) intézendők. 284 A FRANKLIN-társulat kiadásában legújabban megjelentek : 1. Tíz év Magyarország legújabb történetéből 1840 —1849. Irta Kerékgyártó Árpád. I. és II. osztály. Ára a két osztálynak 3 frt. 2. Népszerű szőlészeti és borászati kézikönyv. Vegytani és köztapasztalatok nyomán irta dr. Perlaky Mihály. Számos fametszvénynyel. Ára 1 frt 50 kr. 3. Öt hét léghajón. Utazás Afrikában. Jules Verne cinq semaines en ballon czimű műve után. Ára 1 frt 20 kr. 4. Magyar levelező. Elméleti és gyakorlati vezérkönyv a közéletben előforduló mindennemű levelek helyes szerkesztésére. Szerkesztette Tóth Lajos köz- és váltó-ügyvéd. Nyolczadik, újból átdolgozott s a legújabb hazai törvényekhez és rendeletekhez alkalmazott kiadás. Ára 2 frt 60 kr. 5. A magyar irodalom története költészettannal. Női tanintézetek számára. Zerkovitz Szidónia. Ára 1 írt 80 kr. 6. Jókai Mór munkái. Népszerű kiadás. A kőszívű ember fiai. Regény 3 kötetben. Ára egy kötetnek 40 krajczár. 7. Kisnemzeti muzeum. Csokonai Vitéz Mihály válogatott versei. Ára 50 kr. Franklin élete, irta Mignet. A hetedik eredeti kiadás után francziából fordította de Gerando Attila. 8. Magyar-német és német-magyar zsebszótár. Irta Tipray János. 2 kötet. Ára egy-egy kötetnek 50 kr. 9. Döntvénytár. A magyar kir. curia semmitőszéki és legfőbb itélőszéki osztályainak elvi jelentőségű határozatai. Gyűjtötték dr. Dárdai Sándor, Szeniczey Gusztáv, dr. Galla József és Zlinszky Imre. IX. folyam. Ára 2 frt. 10. Az 1873. évi törvények, úgy az azok életbeléptetése s végrehajtása tárgyában kibocsátott ministeri rendeletek gyűjteménye. Hivatalos adatok után közli Szeniczey Gusztáv, nyug. kir. váltó-feltörvényszéki biró. VI. kötet. II. füzet. Ára fűzve 80 kr. Beküldetett hozzánk: Szarvasmarhatenyésztésünk emelésének eszközeiről. A magyar országos gazdasági egyesület szarvasmarhatenyésztési szakosztályának megbízása folytán az 1874. febr. hó 9-ki ülésen előadta Máday Izidor ig. választm. tag. Budapest. Légrády testvérek. 1874. A Szily Kálmán és Petrovics Gyula által szerkesztett „Természettudományi Közlöny“ VI. kötetének 54. füzete a következő tartalommal: III. A hang színezetéről I. (9 ábrával) Kohn Gyulától. IV. A kálium szerepe a gazdaságban, Wartha Vinczétől. V. Az egészség becse valamely városra nézve. (I.) Pettenkofer után. Apróbb közlemények. Műszaki vegytan. 1. A nikkel termelése s alkalmazása ipari czélokra s pénzverésre. 2. Uj szerkezetű bor-szeszlámpa (ábrával). Társulati ügyek. Meteorologie és földdelejességi följegyzések Budapesten, 1874. január hónapban. Hóviharok január 27-én. A „HaSZNOS MULATTATÓ“ czimű képes vállalatra, mely 32 kötetben jelenik meg évenkint, a kiadó- szerkesztő újból előfizetési felhívást bocsátott szét. Ajánljuk e szép folyóiratot különösen gyermekes szülők, néptanítók és lelkészek figyelmébe. A folyóirat január havi két első kötete már megjelent és szét is küldetett. Sajtó alatt van a 3. és 4. füzet. A kötetek díszes kiállításban, a legszebb nyomó papíron, átlag három ívnyi terjedelemben, csinos, középnagyságú könyv formátumban jelennek meg. Füzetenkint 7—8 jó kivitelű kép; elismert szerzőktől költemények, beszélyek, történelmi közlemények , az ismeretek minden ágából hasznosan mulattató czikkek, talányok, számfeladványok s elmés ötletek foglaltatnak. A „Hasznos Mulattató“ átlag 10 naponkint jelenik meg három nagy ívnyi terjedelemben, díszes kiállításban, szép vastag czímképes borítékkal ellátva és csinosan bekötve. A „Hasznos Mulattató“ előfizetési ára postai bérmentes szétküldéssel egész évre, azaz 32 kötetre 6 frt. Félévre, 16 kötetre 3 frt. Negyedévre, 8 kötetre 1 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Budapest, Józsefváros, Kerepesi ut 61. sz.. alá, Dolinay Gyula, a „Hasznos Mulattató“ kiadó-szerkesztőjéhez czimezve küldendők. A megrendelés vételével az eddig megjelent két kötet, illetőleg a pénz beérkeztéig megjelenő összes kötetek, azonnal bérmentve meg fognak küldetni. Gyűjtők 10 előfizető után egy tiszteletpéldányt , vagy annak értékét kapják. Az előfizetési pénzek legczélszerűbben postautalványok útján küldhetők be. — Michelet Gyula, kinek halálát már közöli, Párisban született 1798. augusztus 21-én. Már fiatal korában történelmi tanulmányokkal foglalkozott, tanárrá lett és 1821-ben erős küzdelem után elnyerte a classikai nyelvek és bölcsészet tanszékét a Collège Sainte Barbenál, hol 1826-ig működött. Az 1830-ki forradalom után a királyság levéltárai történelmi osztályának főnökévé lett. Guizot, politikai pályájának kötelességei által hátráltatva lévén a párisi egyetemen történelmi felolvasásait folytatni, Micheletet nevezé ki utódául. 1838-ban Ducon utódává lett a Collège de France történelmi tanszékén és megválasztatott az Institut tagjává. Michelet, kinek eszméi a német történelmi iskola eszméivel egyeznek, a történelmet „példa által oktató bölcsészetnek“ tekinti. Legnevezetesebb műve »Francziaország történelme«, melynek első kötete 1833-ban jelent meg és máig sincs teljesen befejezve ; második nagy műve a »Forradalom történelme«, ámannak egyik kiegészítő részét képezi ugyan, de egészen önállólag lett közrebocsátva. A magyar közönség előtt ismertebb művei: L‘oiseau l'Insecte, la Montagne, Amour, la Femme, melyekből annak idején a szépirodalmi lapok gyakran közöltek mutatványokat. 1851 ben a kormány betiltotta fölolvasásait, azóta a magánéletbe visszavonultan élt. Az EGRI ÉRSEKI JOGLYCEUMNÁL az 1873/4. tanév I. felére megállapított vizsgarend. 1. A III-ad éveseknél: Szóbeli vizsgálatok: 1. A váltós kereskedelmi jogból febr. 13-án. 2. Közigazgatási törvényekből febr. 21-én. 2. A II-ed éveseknél: Szóbeli vizsgálat : A politikai tudományokból febr. 20-án. 3. Az első éveseknél: Szóbeli vizsgálat: A magyar alkotmány e jogtörténetből febr. 19-én. Magánvizsgálatok: Február hó 23. 24. és 25-én. Az 1873/4. tanév II. felére beiratás m Márczius 1—8-áig. Előadások kezdete márczius 9-én. — Megégett gyermek. A „Debreczen“ beszéli: Folyó hó 10-én d. e. 10 órakor Debreczenben a bárányutczai szélmalomban Lukács János házának egyik bezárt szobájából iszonyatos gyermeksikoltás hallatszott, s amint a szomszédok az ajtót betörték, egy 5 éves leánykát, Lukács Juliannát égő szalma közt lángban találták. Ezen gyermek nem megégve, hanem a szó teljes értelmében perzselve van, oly annyira, hogy dr. Kempf sz. áll. honvéd-főorvos, az élet menthetlenségét kimondá. Úgy kelle történnie, hogy az anya a két gyermeket, egy 3 és egy 5 évest szobájába bezárta, mialatt a piaczra ment volna ; a kis leány székre felállt és a gerendáról levette a gyufákat, vett ki és azt felgyújtotta. — az ágyból szalmát GAZDASÁG. Az ELSŐ MAGYAR IPARBANK FORGALMI KIMUTATÁSA 1874. évi jan. hó 1-31-ig. Bevétel: kamatok és dijak 1,924 „ 29 „ Jelzálogi kölcsön-kamatok és dijak Elhelyezmények utáni kamatok 3,171 „ 85 „ Letéteményi dijak 5? 11 Különféle bevételek 11,922 „ 50 „ Fiókintézet. Betételek — „ — Árukölcsönök — „ — Árukölcsön-kamatok — „ — Különféle bevételek _________— „ — Összeg 1.384,579 „ 88 Betételek 433,575 frt 86 kr. Pénztári utalványok 149,600 „ „ Biztosítéki alap V 1 Hitelváltók 339,826 „ — „ Bankváltók 182,326, 20 „ Papír- és árukölcsönök 88,695 „ 04 „ Jelzálogi kölcsönök 5,324 „ 15 „ Hiteltulajd. berintéző bizottmány 9,933 „ 84 „ Intézeti ház 580 „ — „ Visszahúzott elhelyezmények 81,000 „ „ Eladott értékek Viszleszámítolt bankváltók 64,410 „ 50 „ Bélyek-dijak 76 „ 78 „ Hitelváltó-kamatok és dijak 7,222 „ 90 „ Bankváltó-kamatok és dijak 4,989 „ 97 „ Értékpapír- és áru kölcsön